A Hon, 1877. július (15. évfolyam, 166-196. szám)
1877-07-25 / 190. szám
A háború. A legközelebbi napokban kezdetét kell, hogy vegye a nagy harct a török várnégyszögben , melyet alább térképünk föltüntet. A Dobrudjába tört muszkasereg, melynek létszámát 50,000 főre teszik, e hó 15 én elfoglalta Csernavodát, 17 M ed s idét, kevésre rá pedig Küsztendzsét s most már közel áll Szilisztriához, mely várnégyszög egyik legfontosabb, legkeletibb s igy a Zimmerman tábornok hadsergéhez, mely a Dobrudsából tör előre, legközelebb eső pontja. A várnégyszögből az oroszok legelső támadásának keletről Szilisztria, nyugotról B us csuk van kitéve. Ez utóbbit máris hatalmasan bombázzák az oroszok mindenfelől, úgy az oláh partról, Gyurgyevoból , mint a török területről. Az oroszok ostromló hadsergének főhadiszállása Kadik -ban van (Ruscsuktól délnyugatra), jobb szárnyuk Ablanova és Vetováig terjed , portyázó csapataik pedig Rasgradig vannak előre tolva. Ami 8umát és Várnát (a tengerparton) illeti, ezekre csak később kerülhet a sor. Sumlában van Mehemed Ali újonnan kinevezett török fővezér főhadiszállása. A vasúton, mely Ruscsukot, Sumlával és Várnával öszszeköti, az itt küzdő török sereg könnyen kaphat a tenger felől segítséget. A várnégyszög főpontjai közül e pillanatban csak Ruscsukot bombázzák a muszkák. Itt a 12. és 13. orosz hadtest működik, melyekhez csatlakozott most a 4-ik is, mely legközelebb szintén átkelt a Dunán. A Ruscsukot ostromló orosz sereg a muszka trónörökös vezénylete alatt áll. Drinápolyból jelentik. A kormány által az itteni erődítési munkálatok vezetésének ellenőrzésével megbízott comissio, miután az erődítési munkálatok már bevégeztek, Szulejmán pasa megérkezése után azonnal megszünteti működését, s a sebesültek ápolásának ügyét veszi kezébe. A város két országgyűlési képviselőjének, a Budapesten járt Huszni bejnek és Panajotaki ágának kezdeményezésére itt egy bizottság alakult oly czélból, hogy a vifiókról tflp Pvkpvn,r^o rrjiro.'?/» »V* .1 . ol V»ol vva'?zer élelmezésük és ellátásukról gondoskodjék. fenséget a gyors előhaladásban föltartóztatva, időt nyerjen a hiányokat pótolni. Hogy terve az oroszok hadvezényletén hajótörést szenvedett, azt nem lehet neki felróni. Csak látni kellett a nikápolyi és szisztovói csapatokat, hogy fogalmat szerezzünk a török hadfelszerelésről. Hol a csapatoknak nincs sarujuk, nincs kenyerük, nincsenek golyóik, ott bizonyára már az is rendkívüli dolog, ha egy napig harczolnak s az ellenséggel szemben megállanak. —Jobban állanak-e az ügyek a főhadseregben, mint álltak Nikápolyban ? Nem kellett-e a tapasztalt katonának bevallania, hogy ily hadfelszereléssel nyílt csatába nem bocsátkozhatok? Ő kímélte az országot, kímélte katonáit ! Ezt mondják itt Abdul Kerimről. Hogy mint állhatnak a dolgok a török hadseregben, arról csak egy kis példát hozunk föl. Azostrommunkálatok, melyek a Duna balpartján Ruscsuk ellen folynak, a legkisebb háborgásnak sincsenek kitéve török részről. — Slobosiába nem röpítenek gránátokat, és Gyurgyevót utóbbi időben már csak közönséges golyókkal lövették. A bolgár területen készitettt ostromműveket csak egy ízben, s ezt is egész sikertelenül zavarták. Engedik az eseményeket a nya-1—1__0.i----------------- 1,1---, u-oj —- —otrom fölmentésére siessen ? Bukarestben tegnap Hassan pasa volt a nap hőse. Az oroszok igen méltányosan viseltettek iránta, a Grand Hotelbe szállásolták, s elküldése előtt szabadon járhatott-kelhetett a váróteremben, az ácsorgó nép által hagyva magát bámultatni. A perrendtartási novella. (Folytatás tegnapi esti lapunkból.) 76. §. A felebbviteli beadvány rendes perben két példányban írásban adandó be. Az első példány a periratokhoz csatoltatik, a másodpéldány az ellenféllel és ha külön ügyvéd által képviselt ellenfél van, az első helyen nevezettel közöltetik. Maga a felebbvivő és esetleg a többi ellenfél a beadvány felzetén nyernek értesítést. Sommás ügyekben a felebbvitelt a fél vagy a fentebbieknek megfelelő beadványban adhatja be, vagy szóval terjesztheti elő. Utóbbi esetben jegyzőkönyv veendő fel, s az ellenfél, illetőleg több ellenfél közül az első helyen nevezett a jegyzőkönyv másolatán, maga a felebbvivő és esetleg a többi ellenfél hivatalos felzeten értesittetnek. A fölebbvitel az első bírósághoz nyújtandó, illetőleg jelentendő be. 77. §. A törvényes határidő eltelte után beadott vagy postai utón az igtató hivatalba érkezett fölebbviteli beadványt az első bíróság hivatalból viszszautasítani köteles. Az első bíróság által hivatalból utasítandó vissza a fölebbviteli beadvány akkor is, ha a fölebbvitel a törvény által ki van zárva. Ha a fölebbvitel hivatalból való visszautasításának esetében nem forog, az első bíróság az iratokat a fölebbviteli bírósághoz fölterjeszteni köteles. Ugyanazon perben különböző ügyfelek részéről beadott fölebbviteli beadványok együttesen terjesztetnek föl. A fölterjesztés a fölebbviteli határidők lejáratától számítandó 8 nap alatt eszközlendő. 78. §. Ha a fölebbviteli beadványban oly panaszpontok foglaltatnak, melyek iránt a fölterjesztendő iratok kellő felvilágosítást nem nyújtanak, a bíróság a panaszpontok iránt a fölterjesztésben nyilatkozni köteles. A fölterjesztést a felek megtekinthetik, s annak hiteles másolatban kiadatását kívánhatják. 79. §. A jogorvoslatokról átalában vagy a fölebbvitelről különösen eleve történt lemondás hatálylyal nem bír, s a törvény által a jogorvoslatok tekintetében nyújtott jog igénybevételét nem akadályozza. II. Fejezet. Fölebbezés. 80. §. A törvény által kizárt esetek kivételével minden első és másodbírósági ítélet fölebbezhető. A felebbezés törvényszéki ítéletek ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt, járásbírósági ítéletek ellen pedig a kihirdetéstől vagy kézbesítéstől számított 8 nap alatt adandó be, illetőleg terjesztendő elő. Az 1868. évi LIV. t. ez. 255. §-nak intézkedése a fölebbezési határidőre is alkalmazandó. A fölebbezést indokolni nem szükséges, az indokok azonban a fölebbezési beadványban előterjeszthetők. Sommás ügyekben, ha a fölebbezés szóval jelentetik be, a fölebbezési határidő alatt külön indokok is beadhatók. 81. §. Ha az ítélet több pontból áll, az ítéletnek valamennyi pontja fölebbezettnek tekintetik, hacsak a fölebbező egy vagy több határozottan megjelölt pontra nem szorítja fölebbezését. A nem fölebbezett ítélet, vagy ha az ítéletnek csak egyes pontjai fölebbeztettek, a nem fölebbezett pontok a fölebbezési határidő lejárta után jogerőre emelkednek Esküvel eldöntött perekben az ítélet bármely egyes pontja ellen használt fölebbezésnek az eskü letételére és az e végből való jelentkezésre föltétlen halasztó hatálya van. 82. §. Ha több pertárs közül nem mindnyájan fölebbeztek, az ítélet a nem fölebbezőkre nézve rendszerint jogerőre emelkedik. Ezen szabály alól következő esetek vétetnek ki: a) ha a pertársak egy és ugyanazon követelés vagy kötelezettség által vannak érdekelve ; b) ha a nem fölebbező fél kötelezettségének érvénye egy közös jogalap vagy főkötelezettség eldöndetésétől függ, amennyiben a jogalap vagy főkötelezettség tekintetében valamelyik pertárs felebbezéssel élt. Ezen esetek bármelyikében a pertársak egyike által fölebbezett ítélet valamennyi pertárs nevében fölebbezettnek tekintetik, azok kivételével, kik az ítélet hozatala után a fölebbezésről lemondottak, vagy a kötelezettséget elfogadták. 83. §. Az első bírósági ítélet ellen törvényes i.e w.iaus)cu tiisdrimen lefendezés a végrehajtásra nézve rendszerint felfüggesztő hatálylyal bir. 84. §. Az előző szakasz szabályától eltérőleg a marasztalt fél által beadott felebbezés daczára végrehajthatók : a) az oly ítéletek, melyek által alperes járulékok nélkül 200 hrtot meg nem haladó pénzösszeg megfizetésében vagy 200 frt értéket meg nem haladó ingóságok átadásában marasztaltatott; b) bérelt laknák átadása vagy visszabocsátása iránt indított, továbbá a határjárási, megyeigazítási és birtokháborítási perekben hozott ítéletek. Ezen esetekben a marasztaló ítélet rendelkező részében kimondandó, hogy az ítélet a kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő eltelte után a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. Esküvel eldöntött perekben hozott ítéletekre jelent. intézkedése ki nem terjed. 85. §. Azon alaki sérelmek ellen, melyek a perbeli eljárás folyamában az ítélet hozataláig fölmerültek, vagy a per folyamában hozott s felfolyamodással meg nem támadható végzések által okoztattak, csupán az érdemben hozott ítélet ellen beadott fölebbezésben lehet orvoslást keresni. (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK. — Rudolf trónörökös a mai napon nyilvánittatott önállónak. A schönbrunni kastélyban ma délelőtt volt a trónörökösnek utolsó vizsgálata, a haditengerészetből. A vizsgálaton jelen voltak ő felsége a király, I. Pöck altengernagy, Joly corvette-kapitány s néhány főrangú tengerésztiszt. A trónörökös, mint bécsi lapok jelentik, fényes sikerrel állotta meg a vizsgálatot. Ennek bevégződte után a trónörökös eddigi nevelője Latour altábornagy átadta teendőit gr. Bombelles sorhajó kapitánynak, ki ezentúl a trónörökös főudvarmestere lesz. Ezután a trónörökös ünnepélyesen önállónak nyilváníttatott. Az ünnepély alkalmából dr. Mayer udvari pap hálaisteni tiszteletet tartott i. e. 10 órakor. A trónörökös este Ischlbe ment. — A népgyűlés rendező bizottsága a következő felhívást intézi a főváros polgáraihoz: Polgártársak! Vérlázító kegyetlenkedések jelzik az előnyomuló oroszok lépteit: patakonkint foly a nők, aggok és gyermekek vére Bolgárország térein. Utálattal jegyzi fel a műveit világ sajtója e szörnytetteket, s mialatt az elme Oroszország hatalmi terjeszkedésének veszélyeit latolgatja, a felháborodott emberi érzés nyilatkozást keres. Ily nyilatkozásra nyílik alkalma a magyar főváros lakosságának azon népgyűlésen, mely f. hó 26-án csütörtökön délután 5 órakor a nemzeti lovarda helyiségeiben fog megtartatni. Klapka György tábornok úr, ki e napokban tért haza Konstantinápolyból, hol szemtanúja volt az eseményeknek, fogja a népgyűlésen tapasztalatait és a helyzetről táplált nézeteit előadni. Polgártársak ! Szabad nemzetnek nemcsak jogai vannak, de kötelességei is. A magyar közvélemény nem nézheti némán és szótlanul, amit egy barbár hatalom Európa érdekei s az emberiség legszentebb érzelmei ellen vétkezik. Nyilatkoznia kell, kifejezést kell adnia részvétének az áldozat iránt és irtózatának a rajta elkövetett kegyetlenségek fölött. Tegyétek tömeges megjelenésiek által a közvélemény e nyilatkozatát méltóvá az ügyhöz, melyet illet, és a nemzethez, melynek kebléből fakad. — Budapest, 1877. julius 24. — Dr. Batizfalvy István, Helfy Ignácz, K. Kaas Ivor, Királyi Pál, Kölber Alajos, Kovácsy Gyula, Mandl Pál, Miklós Gyula, Mogyoródy Adolf, Oppody Alajos, Palásthy Sándor, Perlaky Kálmán, Pulszky Ferencz, Ráth Károly, Simonyi Ernő, Sztupa György, Toldy István, Ujváry Lajos, Veigelsberg Leo, Vogel Péter.* — A magyar tudományosság érdekeit külföldön képviselő s irodalmi munkásságunkat ismertető »Literarische Berichte aus Ungarn« czímű vállalat 2-dik füzete most jelent meg. Ez az elsőnek semmiben sem marad mögötte s magvas czikkeiben, melyek ezúttal dr. Lánczy Gyula, Szily Kálmán és a szerkesztő Hunfalvy Pál tollából erednek, ha képét adják a felölelt tárgynak. Tartalomjegyzéke ez: »A reformeszmék fejlődésének magyarországi története« Horváth Mihály műveinek nyomán ismerteti Lánczy Gyula; »Tevékenységünk a természettudományok mezején az utóbbi évtizedben« irta Szily Kálmán; »Magyarország és Románia« Hunfalvy Páltól. Ezt különböző tudományos és irodalmi társulataink gyűléseiből vett rövid tudósítások követik s végül a füzetet biblographia zárja be. A folyó évben még két füzet fog megjelenni. — Városa tófenekén. A »Gazette Lauzanne« beszéli, hogy két búvár, kik a genfi tóban St. Prex közelében egy útitáskát kerestek, melyet egy amerikai csónaka felfordultában elvesztett, nemcsak a kfirpsp/tfc tárfirvat. t&llt.n mag hanem egy nomnás vázafület is hozott fel. A két búvár azt beszélte, hogy teljesen egyenetlen talajon jártak-keltek, hogy ismételten mélyedésekbe merültek, melyek kimért körökben fordultak elő. Végül annak a hiteknek adtak kifejezést, hogy ott a viz alatt valóságos, emberi kezek által emelt házak közt jártak. A st.prexis morgesi községi elöljáróság csónakokon kiszállt a kijelölt helyre s olajat öntettek a vizszinére. Ez megkönnyítő a víz fenekére való nyugodt, tiszta látást. És csakugyan a víz aljában egy jókarban levő várost láttak, mely talán Krisztus előtt néhány századdal épült. Világosan meg tudták különböztetni a házcsoportokat, ámbár tetejük nyálkás iszap vastag rétegével van bevonva. Ez iszaprétegen át a házak téglavörös színben tűntek föl. Azt lehet hinni, hogy azzal a vörös vakolattal épültek, melyet a czelták, czimberek s az első gallok állítólag használtak s melyet a hírneves római czementnél is jobbnak mondanak. A waadtlandi cantonbeli tanács legközelebbi ülésében egy hatalmas töltés lakását fogja megszavazni, mely töltés az egész várost körül fogja; az ebbe szorult jórészt ki akarják aztán szivattyúztatni és a várost ily módon kiszárítani. E várost mintegy kétszáz házra teszik.Alakja hosszúkás, körülbelül St.Prexnél kezdődik és Morges községnél végződik. Keleti végében van egy széles négyszegletű torony, melynek Csúcsát sziklának tartották. Majdnem a város közepén egy jókora üres tér van, valószínüleg ez volt a közpiacz. Egy nagy darab szép fehér márványt már felhúztak és sok kövületet. — Pályázat kiállítási szekrényekre. A párisi közkiállítás magyar központi bizottsága a kiállítási szekrényeket hazai iparosok által óhajtván készíttetni, pályázatot hirdet. A pályázat tárgya egy a kiállítási szekrényeknek mintául szolgáló fal melletti szekrény rajza. A pályanyertes mű tiszteletdija 100 frt o. é. A pályázatok benyújtásának határideje bezárólag augusztus 10-ik napja. A pályázat részletes feltételei a pályázni szándékozó műépítész és műasztalos által a kiállítási irodában (harminczad utcza 3. sz.) az orsz. magyar iparegyesületnél (országút 8. sz.) és a m. mérnök- és épitészegyesületnél (régi Lloyd-épület) írásban átvehetők. Árva fiuknak az »Istvántelki« földmives és kertészeti iskolában fölvétele ügyében több alföldi mezőváros buzgó elöljárósága tett kérdést. Az illetőknek válaszolhatjuk, hogy az országos magyar gazdasági egyesület »Istvántelki« földmives iskolája vezetése jelenleg egy életrevaló,gyakorlatilag és elméletileg képzett igazgató Pethen Miklós vezetése alatt áll, s hogy ott a helyiségek térések s tágasak s még több árva fiú találhat fölvételre évenkénti 150 frt fizetés mellett. Legutóbb Szeged és Czegléd derék alföldi városaink jelentettek be három árvát, a szokásos 150 frt díj lefizetése mellett, úgy halljuk többen is szándékoznak követni a jó példát, és jól teszik, mert ez után szerezhetnek maguknak alkalmas földmiveseket, kik a kertészetben, faültetésben és nemesítésben, valamint a selyemtenyésztésben is otthonosak. — Fővárosi ügyek. Az újlaki templomnak két harangja, a mise harang, meg a jeladó harang elrepedt. A plébános kérte a hatóságot mint kegyurat, hogy a harangokat a templom most folyó kijavítási munkáival egyidőben öntesse újra. Ez 673 írtba jönne. Bizottmánynak adták ki a kérvényt. — A lipótvárosi bazilika körüli boltok bérlői többnyire igen késedelmes bérfizetők. 11-én folytonosan hátralékban vannak, kötelezettségük teljesítését a nagy harangra bízva. A bérlőket a város beperelte. — Új esküdt. Luczenbacher János halála folytán a Lipótvárosban egy esküdt állása ürült meg ; a tanács a pótesküdtek közül Lafrankó Istvánt hívta be az elhunyt helyére. — A köztárházi hatos bizottmány pénteken 27-én d. u. 5 órakor tart ülést, szokott helyiségében. — Látogatás Kossuth Lajosnál. Egy magánlevél töredékeit közli a „P. N. “, melynek írója több, a magyar embert érdeklő dolgot mond el. Átveszszük belőle ezeket: Az utczáról egyenesen A kertbe nyitottunk be, s az ennek közepén fekvő háznak tartottunk, azonban két nagy uj-foundlandi eb mérgesen ugatva utunkat állta, s tán fogaik marását el nem kerüljük, ha hirtelen ott nem terem K. L. egész háziasan öltözött komornyikja, (s úgy látszik, hogy egyszersmind szakácsa is), ki a hú házi őröket lecsillapítván, hozzám fordult, s azt kérdezte, várjon olaszul beszélünk-e vagy francziául ? »Mind a két nyelven, de inkább francziául« volt a válasz részemről, s arra ezt mondom: »nous desirons presenter nos hommages á son Excellence, est-il permis d’entrer?« Mire a felelet volt: Qui mais monsieur est maintenant à la table, il faudra attendre une demi heure.« — »Yai-il du mondechez son Excellence?« kérdem ismét.« »Non, Monsieur est tout seul« volt a válasz. Ezt a beszélgetést csak azért közlöm veled, hogy lássad mennyire valótlan azok mendemondája, kik azt állítják, hogy Kossuth excellencziáztatja magát; sőt épen nem, még az inasa is csak egyszerűen Monsieurnek czimezi. — A fenntebbi párbeszéd után átadván látogatójegyeinket, ezekkel a komornyik bement urához, a honnét rögtön visszajővén, az emeleti salonba felvezetett minket. Én elől menvén ezt mondom : »Olaszországban utazván, nem bírtunk ellenállani a forró vágynak, hazánk volt kormányzójánál mély tiszteletünket tenni, fogadja tehát tisztelgésünket kegyesen«. Kossuth e szónál »kormányzó« közbeszólt: »hagyjuk ezt el.« Ezután ő kezdte a beszélgetést. Elmondta, hogy fiai most nincsenek nála, hogy az ifjabb Velencében van, mint vasúti mérnök, ahol azonban nem szeret lenni, mivel bűzös a város; idősb fia pedig Londonban van, hol saját tűgyárat bír. Majd meg átvitte a beszédet a politikára, az orosz-török háborúra, különösen pedig Tiszának a keleti kérdésben a képviselőházban, június hé ve én tett nyilatkozatára, amiről azonban részletesen csak élő szóval foglak értesíteni. Azt azonban már most is közölhetem veled, hogy Kossuth egyebek közt azt is mondta, hogy ha Magyarországnak jelenteni fogják, hogy a törökök elvesztették a döntő csatát, akkor Magyarország is elmondhatja azt, amit Iső Napóleon a Waterlooi csata után egyik tábornokának, midőn ez jelentette, hogy a csata elveszett, mondott: »akkor mi is elvesztünk!« — Újabb adakozások,a dévai reáliskolai segélyző egyesület javára. 2. M.-Ovárról Bornszéky Károly gyűjtött és a segélyegyesület javára küldött 11 frtot. Ezen összeghez járultak Bornszéky Károly 2 frt, Cselkó Árpád 1 frt, Jakabházy Samu 1 frt, Geml Károly 1 frt, Buáczy Lajos 1 frt, Fábry Kálmán 1 frt, N. N. 2 frt, SVenninger Mátyás 1 frt és B. T. 1 írttal. — Fogadják a nemes lelkű adakozók, a nemzeti ügy nevében, melynek hazafias adományaikkal szolgálatot tettek, hálás köszönetünket. M a t u s i k Nép. János a reáliskola igazgatója és a segélyző egyesület elnöke. Déva, jul. 22. — A fővárosi egyesület, mai értekezletén, a holnapi közgyűlés több pontját eszmecsere tárgyává tette. Az első eléggé érdekes pont a sugárúti lóvasút tárgyában leérkezett legutóbbi miniszteri leirat volt. Miután a minisztérium és a lóvonatú vasúttársaság közt nem tudott megegyezés jönni létre a sugárúti lóvasút kiépítése tárgyában, a belügyminiszter fölhívja a hatóságot, hogy a sugárút közlekedésének más módon való fenntartásáról gondoskodjék. Egyúttal leküldi ne,holt omnibusz-vállalkozók tervezeteit is, hogy tán lehetne velük valamire menni. Hanem ez már túl van haladva, mert Béké úr a keleti kérdés megoldásáig visszalépett. Kammermayer polgármester kifejezte azon nézetét, hogy a lóvasút ügyét nem kellene abbahagyni, mert utóvégre is ez a legbiztosabb közlekedési eszköz. A jegyző indítványozta is, hogy az egyesület vegye kezébe az ügyet s valami bizottságot küldjön ki, mely adjon a továbbiak iránt véleményt. Weisz B. P. a vasúttársasággal kötött szerződésből azt olvasta ki, hogy nincs kötelezve a főváros kizárólag csak ennek adni át a forgalmat, lehetne versenyt is nyitni rá, de Királyi fölvilágosítást adott, hogy a kivitel sikertelensége se nem a lóvasúttársaságon, se nem a fővároson múlt, hanem a közmunkatanácson, mely egyszerűen nem akarta a lóvasutat, s midőn meg is látta, hogy a közvélemény követeli, szabott oly föltételeket, a minőket senki se fogadhatott el. Az ügyet egyelőre tehát el kell ejteni s a miniszteri leiratot tudomásul venni. De hát mi a teendő? — az omnibuszközlekedés fejlesztése. Oly rondák a jelenlegi omnibuszkocsik s oly lassúk (pl. egy kocsi a Deák téren egy fél óra hosszáig megy keresztül), hogy e tekintetben okvetlenül kellene tenni valamit, akár a közgyűlés, akár a rendőrség útján. Az értekezlet elhatározta, hogy figyelembe ajánlandja a közgyűlésnek, hogy gondoskodjék mielőbb tisztességesebb omnibuszok alkalmazásáról, amikbe tűrhető lovak fogassanak. Az indítványt, mely az iparrendészeti bizottsághoz lenne utasítandó, Tenczer Pál teszi meg. Szóba jött ezután a főváros határa befásitásának kérdése. Hogy ez a befásitás jó széles évben, évi 10.000 frt költséggel 11 év alatt keresztülvitessék, az értekezlet melegen ajánlja, mert e roppant fontosságú mukálatot a közegészségügy égetőn követeli. Nem kevesebbről van szó, mint hogy utczáink meg legyenek óva a keresztül nyargaló pusztai homoktól! Régóta sürgetett sepedve várt intézkedés lesz ez s a közgyűléstől meg lehet várni, hogy egyhangúlag fogadja el a bizottság javaslatát. Beszéltek ezután a Rottenbiller-utcza kiszélesítésének kérdéséről, de ez alig kelthetne érdeket. Sokkal fontosabb az, hogy a belügyminiszter javítás végett újra leküldte az ipartörvény 5 §-ában körülírt iparágak gyakorlására vonatkozó szabályzatot, amire a »Geld für Alles«-boltok ránczbaszedése is bele van foglalva. A javítások jelentéktelenek lévén, azok elfogadtatni javasoltatnak, csakhogy a szabályzat mielőbb életbe lépjen. A tanácskozás alá vont többi tárgy közül megemlítjük, hogy a Miklós- színkör lebontását az értekezlet szintén pártolja. .. Az indiánokkal vivott baj ez. Amerikában. A washingtoni kormány, mely már azt hitte, hogy nem lesz többet baja az indekkel, mivel éjszakán a siouxi scheyenner vad törzseket s délen az az apaobákat megfenyítő s a nekik kijelölt területekre telepíté, nagyot tévedt, mert hire jött, hogy a nez-percesek, az idahoek, a vala-vala, umatila s eddig kevésbbé ismert videk a kegyetlen Fekete Farkas és Tarka Kígyó vezérek alatt a nyugati Idahos Washington területét, úgyszintén Oregon államát bebarangolják, máris sok gyarmatot, különösen Oregont, megtámadták, lakosaikat legyilkolták, megskalpolták, házaikat felperzselték, háziállataikat elhajtották, sőt egy kisebb csapat katonát, mely Idahoban állomásozott, az utolsó emberig lekonczoltak. A hadilábon levő videk számát 3—4000-re teszik és az a hír róluk, hogy egy kezükbe kerülő fehérnek sem kegyelmeznek. Az Egyesült Államoknak Pacifik tartományban levő hadiereje, melybe tartoznak Kalifornia, Nevada, Oregon államok s Idaho, úgyszintén Washington területek, ha minden katona be van hiva, 800 emberből áll, s ezek is messze eső Abdul Kerim letétele. Szisztováról a »Pr.« harertéri tudósítója leírja, hogy minő benyomást tett ott Abdul Kerim letétele, s hogy minő reflexiókat csatoltak ahhoz. A török főhadvezér letétele — írja a »Pr.« — a legkisebb sensátiót sem szülte itt, sem katonai, sem politikai körökben. Mindazonáltal élénk figyelemmel kísérnek itt mindent, ami az ellenséges táborban történik. Abdul Kerim iránt elismeréssel vannak itt, az ő szívósságát és kitartását nagyra becsülik. De azt jól tudták itt, hogy a török katonák, minden reform daczára sem tanulták meg fegyvereiket jó rendben tartani, hogy ruházat, élelmiszerek, sőt hadszerek tekintetében is igen roszul vannak ellátva, hogy az összegek, melyek állítólag hadi felszerelésekre adattak ki, egészen más czélra lettek fölhasználva. Abdul Kerimnek is tudnia kellett ezt, tudnia kellett azt, hogy hadserege nem harczképes s ezért kerülte idáig a nyílt csatát. Terve nem lehetett más, mint elpalástolni a hadsereg gyengeségét, hogy igy az erdély örvényébe — melyben a határtalan fájdalom ama balhiedelemmel küzd, miszerint a gondviselés nevében jár el — pillantani nem enged: az, a jelenet költői magaslatát nem fogta fel. Othello, bensőleg feloszlott állapotban lép ama terembe, ahol a gondviselés nevében az ítéletet végrehajtani el van határozva; sorsának várpontján már átküzködött. A szánalom, melyet Desdemona látásánál érez, a végső ellenállás, melyre életének a balvégzet kényszeritette betetőzésében meg bukkan. — Arcza feldúlt, a hang a megtört kedély s amaz irtózatos komolyság közt változik, mely az emberi sors várpontjának előfutárja. Ily benyomás riasztja fel Desdemonát is szendergéséből, a midőn e szavakra fakad: »Ah ? ajkadat miért harapdosod ? (Ij. Bősz szenvedély ráz téged, át meg át. Gonosz jel ez; de remélem, remélem, Nem czóloz én reám.« A dühöngő szenvedély kitörései elnémultak, a gyilkossági határozat megérlelődése folytán befelé fordultak. — Othello megfojtotta Desdemonát és most — a kedély benső borzadálya, velőt rázó jalban tör utat magának. A borzasztó tett tudatával bírva, kedélyének sötétségét kísértetiesen jellemzi e szavakkal : »Oh szörnyű óra ! Elviselhetetlen ! Miért nincs most nap- s holdfogyatkozás, Hogy iszonyodva szétnyílnék a föld.« Erejét ezután csak tettének igazolása végett s azért szedi össze, hogy Desdemona ártatlanságának kiderítése után, az önelitélés legóriásibb kínjait átélje. Öngyilkossága, jellemének kifolyása. Az alakítónak e végjelelenetben, a tompa kétségbeesést, a kedély benső pusztaságát, az önmaga iránt fordult düh végkitöréseit s végre a benső feloszlásból kimagasló öngyilkossági határozatot kell érzékítenie. A Jagohoz intézett szavak: »Élj tovább, mert úgy hiszem, boldogság a halál!« már az önkínzástól való megszabadulást sejtetik. Hogy az öngyilkossági határozattal a lélek nyugalma s ereje visszatért, azt eléggé igazolja ama szabadság, melylyel az öngyilkosságot elköveti és ama szavak, melyeket haldokló ajka ejt, s melyek a kibékülés olajágát képezik:Megcsókolom Mielőtt megölöm. Még föltalálom, S magam megölve, csókban van halálom !« Brankovics György.