A Hon, 1875. október (13. évfolyam, 224-250. szám)

1875-10-01 / 224. szám

tés holnap hitelesíttetik és előterjesztetik a delegá­­czió nyilvános ülésében. Bécs, szept. 30. Az osztrák delegáció pénzügyi bizottsága folyta­tta a hadügyi költségvetés tárgya­­lását; a vezérkar újjászervezésére kért költségtöbb­letet, John táborszernagy indokolása után is töröl­te ; a kapitányoknak lovakkal ellátására kért költ­ség a hadügyminiszter felszólalása daczára törölte­tett, nemkülönben azon összeg, mely a végből volt előirányozva, hogy nagyobb számú tartalék tisztek hivassanak be a fegyvergyakorlatokhoz. Bécs, szept. 30. A »Tagespresse« jelenti, hogy Zukits, bécsi szerb ügynök a külhatalmak nagykö­veteinek terjedelmes emlékiratot nyújtott át, mely azt bizonyítgatja, hogy a törökök a határsértések egész sorát követték el. Róma, szept. 30. Luzzati, olaszországi biztos, október elején jön Bécsbe az Osztrák-Magyarország­­gal kötendő keresk. szerződés tárgyában . Olasz- és Francziaország közt a keresk. szerződés már végleg meg van kötve. Bécs, szept. 30. A »N. Fr. Pr.«-nek sürgöny­zik Berlinből. Midőn a császár tegnap a kölni ker­­tészkiállítást látogatta meg, a következő epizód tör­tént : Midőn a császár meglátta a düsseldorfi fran­­czia consult, Vicomte Fontenayt, nyájas üdvözlettel feléje lépett, kezet szorított vele és franczia nyelven nagy megelégedését fejezte ki, hogy a franczia kerti ipar ily számosan és jelesen van képviselve , majd így szólott: Ez ékesszóló tanúbizonysága annak, hogy a két nemzet közösen a cultura s a haladás ugyan­azon czéljai felé törekszik. Bács, szept. 30. A bécsi »Dassenverein« mai rendkívüli közgyűlése viharosan folyt le : a volt el­­lenzék sok képviselője megrótta a ligáidatorok eljá­rását. Dr. Kastner elnök jelenti, hogy a volt igaz­gató­tanács egyik tagja ellen keresetet fognak be­nyújtani azon veszteség részbeni megtérítése iránt, mely az egyesületi tőkével folytatott szabályellenes report-ügyletekből eredt.­­ Végül a közgyűlés bi­zalmat szavazott a liquidatoroknak. München, szept. 30 Azon választókerületek­ből, hol az ultramontánok megbuktak,­­ sok ultra­­montán választási felszólalás nyuttatik be a képv. kamarához. Berlin, szept. 30. (A tőzsdéről.) Az alacsony külföldi jegyzések daczára az árfolyamok meglehető­sen szilárdak, váltók olcsóbbak, pénz 4­2 ° 1 o. Az utó­börzén, hitel 300, államv. 485,50 lomb. 177, magyar sorsjegyek 172, magyar keleti vasút 55.50. Bécs, sept. 30. (Hivat, zárlat) Magy. föld­­teherm. kötvény 81.25. Salg.-Tarján —... Magyar hitel. 205.75. Magy. záloglevél 86.25. Erdély 118.—. Magyar keleti vasút 46.—. Magyar sorsjegy 79.50. Tiszai vasút 182.—. Magyar vasúti kölcsön 99.75. Anglo-magyar 132.50. Franco-magyar 39.—. Magy. földhitel 60.50. Alföld 122.50. Magyar éjszakkeleti, vasút 116.50. Kel. vasúti elsőbbségi kötvények 64.75. Municipal-bank 20.—. Bécs, sept. 30. ( Zárlat. ) Hitelrészvény 205.—. Galicziai 214.25 Államvasut 271.50. Jára­dék 69.90. 1860-ik 111.50. 1864-iki 133.—. Ezüst 101 40. London 111.85. Unió­b­ank 87.30. Általános épitőbank 10.—. Angol-ausztriai 104.—. Lombardok 102.—. Tramvay 94.—.Hitelsorsjegy 167.75. Na­poleonhor 8.93.1/2. Arany 5.35—. Frankfurt 54.50. Porosz pénzutalvány 166.10. Török sorsjegy 48.30. Angol épitő­bank 19.75. Berlin, sept. 30.­­(Kezdet.) Galicziai 106.50. Lombardok 176.—. b. márk. — Ezüst-jöved. 68.20. 1860-as 117.60. Bécs 180.—. Romániai 28.75. tallér Államvaspálya 490.— b. márk. Papirjövedék 63.60. Hitelsorsjegyek 366.—. 1864-iki 312.—. Hitelrész­vény 364.—. Magyar sorsjegy 175.—. Berlin, sept. 30. (Zárlat.) Galicziai 95.75 tallér. Lombard 177.— b. m. Ezüstlöv. 65.75 tallér, 1860-ki 117.75 tallér. Bécs 178.70 b. márk Romá­niai 31.50 tallér. Államvaspálya 487.50 b. márk. Papirjövedék 62.70 tallér. Hitelsorsjegyek 361.75, 1864-ki 305.— b. márk. Hitelrészvények 359.50. b. márk. Magy. sorsjegy 175.40. Berlin, sept. 30. Búza 200.50 — 215.—.— Rozs 147.—, 146.50,146.—, 155.—. Zab 170, 169 50. Olaj 60.50, 60.50, 64.40. —.—. Szesz 49.— 49.50, 52.—. Frankfurt, sept. 30. (Kezdet.) Váltóár­folyam 181.— 1860-ik 119.75. Lombardok 87.25. Év­­járuléki papír 64.11/10. Osztrák bankrészv. 855.75 Osztrák hitelrészv. 178.25 — Osztrák államvaspá­­lyarészvény 241.—, 1864-es 307.—, Galiczia 196.75, évjáruléki ezüst 67.25. Frankfurt, sept. 30. (Zárlat.) Váltóárf. Pécsre 180.30. Osztr. bankrészv. 815.—, 1860-diki 118.5­8.— Papirjáradék 62.3/*, —Lombard 80.—, — Magyar sorsj. 173.—, osztr. hitelrészv. 180.62 — osztrák államvasp. részvény 243.3/g, 1864-diki 304.—. — ezüstjáradék 66.1/1. — Galicziai 191.75. — győr-gráczi —.—. P­á­r 1 8. September 30. (Kezdet.) 3­­/o járadék 65.25. — Olasz járadék 72.30. — Credit mobilier 170.—. — Török sorsjegy —.—. — 5°/0 járadék 104.35. — Államvaspálya 615.—. — Lombard 225.—. P­á­r­i­s, szept. 30. (Zárlat.) 3 °/0 járadék 65.15. Olasz járadék 72.40. Credit mobilier 168.­—. Török sorsjegyek 112,25. 5 °/, járadék 103.90. Államvasp. 607.— Lombard 328.—. P­á­r­i­s, sept. 30. Liszt 59.85. 60.50, 61 25 —.—. Répaolaj 87.—, 86.50, 85.—, 84.—, Lenolaj 73.50, 71.50, 71.75. —. Szesz 46.—, 45.25, 45.7­5 czukor finomított 144 50. N­e­w-Y­o­r­k, sept. 29. Liszt 5.65. Hamburg, szept. 30. Búza 201.—, 199.— rozs 148.—, 146.—, olaj Cigr, 63*2, 66—, szesz 38 »/., 38«/., 39—. Amsterdam, sept. 30. Búza 273.—. Rozs 177.50, 191.50. Olaj 35.—, 35.25, 36.—. Stettin, sept. 30. Búza 200.—, 212.—.— rozs 142.80, — 15. 50, olaj 59.50, 64.—, szesz 48.—, 48.20, 51.—. K­ö In, sept. 30.Búza 20.40, 21.75. Rozs 14.35, 14.40, Olaj 33.—, 32.60, 34.20. B o r o s z 1 ó, sept. 30. Búza 22.—, rozs 17. 10, zab 17.60, olaj 60.50, april 60.—, szesz 46.50, 46.50, 46.50. Antwerpen, sept. 30.A petroleum üz­lete 28­. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Uj pén­ügyi források. (M.) Oly világot élünk, midőn úgy­szólván min­den országos kérdést a pénzügyi rendezés szempont­jából ítélnek meg. A pénzügyminiszter exposéja idézte elő ezen helyzetet. Abból ismerte meg az ország, ab­ból tanulhatta meg a külföld,­­ha ugyan már előbb nem tudta,­ hogy a magyar nemzet egy oly financziá­­lis krízisben van, melyből vagy ki kell vergőd­nünk, vagy elveszünk. Mindenféle tónusban kommentálták az exposét, de többet senki nem mondhat arról, mint a­mennyit abból mindenki kiolvashatott. Mert azt meg kell adni Széll miniszternek, hogy a­mit ő meg akar mon­dani, azt mindenki megértheti, ha van türelme őt vé­gig hallgatni. 580 centiméter hosszú nyomtatott hasábot tesz e beszéd. És a­kik nem hallgatták nem olvasták is végig azt, megtudták másoktól, hogy a miniszter mintegy 16 millió írttal növeli a direct adók összegét, s majdnem ugyan­ennyivel csökkenti a kiadásokat, és mégis legkevesebb 8 millió defic­ite lesz az országnak. Természetes tehát, hogy ez idén még a dele­­gációk munkáját is nagyobb figyelemre méltatja az ország mint más években, mert mindenki tudja, hogy ha a szokottnál kisebb nem lesz a közösügyi költség, akkor még magasabban kellene emelni az adó­ter­het és szigorítani a végrehajtást; pedig nem csekély számmal vannak, kik már­is azt állítják, hogy az or­szág az eddigi terheket sem bízja meg. De a dele­­gációtól még­sem várhatunk sok költségmegkímélést, mert szemben a keleti bonyodalmakkal s az Actatius féle ágyuk beszerzésének égető szükségével — mint magas hadügyi körökben mondják — lehetetlen a múlt évinél csekélyebb hadügyi költséggel kijönni. Most tehát más tényezőkre kell komolyan gon­dolni, hogy államháztartásunkból a defic­it kiküszö­bölhető legyen. Arra,hogy beruházások által fódozta­s­­sék nagy mérvben az adófizetési képesség, gondolni sem lehet, mert újabb beruházásokra hiányoznak a pénzeszközök.­­ Iparos czélokra például a tavaly 35.000 forint volt megszavazva, s még ezen csekély előirányzatból is törölni kellett 5000 irtot, hogy a takarékosságnak azon mérve, melyet a kényszerűség szabott ránk, következetesen keresztül vitessék. Az építés alatt levő munkálatok közül is el kellett ha­lasztani többeket, nem hogy tökéletlen közlekedési hálózatunkat, a zsákvasutakat, a hiányos kőutakat s az elemek romboló hatását magukkal hordó vízi utakat ki lehetne építeni. Szorult pénzügyi helyzetünkben csak olynemű újabb investitiók foganatosítása vehető czélba, me­lyek az állam minden megterheltetése nélkül eszkö­­zölhetők. A nagy műveletek is háttérbe szorultak hosszú időre. A vasúti ügyek terén csupán egy nevezetes nagy művelet van kilátásban, a csoportosí­tás. Ausztriában a gácsországi kisebb vasutak cso­portosítását már annyira előkészítették, hogy a tör­vényhozásnak, mint fait accompli fog e tény bemu­­tattatni. Kormányunk is valószínűleg hasonló elvek szerint viendi keresztül a csoportosítást. A kisebb társulatok garantia összegének megfelelő kötvények­kel cseréltetnek ki a részvények és elsőbbségek, s a társulat az állam tulajdonává lesz, az előbb külön igazgatás alatt állott vonalak egyesített­én. Azután ha akad consortium, mely a vételáron a vasutat átve­szi, lehet belőle ismét magántársulat. S ha a kormány az illető vonalakat nem hajlandó végleg állami vas­­út gyanánt megtartani, az új papírok már eleve, mint új társulati papírok bocsáttatnak ki. Nálunk tehát a magyar déli vasutakkal egyesítendő dunántúli vona­lak valószínűleg magyar déli vasúttársulat gyanánt fognak egy társulattá egyesíttetni. Minthogy a ma­gyar állam déli vonalait eladni nem látszik kívána­tosnak, a csoportosítás a kincstárba nem fog millió­kat behozni, de az intenzívebb forgalom és csekélyebb régió folytán a csoportosítás a garantia teher könnyí­tését eszközlendi, és így némi befolyással leend a pénzügyi helyzet javítására. Sokkal jelentékenyebb financziális eredményt várhatunk azon másik intézkedéstől, mely mint egyik legnevezetesebb gazdasági reformkérdés a bank­ügy megoldása czím alatt kisért már hosz­­szú idő óta, s melyről a pénzügyi expositió is meg­emlékezett. Magyar jegybank azért nincs ez ideig, mivel az osztrák bankjegy monopóliumát respectálá a kormány. Az osztrák jegybank magyarországi üz­lete a kincstárnak adó gyanánt sem hozta be azon összeget, melyet tőle jogosan megvárhat­nánk, s melyet a let­ -agyar jegybank behozhatna. E czímen tehát ha nem is milliók, de legalább százezrek kínálkoznak, új jövedelmi forrás, vagy rendes állami bevétel gyanánt. De a bankadón felül jövedék­ére számíthat az állam egy jegybanknál az é­r c­z f­e­­dezetet meghaladó jegykibocsá­tás egész összege után. A német birodalmi bank­nál 5 százalékkal, tehát száz milliótól öt millióval van e jövedelem felvéve. Ha ezen talán túlságosan is szigorúra szabott jövedéknek csak felét számítjuk is, tény hogy az osztrák bank tartoznék a magyar kincs­tárnak 2 és fél százalékot fizetni a bankszerűleg fe­dezett 200 millió quótaszerű összegétől, vagy­is évenkint 1,600,000 litot. Eddig ezen összeget azért nem fizette meg a bank (legalább ez volt a raison), mi­vel a bank kötelezve volt, az államjegyeket elfogadni. De mivel a bankjegyek Magyarországon is kényszer­árfolyamot élveznek, kétségtelen, hogy a magyar kincstár igazságtalanul meg van fosztva az úgyne­vezett bankfundátióból származó nyereménytől. Jö­vőre ezen megkárosíttatást meg kell szüntetni, mert a magyar kincstár nincs abban a helyzetben, hogy évenként egy másfél millió frtnyi jövedelmi forrást, melyre jogosan igényt tarthat bizorul hagyjon. Bár miként oldassék meg a bankkérdés, bizo­nyos az, hogy az állam ez által részint adó részint fundátló nyeremény fejé­ben legalább két millió ftnyi állandó és biztos be­vételre számíthat. Ha pedig független magyar jegy­bank az érezfedezeten felül száz millió frtnyi jegy­kibocsátással állíttatnék fel, és ez az adóalapért a német birodalmi bank mintájára tartoznék az állam­nak nyereményrészt adni, akkor a banktól remélhető állami bevételt évenként 5 millió ftra lehetne tenni, mely összeg már magában véve is csaknem elenyész­­tethetné defic­itünket. Kétségtelen tehát, hogy a meglevő jövedelmi forrásokon kívül vannak még új jövedelmi források, melyekről a pénzügyminiszter expozéja tán csak azért nem emlékezett meg, mivel, még nem lehet előre meghatározni azon időpontot, melytől fogva e jövedelmi forrásokra bizton számitni lehet. Ilyen továbbá az adó vissza­térítésnél szen­vedett megkárosítás megszünte­tése, mely réven 1—2 milió irtot, az indirect adóknál szenvedett megkárosí­tás megszüntetése, mely réven 7 — 10 milliót, remélhet a mi számításunk szerint. Csak­hogy e felett még hosszasan kell alkudozni, és ha az alku sikerre nem vezetne akkor nemzetközi kereske­delmi ügyeink gyökeres átalakítását kellene czélba vennünk, melyből a mi számításaink szerint az itt érintett különböző jövedelmi források után várható összegnek kétszeresét is ki lehet hozni. Bár­mily súlyos legyen is a jelenben pénzügyi helyzetünk, az egyensúly helyreállítására több esz­köz s ús pénzügyi forrás kínálkozik, melyek most csak azért nem vétettek számításba, mivel — mint mondani szokás — még nincs itt az ideje.­­ A porosz bank 6 % -ra emelte a discontót; a berlini tőzsde­lap erről ezt írja. A több nap óta kilátásba helyezett discontó felemelés szept. 28-ikán történt meg. A kamatláb váltó-leszámitolás­­ra 6%, értékpapír-leszámitolásra 7%-ban állapítta­tott meg. Ugyan ily magas volt a kamatláb ez év ele­jén. Jan. 11-ikén történt a leszállítás 5 illetőleg 6 százalékra, és jan. 26-ikán 4 illetőleg 5°/o-ra. Ezen kamatláb fenmaradt júl. 12-ig, mely napon a bank a váltó discontót 5, a lombard discontót 6 százalékra emelte, hogy aztán ma 1 °­0 -al feljebb emelje. A rövid indokolás, hogy szűk a pénz, s a néma hallgatás, melylyel az igazgatóság tagjai a felemelést egyhan­gúlag elfogadták, többet fejezett ki, mint hosszú dis­­cussiókban kifejezni lehetett volna. Mindnyájan átérez­­ték hogy a tulajdonképeni indokokat e helyen nem lehet előadni, de másrészről még­is elismerték az in­tézkedés sürgős voltát, és így hallgatag megtörtént a nevezetes felemelés­ egy alig 10 perczig tartó ülésen.­­ Az ipar és áruüzlet mindenkor sajnosan megér­zik a váltó kamatláb felemelését. A sajnos hatás fo­kozott mértékben érezhető, ha a normális kamatláb, mely az idők szerint 4—5 százalék lehet, túl van haladva. Azonban a drága pénz még nem volna nagy baj, ha azzal csak kis ideig kellene szá­molni , de fájdalom jelen esetben még sajnosabb es­hetőségekre kell elkészülve lennünk. Ezen veszély az előrelátható nagy restrictiókból sz­ármazhatik. Mert az új banktörvény szerint, több váltó, mely előbb bankképesnek ismertetett el, jövőre nem vétethetők annak. A bank pénztárai teljes mértékben igénybe lesznek véve azzal, hogy a tallérértékre szóló jegye­ket, márka értékkel kellene beváltaniok ; ők tehát most nincsenek abban a helyzetben, hogy tárczáikat ily váltókkal töltsék meg. Ez szükségképen vissza fog hatni a többi pénzintézetekre, s az így előidézett hitelhiányból a legkomolyabb bonyodalmak származ­hatnak. A kormánynak nem kellett volna elzárkóz­nia azon tudat előtt, hogy két évi kereskedelmi és tőzsdeválság után összes pénz- és hitelviszonyainkat átváltoztatni, nem helyes , és hogy ekként a keres­kedelmi válság még érezpénzválsággal is súlyos­­bíttatik. Ezért is nagyon vegyes érzelmekkel fogad­juk az aranyérték kényszerű életbeléptetéséről szó­ló rendeletet. Aztán a berlini tőzsde­lap még hosz­­szasan kifogásolja a tett intézkedéseket, és elmél­kedését e következő szavakkal fejezi be : »Valóban nemcsak véletlen egybetalálkozásnak tekinthetjük azt, hogy ma reggel megjelenik az aranyérték ke­resztülvitelére vonatkozó hirdetmény, pár órával ké­sőbb felemeltetik a bank discontó­t, és a lombard üzlet számára 7 százalékra a porosz banknál, vagy­is most már a német birodalmi banknál. Az irány­adó német kereskedelmi osztály és a halálosan beteg német ipar elszomorodva állnak azon német intézet bölcsőjénél, mely érdekeik előmozdítására rendelte­tett ; a német nemzet ezen tényezői számára nagyon drágán megfizetett kincs a német egység.« — A budapesti kereskedelmi és iparkamara a bécsi kereske­delmi és iparkamara által értesittetett, hogy a Schwarcz-Lenborn alapítványból két fiatal ember számára, kiknek egyike Párisban a csomózási üzletnek (Emballeur-Geschäft) másika ugyanott a véső művészetnek (Disel­rkunst) megtanulására köteleztetnék, egy-egy ösztöndíj jött üresedésbe, mely 125 francnyi útiköltségből a Párisba való utazásra, továbbá a két évi párisi tar­tózkodás alatt 150 fr­ancnyi havi járandóságból és 125 francnyi útiköltségből a visszautazásra áll. Az ösztöndíjas, ki a bécsi kereskedelmi és iparkamara által Párisban egy alkalmas üzletben fog elhelyeztet­ni, köteles, a két évi időtartam lefolyása után az osztrák-magyar monarchiába visszatérni, és itt egy véső és illetőleg csomózási üzletet nyitni, mi végből neki az alapítványból a szükséghez képest 1000— 2000 frtnyi és részletekben visszafizetendő kamat­mentes előleg fog nyúttatni. A véső­művészet, illető­leg csomózási ipar tekintetében bővebb felvilágosítás a budapesti kereskedelmi és iparkamara irodájában (Maria-Valeria utcza új tőzsdeépület) nyerhető. A pályázók tartoznak kimutatni: az osztrák vagy magyar állampolgárságot 22—26 életkort, testi épsé­get, feddhetlen jellemet, elegendő átalános műveltsé­get és a franczia nyelvben való kellő jártasságot. A véső művészeti ösztöndíjra pályázótól még ezen kí­vül megkívánta+Uc n. «-ösDolgoban és mintázásban való ügyesség, a vésésben való gyakorlati jártasság és né­mi elméleti tanulmányok a képzőművészetekből. A kellőleg bélyegezett folyamodványok a szükséges mellékletekkel együtt legkésőbb f. é. október 12-ig a bécsi kereskedelmi és ipar­kamaránál (Bécs I. Herrengasse 14) benyúj­tandók, vagy hozzá bérmentesítve beküldendők. Ha a Párisban való tartózkodásra kijelölt idő alatt kitűn­nék, hogy az ösztöndíjas a kamara és az alapító méltányos várakozásainak meg nem felel, a kamara fenntartja magának a jogot, egy havi felmondás és a visszautazás költségeinek megtérítése mellett az ösz­töndíj további élvezetét megszüntetni, minek folytán magától érthetőleg az ösztöndíjasnak esetleges előleg­re való igénye is elesik.­­ A keleti marhavész ál­lásáról folyó évi szeptember hó 25-éig terjedő hivatalos je­lentések szerint: Magyarország, úgyszintén Horvát- Szlavónország területe vészmentes. A határőrvidé­ken , az uj-gradiskai határkerület Uj­gradiska, Oru­­bica Petrovosello, Kovacevac és Vrtje községek­ben , az osztrák tartományokban, Bukovinában a no­­vosielitzai, Galliciában a skálai vesztegintézetben uralg. — Budapesti hajóforgalom. A cs. kir. szab. dunagőzhajózási társulat részéről f. hó 29-én ideérkeztek ; a 189. számú vh. 2685 vm. dohánynyal; a 605. számú vh. 3673 vm. lekvárral; a 202. számú vh. 4800 vm. tűzifával; a 382. számú vh. 5000 vm. dongafával; a 658. számú vh. 650 vm. rozszsal , a 225 számú vh. 6104 vm. czölöppel. Ma­gánhajók forgalma szeptember 29 én. Ideérkeztek : Bogodnyból Wallenfeld K. 5. számú ev. hajója 6 öl koczkakővel ; Szobbról, ugyan ennek 3 számú eh. 5 öl koczkakővel; Szt.-Endréről Mészáros M. eh. 40,000 db téglával ; Szt.-Endréről Neumann eh. 180 m. gyümölcscsel és 20 akó borral; Lord Samu 12 talpja 80 öl tűzifával; P -Maróbról Jungbauer eh. 1214 vm. szerszámfával ; Garamból a faipartársulat 1,4 talpja 1500 vm. tűzifával; Komáromból Wellisch Á. 8 talpja 400 m. deszkával; Dömösről Eggenhof­­fer eh. 110 öl tűzifával ; Cservenkáról Heinrich M. eh. 3600 vm. búzával, s 450 vm. zab és árpával; Ko­máromból Wellisch N. 6 talpja 300 m. zsindelylyel, s különböző helyekről 10 ev. hajó és ladik 281 vm. gyümölcscsel. — A pestvárosi statisztikai hivat­al forgalmi kimutatása f. é. sept. 19-től sept. 25-ig vám­mázsákban . Elszállit-Érkezett tatott Összes vasúti­­ hajóforgalom 684369 305116 Ebből: búza 226202 10168 » rozs 20645 12872 » árpa 25851 17101 » zab 14263 8098 » tengeri 8800 13511 » repere 3170 8699 Gabnanemüek összesen 298931 70449 Kőszén 131881 6250 — Az osztr. nemz. bank heti kimu­tatása sept. 29. Bankjegyforgalom 303,136.040 frt —kr (-j- 1,951.040 frt.) Giro-betétek 617.173 ft 58 kr. (—597.809 frt 44 kr.) Beváltandó bankutal­ványok és más esedékes passivák 2,169.132 frt 67.5 kr. (-j- 149.377 frt 4 krajezár.) Fedezet: Érczalap 137,205.278 ft — kr (-1­­29.000 ft — kr), érezben fize­tendő váltók 11,296.554 forint 29 kr (+ 201.584 frt 79 kr), államjegyek, melyek a bank tulajdonában állanak 816.093 frt (— 152.029 frt), leszámítolás 125,252.440 frt 22 kr (-1 488.707 frt 93 kr.), köl­csönök 30,095.600 frt (-(-337.800 frt), földtehermen­­tesítési kötvények beváltott szelvényei 23.093 frt 50 kr (-j- 3.538 frt 79 kr), beváltott és börzeszerűleg vásárolt záloglevelek­­ 662/3­­­3.594.733 frt 33 kr (-j- 55.200 frt — kr). Összesen 308.283.792 frt 35 kr. A bank követelései jelzálogutal­vány­i üzletek bi­zományi elintézéséből 4.953.330 forint 75 krajczár (-1- 424.100 frt —­kr.) Üzlet- és terménytudósítás. Budapest, szept. 31. Az értéktőzsdét az iz­raelita újévi ünnep miatt ma igen kevesen látogat­ták. Csupán osztrák hitelrészvényben történt néhány kötés, 206.50 nyíltak meg, aztán 205.35-re sülyedtek és 206.50 záródtak. A gabnatőzsdén nem volt üzlet. 1.A »Vadász és Versenylap« 39.szá­mának tartalma szept. 29-ről. I. Lótenyésztés és versenyek. Kilátás a kolozsvári versenyekre. A brünni versenyek eredménye. Sopronyi versenyek táviratilag. Bécsi ügető versenyek első napja. L­ó­­tenyésztésünk és a természet törvényei. Ménes és gyepujdonságok. A Kis­béren az idén ellett telivér csikók. Eladó lovak, foga­tok stb. — II. Vadász-sport. Cserkészetek erdőn, mezőn (két hasábra való újdonságok zerge szarvas és fogoly vadászatokról. Kecskeméti vadászraj­zok. (Folyt.) Egy rókavadász naplójából. (Folyt.) Agarászat, kopászat. — Vizisport. Oldalszél a Du­nán. — Vegyes (apró sporting hírek.) Irodalom. Távirat a hamburgi versenyekről. T­á r­c­z­a: A tőke­hal fogása. Megjelen­ő lap minden szerdán Előfizetés okt.—deczembere 3 frt, az Athenaeum kiadóhivatalában. A vízállás szeptember hóban. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai m. k. központi intézet időjárási táv­­lati jelentései 1875. évi September 30-ról, reggel 7 ó. 24 óra alatti tünemények: A emelkedett, Zágrábban 2.2 m.m.­ Napján Hol? O Időjá­rás fölött alatt láb |hül.|láb |büv. 30 Budapesten6 6 _ száraz ›Pozsonyban6 6 — --* M.-Szigeten2 11— _ felhős› Szathmáron2 2 — — » · Tokajban1 8 — — ködös ‹Szolnokon2 1 — —derült» Szegeden1 5 — --­felhős 29 Aradon— — 2 5 ‹ N.-Becskerekesj— — 0 11 ‡ Bezdán (Fer.cs.— — — — ‹ ‹ Verbászon— — — — · ‹ Barcson— — — _ ‹ 30 Eszéken2 6 _ — ‹ 29 Mitroviczon0 3 — — · › Sziszeken2 6 — — ‹ » Zimonyban4 1 — » ‹10­ Orsován2 7 — —1 * Észlelési állomás Budapest BesztercZeb. Soprony Fiume Zágráb Orsova Szeged Debreczen Csáktornya Trencsén Nagy-Szeben Ungvár Durazzó M.-óvár Bécs Prága Bregenz Póla A megelőzött légnyomás kevéssel Légnyomat m m­³ o • 2 • -O­­m W 2 o a Szé 1 Felhőzet ’ iránya erőssége 756.64-n.o ENy1 derült 756.14-06.2 É 1 borult­­ 757.1­4-04.8— — felhős 758.8­4-10.7 ÉMy1 derült 755.3­4-11.3 ÉK2 felhős 755.44-10.1 DK2 borult 755.5­4-10.9 Ny 2 derült 753.8 + 09.4D 2 borult 753.64-10.1K 1 borult 757.2 4-15.9K 3 derült fel. A hőmérséklet kevéssel sülyedett, Beszterc­és­bányán 4.6 fokkal. Eső: Beszterczebánya 11, Sopron 1, Zágráb 4, Szeged 19, Ungvár 9, Bregenz 28, Póla 19 m.m. Ozonraérő Budapesten nappal 7, éjjel 9. A tenger Póla mellett gyengén hullámzó. Nemzeti színház Péntek, oct. 1. A Jóslat. Vígjáték 5 felv. Irta Csikar Gergely. Adratos Bercsényi: Dioskuros, se­géde Szigeti Imre. Olympia Pyt­hia Felekyné. A Komlókertben Bakonyi magyar dal társulata tart előadást. A szüneteket Bunkó Gyula zenetársulata tölti be. m—WMraiT . - rmimuL inTTAL -Felelős szerkesztő: Jókai Mór. Myllttér. Minnen betegnek erő és egészség, gyógyszer és költ­ség nélkül, gyógv táplálék által. MVAIESCÍME London. Ezen kellemes egészségi­ éteknek 28. év a* • imml betegség sem ellenszegült és jónak bizonyult az .’nőttek-és gyermekeknél, gyógyszer és költség né­lkül min . --­ gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya­­légzési-, hólyag- és vesebajokban, gumósodás, Eszköz, mellszo­­rulás, köhögés, emészthetlenség, dugulás, hasmenés, álmatlan­ság, gyengeség, aranyér, vízkórság, láz, szédülés, vértorlódás, fülzugás, émelygés és hánya­, még terhesség alatt is c­ukorvi­­zelés, búskomorság, soványodás, csúz, köszvény,­­sápkór és egyéb betegségekben ; nemkülönben mint táplálék szopósgyer­mekeknek és a dajkatejnél is előnyösebb. A Kivonat 80,000 bizonyítványból oly bajok meggyógyulását amelyek minden gyógyszernek ellentállottak, és köztük Dr. Wurzer tanár, Beneke P. W. rendes tanár a marburgi orvosi egyetemen, Dr. Angelstein orvosi tanácsos, Dr. Shoreland, Dr. Campbell, Dr. Dédé tanár, Dr. Ure, Cattlestuart grófnő, marquise de Brehna és több magasállásu egyének bizonyítványai kívánságra bér­mentesen megküldetnek. Rövidrevont kivonat 80000 bizonyítványból. D­r. W­u­r­z­e­r orvosi tanácsos bizonyítványa. Bonn julius 10. 1852. P.­eva lesetére Du Barry számos esetben minden gyógyszereket pótol. A legnagyobb sikerrel használtatik hasmenéseknél és vérhasnál, vizelési betegsé­gekben, vesebajokban stb. kőbetegségekben, a húgycső lobos és kóros izgultságainál, dugulásoknál, a vesék beteges összehúzó­dásánál, húgyhólyag bajokban, aranyérben stb. A legkitűnőbb eredménynyel használhatni ezen valójában megbecsülhetetlen szert nemcsak nyak- és mellbetegségekben, hanem tüdő- és légcső-sorvadásban is. (P. H.) Wurzer Bnd. orvosi taná­csos és több tudós társaság tagja. Winchester (­Angolország), decz. 3. 1842. Ön kitűnő Bevalesciere gyógyszere altesti ba­jok, dugulások, idegbajok és vizkórság hosszan tartó és ko­moly jelenségeit eltávolitá. Mint ön gyógyszere legjobb hatá­sának szemtanúja, azt teljes szivemből ajánlhatom.Ja­­mes Shoreland, 96. ezredbeli sebész. Dr. Angelstein titkos orvosi tanácsos tapasztalata. Berlin máj. 6. 1856 A Du Barry Bevalesciére kedvező eredményét és kitűnő hatását mind­en tekintetben bizonyíthatom. Dr. Angels­tein, titkos orvosi tanácsos. 76,921. sz. bizonyítvány. Obergimpern (Baden), april 22. 1872. Betegem, ki 8 hét óta idült májgyuladásban rémítő fáj­dalmakat szenvedett s legcsekélyebb ételt sem vehetett ma­gához, ön Bevalesciére-je használata folytán tökéletesen meg­gyógyult. 711. Burkhart V i­­­m­o­s seborvos. A Bevalesciére négyszer oly tápláló mint a hús, és­­ nőttek­ és gyermekeknél más szerek és ételek 50 szeres­é­­it megtakart­ja Bádog-szelenczékben fél font 1 frt 50 kr, 1 font 2 -t 50 kr, 2 font 4 frt 50 kr, 5 font 10 frt, 12 font 20 frt, 24 f­rt 36 frt. Bevalesciere piskóta szelenczékben 2 frt 50 kr és 4­­­50 kr. — Bevalescsére csokoládé porban és lepénykékben 2 findzsára 1 frt 50 kr, 24 findzsára 2 frt 50 kr, 48 findzsár­a frr 50 kr, porban 120 findzsára 10 frt — 288 findzsára 20 frt — 576 findzsára 36 frt. — Kapható Du Barry és társ.­» :­ Bécsben, Wallfischgasse nr. 8. valamint minden vá­ros gyógyszertáraiban és fűszerkereskedéseiben ; azonki­n a bécsi ház minden vidékre megküldi posta utalvány v. M utánrét mellett. Főraktár : Török József gyógyszertárában Buda­pesten, Aradon: Tones F. és társnál,Debreczenben: Mihálov­cs Istvánnál gyógysz., Eszéken: Dávid Gyula gyógysz., Nagy- Kanizsán : Lovak Károlynál, Kassán : Wondraschek Kár­oy gyógysz., Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömötörnél, Pozsony­ban : Pisztori Fru­xnál, és Söltz Rezső gyógysz., Székes-fe­­hérvárott: Cseballa Györgynél,Soprony­ban : Voga A. gyógy­sz., Temesváron : Pap József városi gyógysz., Újvidék : Gros­in­ger C. B., és Ernst János gyógysz., Warasdin ; dr. Halter A. gyógysz. Versetzen : Fischer Móritznál, Zágráb irigasinusok gyógyszertárában. Tisza-Ujlak : Boyko V. gyógyszertárában. Erycia Hermione Polydora Ibyske, Lasios szolga Nausikles Harpy a neje L­éri­na Phry­ne Agrion ven­déglős Szigligeti Per. Szigeti Jolán Kornstein E. Kölessi Irma. Vízvári. Újházi, Szathmáriné, Molnárné. Helvei Laura. Sántha budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei szeptemmb­er 29 If­m Értékpapír adva tartva Allamadeasig, i. Is. Magyar vasúti kölcsön . 100 60 101 -100 „ gömör­ államvasuti „ záloglevél 6% • • __ M. kel. vasút II. kib. 72 50 73 - „ sorsjegykölcsön 79 — 79 50 1871-ki magy. államkötv. — — — — 1378-ki „ __— __— 1873-kim.kir. kinc*te­uL— __— 1874-kl „ „ 108 - -— Pöldtehlrm. fcötv. magy. 81 25 81 50 . , 1857. ZIT. 80 — 86 50 „ „ temesi . 80 25 80 76 . , 1887. zár. ____— » „ horv.oraz.— — » » erdélyi . Magy. jelz. urb. válta.kötv. Szőllődézsma válts. kötv. 78 75 79 50 25 »/,n — Osztrák áll.­adós. pap. o°/0 60 75 70 25­­ „ ezüst kam. _ --­jan. jul. 5°/ 78 »/, 78’» - n „ ezüst kam. »pr.okt.5% 78 */a 78 ’/» Kisors. 1880-ból á 500 frt 111 50 112 50 . 18«0-ból á 100 frt 110 0 117­­. 18«4-ből i 100 frt 133 — 184­. 1864-ből á 60 frt 132 50 iS3 5( Peatvir. k8rce.1371-ből8'/o 80 25 90 56 Részvények. 5. 100 Bizt társ.: Atlas, viszbizt. — ' _ _ 815 . , I. magyar . . 1000 —1020 _ 200 . „ Haza . . . 42 — 47 _ 800 .­­ Pannónia . . S40 — 345 _ 100 ,1 „ Pesti . . . 89 50 40 .. ff ff Hunnia . . . ____ —__ 300 „ „ Unió . . . 112 — 113 _ 100n » Tissa ■ • • ____—_ 200 Vasp. : Pest-Barcsi . . ____—__ 200 „ Pesti közúti 205 — 205 50 200 ff Budai közúti .____ 70 _ 100 200 * Ujpest-Rák­lóvasut „ Alföld-Fiumei . .— ~ — 200 ff Éjszakkeleti . .—__ —__ 200 ff Magyar keleti . . 116 50 117 60 200 , I. Erdélyi . . . 200 . Déli.......................... — __ --- ---100 „ Bardéi hegypálya . 54 56­­80 Bankok: 'Ált.m.mun.hitelb. 20 75 21 80 „ Angol-magyar. . 33 25 38 50 200 a Által. magy. hitelb. 105 60 206 50 200 „ Frankó-magyar . 39­­40 -100 , M. ált. földh. r.tár*. 01 60 61 76 80 „ Magy. jelz. hitelb. 34 — 30 -80 „ Kisb. földhitelint. 35 -38 — 80 „ Ny. j. hit. Sopron— —_ 100 , Takar .és hit.-egy­let 80 — 87-60 * Nyírt. ker. h. Int. — — — _ top . , Iparbank . II 60 100 top 600 200 100 60 240 100 140 100 160 40 100 100 1000 100 60 14* SO 60 90 600 600 200 100 600 200 600 300 600 100 1000 80 200 500 200 200 600 200 600 200 200 20008 200 200 100 100 200 200 Értékpapír Bodsi-Óbudai nb Iparbank . . Budai kér. bank Pesti kér. bank Pesti iparbank . Pest-budai kén­­milveabank Rh­.t. e. m­. h.int. Baranyai t.ésh.b. Debr. kér. bank I. Erdélyi bank Biharn.ker.-ip. és term. h.bank Szerb id.lenyugt. Vas-Zalai nb. Részjegy . Tak.-panat.: Félegyházi . Gödöllői . . . Országos közp. Jan.-Joli 5% . Pesti I. hazai . Pest-Budai föv.: Pesti külváros­ . Paks -Daráva: Kuti .­­ Bér. t. Szent-­Endrei . Erdély. Újpesti . . . ált. budai polg. Czegi tkp. egy Malmok. Aradi gőz­ . . Concordia . Borsod-Misk. . Erzsébet. Lunza Temesvári gőz- Moln. és sütők. Hengermalom . Victoria . . . I. Buda­pesti Budai gyártelep - Panno­va . . Épitőtársulat: Pesti . . Pesti Cottage Serfozode 1. magyar . Sertéshizlaló .... Sönyvny. „Aichtmaenm'4 . * Pesti .... „ „Frankl.-Társ.“ Ganz és társa-féle vasönt. Gschwindt-féle.... Gyógyintézet I. magy. Keresk.-test. épülete . . Mátrai irányít-­ész . . Pozsonyi papírgyár Rima-Murányi bányatárs. Gyapjú mosó és bíz. I. m. Salgó-Tarjáni kőszén. . „ vasöntöde . Schlick-féle vasöntöde . 8oda és vegy-ir­ gyár • adra tartva ff II Értékpapír utdv* tartvi .30 — 30 25 top Sóskúti kőbánya . 80 -85 -00 — 61 -200 Spodium és csontiTar.J. 158 f -­­ 144 — 146 600 Szeszgyár 1. magyar . 160 —1 0 1 7­6 — 800 — 200 Kösz. és téglagy.frianchi »05 -• -00 _ 248 — 252 — 105 Alagút........................... 57 -;53 ~ 51 -200 Tégla-gyár 5?­*Sndrel -w — ____1­52 — 200 Tégla-gyár Budapesti. . -----­, _ _ i — —— Tégla és mészég. uj ’-aki 43 -45 -—­— — too Téglagyár Kőbányai . 50 ~ ■ tő — | — — Záloglevelek. 1; — — Magy. földnitellat. 67V7 70 75 .87—1 — —— „ arany vagy ezüst 12 3 —ff 134 — 130 — „ jelzálogbank 5*/s ~ 7 1 50 79 ’ — — — — Nyug. mb. szb. Spr. 6°b— .i 40 -45 — Magy. árt fdh. rvt. #/f ■.8 25 • öS 75 1 90 50 » r . „ »V« hé n 6 7 91 — Ped­varos! takar. pír. 0' /­ 87 50 81­ — 2380 ..i-390 -Pesti keresk. bank M V» . .8 2. , 136 — 137 -Szebeni fölüh. int. 3’,'» i\— 49 50 50 — Kiabirt. föld. int .*9 50 9­ —­44 — 40 ~ Elsőbbségek 25 _ 31 _ 32 — 300 Éjszakk. ?nap. ’A/, » n » t. . Magy. kal. vasp. 51/c — — — — I. Érd. vasp. ás­t. ( • —-2 — — — — too Várvölgyi vasp. • 00 ~ 100 50 155 — 160 —— Pest-budai tárczh. *i /e- 85 ?fi oö — -----­— — 100 Borsod-Misk. malom .______ _ 121­­’24 100 Buda­pesti malom i&2 — 184 — 99 — 100 — lpo Pannónia gőzmalom 3*7,■____ — — V 2*8 . -239 -XOf' Kösz. (s téglát, köt. ) /,— —■j 6 • - 155 — 770 - 157 -Feu.xnaiE3te. 665 — 670 — Császári arany • S.S1-i.38- -1 — — — ... Osztr.-magy. 8 frtcs a.-acv *.91~ '■•SA - 1 4*5 _ 490 — 20 frankos arany . ^.92— 8.*4-­-- --­* “ — Osztr. és magyar ezüst i 102.tb 108 50,­ 395 — 400 — Porosz pénztár­jegy . . W«. */j 166 .y| 137 _ 239 _ 138 — 240 ~ Váltók. 510 _ 515 —4 Augsb. 100 del­. ft után ______ _______» 185 — 195 — Ferlini 100 tallér után 15 55 20 203 -206 — 4 .. Franki, a M. ICO du. ft ut» 54 40 £4 60 218 -220 ~4 Hamb. 100 dn. b. Mark c.­ 54 40 61 6 o— — 3 London 100 f nt Sterling u. 111 70 111 70 — — — —5 Milano 100 Lir. novuo itsu.1 — ------­(Franc) után . . . — -— — —4 Paria 100 franc után . 44 15 44 25 5200 -— — 125 — 126 - 67 - 30 — 68 - 82 — Nem-kivsiatoc risk. 132 _ 134­­Aradi ker. bank befl. ,1 — — — — 500 Hotel rossv-tára, . 20 — — 800 Sekcrüu . . . . 8<H — — ~ j Termény font­nyi ár vámmá*­asánkint font­nyi ár vámmá­­ssánkint Termény font­nyi helybeli szokás ára ár vámmá­­zsénkfot Búza bánsági -• uj 81 4 16—4 25 82 4 30—4 45 Rozs. . . . uj , . 78—73 80 font 8 10- -3 2­0 85 4 55—4 65 84 4 75-4 85 85 4 95-6 05 86 610-5 20 Árpa malátának aj . . 08—70 7S . 2 65-3 15 — —- ~T „ tiszavidékiff— ------—— ------— 81 4 25-4 35 82 4 46-4 66 , wkertatoy . . . 06—08 2 35 -2 56------— 83 4 65 -4 75 84 4 75-4 95 85 fi------5 10 to 5 15—5 20 Zab öreg........................... 2 15—1 17 —— ---87 5 15—6 30—­­------— „ pest-vidéki,, 81 410-4 21 32 4 30-4 40 Tengeri bánáti öreg •t&— a 5« — —— — 2 75- 2 80 ff 18 4 50—4 60 84 4 75-4 85 85 4 90- L — ?6 5 05—5 10 „ ciáanem:». . » 1-2 paéré — - — 2 60 2 70 87 5 15—5 21— ------— „ fehérmegy „ 81 4 25—4 35 82 4 45-4 55 80 —— —'------— 83 4 65-4 75 84 4 85-4 95 ff „ ff 85 5 05—5 10 86 6 15-5 20 Repete káposzta uj— iont fi — 6 12 ------ — 87 5 25—5 30— __ — ' ..GH-81 ---------- . 82 —— — , avián­ « » ,— 5 87- 6 93 ---83 —— — 84 — • • 85 ------— 56 2.51m.................................— 2 30— 40 -----* — uituauuimsttitan

Next