A Hon, 1875. április (13. évfolyam, 73-98. szám)

1875-04-18 / 88. szám

'-»it - - - -•i r *ft 88. szám, XIII. évfolyam. ______________________Esti kiadás,_________________ _______ Budapest, 1875. Hétfő, apai 19. Eiadi-hivatal , Barátok-tere, Athenaeum épület földszint ElSIszer’ül dij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra.........................................6 Irt — kb. 6 hónapra.........................................IS » — » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként ... 1 » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban meg­kezdhető, de ennek bármely napján történik is,­min­denkor a hó első napjától számíttatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szer­kesztési iroda: Barátok­ tere. Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad­tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok- Jk Pártmozgalom a fővárosban. Budapest apr. 19. A terézvárosi vá­lasztópolgárok tegnap a lövöldében igen népes gyűlést tartottak a szabadelvű párthoz való csatlakozás ügyében. Tabermann Gyula kor­elnök előadja a tanácskozás czélját, mely nem egyéb, mint hogy a főváros legnagyobb választókerülete, szemben az országszerte megindult pártalakulási mozgalommal, nyilatkozzék politikai hitvalása iránt. Az egész ország át van hatva az új csoportosulás elkerülhetlen voltától és annak üdvös eredményeitől a jövőben. F­ölszólítja gyűlést, hogy nyilatkozzék a fusióval szemben követendő magatartásáról. (Élénk, zajos felkiáltások : Elfogadjuk !) Tenczer Pál jegyző constatálja, hogy a terézvárosi választó­pol­gárok e közgyűlése a fusiót egyhangúlag elfogadta. Azelőtt, úgymond, midőn még a két nagy párt egy­mással szemben állott, elég megnyugtató volt reánk nézve, ha képviselőjelöltünk az állameszme, a közjogi alap megvédésére garanciát nyújtott. Most már nem szükség féltenünk ezen tekinteteket; most ideje, hogy a terézvárosi polgárok legvitálisabb érdekeik, a kereskedelem és ipar képviseltetéséről gondoskod­janak. Ajánlja egy bizottság megválasztását, melynek feladata lenne ily szellemben a képviselő­jelöltről való gondoskodás. Bodnár Zsigmond: Mint a hajdan is egy­másnak szánt férfi és nő, özvegységre jutása után, a közös fájdalomban összekerülnek és egyesülnek: azon képen egyesüljünk mi is, különben együ­vé tartozó, de eddig egymástól különált és egy­más ellen küzdött pártok. Egyesítsen minket is a közös fájdalom, és ezen egyesülésünkben tér­jünk ismét vissza azon férfiúhoz, ki a pártviszály folytán egy időre leszorult a terézvárosi képviselő­ségről. Ajánlja Jókai Mórt jelöltül. (Éljenzés.) Országgyűlési tudósítás. A főrendiház ülése ápril 19. Elnök : Majláth. Jegyzők : Pallavicini, ifj. Ká­rolyi István. A miniszterek közül jelen vannak : Wenck­­heim, Tisza Kálmán, Széll Kálmán, Trefort, Péchy. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Samassa József egészségi szempontból sza­badságot kér , megadatik. Cziráky s Vay a bizottságok nevében több adó­törvényjavaslatokról szóló jelentést nyújtanak be. — Pallavicini mindezeket felolvassa. Ki fognak nyo­matni s szétosztatni. Az állandó jogügyi bizottság jelentése a köz­jegyzői törvényc­ikk hatályának elhalasztásáról felolvastatván, miután a bizottság azt helyeselte, a ház azt általánosságban s pontonként is elfogadta. Következik a vasúti s gőzhajós szál­lítási társulatok megadóztatás­á­­r­ó­l szóló törvényjavaslat tárgyalása. Szőgyény L. mindenekelőtt az adóemelés s új adó behozatala felett akarja nézetét elmondani. Ő a pénzügyminiszter nyilatkozatát az adott viszonyok közt kielégítőnek tekinti. Az egyes törvényjavasla­tok s általában a cultur államok eszménye felé roha­mos törekvés ellen annak idejében a főrendiek részé­ről is merültek fel kételyek, azonban e kételyek el­oszlottak a pénzügyminiszter nyilatkozatára, hogy a takarékosság elvét fogja követni a méltányos érde­kek tekintetbe vétele mellett. Igaz, hogy a pénzügyminiszter nyilatkozata is csak általánosságban van tartva, de jelenleg concret alakban még nem is lehet beszélni. A bírálatra tehát általánosságban nincs ok, ő a pénzügyminiszter diag­­nosisát, sőt therapiáját is helyesnek tekinti s ebből meglehetős kedvező prognosist lát a jövőre nézve, reményeivén, hogy a kormány ezen tényleges viszo­nyok tekintetbevétele által a szép jövőt meg fogja alapítani. Az ország áldozatkézsége szívesen fog talál­kozni a kormány nézeteivel, ha látja a hasznot.­ Egyes törvényjavaslatokat azonban bírálni kell. A ma bejelentett törvényjavaslatokban van sok fanyam­zá­s óhajtandó, hogy azok egy része a pénzü­gy­i állapotok megváltoztatásával me­gváltoztassék, azonban most helyesli s azért azt pártolja s pártolás végett melegen ajánlja (Élénk helyeslés.) Zichy Nándor csodálkozik felette, hogy ily általános vita szóba kerülhet, miután a p­nzügymi­niszter nyilatkozata felett már régebben volt vita , különben nem tekinti a pénzügyminiszter nyi­latkozatát semmi tekintetben kielégítőnek még a a helyzetet sem lehetett belőle felismerni. Nem hiszi, hogy az országnak szükséges mintegy 40 millió rendkívüli bevétel ezen adójavaslatok által előte­remthető volna, sőt inkább úgy látszik, hogy ezen javaslatok nem is rendszer szerint jöttek létre, ha­nem csak az esetlegesség követelményei. Nálunk ál­talán előbb csinálják a pártot, azután a programmot. A törvényjavaslatok különben is nem a mosta­ni pénzügyminiszteréi, hanem elődjeitől valók. Jelen­leg azonban tüzetesen csak a tárgyalás alatt levő áruszállítási adó-törvényjavaslatról akar szól­ni. Ezen adó külföldi minták szerint készült, holott a viszonyok nálunk egész mások. Itt a vasutak nagyobb része államsegélyt vesz igénybe. Különben is, midőn az orosz gabonának oly tetemes engedményt tettek, a magyar gabona árának a szállítási adó által meg­drágítása veszélyes lenne. Az adójavaslatokat szükségből általánosságban ő is megszavazza, csak egyes pontjait óhajtja megvál­toztatni. Ezért ezen adójavaslatot is tárgyalás alap­jául elfogadja. Szőgyény Marich L. tiltakozik az ellen, mintha ő általános vitát akart volna előidézni. K. Vay Miklós határozottan kimondja, hogy e törvényjavaslatokat általánosságban elfogadja. El­mondja,hogy a törvényekben is sok hiány van s ezért sok tekintetben a kormányra kell hárítani a fele­lősséget. De a végrehajtást meg kell könnyíteni s a bizalom a kormány iránt szükséges e törvény tárgya­lása alkalmával. A törvényeket tehát ő elfogadja. (Éljenzés.) Széll K. megengedhetőnek tartja az általános vitát ezen fontos kérdésben s ezért jónak látja, hogy ahoz hozzá­szóljon. Ő azon nézetben van, hogy a di­agnosis felett nagyon is sokat vitatkoztak s ma előbb volna az ország, ha e helyett a gyakorlati orvoslás Budapest, april 19. Budapest, april 19. A főrendiház mai ülése d. e. 10 órakor szokatlanul látogatott volt, úgy a ház tagjai, mint a közönség részéről. A miniszte­rek egy része díszruhában s Simor bibornoki diszöltönyben jelentek meg s a képviselők karzata is szépen megtelt. Az előjelek nem is csaltak, mert ezen ülés a legérdekesebbek közé tartozott. Szőgyény László megkezdte az általános vitát s Zichy Nándor élénken megtámadta a kormányt s közvetlenül a pénz­ügyminisztert s habár az adójavaslatokat tár­gyalás alapjául elfogadta, a rendszert határo­zottan elitélte. Széll Kálmán hosszan, élénken s határozottan felelt. Közel másfél óráig tartott s meleg szónoki hangon előadott beszéde, eltekintve végső hosszadalmasságától, Szél­ K. legsikerültebb beszédei közé tarto­zik s az egész házban élénk részvéttel fogad­tatott. Tisza Kálmán belügyminiszter debre­­czeni fogadtatásáról a következő jelentést ta­láljuk a »Debr. Ellenőr«-ben : A belügyminiszter úr, ki 16-án a haj­nali vonattal érkezett városunkba, hogy az egyházkerület közgyűlésén részt vegyen, a vasútnál Simonffy Imre főkapitány által fo­gadtatott. Délelőtt 9 órakor a városi tisztviselői kar, aztán a péterfia-csapó-utczai választó­pol­gárság, s a szabadelvű párt küldöttsége, mint­­egy 80—90 egyén Sillye Gábor főispán el­nöklete alatt tisztelgett a belügyminiszter urnál. Sillye Gábor ez alkalommal a következő szavakkal üdvözölte : N­a­g­y m. m. k. belügyminiszt. ur! Van szerencsém nagy méltóságodnak Debreczen sz. kir. városi törvényhatóságnak, a péterfia-csapó­­utczai választókerületnek, és a nagyméltóságod által inaugurált országos politikai programm alapján ala­kult szabadelvű pártnak tisztviselőit, képviselőit és küldötteit bemutatni, kik személyes üdvözletük mel­lett azon szívből eredt óhajtásukat kívánják kifejezni, miszerint engedje a gondviselés, hogy nagyméltósá­god a fejedelem kegyelme által reáruházott nagy feladatot a törvényhozás bizalmának és a nemzet óhajtásának és várakozásának megfelelőleg oldhassa meg, és hogy ismert bölcsességével, tapintatával és erélyével vezetendő kormányzásától — a költő sze­rint — a nemzetnek minden nyomára ragyogjon em­berméltóság sugára. Különösen pedig Debreczen sz. kir. várost to­vábbra is ajánlják nagyméltóságod kegyes pártfogá­sába, és kérik, hogy ezen város szellemi és anyagi érdekeit, valamint eddig, úgy jövőre nézve is nagy­becsű figyelmére méltatni és kegyes támogatásában részesíteni méltóztassék. Fogadja nagy méltóságod legőszintébb tisztele­tünk s hódolatunk kijelentését. Ezen beszédet a jelenvoltak lelkes éljen­zése kisérte. A belügyminiszter erre körülbelül a kö­vetkezőkben válaszolt: »Nagyon köszönöm szíves megjelenésö­­ket. Legyenek önök meggyőződve, hogy a jó­akarat és buzgó igyekezet nem fog nálam hiányozni, hogy az igen tisztelt szónokok ál­tal kifejtett czélok felé törekedjem. Eddig is mindig a legszentebb kötelességérzet vezetett életpályámon, ez fog vezetni ezentúl is.­­ De sokkal több az akadály, melylyel az or­szág sorsának jobbra fordulásáért meg kell küzdeni, mintsem hogy egyes embernek leg­­buzgóbb igyekezete czélhoz vezethetne. Hogy a kitűzött hazafias czél eléressék, arra nézve szükséges, hogy a haza összes polgárai tőlük kitelthetőleg közreműködjenek. — Az akarat e közreműködésre mindig meg volt e szabad királyi város derék polgáraiban, s meg van az ma is, s meg lesz jövőben is. A mi engem illet, — az ország jólétére irányzott törekvésem mellett leghőbb óhajom rajta lenni, hogy e nemes város felvirágzását is elősegítsem. Teszem ezt pedig nemcsak azért, mert a szeretet és ragaszkodás elszakít­­datlan kötelékei fűznek e nemes városhoz, ha­nem teszem azért is, mert e tiszta magyar vá­ros és Magyarország közt oly szoros együvé tartozást találok, hogy ha Magyarország fel­­virágzik és boldogul, Debreczennek is fel kell virágozni. — Ajánlom magamat bizal­m­ukba, szeretetükbe, melynek már anynyi­­szor, s most legközelebb újból megválasztá­som által kifejezést adtak,­e bizalom míg egy­felől a legszebb elismerés reám nézve, más­felől csak újabb ösztönül szolgál arra, hogy minden erőmet megfeszítsem a haza boldo­­gítására, s e nemes város érdekei előmozdí­tására. Még egyszer ajánlom magamat szives jóindulatukba. E választ lelkes éljenzés, s aztán a kül­döttség több tagjának bemutatása követte, a püspök üdvözölvén a belügyért, fölkérte, hogy egyház és iskolai ügyeinket valamint eddig, úgy jövőben is kegyes gondoskodá­sába fogadja, és tartsa meg. A miniszter az országot csak oly mértékben vélvén az erő és hatalom kellő fokára felfuthatónak, a­mily mértékben a közművelődés terjed, azért egy­házi és iskolai ügyeink támogatását valamint eddig, úgy jövőben is kedves kötelességének ismeri, de kéri az egyházkerületi közgyűlés tagjait, hogy őt törekvéseiben részükről köz­reműködésükkel támogassák. A belügyminiszter a délelőtti és délutáni egyházkerületi ülésben résztvevén, az esti vo­nattal a főkapitány, püspök s többek által a vasútig kisértetve, visszautazott a fővárosba. A hivatalos nyelv tárgyában Péchy Tamás közlekedésügyi miniszter e hó 16-ki kelettel a következő kör rendeletét bo­­csátá ki valamennyi vasúttársulatokhoz és a sz. kir. gőzhajózási társulathoz . A hivatalos nyelv életbeléptetése iránt kibo­csátott kormányrendeletek végrehajtásának ellenőr­zésével megbízott szakköz igemtől nyert azon értesü­lés kapcsában, miszerint az 1873. évi decz. hó 31-én 23,535. sz. a. kelt itteni rendelet első pontjában fog­lalt kedvezményt a m. kir. államvasutak, a magyar észak-keleti, nyugoti, báttaszék-dombovár-zákányi és eperjes-beluchowi vasutak kivételével az összes többi hazai közlekedési vállalatok igénybe vették,— mind­ezen vállalatokat még idejében és hatályosan ezen­nel figyelmeztetni kívánom, hogy a hivatalos nyelv­nek ügykezelésük minden ágazatában kivétel nélkül leendő életbeléptetését, a­mennyiben ez már­is befe­jezett tény nem volna, az államhatalom feltétlen és elhalaszthatlan követelményének tekintsék, s hogy ennélfogva az e tekintetben fennálló határozmányok­­hoz önként érthetőleg teljes határozottsággal ragasz­kodván, — a fentebb idézett rendelet ugyancsak el­ső pontja alapján netán még igénybe veendő további félévi halasztásnak most már nem többé a folyamo­dó társulatok összes belső ügykezelésére nézve, ha­nem csakis oly egyes szolgálati ágak és saját hivata­lokkal való érintkezés tekintetében fognék helyt ad­hatni, melyekre nézve ezt a forgalom biztonságának érdeke feltétlenül és bebizonyíthatólag követeli. De ez irányban is azon megelégedéssel tapasz­talt körülmény, miszerint a vonalszemélyzet, mint ezt az ország alkotmányára és törvényeire tett esküjük­től másként várni sem lehetett, aránylag csekély ki­vétellel a helyzet követelményeit teljesen felismerte, s hinni jogosít, hogy a még hátralevő közlekedési vállalatok nagyobb része nem lesz oda utalva, mikép­­ly további halasztáshoz folyamodjék, s méltán visz­­szatetszést keltene azon körülmény, ha e joggal várt eredmény a példaadásra utalt egyes központi köze­gek hátramaradásán szenvedne hajótörést. Mindemellett, s a­nélkül, hogy a vasúti üzlet­­rendtartás 85-ik §-ára való emlékeztetésnek fel­tétlen szükségét látnám, felhasználni kívánom ezen alkalmat is azon, már az 1873-ik évi május hó 20- ról kelt itteni köriratban foglalt kijelentés meg­újítására, hogy az üzlet kezelésének minden fenn­akadás nélkül leendő sikeres folytatása, főleg pe­dig azon buzgó és érdemes közegek megnyugtatá­sa, érdekében, kik fáradságosan szerzett szakis­mereteiket egész odaadással a hazai közlekedés ügyének kívánják szentelni, a kormány állandóan súlyt fektet arra, hogy az eredetileg nem magyar ajkú személyzet a hivatalos nyelv elsajátítása által a hazai forgalmi szolgálatnak állandó, hasznos és hazafias tényezője maradjon. Különösen pedig­­s er­ről az összes alkalmazottakat értesíttetni kívánom) a hazafias szellem az, melyre a kormányzati segéd­eszközök egyik legkiválóbb tényezőjét kezelő vasúti személyzetnél, minden ezzel ellenkező, vagy bár csak a közjó iránti közönyösséget terjesztő, eddigelé nem ritkán panaszolt s épen ezért a kormány által éber figyelemmel kísérendő irányzatok teljes és gyökeres kirekesztésével, a kormány feltétlenül számot tart. Hogy pedig a megfelelő magyar műszavak állí­tólagos hiánya miatt gyakran hangoztatott, bár a gyakorlatban nagyrészt alaptalannak bizonyult pa­nasz többé ne ismételtessék, intézkedtem, miszerint a magyar tudományos akadémia által átvizsgált mű­­szótát még e hó folyamában nyilvánosságra bocsát­tassák. Legkésőbb tehát 1875. évi január hó elsejével azon egyes kivételeknek is meg kellvén szűnni, me­lyek eddigelé a többször idézett rendeletek értelmé­ben átmenetesen engedélyezhetők voltak, nem marad egyéb hátra, mint a t. társulatot a még rendelke­zésre álló időnek kiválóan oly czélból leendő sikeres felhasználására komolyan felhívnom, hogy a forgalom biztonsága, az ennek megóvására hivatott személyzet erélytelen­sége által semmi körülmények közt koc­­­káztatva ne legyen. A kormányhoz a hivatalos lap tegnapi kimutatása szerint eddig a következő kerületek és pártkörök intéztek bizalmi felira­tokat: Győr megyei és városi volt ellenzék közgyű­lése, debreczeni szabadelvű párt, németlövői válasz­tókerület, tr­encsénmegyei és városi szabadelvű párt, bogsáni választókerület, turóczi szabadelvű magyar hazafias párt, vasmegyei nagy szabadelvű párt, szom­bathelyi szabadelvű párt,zemplén megyei egyesült Már­­maro­m. szabadelvű pár­t,Arad városi szabadelvű párt, hontmegyei balközép párt, Pápa városi egyesült szabadelvű párt. Enyingi választókerület volt Deák­­és balközép párt, nagy­kanizsai választókerület sza­badelvű pártja, Békés megye balpárti közönsége, Kraszna megye szabadelvű pártja, Krassó megye sza­badelvű pártja . Tovább a következő megyék közön­sége Szörény, Esztergom, Turócz, Csanád, Bihar, Bács-Bodrog, végre a következő városok közönsége Karánsebes, Nagy-Károly, Szabadka, Fehértemplom, Temesvár, Nagy Szombat, Versecz, Kolozsvár, Torda, Illyefalva, Kézdi Vásárhely, Bereczk, Fogaras, Nagy- Várad, Kassa, és Pancsova város municzipiuma. A kormány örömmel vette az e feliratokban kifejezett bizalmi szavazatokat és a miniszterelnök szívélyesen válaszolt e hazafias nyilatkozatokra. a­­ys­ztárházak kérdése fe­lett értekezletet tartott több fővárosi kereske­dő, s abban állapodtak meg, hogy a gabna­­kereskedelem érdekében felette kívánatosnak tartják, miszerint Budapesten mind­három nagy vasút a magyar állami, az osztrák álla­mi és a déli pálya saját indóházában ideigle­nes tárházakat építsen, melyek a bécsiekhez hasonló módon több százezer vámmázsára, és könnyű anyagból építtetnének fel. A vasutak az építést eszközöljék saját költségükön. A magyar államvasútnak egy fővárosi bank hajlandó az építésre szükséges eszközöket előlegezni. A köztárházak ügyében az érdek­lődő konsortium tárházi igazgatóságot válasz­tana ; ez a helynek egy részét fenntartaná a maga számára, s a többit a közönség haszná­latára engedné át. A felügyelőség egyszers­mind warrantokat (tárházi jegyeket) is bo­csátana ki, melyekre a bankok előlegeket ad­nának. Az érdekelt kereskedők e terv keresz­tülvitelére a kormánytól és fővárosi hatóság­tól is várnak gyámolítást. A »P. Lt.« ezen terv kapcsában megjegyzi, hogy igaz ugyan, miszerint a végleges tárházak felállításának az ideiglenes tárházak némileg praejudicál­­nak, de nem kell feledni, hogy utóbbiakat három hó alatt életbe lehet léptetni, míg előb­­b ennek felállítása legalább két évet venne igénybe, s addig a kereskedelem nem várhat; ha pedig lesznek ideiglenes tárházaink, akkor nyugodtan bevárhatjuk azon időt, midőn ál­lamháztartásunkban az egyensúly helyre lesz állítva, s midőn majd a kormány állami esz­közökkel is hathatósan elősegítheti a végleges tárházi intézmény életbeléptetését. Tárgy­hal maz miatt csak rövidre fogjuk szemlénket az osztrák és külföldi dolgokról. Ausztriában jelenleg a »gyomor­kérdés« nyugtalanítja és foglalkoztatja a közfigyelmet. A napokban ugyanis a bécs­újhelyi Sigl-féle gyárból 3000 munkás, kik családjaikkal együtt 7000 lelket számlál­nak, bocsáttattak el és maradtak munka n­é­l­k­ü­l. Az alsó ausztriai tartománygyűlés ez alkalomból elfogadta W­e­d­l képviselő indítványát, mely szerint a kormány utasítta­­tik, hogy a munka nélkül maradt munkásokról gondoskodjék. Hogy mit fog tenni a kormány, még eddig nem lehet, tudni. A bécsi lapok jelzik, hogy Ausztria más részeiből is érkezni fognak ily Hióbposták. A »Nordd. Alig. Zig« közli a Belgium­hoz febr. 3-án intézett német jegyzé­k­e­t, mely lényegében egészen megegyezik a »Köln. Zig« által közzétett szöveggel, melyet mi is közöltünk és igy most ismételni, a cse­kély eltérések miatt, feleslegesnek tartjuk. — Az említett lap polemizál a franczia sajtóval a háborús hírek alkalmából , me­lyeket a »Post« bocsátott világgá és consta­­tálja, hogy a »Post« czikkének megjelenéséig a franczia sajtó (kezdve a legitimista »Uni­on«-tól a radikális »Rappel«-ig) fújta a harczi riadót, s mihelyt a német »Post« is e hangon irt, a franczia sajtó azonnal takaródót fújt és hangoztatta, hogy nem akar háborút és Fran­­cziaországban nincs harczi párt. A polémiá­nak tehát az a haszna van, hogy a franczia lapok most békés hangon írnak, bár tartós lenne, jegyzi meg Bismarck lapja. Spanyolország­b­ó­l jelzik, hogy Cabrera nem ért ezélt a convenióval. A carlisták zöme Carlos mellett marad.­­ Az angol alsóház a »Times« és »Daily News« kiadóját múlt péntekre maga elébe idéztette, mivel parlamenti »privilégium sértést« kö­vettek el az által, hogy Honduras párisi köve­tének egy levelét tették közzé, melyben Pime képviselőnek egy bizottságban tett és jegyző­könyvileg fölvett nyilatkozata valótlanságnak van föltüntetve. — Az országgyűlési szabadelvű párt hétfőn, ápril 19-én d­­u. 6 órakor értekez­letet tart. — A fővárosi központi választ­mány befejezte a választók összeírását: a lajstrom f. hó 21-ikéig a régi városház gazdasági termében közszemlére lesz kitéve, hogy kinek-kinek alkalom nyuttassék a felszólalásra. Ezen határidő után a vá­lasztmány megkezdi a felszólalások tárgyalását. — A pörös vasúti követelések. Az északkeleti vasút építőinek követelései tárgyában, illetőleg a társaság és az építők között kötendő ki­egyezési szerződésre vonatkozólag törvény lett volna hozandó. De újabban azt halljuk, hogy nem fog a kormány ezúttal erre vonatkozó törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszteni, hanem az országgyűlés­től általános fölhatalmazást kér nem csak ezen ügyre hanem mindazon vasúti függő kérdésekre vonatkozó­lag, melyek hasonló követelések miatt támadtak.­­ A Nyitra megyében múlt év folytán megalakult vághalparti vizsz­a­­bályozási társulat folyó ápril­is 5-én Tornóczon tartott közgyűlésében kimondotta, misze­rint ártéri öbölzetét — a közmunka és közlekedési minisztérium rendeletének megfelelően — kifogja olyon komárom megyei értesületekből, me­lyek Nyitra megye határától kezdve a vágszab. fő­mérnök által tervezett nyitra-zsitva csatornáig ter­jednek, s mely területek birtokosai az önkénytes be­lépésre felszólittatnak. Azon esetben, ha ezen kisebb­séget képező komárommegyei ártéri birtokosság a társulatba önkényt lépni hajlandó nem lenne, a mit saját érdek­ükben róluk feltételezni se lehet — ez esetben a társulat az illető kisebbséget az 1871. év 39 törv. czikk erejénél fogva tagjai sorába veendi föl s működését ez alapon kezdendi meg. Erre nézve a társulati igazgató, mint örvendetes tényt tu­datta a közgyűléssel, miszerint a társulat elnöke gr. Károlyi Alajos berlini nagy­követ megígérte, hogy a társulat részére évek hosszú során törlesztendő előnyös pénzkölcsönt fog külföldi tőkepénzeseknél kieszközölni.­­ A szerb maticá­n­ak Újvidéken e hő 17-én tartott népes közgyűléséből, melyen a kor­mánybiztos, Flatt főispán is jelen volt, azt távírják az U. L-nak, hogy Popovics iskolaügyi előadó indít­ványára egyhangúlag elhatároztatott, miszerint Tre­­fort közoktatásügyi miniszterhez felirat intéztessék a matica áthelyezésére vonatkozó rendelet végrehajtá­sának abbahagyása végett. Ellenben a Thökölyanum könyvtárának Budapestre szállittatása elhatározta­­tatott. A gyűlés, úgymond a távirat, nyugodtan és méltóságteljesen folyt le. — A f­őispáni új candidatusok­­n­a­k következő névsorát találjuk az »Ellenőrben« Heves megye főispánjává Beöthy Lajos, a ráczkevei kerület képviselője, van felterjesztve fejedelmi kine­vezésre. Hasonló állomásra vannak ajánlva — mint a hir mondja — Perczel István, Domahidy Ferencz, Miskolczy Lajos, Zeyk Károly, Pogány Károly, (ki Alsó Fehérből más megyébe helyezendő), ifj. gr. Bethlen Gábor, Takács Lajos, báró Bánffy G. és még ketten, kik iránt bizonytalanabb a hir.­­ Az igazságügy minisztériumban szombaton est­e enquette tartatott a bűntettesek köl­csönös kiadatása iránt Oroszor­szággal kötendő szerződés tárgyá­ban, melyet a miniszter közelebb a törvényhozás elé szándékozik terjeszteni. Az enquette-ben, melyre a képviselőház több tagja meghivatott, tétettek ugyan észrevételek a szerződés némely pontjaira nézve,azon­ban a megállapodás mégis abban történt, hogy a szerződés beczikkelyezés végett a törvényhozás elé terjeszthető. Az igazságügyér egyúttal megígérte, hogy a szerződések módozataira nézve az országház­nak oly javaslatot is fog benyújtani, mely a jövő­ben minden szerződésre nézve normatívumul szol­­gáland. — Simor bibornok herczeg­prímás mint a »Jelenkor« értesül, e hét elején a fővárosba jő, és ez alkalommal szerencsénk lesz a nm. püspöki kart itt majdnem teljes számmal tisztelni. Valószínű, hogy ő eminentiájánál püspöki értekezlet is fog tartatni. — A curia mindkét osztályából a recla­­matiók elintézésére alakított bi­­z­o­tt­s­á­g, mint a »N. H.« hallja, már jó részét, elintézte az eddig felérkezett reclamatióknak. Arány­lag nem nagy a reclamálók száma, s e körülmény is közre fog működni abban, hogy a választások még az aratás előtt megejthetők legyenek. — Az egyházi tekintetben zágrábi érseki me­gyéhez tartozó Muraköz — mint a M. H. hallja — a kormány köreiben történt elhatározás szerint, legközelebb a szombathelyi vagy a vesz­­prémi püspökséghez fog csatol­ta­t­n­i. Muraköznek ezen visszacsatolását az ot­tani papság korteskedésnek igyekszik felhasználni, a volt jobboldali s most már szabadelvű párti képviselő ellen, és az agitatio oly nagy mérvű, hogy a papság­nak befolyásával valószinüleg sikerülni fog a felállí­tandó conservativ párti jelöltet megválasztatni.­­ A tegnapi miniszter­tanácsban, mely a szabadelvű pártkörben tartatott meg, a hiva­talnokok takarék hitelegyletének ügye képezte a ta­nácskozás tárgyát. Az iparosok hitelegylete részéről, — mely tudvalevőleg a hivatalnokegylet ügyeinek lebonyolítására vállalkozott — jelen volt Faik elnök és Keller igazgató. A minisztertanács az adandó segélyre nézve, — mely mintegy 160.000 írtra rúg — az iparosok egyesületétől azon biztosítást kívánta, hogy az a kin­­levő összegeknek behajtásáért garanciát vállaljon. Az egylet ezen garanciára mint halljuk, nem akar vállalkozni. A minisztertanács, bár hosszabb eszme­csere folyt tegnap ez ügyben, határozatot nem hozott. A kereskedelmi törvénykönyv tervezet átvizs­gálására kiküldött bizottság ma d. e. tartott egy rö­vid ülést, melyben a ház elé terjesztendő jelentés hi­telesíttetett. A jelentést a holnapi ülésben H­ó­­dossy Imre előadó fogja a háznak beter­jeszteni. Schwarz Ármin: A képviselő­jelöltnek, mint már említtetett, olyannak kell lenni, ki vagy maga az ipar és kereskedelem képviselője, vagy pedig ha ezek közt nem találunk jogaink és érdekeink erős védőjére, úgy olyant kell keresnünk, ki habár maga nem is ipa­ros vagy kereskedő, de eddigi működése által magát az ipar és kereskedelem érdekeinek erős védőjeként mutatta, dr. B­o­b­­­­­a János korainak tartja már ma a jelöltről szólani és neveket említeni. Indítvá­nyozza,hogy válaszszanak húsz tagú bizottságot,mely jelöljön ki képviselőjelölteket és egybehiván az új közgyűlést, ez határozhat és választhat a proponál­tak közül. Z­i­l­a­h­y P. azt kívánj­a,hogy most 15 tagú bizottságot válaszszanak, mely magát azután az egyes társadalmi és politikai egyesületek tagjaiból, kik nin­csenek itt jelen, 25-re, kiegészítse. Bakonyi Elek : A terézvárosi választók lánczot képeztek, de melyből az összekötő szem hiányzik. Meg kell e szemet keresni, mely együvé forraszt bennünket. Ezt pedig nem lehet csak egysze­rűen proponálni, mert a fővárosnak kiváló egyéni­ségre van szüksége. Pártolja Bobula indítványát.Egy németnyelvű polgár folytonos »eláll« és nagy zaj kö­zött beszél. Beszédéből csak annyit vehettünk ki, hogy bizalmi feliratot akar a kormányhoz intéztetni. Bobula 20-ban kéri a bizottság tagjainak szá­mát megállapítani. Körök és egyesületek itt nem ré­szesülhetnek tekintetben, hanem tessék proponálni. A jövő közgyűlésen megjelenhetnek e körök és el vagy el nem fogadhatják a jelölteket, tetszésük sze­rint. Zilahy megnyugszik abban, hogy jelen nem le­vőket is lehet választani: 20 tag helyett 21-et kíván megválasztatni. A megválasztott bizottsági tagok ezek: Tabermann Gy., Bodnár Zsigmond, Schwarz Ármin, Herzl Miksa,­ Ludvigh János, Steinitz Ignácz, Zilahy, Török József, Hölle J. M., Jung An­tal, Ries Sándor, dr. Bobula, Grádl K., Sinkó József, Garay Béla, Schön Jakab, dr. Reinitz József, dr. Apaticzky Sándor, Heidelberg Gy., Bakonyi Elek és dr. Weisz Jakab.

Next