A Hon, 1875. április (13. évfolyam, 73-98. szám)
1875-04-18 / 88. szám
'-»it - - - -•i r *ft 88. szám, XIII. évfolyam. ______________________Esti kiadás,_________________ _______ Budapest, 1875. Hétfő, apai 19. Eiadi-hivatal , Barátok-tere, Athenaeum épület földszint ElSIszer’ül dij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra.........................................6 Irt — kb. 6 hónapra.........................................IS » — » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként ... 1 » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is,mindenkor a hó első napjától számíttatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztési iroda: Barátok tere. Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok- Jk Pártmozgalom a fővárosban. Budapest apr. 19. A terézvárosi választópolgárok tegnap a lövöldében igen népes gyűlést tartottak a szabadelvű párthoz való csatlakozás ügyében. Tabermann Gyula korelnök előadja a tanácskozás czélját, mely nem egyéb, mint hogy a főváros legnagyobb választókerülete, szemben az országszerte megindult pártalakulási mozgalommal, nyilatkozzék politikai hitvalása iránt. Az egész ország át van hatva az új csoportosulás elkerülhetlen voltától és annak üdvös eredményeitől a jövőben. Fölszólítja gyűlést, hogy nyilatkozzék a fusióval szemben követendő magatartásáról. (Élénk, zajos felkiáltások : Elfogadjuk !) Tenczer Pál jegyző constatálja, hogy a terézvárosi választópolgárok e közgyűlése a fusiót egyhangúlag elfogadta. Azelőtt, úgymond, midőn még a két nagy párt egymással szemben állott, elég megnyugtató volt reánk nézve, ha képviselőjelöltünk az állameszme, a közjogi alap megvédésére garanciát nyújtott. Most már nem szükség féltenünk ezen tekinteteket; most ideje, hogy a terézvárosi polgárok legvitálisabb érdekeik, a kereskedelem és ipar képviseltetéséről gondoskodjanak. Ajánlja egy bizottság megválasztását, melynek feladata lenne ily szellemben a képviselőjelöltről való gondoskodás. Bodnár Zsigmond: Mint a hajdan is egymásnak szánt férfi és nő, özvegységre jutása után, a közös fájdalomban összekerülnek és egyesülnek: azon képen egyesüljünk mi is, különben együvé tartozó, de eddig egymástól különált és egymás ellen küzdött pártok. Egyesítsen minket is a közös fájdalom, és ezen egyesülésünkben térjünk ismét vissza azon férfiúhoz, ki a pártviszály folytán egy időre leszorult a terézvárosi képviselőségről. Ajánlja Jókai Mórt jelöltül. (Éljenzés.) Országgyűlési tudósítás. A főrendiház ülése ápril 19. Elnök : Majláth. Jegyzők : Pallavicini, ifj. Károlyi István. A miniszterek közül jelen vannak : Wenckheim, Tisza Kálmán, Széll Kálmán, Trefort, Péchy. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Samassa József egészségi szempontból szabadságot kér , megadatik. Cziráky s Vay a bizottságok nevében több adótörvényjavaslatokról szóló jelentést nyújtanak be. — Pallavicini mindezeket felolvassa. Ki fognak nyomatni s szétosztatni. Az állandó jogügyi bizottság jelentése a közjegyzői törvénycikk hatályának elhalasztásáról felolvastatván, miután a bizottság azt helyeselte, a ház azt általánosságban s pontonként is elfogadta. Következik a vasúti s gőzhajós szállítási társulatok megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Szőgyény L. mindenekelőtt az adóemelés s új adó behozatala felett akarja nézetét elmondani. Ő a pénzügyminiszter nyilatkozatát az adott viszonyok közt kielégítőnek tekinti. Az egyes törvényjavaslatok s általában a cultur államok eszménye felé rohamos törekvés ellen annak idejében a főrendiek részéről is merültek fel kételyek, azonban e kételyek eloszlottak a pénzügyminiszter nyilatkozatára, hogy a takarékosság elvét fogja követni a méltányos érdekek tekintetbe vétele mellett. Igaz, hogy a pénzügyminiszter nyilatkozata is csak általánosságban van tartva, de jelenleg concret alakban még nem is lehet beszélni. A bírálatra tehát általánosságban nincs ok, ő a pénzügyminiszter diagnosisát, sőt therapiáját is helyesnek tekinti s ebből meglehetős kedvező prognosist lát a jövőre nézve, reményeivén, hogy a kormány ezen tényleges viszonyok tekintetbevétele által a szép jövőt meg fogja alapítani. Az ország áldozatkézsége szívesen fog találkozni a kormány nézeteivel, ha látja a hasznot. Egyes törvényjavaslatokat azonban bírálni kell. A ma bejelentett törvényjavaslatokban van sok fanyamzás óhajtandó, hogy azok egy része a pénzügyi állapotok megváltoztatásával megváltoztassék, azonban most helyesli s azért azt pártolja s pártolás végett melegen ajánlja (Élénk helyeslés.) Zichy Nándor csodálkozik felette, hogy ily általános vita szóba kerülhet, miután a pnzügyminiszter nyilatkozata felett már régebben volt vita , különben nem tekinti a pénzügyminiszter nyilatkozatát semmi tekintetben kielégítőnek még a a helyzetet sem lehetett belőle felismerni. Nem hiszi, hogy az országnak szükséges mintegy 40 millió rendkívüli bevétel ezen adójavaslatok által előteremthető volna, sőt inkább úgy látszik, hogy ezen javaslatok nem is rendszer szerint jöttek létre, hanem csak az esetlegesség követelményei. Nálunk általán előbb csinálják a pártot, azután a programmot. A törvényjavaslatok különben is nem a mostani pénzügyminiszteréi, hanem elődjeitől valók. Jelenleg azonban tüzetesen csak a tárgyalás alatt levő áruszállítási adó-törvényjavaslatról akar szólni. Ezen adó külföldi minták szerint készült, holott a viszonyok nálunk egész mások. Itt a vasutak nagyobb része államsegélyt vesz igénybe. Különben is, midőn az orosz gabonának oly tetemes engedményt tettek, a magyar gabona árának a szállítási adó által megdrágítása veszélyes lenne. Az adójavaslatokat szükségből általánosságban ő is megszavazza, csak egyes pontjait óhajtja megváltoztatni. Ezért ezen adójavaslatot is tárgyalás alapjául elfogadja. Szőgyény Marich L. tiltakozik az ellen, mintha ő általános vitát akart volna előidézni. K. Vay Miklós határozottan kimondja, hogy e törvényjavaslatokat általánosságban elfogadja. Elmondja,hogy a törvényekben is sok hiány van s ezért sok tekintetben a kormányra kell hárítani a felelősséget. De a végrehajtást meg kell könnyíteni s a bizalom a kormány iránt szükséges e törvény tárgyalása alkalmával. A törvényeket tehát ő elfogadja. (Éljenzés.) Széll K. megengedhetőnek tartja az általános vitát ezen fontos kérdésben s ezért jónak látja, hogy ahoz hozzászóljon. Ő azon nézetben van, hogy a diagnosis felett nagyon is sokat vitatkoztak s ma előbb volna az ország, ha e helyett a gyakorlati orvoslás Budapest, april 19. Budapest, april 19. A főrendiház mai ülése d. e. 10 órakor szokatlanul látogatott volt, úgy a ház tagjai, mint a közönség részéről. A miniszterek egy része díszruhában s Simor bibornoki diszöltönyben jelentek meg s a képviselők karzata is szépen megtelt. Az előjelek nem is csaltak, mert ezen ülés a legérdekesebbek közé tartozott. Szőgyény László megkezdte az általános vitát s Zichy Nándor élénken megtámadta a kormányt s közvetlenül a pénzügyminisztert s habár az adójavaslatokat tárgyalás alapjául elfogadta, a rendszert határozottan elitélte. Széll Kálmán hosszan, élénken s határozottan felelt. Közel másfél óráig tartott s meleg szónoki hangon előadott beszéde, eltekintve végső hosszadalmasságától, Szél K. legsikerültebb beszédei közé tartozik s az egész házban élénk részvéttel fogadtatott. Tisza Kálmán belügyminiszter debreczeni fogadtatásáról a következő jelentést találjuk a »Debr. Ellenőr«-ben : A belügyminiszter úr, ki 16-án a hajnali vonattal érkezett városunkba, hogy az egyházkerület közgyűlésén részt vegyen, a vasútnál Simonffy Imre főkapitány által fogadtatott. Délelőtt 9 órakor a városi tisztviselői kar, aztán a péterfia-csapó-utczai választópolgárság, s a szabadelvű párt küldöttsége, mintegy 80—90 egyén Sillye Gábor főispán elnöklete alatt tisztelgett a belügyminiszter urnál. Sillye Gábor ez alkalommal a következő szavakkal üdvözölte : Nagy m. m. k. belügyminiszt. ur! Van szerencsém nagy méltóságodnak Debreczen sz. kir. városi törvényhatóságnak, a péterfia-csapóutczai választókerületnek, és a nagyméltóságod által inaugurált országos politikai programm alapján alakult szabadelvű pártnak tisztviselőit, képviselőit és küldötteit bemutatni, kik személyes üdvözletük mellett azon szívből eredt óhajtásukat kívánják kifejezni, miszerint engedje a gondviselés, hogy nagyméltóságod a fejedelem kegyelme által reáruházott nagy feladatot a törvényhozás bizalmának és a nemzet óhajtásának és várakozásának megfelelőleg oldhassa meg, és hogy ismert bölcsességével, tapintatával és erélyével vezetendő kormányzásától — a költő szerint — a nemzetnek minden nyomára ragyogjon emberméltóság sugára. Különösen pedig Debreczen sz. kir. várost továbbra is ajánlják nagyméltóságod kegyes pártfogásába, és kérik, hogy ezen város szellemi és anyagi érdekeit, valamint eddig, úgy jövőre nézve is nagybecsű figyelmére méltatni és kegyes támogatásában részesíteni méltóztassék. Fogadja nagy méltóságod legőszintébb tiszteletünk s hódolatunk kijelentését. Ezen beszédet a jelenvoltak lelkes éljenzése kisérte. A belügyminiszter erre körülbelül a következőkben válaszolt: »Nagyon köszönöm szíves megjelenésöket. Legyenek önök meggyőződve, hogy a jóakarat és buzgó igyekezet nem fog nálam hiányozni, hogy az igen tisztelt szónokok által kifejtett czélok felé törekedjem. Eddig is mindig a legszentebb kötelességérzet vezetett életpályámon, ez fog vezetni ezentúl is. De sokkal több az akadály, melylyel az ország sorsának jobbra fordulásáért meg kell küzdeni, mintsem hogy egyes embernek legbuzgóbb igyekezete czélhoz vezethetne. Hogy a kitűzött hazafias czél eléressék, arra nézve szükséges, hogy a haza összes polgárai tőlük kitelthetőleg közreműködjenek. — Az akarat e közreműködésre mindig meg volt e szabad királyi város derék polgáraiban, s meg van az ma is, s meg lesz jövőben is. A mi engem illet, — az ország jólétére irányzott törekvésem mellett leghőbb óhajom rajta lenni, hogy e nemes város felvirágzását is elősegítsem. Teszem ezt pedig nemcsak azért, mert a szeretet és ragaszkodás elszakítdatlan kötelékei fűznek e nemes városhoz, hanem teszem azért is, mert e tiszta magyar város és Magyarország közt oly szoros együvé tartozást találok, hogy ha Magyarország felvirágzik és boldogul, Debreczennek is fel kell virágozni. — Ajánlom magamat bizalmukba, szeretetükbe, melynek már anynyiszor, s most legközelebb újból megválasztásom által kifejezést adtak,e bizalom míg egyfelől a legszebb elismerés reám nézve, másfelől csak újabb ösztönül szolgál arra, hogy minden erőmet megfeszítsem a haza boldogítására, s e nemes város érdekei előmozdítására. Még egyszer ajánlom magamat szives jóindulatukba. E választ lelkes éljenzés, s aztán a küldöttség több tagjának bemutatása követte, a püspök üdvözölvén a belügyért, fölkérte, hogy egyház és iskolai ügyeinket valamint eddig, úgy jövőben is kegyes gondoskodásába fogadja, és tartsa meg. A miniszter az országot csak oly mértékben vélvén az erő és hatalom kellő fokára felfuthatónak, amily mértékben a közművelődés terjed, azért egyházi és iskolai ügyeink támogatását valamint eddig, úgy jövőben is kedves kötelességének ismeri, de kéri az egyházkerületi közgyűlés tagjait, hogy őt törekvéseiben részükről közreműködésükkel támogassák. A belügyminiszter a délelőtti és délutáni egyházkerületi ülésben résztvevén, az esti vonattal a főkapitány, püspök s többek által a vasútig kisértetve, visszautazott a fővárosba. A hivatalos nyelv tárgyában Péchy Tamás közlekedésügyi miniszter e hó 16-ki kelettel a következő kör rendeletét bocsátá ki valamennyi vasúttársulatokhoz és a sz. kir. gőzhajózási társulathoz . A hivatalos nyelv életbeléptetése iránt kibocsátott kormányrendeletek végrehajtásának ellenőrzésével megbízott szakköz igemtől nyert azon értesülés kapcsában, miszerint az 1873. évi decz. hó 31-én 23,535. sz. a. kelt itteni rendelet első pontjában foglalt kedvezményt a m. kir. államvasutak, a magyar észak-keleti, nyugoti, báttaszék-dombovár-zákányi és eperjes-beluchowi vasutak kivételével az összes többi hazai közlekedési vállalatok igénybe vették,— mindezen vállalatokat még idejében és hatályosan ezennel figyelmeztetni kívánom, hogy a hivatalos nyelvnek ügykezelésük minden ágazatában kivétel nélkül leendő életbeléptetését, amennyiben ez máris befejezett tény nem volna, az államhatalom feltétlen és elhalaszthatlan követelményének tekintsék, s hogy ennélfogva az e tekintetben fennálló határozmányokhoz önként érthetőleg teljes határozottsággal ragaszkodván, — a fentebb idézett rendelet ugyancsak első pontja alapján netán még igénybe veendő további félévi halasztásnak most már nem többé a folyamodó társulatok összes belső ügykezelésére nézve, hanem csakis oly egyes szolgálati ágak és saját hivatalokkal való érintkezés tekintetében fognék helyt adhatni, melyekre nézve ezt a forgalom biztonságának érdeke feltétlenül és bebizonyíthatólag követeli. De ez irányban is azon megelégedéssel tapasztalt körülmény, miszerint a vonalszemélyzet, mint ezt az ország alkotmányára és törvényeire tett esküjüktől másként várni sem lehetett, aránylag csekély kivétellel a helyzet követelményeit teljesen felismerte, s hinni jogosít, hogy a még hátralevő közlekedési vállalatok nagyobb része nem lesz oda utalva, miképly további halasztáshoz folyamodjék, s méltán viszszatetszést keltene azon körülmény, ha e joggal várt eredmény a példaadásra utalt egyes központi közegek hátramaradásán szenvedne hajótörést. Mindemellett, s anélkül, hogy a vasúti üzletrendtartás 85-ik §-ára való emlékeztetésnek feltétlen szükségét látnám, felhasználni kívánom ezen alkalmat is azon, már az 1873-ik évi május hó 20- ról kelt itteni köriratban foglalt kijelentés megújítására, hogy az üzlet kezelésének minden fennakadás nélkül leendő sikeres folytatása, főleg pedig azon buzgó és érdemes közegek megnyugtatása, érdekében, kik fáradságosan szerzett szakismereteiket egész odaadással a hazai közlekedés ügyének kívánják szentelni, a kormány állandóan súlyt fektet arra, hogy az eredetileg nem magyar ajkú személyzet a hivatalos nyelv elsajátítása által a hazai forgalmi szolgálatnak állandó, hasznos és hazafias tényezője maradjon. Különösen pedigs erről az összes alkalmazottakat értesíttetni kívánom) a hazafias szellem az, melyre a kormányzati segédeszközök egyik legkiválóbb tényezőjét kezelő vasúti személyzetnél, minden ezzel ellenkező, vagy bár csak a közjó iránti közönyösséget terjesztő, eddigelé nem ritkán panaszolt s épen ezért a kormány által éber figyelemmel kísérendő irányzatok teljes és gyökeres kirekesztésével, a kormány feltétlenül számot tart. Hogy pedig a megfelelő magyar műszavak állítólagos hiánya miatt gyakran hangoztatott, bár a gyakorlatban nagyrészt alaptalannak bizonyult panasz többé ne ismételtessék, intézkedtem, miszerint a magyar tudományos akadémia által átvizsgált műszótát még e hó folyamában nyilvánosságra bocsáttassák. Legkésőbb tehát 1875. évi január hó elsejével azon egyes kivételeknek is meg kellvén szűnni, melyek eddigelé a többször idézett rendeletek értelmében átmenetesen engedélyezhetők voltak, nem marad egyéb hátra, mint a t. társulatot a még rendelkezésre álló időnek kiválóan oly czélból leendő sikeres felhasználására komolyan felhívnom, hogy a forgalom biztonsága, az ennek megóvására hivatott személyzet erélytelensége által semmi körülmények közt kockáztatva ne legyen. A kormányhoz a hivatalos lap tegnapi kimutatása szerint eddig a következő kerületek és pártkörök intéztek bizalmi feliratokat: Győr megyei és városi volt ellenzék közgyűlése, debreczeni szabadelvű párt, németlövői választókerület, trencsénmegyei és városi szabadelvű párt, bogsáni választókerület, turóczi szabadelvű magyar hazafias párt, vasmegyei nagy szabadelvű párt, szombathelyi szabadelvű párt,zemplén megyei egyesült Mármarom. szabadelvű párt,Arad városi szabadelvű párt, hontmegyei balközép párt, Pápa városi egyesült szabadelvű párt. Enyingi választókerület volt Deákés balközép párt, nagykanizsai választókerület szabadelvű pártja, Békés megye balpárti közönsége, Kraszna megye szabadelvű pártja, Krassó megye szabadelvű pártja . Tovább a következő megyék közönsége Szörény, Esztergom, Turócz, Csanád, Bihar, Bács-Bodrog, végre a következő városok közönsége Karánsebes, Nagy-Károly, Szabadka, Fehértemplom, Temesvár, Nagy Szombat, Versecz, Kolozsvár, Torda, Illyefalva, Kézdi Vásárhely, Bereczk, Fogaras, Nagy- Várad, Kassa, és Pancsova város municzipiuma. A kormány örömmel vette az e feliratokban kifejezett bizalmi szavazatokat és a miniszterelnök szívélyesen válaszolt e hazafias nyilatkozatokra. aysztárházak kérdése felett értekezletet tartott több fővárosi kereskedő, s abban állapodtak meg, hogy a gabnakereskedelem érdekében felette kívánatosnak tartják, miszerint Budapesten mindhárom nagy vasút a magyar állami, az osztrák állami és a déli pálya saját indóházában ideiglenes tárházakat építsen, melyek a bécsiekhez hasonló módon több százezer vámmázsára, és könnyű anyagból építtetnének fel. A vasutak az építést eszközöljék saját költségükön. A magyar államvasútnak egy fővárosi bank hajlandó az építésre szükséges eszközöket előlegezni. A köztárházak ügyében az érdeklődő konsortium tárházi igazgatóságot választana ; ez a helynek egy részét fenntartaná a maga számára, s a többit a közönség használatára engedné át. A felügyelőség egyszersmind warrantokat (tárházi jegyeket) is bocsátana ki, melyekre a bankok előlegeket adnának. Az érdekelt kereskedők e terv keresztülvitelére a kormánytól és fővárosi hatóságtól is várnak gyámolítást. A »P. Lt.« ezen terv kapcsában megjegyzi, hogy igaz ugyan, miszerint a végleges tárházak felállításának az ideiglenes tárházak némileg praejudicálnak, de nem kell feledni, hogy utóbbiakat három hó alatt életbe lehet léptetni, míg előbb ennek felállítása legalább két évet venne igénybe, s addig a kereskedelem nem várhat; ha pedig lesznek ideiglenes tárházaink, akkor nyugodtan bevárhatjuk azon időt, midőn államháztartásunkban az egyensúly helyre lesz állítva, s midőn majd a kormány állami eszközökkel is hathatósan elősegítheti a végleges tárházi intézmény életbeléptetését. Tárgyhal maz miatt csak rövidre fogjuk szemlénket az osztrák és külföldi dolgokról. Ausztriában jelenleg a »gyomorkérdés« nyugtalanítja és foglalkoztatja a közfigyelmet. A napokban ugyanis a bécsújhelyi Sigl-féle gyárból 3000 munkás, kik családjaikkal együtt 7000 lelket számlálnak, bocsáttattak el és maradtak munka nélkül. Az alsó ausztriai tartománygyűlés ez alkalomból elfogadta Wedl képviselő indítványát, mely szerint a kormány utasíttatik, hogy a munka nélkül maradt munkásokról gondoskodjék. Hogy mit fog tenni a kormány, még eddig nem lehet, tudni. A bécsi lapok jelzik, hogy Ausztria más részeiből is érkezni fognak ily Hióbposták. A »Nordd. Alig. Zig« közli a Belgiumhoz febr. 3-án intézett német jegyzéket, mely lényegében egészen megegyezik a »Köln. Zig« által közzétett szöveggel, melyet mi is közöltünk és igy most ismételni, a csekély eltérések miatt, feleslegesnek tartjuk. — Az említett lap polemizál a franczia sajtóval a háborús hírek alkalmából , melyeket a »Post« bocsátott világgá és constatálja, hogy a »Post« czikkének megjelenéséig a franczia sajtó (kezdve a legitimista »Union«-tól a radikális »Rappel«-ig) fújta a harczi riadót, s mihelyt a német »Post« is e hangon irt, a franczia sajtó azonnal takaródót fújt és hangoztatta, hogy nem akar háborút és Francziaországban nincs harczi párt. A polémiának tehát az a haszna van, hogy a franczia lapok most békés hangon írnak, bár tartós lenne, jegyzi meg Bismarck lapja. Spanyolországból jelzik, hogy Cabrera nem ért ezélt a convenióval. A carlisták zöme Carlos mellett marad. Az angol alsóház a »Times« és »Daily News« kiadóját múlt péntekre maga elébe idéztette, mivel parlamenti »privilégium sértést« követtek el az által, hogy Honduras párisi követének egy levelét tették közzé, melyben Pime képviselőnek egy bizottságban tett és jegyzőkönyvileg fölvett nyilatkozata valótlanságnak van föltüntetve. — Az országgyűlési szabadelvű párt hétfőn, ápril 19-én du. 6 órakor értekezletet tart. — A fővárosi központi választmány befejezte a választók összeírását: a lajstrom f. hó 21-ikéig a régi városház gazdasági termében közszemlére lesz kitéve, hogy kinek-kinek alkalom nyuttassék a felszólalásra. Ezen határidő után a választmány megkezdi a felszólalások tárgyalását. — A pörös vasúti követelések. Az északkeleti vasút építőinek követelései tárgyában, illetőleg a társaság és az építők között kötendő kiegyezési szerződésre vonatkozólag törvény lett volna hozandó. De újabban azt halljuk, hogy nem fog a kormány ezúttal erre vonatkozó törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszteni, hanem az országgyűléstől általános fölhatalmazást kér nem csak ezen ügyre hanem mindazon vasúti függő kérdésekre vonatkozólag, melyek hasonló követelések miatt támadtak. A Nyitra megyében múlt év folytán megalakult vághalparti vizszabályozási társulat folyó április 5-én Tornóczon tartott közgyűlésében kimondotta, miszerint ártéri öbölzetét — a közmunka és közlekedési minisztérium rendeletének megfelelően — kifogja olyon komárom megyei értesületekből, melyek Nyitra megye határától kezdve a vágszab. főmérnök által tervezett nyitra-zsitva csatornáig terjednek, s mely területek birtokosai az önkénytes belépésre felszólittatnak. Azon esetben, ha ezen kisebbséget képező komárommegyei ártéri birtokosság a társulatba önkényt lépni hajlandó nem lenne, a mit saját érdekükben róluk feltételezni se lehet — ez esetben a társulat az illető kisebbséget az 1871. év 39 törv. czikk erejénél fogva tagjai sorába veendi föl s működését ez alapon kezdendi meg. Erre nézve a társulati igazgató, mint örvendetes tényt tudatta a közgyűléssel, miszerint a társulat elnöke gr. Károlyi Alajos berlini nagykövet megígérte, hogy a társulat részére évek hosszú során törlesztendő előnyös pénzkölcsönt fog külföldi tőkepénzeseknél kieszközölni. A szerb maticának Újvidéken e hő 17-én tartott népes közgyűléséből, melyen a kormánybiztos, Flatt főispán is jelen volt, azt távírják az U. L-nak, hogy Popovics iskolaügyi előadó indítványára egyhangúlag elhatároztatott, miszerint Trefort közoktatásügyi miniszterhez felirat intéztessék a matica áthelyezésére vonatkozó rendelet végrehajtásának abbahagyása végett. Ellenben a Thökölyanum könyvtárának Budapestre szállittatása elhatároztatatott. A gyűlés, úgymond a távirat, nyugodtan és méltóságteljesen folyt le. — A főispáni új candidatusoknak következő névsorát találjuk az »Ellenőrben« Heves megye főispánjává Beöthy Lajos, a ráczkevei kerület képviselője, van felterjesztve fejedelmi kinevezésre. Hasonló állomásra vannak ajánlva — mint a hir mondja — Perczel István, Domahidy Ferencz, Miskolczy Lajos, Zeyk Károly, Pogány Károly, (ki Alsó Fehérből más megyébe helyezendő), ifj. gr. Bethlen Gábor, Takács Lajos, báró Bánffy G. és még ketten, kik iránt bizonytalanabb a hir. Az igazságügy minisztériumban szombaton este enquette tartatott a bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt Oroszországgal kötendő szerződés tárgyában, melyet a miniszter közelebb a törvényhozás elé szándékozik terjeszteni. Az enquette-ben, melyre a képviselőház több tagja meghivatott, tétettek ugyan észrevételek a szerződés némely pontjaira nézve,azonban a megállapodás mégis abban történt, hogy a szerződés beczikkelyezés végett a törvényhozás elé terjeszthető. Az igazságügyér egyúttal megígérte, hogy a szerződések módozataira nézve az országháznak oly javaslatot is fog benyújtani, mely a jövőben minden szerződésre nézve normatívumul szolgáland. — Simor bibornok herczegprímás mint a »Jelenkor« értesül, e hét elején a fővárosba jő, és ez alkalommal szerencsénk lesz a nm. püspöki kart itt majdnem teljes számmal tisztelni. Valószínű, hogy ő eminentiájánál püspöki értekezlet is fog tartatni. — A curia mindkét osztályából a reclamatiók elintézésére alakított bizottság, mint a »N. H.« hallja, már jó részét, elintézte az eddig felérkezett reclamatióknak. Aránylag nem nagy a reclamálók száma, s e körülmény is közre fog működni abban, hogy a választások még az aratás előtt megejthetők legyenek. — Az egyházi tekintetben zágrábi érseki megyéhez tartozó Muraköz — mint a M. H. hallja — a kormány köreiben történt elhatározás szerint, legközelebb a szombathelyi vagy a veszprémi püspökséghez fog csatoltatni. Muraköznek ezen visszacsatolását az ottani papság korteskedésnek igyekszik felhasználni, a volt jobboldali s most már szabadelvű párti képviselő ellen, és az agitatio oly nagy mérvű, hogy a papságnak befolyásával valószinüleg sikerülni fog a felállítandó conservativ párti jelöltet megválasztatni. A tegnapi minisztertanácsban, mely a szabadelvű pártkörben tartatott meg, a hivatalnokok takarék hitelegyletének ügye képezte a tanácskozás tárgyát. Az iparosok hitelegylete részéről, — mely tudvalevőleg a hivatalnokegylet ügyeinek lebonyolítására vállalkozott — jelen volt Faik elnök és Keller igazgató. A minisztertanács az adandó segélyre nézve, — mely mintegy 160.000 írtra rúg — az iparosok egyesületétől azon biztosítást kívánta, hogy az a kinlevő összegeknek behajtásáért garanciát vállaljon. Az egylet ezen garanciára mint halljuk, nem akar vállalkozni. A minisztertanács, bár hosszabb eszmecsere folyt tegnap ez ügyben, határozatot nem hozott. A kereskedelmi törvénykönyv tervezet átvizsgálására kiküldött bizottság ma d. e. tartott egy rövid ülést, melyben a ház elé terjesztendő jelentés hitelesíttetett. A jelentést a holnapi ülésben Hódossy Imre előadó fogja a háznak beterjeszteni. Schwarz Ármin: A képviselőjelöltnek, mint már említtetett, olyannak kell lenni, ki vagy maga az ipar és kereskedelem képviselője, vagy pedig ha ezek közt nem találunk jogaink és érdekeink erős védőjére, úgy olyant kell keresnünk, ki habár maga nem is iparos vagy kereskedő, de eddigi működése által magát az ipar és kereskedelem érdekeinek erős védőjeként mutatta, dr. Boba János korainak tartja már ma a jelöltről szólani és neveket említeni. Indítványozza,hogy válaszszanak húsz tagú bizottságot,mely jelöljön ki képviselőjelölteket és egybehiván az új közgyűlést, ez határozhat és választhat a proponáltak közül. Zilahy P. azt kívánja,hogy most 15 tagú bizottságot válaszszanak, mely magát azután az egyes társadalmi és politikai egyesületek tagjaiból, kik nincsenek itt jelen, 25-re, kiegészítse. Bakonyi Elek : A terézvárosi választók lánczot képeztek, de melyből az összekötő szem hiányzik. Meg kell e szemet keresni, mely együvé forraszt bennünket. Ezt pedig nem lehet csak egyszerűen proponálni, mert a fővárosnak kiváló egyéniségre van szüksége. Pártolja Bobula indítványát.Egy németnyelvű polgár folytonos »eláll« és nagy zaj között beszél. Beszédéből csak annyit vehettünk ki, hogy bizalmi feliratot akar a kormányhoz intéztetni. Bobula 20-ban kéri a bizottság tagjainak számát megállapítani. Körök és egyesületek itt nem részesülhetnek tekintetben, hanem tessék proponálni. A jövő közgyűlésen megjelenhetnek e körök és el vagy el nem fogadhatják a jelölteket, tetszésük szerint. Zilahy megnyugszik abban, hogy jelen nem levőket is lehet választani: 20 tag helyett 21-et kíván megválasztatni. A megválasztott bizottsági tagok ezek: Tabermann Gy., Bodnár Zsigmond, Schwarz Ármin, Herzl Miksa, Ludvigh János, Steinitz Ignácz, Zilahy, Török József, Hölle J. M., Jung Antal, Ries Sándor, dr. Bobula, Grádl K., Sinkó József, Garay Béla, Schön Jakab, dr. Reinitz József, dr. Apaticzky Sándor, Heidelberg Gy., Bakonyi Elek és dr. Weisz Jakab.