A Hon, 1874. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1874-01-01 / 1. szám

Alaptalannak nyilvánítja azon állítást, hogy ő a ke­­­­let-ázsiai viszonyok megítélésében nézetét megvál­­­­toztatta s most az orosz táborba ment volna át. Vám­­sbéry azt mondja, hogy hirlapilag mindig a mellett­­küzdött, hogy a nyugati kultura áldását nem az­­orosz, hanem az angol fegyverek vigyék el Közép- Á­zsia barbár turkomán törzsei közé. De minthogy­­Anglia e tekintetben évek óta semmit sem tesz,­­ Oroszországé jön a polgárosító szerep, s mindeneset­­­­e jobb, ha e vidékek orosz hatalom alá kerülnek m­inthogy az eddigi barbár állapotban maradjanak. — A m e r i k a­i­a­s­a­n. Egy Amerikából Ba­lassagyarmatra bevándorlott izraelita, ki b. Balassa­i István honti birtokainak nagyobb részét megvette, eljegyzett magának egy rimaszombati özv. izraelita­­nőt. Az esküvő napja már ki volt tűzve, a menyasz­szony várta vőlegényét, de ez nem érkezett meg. Létközben ugyanis menyasszonyához, Losonczon [megállt s csak úgy röptiben — megváltoztatván a szándékát — ott nősült meg. Hivatalos közlemények. A vallás- és közoktatási miniszter a maros­­lesucs-koppándi állami népiskolához Szabó Gyula [tanárjelöltet ideiglenes min. tanítóvá; a vezetése alatti minisztérium számvevőségéhez Kunzt Lajos ottani j­zámtisztet számtanácsossá; Dolánszky Antal ottani Számtisztet kiadóvá és irattárnokká ; Lüske Ferencz, Boócz­ajos, Szepessy István, Keleti Mátyás, Perleberg Vilmos,­­Muchmayer Ferencz és Bukovszky János ottani Il-od osz­­­tályú számtiszteket első osztályú számtisztekké; Csaba Lajos belügyminisztériumi, Schatz Róbert, Wilfer József,­­Talsovszky József, Beiwinkler Károly, Jézits Miklós, Tom­­csányi Lajos kebelbéli és Szilágyi Gyula igazságügymi­­nisztériumi számtiszteket és Kalina Ernő gyógyszerészt II. oszt. számtisztekké; Peschke Jenő lottóhivatali segéd­­tisztet, Gröger Ferencz és Szabó Dávid keb. ösztöndíjas gakornokokat III. osztályú számtisztekké; végre Albert Lajost és Faix Kornélt ösztöndíjas gyakornokokká; — az igazságügyminiszter a pesti kir. törvényszékhez aljegy­zőkké, Ludvig János és Halmy Gusztáv ottani joggya­­­kornokokat; Szántó Károly postahivatali járulnokot a radnai Járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki; Lamberg Imre kir. alügyészt a nagyváradi kir. ügyészségtől a temesvári ügyészséghez helyezte át. A „Hon“ magántársü­ igényei. Bécs, dec. 31. A bankok részérőli osztalékok­­és leírási fizetések tekintetében az országfejedelmi biztosok azon utasítást kaptak, hogy eljár­ásukat arra korlátozzák, miszerint a társaságok kormányzó tanácsait az őket illető felelősségre és kezességre egész határozottsággal figyelmeztessék. Bécs, dec. 31. A »N. Fr. Pr.« úgy értesül, hogy a Pesten tartott miniszteri értekezletek ered­ményei minden oldalra megnyugtatók. — A biroda­lom két fele közt a katonai beszállásolás és katonai nyugdíjak iránt fenforgó kérdés tekintetében elvi egyetértés jött létre. — A pápai széknél lévő rend­kívüli osztrák-magyar követ, gróf Paar Rómába utazott el. Prága, dec. 31. A »Bohemia« fentartással jelenti, hogy Novikoff Konstantinápolyba, és Igna­tiev Londonba fognak áthelyeztetni követi minő­ségben. Zágráb, dec. 31. A tartománygyűlés mai ülé­sében Jvanovics az iránt interpellálja a kormányt, szándékozik-e a Szerém megyében létező és aggodal­mat keltő vagyon­biztontalanság ellenében megfe­lelő intézkedéseket tenni ? A kormány képviselője, Zsivkovics megnyugtatólag válaszolt. — Napirendre térve: a bán és az osztályfőnök felelősségére vonat­kozó törvényjavaslat 2-dik olvasás után a bizottság javaslata szerint fogadtatott el. Végül a bírói fiata­lok gyakorlásáról szóló törvényjavaslat 1-ső olva­sásban elfogadtatik. Berlin, dec. 31. A szövetséggyűlés febr. 12-re hivatik egybe, hs egyidejűleg a kir. gyűlés elna­­poltatik. Madrid, dec. 31. Az alkudozások Castellár és Salmeron közt megszakadtak. A kormány az eddigi szervezetében fog a cortes előtt megjelenni. Prága, dec. 31. Négy kerületből érkezett feliratban Rieger és Palacki arra hivatnak fel, hogy kibékülésre és a klubb többségének való meghódo­lásra törekedjenek.­­• Erre a »Pokrok« imigy felel: Palacki és Rieger ezt folyvást tették is, azonban újabb szavazás nem történhetik.De hia más klubbmajo­­ritás állana elő, ezreseire Rieger és Palacki alávetnék magukat annak, a­mennyiben nem ugyan a tarto­­mánygyűlésben megjelenni, hanem a politikai szín­térről végkép lelépni fognának. Bécs, dec. 31. Lembergből távírják a »N. Fr. Pr.«-nek. A rufsienek és zsidók a vidéki városokban kérvényeket írnak alá a tartomány­gyűléshez, me­lyekben a járási képviseleteknek a politikai hatósá­gok alá rendelését kérik. Hága, dec. 30. Kelet nélküli hivatalos sür­gönyök Singkelből (Sumatrából) jelentik, hogy a hollandiai csapatok egy terjedelmes kémszemle után, mely Kraton ellen irányoztatott, az erősen elsánczolt táborhelyet makacs harcz után elfoglalták, mely al­kalommal 8 halottat, és 78 sebesültet vesztettek. A csapatok vitézül harczoltak, az ellenség vesztesége tetemes. Mint a sürgöny továbbá mondja, Van Swieten tábornok még nem kapott választ az azsiai szultánhoz intézett iratára.A főparancsnok folytatja az élelmi- és lőszerek beszerzését,hogy így biztosabban intézhessen az ellenség ellen egy keményebb támadást. A külön­féle ellenséges vezérek részint leverettek és így ár­talmatlanokká tétettek, részint elveszték bátorságu­kat a további harczolástól. Az ellenség rizsben is hiányt lát. Az időjárás kedvező. A cholera szűnő fél­ben van. Egy hivatalos sürgöny Pulo-Penangból e hó 30-ról azt mondja, hogy e hó 26-ki csatát siker ko­ronázta. A hallandiai csapatok 16 halottat és 60 se­besültet vesztettek. Egy erős tűztelep készítése már majdnem be van végezve. A pediri radsehah Kra­­tont 1500 emberrel erősbítette meg. Pedirbe egy kis hajóraj küldetett , hogy a radsehalt ezen erős­­bítésért meglec­kéztesse. A főparancsnok levelét ma­gával vivő küldött fogságba vettetett, és a levelek megsemmisíttettek, mielőtt a szultán kezébe jutottak volna. A nép a hatalmat a kezébe keríte. Madrid, dec. 30. Egy újabb értekezlet Cas­­tellar és Salmeron közt az alkudozások végleges megszakadásával végződött. A kormány elhatározta, hogy a jövő pénteken a jelenlegi szervezetében lép a cortesgyűlés elé. A cantoni felkelés által okozott ká­rokat 200 millió reálnál többre becsülik. A carlisták által egyedül magában Navarra tartományban elkö­vetett zsarolások meghaladják a 20 milliót. Bécs, dec. 31. (Hivat, z­árlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 74.75. Salg.-Tarján 101.—.Magyar hitel. 125.50. Magyar záloglevél 80.90. Erdélyi 141. Magyar keleti vasút 41.— Magyar sorsjegy 74.50. Tiszai vasút 194.50. Magyar vasúti kölcsön 95.—. Angol-magyar 28.—. Franco-magyar. 16.—. Alföld 147.50. Magy. északkeleti vasút 97.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 60.50. Porosz pénztári utal­vány 169.75. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 55.50. Török —.—. Municipális 16.—. Bécs, dec. 31. (Zárlat.) Hitelrészvények 237.75. Glalicziai 224.—. Államvasut 341.50. Jára­dék 69.30.1860-dik 103.75. 1864-diki 133.25. Ezüst 106.25. London 112.80. Unio­bank 98.50. Általános épitőbank 56.—. Angol-ausztriai 133.50. Lombardok 165.50. Tramway 150—. Hitelsorsjegy 167.—. Na­poleonhor 900.—. Arany 535.—. Frankfurt 95.40. Porosz pénzutalvány 168.50 Török sorsjegy 49. —. Angol épitő­bank 177.—. Pár­is, decz. 31. (Zárlat.) 3 % járadék 58.40. 402 "A járadék 84.—. Olasz járadék 61.70. Credit mod. 322.—. Lombard 368.—. Allamvasp. 765.— Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvé­nyek —.— 1871-iki kölcsön 93.10. 1873-iki köl­csön 93.40. Frankfurt, dec. 31. (Kezdet.) Váltóárfo­lyam Bécsre-----Amerikai 1882-re —.—. 1854-ki —. —. 1864-es------.Lombardok 171.—.—. Évjáru-féki papír —.—. Osztr. bankrészv. 1031.—. Osztrák hitelrészv. 243.25. Osztrák államvaspálya részvény 353.75. 1860-as —.—. Ferencz-Józsefvaspálya — — Galicziai 230.—. Évjáruléki ezüst —.—. Győr- Gráczi —.—. Frankfurt, dec. 31. (Zárlat.) Váltóárfolyam 103.1/1. 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst köl­csön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.— Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 97.—. Osztrák hitelrészvény 243.50. Osztrák ál­lamvasut 354.50. 1864-ik sorsjegy 145.—. 1860-ki 92.70. Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 171 —. Galicziai­ 231.— Papirjáradék 60.7/s* Ezüstjá­radék 65.25. Osztrák bankrészvény 1037.—. Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, dec. 31. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 97.—. Ezüst­jöved. 65.25. 1860-as 90. —. Bécs —.—. Romániai 32.—. Államvaspálya 202. 25. Papirjövedék 61.’/s. Hitelsorsjegyek 113.50. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 139.50. Magyar sors­jegy —. Berlin, dec. 31. (Zárlat.) Galicziai 99.—. Lombard 97.50. Ezüstjöved. 64.7/s. 1860-iki 93.2­. Bécs 87.Romániai 32.25. Államvaspálya 202.75. Papirjövedék 61.1/s. Hitelsorsjegyek 107.75. 1864- diki 83.25. Hitelrészvények 139.50. Magyar sorsjegy 46. s/s -Bécs, dec. 31. Buzaforgalom------mérő, óra 7 frt 50—8 frt 15 kr. Rozs 5 frt------6 frt 10 kr. Árpa 4 frt 25—5 frt — kr. Zab bécsi mázsája 4 frt 75 kr. Répaolaj 7.20, tavaszi szállítva —. Szesz fo­­konkint 62.— kr. Pár­is, dec. 31. Liszt 86.25, 86.25, 86.50. Répaolaj 86.—, 85.25, 87.75. Lenolaj 84.—, 84.25, 87.—. Szesz 69.— , 69.50, ezukor finomított 153.-. Berlin, decz. 31. Búza 85.­—, 86.1/„------, rozs 66Y2.66. 1/1) 64.1/4. Zab 54.—, 54.3/4. Árpa hely­ben -----.— Olaj 19.—, 18./e, 21.— . Szesz 20.—, 20.10, 20.29. Köln, dec. 31. Búza 96— 94—, rozs 623.— 621 ’/a­—, olaj 11—. II.1/«. Stettin, dec. 31. Búza—.— —.—. 86.1/«.—, rozs 63.-----.— 62.'/s—olaj------.— 191 V12, szesz 20.*/., 20 ”/i*. B 0 r 0 s z 1 ó, dec. 31. Búza 270.—, rozs 2179/2, zab 166.—. Olaj 19.1/2, tavaszi 199/3, szesz 209/2 20%, 20 s/8. Liverpol, decz. 30. Búza 2—3, liszt —.—, kukoricza 6 pennyivel alacsonyabb. S­z.-P­é­t­e­r­v­á­r, decz. 30. Rozs 8—. U­j - Y 0­r­k, decz. 30 .Liszt 6,85. esett. A társulást átoknak, a pusztulás okának, min­den visszaélések kutforrásának tekintik. Mindenki egyéni magányába zárkózik, reservál mögé sánczol­­ja magát, gyanakodik mindenkire, a kereskedelmet reducálják a készpénzzel való vásárlásra, lemonda­nak minden fényűzésről, haladásról, egyetemes jótál­lásról. Mind­ezt a bécsi tőzsde­lap leginkább az otta­ni pénzpiaczról és közgazdasági viszonyokról mond­­ja. De sajnos, ráillik ez Budapestre, Magyarországra is.Hiszen mi más volt az egész itteni vállalkozás,mint Bécs utánzása. Valamivel kisebb körvonalakban, de lényegileg épen olyan a helyzet itt, mint Ausztria fővárosában. Az előtért itt is a bécsi faiseurök fog­lalják el. Importált alapító bankok csinálták a szé­delgést, ők uralták a tőzsdét, ők zsebelték ki a kö­zönséget. Régen, évek óta küzdünk e vészes áramlat ellen. Becsületes, egészséges, életerős nemzeti vállal­kozásra van szükség. S bár­mily kedvezőtlen is az ország jelen helyzete nem csüggedünk el e küzdelem­ben s tudjuk azt, hogy a kiábrándulás korszaka s annak minden csapásai nem múltak még el. De még­is reményteljesen tekintünk ez uj év elé, mert meg vagyunk győződve, hogy a szenvedett vesztesége­ket kárpótolni­ fogják azon tanulságok, miket azokból meríthetünk. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Az év elején. Kinek telnék gyönyörűsége abban, hogy a lefolyt év siralmai felett hosszan töprengjen? A ki­ábrándulás korszaka volt ez. A gazdasági téren sokkal inkább mint a politikában vagy a társadalmi életben. Hazánk közgazdasága osztrák gyámság alatt áll. Ennek köszönhetjük a szenvedett keserűségeket. Hogy mily nagy részünk volt ezekben, arra mind­nyáj­an élénken emlékezhetünk még. A­mit pedig a nemzet önerejéből tehet, az jó részben még a felhők j órásától függ. S az ég bizony nem mosolygott a le­folyt évben ránk. Rozsda s az egerek pusztításai tették tönkre az isten áldását. Mielőtt a történtekből a tanulságot kitüntetnék, tárjuk fel az események vázlatos képét. Schönber­ger bécsi tőzsde és kereskedelmi lapja ezt már elég életben megírta. Idézzük szavait. Az év első negyede a szédelgés fénykorszaka volt. Szerényen kezdődött ez, mert január hóban befizetést kellett teljesíteni a tőzsde hivatalos jegy­zékébe fel nem vett részvényekre, melyektől a tőzs­de sorsa függött. A befizetés megtörtént s a tőzsde mentve volt. Elkezdődtek az alapítási orgiák, mik­hez hasonlók a szédelgési özönvíz óta nem fordultak elő. Csak­hogy a mi korszakunk, a gőz és távirda korszaka, hasonlíthatlanul roszabb következménye­ket vont maga után úgy a legmagasabb palotába mint a legszerényebb kunyhóba. A legeszeveszettebb­ eszmét fizették meg nagy agioval. A feltaláló agiot kapott, agiot szedett a bank, mely az eszmét értéke­sítő, a garantia consortiumtól s ez viszont az alkusz bankoktól, azok meg az első sorban részesektől, ezek a tőzsdétől, a tőzsde a játékosoktól, a nagy és kis aristokratiától, a polgárságtól de egész a paraszt­ságig. Közbe áradozott az engedményekkel való sáfárkodás, a National bank pénzfondorlatai, a haus­se syndicatusok önmagát felülmúló szemtelenkedése s végül a csalárd tőzsdeüzletrendezés. A pénzügyi zűrzavarba keveredett a társadal­mi árhatnámság, a bécsi közkiállítási torzkép. Min­den kifordult sarkaiból. A lakás és élelmi czikkek árai felülmúlták a fogyasztási erőt. A munkás vi­szonyok összekuszálódtak. A munkaadó, a nyere­­ményhajhász s munkától iszonyodó napszámos túlsá­gos követeléseinek volt kénytelen magát alávetni. Gyár- és kézműipar, kereskedelem, mindezek fárad­ság nélküli nyeremény után sóvárogtak. Midőn május havában ezen nyeremény szét­­foszlott a levegőben, ki volt mondva ezen gazdasági rendszer felett az ítélet. Az ipar nem termelhetett tovább, hitelen épült s az eltűnt, s oly munkás vi­szonyokra támaszkodott, melyek tarthatlanok voltak, fogyasztókra számított, kiknek vételképessége az árfolyam szerint változott. A kézműipar is összetört, mert az eszeveszett fényűzés galvanikus özöne kia­padt. A kereskedelemtől a rész aratás elrabolta a nyers­anyag-kivitel természetellenes támaszát, s a terménybehozatal elmaradt, mert nem volt ezt mivel megfizetni. A pénz és értékpiac­ra egymásután lecsapott a menykő. A tőzsde dicsősége egyenlő­­en a föld szí­nével. A bankokból és társulatokból alig maradtak némi romok. Az év végéig száz rész­vény társulat el­határozta a liquidatiot — száz más nem fizette ki a szelvényt, igy adván jelét annak, hogy veléig sértve van s a fenn maradt harmadik száz jobbra balra haj­long a vihar alatt, mely kíméletlenül dühöng fe­lettük. Egy év előtt a társulást mindenhatónak tekin­tették, büvevőt tulajdonítottak neki, hogy a tőkesze­gény országokat gazdagokká teheti, hogy tőkekép­­ződési termelési erőt adhat s minden elmulasztottat helyrehozhat. Most a világ a másik szélsőségbe Iparegyesületi ügyek. Az orsz. magy. iparegyesület kézműipari szak­osztálya decz. 30­-án nagyszámú tagok részvéte mel­lett ülést tartott dr. Szabóky Adolf elnöklete alatt. A napirend első tárgyát Mudrony Soma felolvasása képezte a gyapotról. E felolvasást, mely a világ gya­potipara fölötti általános áttekintés után főleg Anglia, Amerika és Oroszország gyapotipari történetéből a bennünket érdeklő tanulságokat vonja le, s végül azon teendőket jelöli ki, mik hazánkra nézve ez ipar­ág terén feladatokul tekinthetők, a szakosztály nagy érdekeltséggel hallgatta, s a felolvasónak köszönetet mondott. Szóba hozatván a hadi felszerelések tárgyában újabban hirdetett pályázat, a szakosztály egyhangú­lag azon nézetet nyilvánította, hogy a pályázati fel­tételek által a hazai ipar ismét ki van zárva a hadi­­felszerelések szállításában való részvétből, és felhívta az igazgatóságot, hogy az országgyűléshez és a kor­mányhoz intézett kérvény beadása által a feltételek megváltoztatására minden tőle telhetőt elkövessen. Az 1874-iki londoni kiállítás ügyében jelente­tett, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara az iparegyesülettel együtt közös bizottságot létesí­tett, mely azonban csak azon esetben fogja érdem­leges működését megkezdeni, ha a részvétel sikerét biztosító állami támogatást megnyerheti. Ezután dr. Szabóky Adolf bemutatta az ipar­egyesület által meghozatott méter­ mértékek mintáit, melyekkel iparosainknak annál inkább meg kell ismerkedni, miután már 1874 vége után Ausztriában (és hazánkban is) e mértékek lesznek egyedül köte­lezők. Bemutattatott továbbá két hazai találmány rajza Auspitz Ferencztől; mindkettő közúti vasutak­­ra vonatkozik, az egyik a síneknek a jégtől való megtisztítására szolgál, a másik úgy nevezett élet­mentő, mely arra czéloz, hogy a vasúti kerekek elé kerülő testeket kilökje.­­ E találmányok megvizs­gálására és véleményadásra egy szakértő bizottság határoztatott felkéretni. Végül jelentés létetett Petheő Imrének franczia mód szerint készített pezsgő borairól.­­ A kiküldve volt szakértő bizottság, mely e borokat megvizsgálta és franczia pezsgőkkel összehasonlította, azon véle­ményt adta, hogy e borok minden osztrák és magyar pezsgőnél kitünően jobbak, az­­olcsóbb franczia pezs­gőket is felülmúlják, s a legjobb franczia pezsgők kitűnő tulajdonságaival is nagy mértékben bírnak. — E jelentést a szakosztály örvendetes tudomásul vette. — Amerika 1874—75-ki költségveté­sének előirányzata 16,1 mil. dollár többletet tüntet fel a bevételekben a kiadások felett. A bevételi nagy tételek a következők :’Vámbevétel 180 mil. dol­lár, állami földek eladásából 2.5 mil., internal bevétel 108 mil., a nemzeti bankok után bevétel 6.2 mil., a pacific vasút törlesztése 0.5 mil., illetékek 3 millió, államtulajdon utáni jövedelem 1.5 mii., különfélék 4 mii. Összes bevételek 305.7 mii. dollár. A kiadások kerekösszegben a következők: belügyi s vegyes 73.5, külügy 3.4 mii., India 7 mii., nyugdijak 30.4 mii., hadügy 23 m., államadóssági kamat 101.5 mii., össz. 289.272.000 dollár.­­ Közraktárak. A budapesti köz­raktárak ügyét eltemette a deficit. Ezekről tehát egyhamar nem igen lesz alkalmunk szólani. Bécs­­ben azonban erélyesen folynak az előkészületek a dockok és entrepot-k életbeléptetésére. Ez ügyben pár nap múlva alakul meg az enquet, melynek fel­adata leend a további teendők iránt intézkedni. A bécsi Duna-rakpart jórészben elkészült. Hosszúsága 7000, szélessége 50 öl. Ez utóbbiból 28 öl kirakodó helynek van f­entartva. A rakpartot már ki is ad­ták bérbe. A felső rakpart elején 185 öl közczélokra van fentartva, ezután 300 ölet az északnyugati vas­út bérelt, 240 ölet a Ferencz-József-pálya. A Duna­­híd mellett aztán 300 öl ismét közczélokra van fen­tartva, 130 ölet igényeltek a fürdők, 65 öl fenn van tartva, ezután 400 ölet az északi vasút vett bérbe, 145 öl silos és közraktárakra van szánva, 415 öl közki­kötő, 130 öl ismét fürdőknek maradt. A második híd két oldalán 200 öl közkikötő, ezután 510 öl a Duna­­gőzhaj­ótársaságé, 200 öl az egy. magy. gőzhaj­ótár­­sulaté, 200 öl még nincs kiadva, 300 öl ismét köz­kikötő, 165 közraktáraké, 334 öl fentartva, végre 400 öl közhely. — Marhavásár. A Budapesten Mecz­­öl-Srf tartatott heti marhavásáron volt 1118 ökör 150 írttól 335 írtig, 675 tehén 115 írttól 265 írtig, 122 borjas­­tehén 160 írttól 440 írtig, 60 bivaly 150 fttól 220 írtig, 331 birka 13 írttól 16 írtig, 11740 sertés 30 írt­tól 36 írtig, mázsája a marhahúsnak 26 írttól 30 V2 írtig, mázsa disznózsír 40 írttól 42 írtig, szalonna 36 írttól 40 írtig. — A pest városi statistikai hivatal forgalmi kimutatása i. é. dec. 21-től dec. 27-ig vám­mázsákban Érkezett Elszállittatott Összes vasúti s hajóforgalom 472346 163173 Ebből: búza 67882 188 rozs 2585— K árpa 11207 5440 zab 4789 7860 tengeri 24044 390 repere 2059 6941 Gabnaneműek összesen 112566 13745 Kőszén 103122 800 üzlet- és terménytudósitás. Budapest, dec. 31. A tőzsde irányzata hatá­rozatlan. Vevők és eladók tartózkodók. Ezért is a forgalom korlátolt. Tőkebefektetési papírok kereset­tebbek voltak. Magy. vasúti kölcsön 96­­2, szőlődézs­­ma 71, 51/2°/6-es m. földhitelintézeti záloglevél 81,75 —82, pesti keresk. bank záloglevél 83, pesti közúti vasút 332, angol magy. bank 29, magyar földhitel­részvény 60, takarék és hitelegylet 54,75, hivatalnok egylet 54,50, 55, külvárosi takarékpénztár 59. Gabnaüzletünkben úgy­szólván semmi forgal­­om nem jöhetett létre, mert nem jelentkezett eladó. Szokvány búza tavaszra 8.5, zab tavaszra 2.23, ku­koricza máj. jan. hóra 4.95. NEMZETI SZÍNHÁZ. Csütörtök, jan. J. Bán b-b­á­n. Eredeti nagy opera 4 felv. Kezdete 7 órakor. VÁRSZÍNHÁZ. Csütörtök, jan. 1. A király házasodik. Eredeti vigj. 3 felv. Kezdete 7 órakor. MIKLÓSY-SZÍNHÁZ. Csütörtök, jan. 1. T­i atyánk Isten. Színmű 4 felv. Kezdete 7 órakor. Bakonyi István igazgatása alatt működő első ma­gyar daltársulat minden este a régi postaházban (hatvaniut­­cza) Parragh Gábor újonnan nyitott, s fényesen berendezett éttermében tart előadást. Jakabffy igazgatása alatt a Beleznay-kertbeli ma­gyar daltársulat az »Iparudvarban« (váczi-út és ó-utcza sar­kán) ma és mindennap előadást tart. A szüneteket Bunkó zenekara tölti be. V­­­zállá­s. Dec. fölött időjárás 31 Budapesten 4‘ 3" zajlás 50 Pozsonyban 3' 2" havas 30 M.-Szigeten 1* 2“ száraz Szathmáron 3' 2“ Tokajban 0‘ 11“ jeges 31 Szolnokon 0' 0“» Szegeden­ 8“ felhős 30 Aradon 3' 5“» » N.-Becskereken 1‘ 1“ havas» Bezdánban 4' 2“» Verbászon 3' 6“» Bárcsont __ti 31 Eszéken 0' 8“ zajlás 30 Mitroviczon 2' 5" száraz Sziszeken 01 7“» » Zimonyban 4' 4“ » Ó-Orsován 3' 1“· Felelős szerkesztő: Jókai Mór. HITflLT-TÉR. 1954 1—* Bergheer színháza szellemekkel és lélekjelenetekkel, építve a nagyme­­ző-utczában, nem messze a Terézvárosi templomtól. Ma két előadás a negyedik cyclusból. Előfizetési felhívás­ a­ „IGAZMONDÓ V­II-ik­ évfolyamára. Az »Igazmondó« becsülettel állta ki a nagy k­­üzdelmet hazánk önállóságáért és függetlenségéért hár éven keresztül s erős elhatározással folytatni a csatát tovább, míg az, a­miért küzd, a hazának meg esz nyerve. Tétova nélkül mondtuk ki mindig az igazat, s védtük a hazát és népet ott, a­hol megtámadva volt. Nem tántorogtunk sem jobbra sem balra, hanem a valódi szabadelvűség zászlóját magasra tartva, Ma-­­­gyarország állami önállósága és alkotmányos függet­lensége volt és lesz mindig szemeink előtt, mert a nélkül boldog magyar népet nem képzelhetünk. Lapunk beltartalmára nézve megteszünk min­dent, hogy olvasóink a nagy világi és hazai ügyek­­ről egyaránt kellőleg tájékozva lehessenek. Eddigi képviselő-munkatársaink továbbra is lapunk mellett maradnak. Tárczarovatunkban a jövő évvel megkezdjük Jókai Mór jegyzék­naplójából való közleményeinket. Több százra mennek a tár­gyak, miket ő fel szokott jegyezgetni apró emlék­könyveibe, s ezek is egy egész könyvsort képeznek már. A jövő évben egy egész beszélykört válogat ki belőlük e czím alatt: »Hős asszonyok a történelemben.« A legközelebbi félévben e sorozatból megje­lennek : A bravallaheidei nők. — Sialvis. — A sze­relők sziklája. — Amalon áldozata. — Barueh Ha­­geb asszonyai. — Chiomare. — Athenedoras neje. — Nerisan gunyh­ó asszonyai. — Az allibamoni nők. — Tébolygó Johanna királynő. — A méreg­csók. — Henrik király tréfás neje. — A férj koporsófedele. — Quintilia. Ezek mind az »Igazmondó« tárczájában kö­zöltétnek. Megjegyezzük még, hogy az »Igazmondó« most már egyetlen néplapja a fővárosban a balkö­zépnek. Kérjük igen tisztelt párthíveinket, hogy lapunk elterjesztésére tapasztalt szíves közreműködésüket továbbra is tartsák meg. Az előfizetési pénzek postai utalványnyal (csak 5 krba kerül) az „Igazmondó“kiadóhivatalába kül­dendők. Budapest, Athenaeum épület, Barátok tere 7. szám. A kiadóhivatal. A szerkesztőség. Előfizetési ár: Egész évre .... . . 5 frt. — Háromnegyedévre . . . . 3­­ 75 kr Félévre...................... Negyedévre .... . .1 „­25 kr Két hóra...................... Egy hóra .... . . . ? 50 „ Előfizetési felhívás■­­ ÜSTÖKÖS-re. Az »ÜSTÖKÖS» 1874-ben tizenhetedik év­folyamába lép, sőt ha a születése előtti életét is (a traducionismus szerint) a »Nagy­ Tükör« alak­jában hozzáveszszük, már a tizennyolczadikba. Ha ember volna, már idestova besoroznák katonának ; szerencséje, hogy csillag. Nehogy pedig azt mondja a tisztelt közön­ség, hogy annak az Üstökösnek a sörénye sem nőtt meg egyébben, mint az előfizetési ár meghosszab­bításában , tehát megmutathatjuk a telescopium­­mal, hogy mi mindenfélét fog az Üstökös a jövő év­ben magával hozni. Mert nem csak politikai életekkel él az em­ber. Sőt ha így szétmennek a pártok, utoljára azt sem tudjuk majd, hogy merre lőjünk ? Az Üstököst a jövő évben egy új rovattal fogjuk szaporítani. Genreképek, humoros elbeszé­lések, balladák és románczok fogják azt képezni, külön művészi kivitelű képekkel illusztrálva. Ezek közül megemlítjük JÓKAI MÓR há­rom balladáját : A holt költő szerelme. — A sah dal­noka. — Yota és Aben Chamot. Azután szinte Jókaitól é­vig beszélyeket és genreképeket. — Az első gőzhajó Magyarországon. — — Az életmentő szónoklat. — A lőporos látogató. — Kit tetszik itt keresni ? — Az én kajdácsom. — A kintorna serenade. — A tréfás jóslat. — A paraszt király. — A régi ideál. — Izabella királynő ékszerei. A kiállítás tetemesen díszesebb, és így költ­ségesebb lesz. Azért az »ÜSTÖKÖS« egy évi előfize­tési árát 7-ről 8 forintra emeljük, félévre negyedévre 2 forint esvén. / P linze­rre 4- 11 A Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei dec. 31. Értékpapír tartva Értékpap­ír -w ho­l B­­U N N Államadósság. Magy. vasúti kölcsön . gömöri államvasuti záloglevél 5°/0 . sorsjegykölcsön . 1871- ki magy. államk­ötv. 1872- ki magy. államkötv. Földteh­erm. kötv. magy. „ „ 1867. kz. _ „ temesi ” „ erdélyi Szőllődézs.-válts. kötv. . Osztr. áll.-adós. pap. 5% _ , „ ezüst.kam. jan.jul.5% „ _ „ ezüst.kam. apr.ok. 5% Kisorsol. 1860-ból á 500 frt _ 1860-ból á 100 frt „ 1864-ből á 100 frt Pestv. köt. 1871-ből 6% Részvények. Bizt.-társ. : Atlas viszkiz. „ I. magyar . . „ Haza .... „ Pannónia . . . „ Pesti .... „ Hunnia . . . „ Krv. jár. és élet. n Uui. •••* Vaspályák : Pest-barcsi . „ Pesti közúti . . „ Budai közúti „ Újpest-rákospa­lotai lóvasut . „ Alföld-fiumei . „ Északkeleti . . „ Magyar keleti . „ I. Erdélyi . . „ Déli .... „ Budai hegypálya Bankok : Által. m. mun. h. n Angol-magyar . „ An. m. N­. kibo. „ Ban. kor. és ip. „ Által. mag. hite. „ Franco-magy. . „ M. ál. föld. rész. „ Ma. jesz. hitelb. „ Kisbirt. hitelint. „ Nyu. i. hi. Sopr. „ „ lesz. és hitel. Pozsony . . . „ Tak. s hitel-egy. n Tak. és h. igazol. n „ és k­.p., bécsi „ Pozsonyi hitelb. „ » iPark­„ Pesti bank 5% „ Pesti népbank . n Buda-Ób. népb. „ Iparbank . . . n TI. k­ibocsátva. . . Budai keres. ba. Pesti keres. ba. 80 815 260 300 100 103 60 800 100 200 200 100 200 200 200 200 200 200 808 97 — 74 75 88 50 86 501 74 50 75 50 72 50 73 — 71 50 69 50 74 — 74 — 103 50 108 50 130 50 82 50 380­­ 62 , 83­­138 — 332 80 — 50 16 75 28 50 128 50 18 60 — 82 — 54 50 35 — 35 — 165 — 765 — 97 50 75 — 89 — 87 — 75 50 76 50 73 50 73 50 72 — 70 — 74 50 74 50 104 50 109 50­­ 50 83 — 900 _ 385 7 64 — 85 _ 140 — 333 — 82 — 17 — 29 50 129 50 20 — 60 25 83 — 50 55 — 36­­170 — 770 — bankok : Pesti Iparbank „ Pest-budai kéz­­müvesbank . . „ Pesti egyletbank . » »II. kib. „ Bárány, tb. és h. „ Debreczeni ker. „ Temesv. k. és h. „ I. Erdélyi . . „ Szegedi forg. h. „ Szerb ideig. bn. Takpénz. . Óbuda­ . . „ Ferencz és J. v. „ Félegyházi . » „ Gödöllői . . . „ Orsz. központi Jan.­Juli 5% „ Pesti I. ha. ige. „ Pest Lipótv. „ Pest-budai fov „ Pestkőbányai „ Pest külvárosi „ Szt.-endrei . „ Újpesti . . Malmok: Árpád . . „ Aradi gőzm. „ Blum­-féle „ Concordia . „ Borsod-miskolcz „ Erzsébet . „ Luiza . . „ Temesvári gőz. „ Molnárok-sütők „ Hengermalom „ Viktoria . . „ I. Budapesti fs Budai gyártele* „ Pannónia . . Épitőtársulat, Pesti „ Pesti cottage Serfőzde, I. magyar . Sertéshizlaló .... Könyvny. „Athenaeum­­„ Pesti . . . . „Franklin“ . Gőzhaj­ótár s. magy. egy. „ Nagybecskerek Ganz és tár. féle vasgyá­rschwindt-féle . . . Gyógyintézet I. magyar Kereskedő-testület épület Kártoly- fonálgyár . . Bőrgyár I. magyar . . Mátrai bányarész . . Gyógytelep .... Pozsonyi papírgyár Rima-murányi bányatárs. Gyapjumosó .... Salgó-tarjáni .... Schlick-féle vasöntöde Soda- és vegyáru-gyár Sóskúti kőbánya. . . Spodium és csontk­art. Szeszgyár I. magyar . prasch a kőnzén és tégla 500 100 70 50 40 80 200 200 100 20 100 100 40 40 100 1000 50 100 100 100 40 60 500 500 500 500 500 200 160 500 200 500 300 500 100 1000 80 80 500 200 200 500 180 200 130 500 200 200 210 200 30066 200 200 200 100 200 200 200 200 500 200 adva tartva 420 — 65 • 36 . 430 — 66 - 38 -62 — 2360 — 172 — 52 - 42 — 34 — 53 — 30 — 240 — 96 — 124 — 188 — 730 — 88 580 18 — 340 440 — 160 — 242 — 620 7 50 360 — 235 — 80 — 80 — 100 — 158 — 114 165 — 150 — 175 — 64 — 2375 — 174 — 54 — 44 — 86 — 55 — 32 — 245 — 97 — 125 — 190 — 740 — 90 — 585 — 20 — 345 — 445 - 165 - 245 - 630 -9-365 - 240 -85 — 85 - 102 - 160 -116 - 160 - 160 - 180 -Értékpapír . bjD ts « M I­­0 m­a­iO N adva tartva Magyar ált. kőszénbánya 200 Varietés részvény szín­ház Ált. vagyonkölcs. társ. Alagút................................. Zarzetzky gyufagyár . . 80 105 200 95 Z 96 — Téglagyár szt.-endrei . . 200 __ Téglagyár* budapesti . . 200 Tégla és mészégető újlaki *200 85 88 — 135 — Téglagyár kőbányai . . 200 130­­Záloglevelek. Magyar földk. 5% • ■ •— 82 — 82 25 Magy. jövedéktárcza 0%— — „ jelzálogb. 5%/2"/„ —­78 — 78 50 „ keres. bank 0%— — Magy. ált. földhitel 6% .— 85 50 80 — „ „ 57, ....— 80 75 81 — Pesti kereskedelmi bank.— 83 — 83 50 Szebeni földhit. 572%— — “ Elsőbbségek. Éjszakkeleti vaspálya 5% 800____ Magy. galicziai vasp. 5% t. erdélyi vasp. 5%. ICO 200— — ~ frt ezüst...................... 200 --------_ __ Pest-budai lánczhid 6% • 100 82 — 82 50 Borsod-miskolczi malom . 100—__ __ __ Budapesti malom 6% • 150 158 — __ _ Pannónia gőzmalom 6%. 100— __ _ Egyes. m. gőzk­. társ. Gu­o— 70 — 72 — Pénznemek. Császári arany ....— 5 36 5 38 Osztr.-magy. 8 frtoa arany— 9 05 9 07 20 frankos arany . . . 9 05 9 07 Osztr. és magyar ezüst. . 107 — 108 — Porosz pénztár-bárcza . . 169 25 169 75 Vélték. Augsburg 100 d. n. f. után5 95 — 95 50 M. Frankfurt 100 d. n. f. u.5 95 25 95 75 Hamburg 100 bank m. u. 55 50 55 75 London 100 font sz. u. .5 113 — 113 50 Milano 100 l­r. frank u.6 — — --- — Paris 100 frank után . .6 44 50 44 75 Nem-hivatalos rész. Aradi ker. b. befizetéssel— — — — — Hotel részvénytársaság .— 225 _ 230 — Securitas............................ 300 — — --- --­Sződ-rákosi téglagyár— 5 — 8 — N.­váradi ker. és iparbank 80— — — Győri kereskedelmi bank— — — — Sz.-fehérvári ker. b. befiz. 50— — — Kecskeméti közp. lak. p. 200— — — Termény Basa bánsági­­ uj. tiszai pesti fehérmegyei bácskai , font­­nyi ár vám­­mázsánkint font­nyi ár vám­­mázsánkint 81 7 35—7 50 82 7 50—7 60 83 7 60—7 75 84 7 75—7 85 85 7 85—7 95 86 7 95—8 05 87 — — — 88______ 81 7 45—7 60 82 7 60—7 75 83 7 75—7 85 84 7 85—7 95 85 7 95—8 10 80 8 20—8 20 87 ------­ — 88 ________ 81 7 40—7 55 82 7 65­ 7 65 83 7 65—7 75 84 7 75 7 90 85 6 90—8 05 86 8 05—8 15 87 ------— 88 ------—— — -— Termény Bon . . . . . irpt m tutinak . . otetém ,­­ Zab.......................... Kokorina . . , B.* . , ESI-­­ ... , Bepna káposztás , ■ bánsági font­nyi piacai szokás 80 72 72 82 80 fot­t­nyi Át Tám-4, 50—4 80 8 80—* — 3 55—8 65 2 07—2 12 77 78 68­ 70 68 68

Next