A Hon, 1878. március (16. évfolyam, 54-80. szám)
1878-03-26 / 75. szám
miniszter a békeszerződés szövegét, és ha igen, csak egy részről-e vagy mind a két részről, azaz úgy orosz, mint török részről ? Másodszor: szándékozik-e a külügyminiszter úr a békeszerződés szövegét, ha az megérkezett, ha nem is azon módon, amelyen a külügyminisztérium ily közlései megjelenni szoktak t. i. a vörös könyvben, hanem valami más után hiteles alakban közzétenni, nehogy ismét a külföldi lapokból és töredékes értesítésekből legyünk kénytelen arról tudomást szerezni ? Harmadik kérdésem az : váljon ezen közlések következtében a hadviselő feleknek vagy ezek egyikének kezdeményezése folytán a congressus napjára vagy átalában annak létrejövetelére nézve van-e megállapodás a hatalmak közt ? Én egyszerűen csak ezen kérdések fölvetésére szorítkozom ; természetesen a t. külügyminiszter tudni fogja, hogy a jelen körülmények közt válaszolhat-e ezekre vagy sem ? (Dr. Andrássy Gyula külügyminiszternek az e kérdésekre adott feleletét tegnapi reggeli lapunk távirata közölte.) Csernátony Lajos: Részemről köszönettel veszem tudomásul a t. külügyminiszter úr válaszát. Elnök : Kívánja a t. bizottsági tag it hogy ez jegyzőkönyvbe is felvétessék, mert az ügyrend értelmében ezt nem lehet interpellátiónak tekinteni, mivel írásban nem adatott be ? Csernátony Lajos: Méltóztassék e felett határozni, mert én semmiféle kéréssel sem akarok e tekintetben alkalmatlankodni. Várady Gábor: Azt hiszem a 1. bizottsági tag úr nem fog az ellen nyilatkozni, ha azt méltóztatnak határozni, hogy interpellatióját írásban ne adja be, de miután a kérdés igen fontos, nézetem szerint az interpellate és az arra adott választ a jegyzőkönybe mindenesetre fel kell venni. Zichy F. Victor gr.: Nekem nincs az ellen észrevételem, hogy ez a jegyzőkönyvbe felvétessék, de az ügyrend megtartása czéljából arra kérem a t. bizotts. tág urat, hogy interpellációját írásban adja be. Csernátony Lajos: Én részemről, a delegáció utolsó perczében csak egyszerű kérdést akartam intézni a t. külügyminiszter úrhoz, hogy ez által a tudomás véteteltől a t. országos bizottságot megszabadítsam, de ha azt méltóztatnak parancsolni, hogy interpelátiómat írásban aljam be, a t. orsz. bizottság határozata előtt meghajlok. Elnök : Azt hiszem, hogy határozatképen kimondhatom, hogy a 1. bizottsági tag ur kérdései az azokra adott válaszszal együtt a jegyzőkönyvbe felvétetnek. (Helyeslés.) Egyéb tárgy nem lévén, az ülést bezárom. A legközelebbi ülés esti 7 órakor fog megtartatni. A magyar delegatió 16. ülése. 1878. márcz. 23. esti 7 órakor. Elnök: Szlávy József. Jegyző: Zichy F. Victor és Nagy György. A közös korm. részéről jelen vannak: Orczy B. b. Mayyald tbk. Szentgyörgyi Gy. Mérey S., a a magy. korm. részéről Wenckheim B. b. Elnök: Az ülést megnyitom; mindenekelőtt a délelőtti ülés jegyzőkönyve fog hitelesítés végett felolvastatni. Zichy F. Victor gr. jegyző. (Olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van. A t. országos bizottság által felhatalmazva lévén, hogy még a jegyzőkönyv hitelesítése előtt a határozatokat üzenet utján az osztr. országos bizottsággal közölhessük, mi meg is történt és az osztr. orsz. bizottságtól a jelen ülés megkezdése előtt, az üzenetek mégis érkeztek, melyeknek felolvasását kérem. Zichy F. Victor gr. jegyző. (Olvassa az üzeneteket). Elnök: Miután az osztr. orsz. bizottság constatálta a két bizottság határozatai közt az egyetértést, a jegyzői kar időközben összeállította a legfelsőbb megerősítés alá terjesztendő határozatokat. Zichy F. Victor gr. (Olvassa a határozatokat.). Elnök: Hogy a legfelsőbb megerősítés mikor fog megtörténni, erről előre biztos tudomásunk nem lehet, azonban reményem, hogy a felterjesztés a a d. e. órákban megtörténvén, más értesítés hiányában a holnap d. u. 2 órakor tartandó ülésben a legfelsőbb megérintést nyert határozatok ki fognak hirdettetni. Wodinner Albert báró: Miután néhány kisebb kiadás merült fel, melyről az általam d. e. bemutatott kimutatásban nincs gondoskodva, kérem a t. bizottságot, méltóztassék utólagos számadástétel mellett engem ennek utalványozására felhatalmazni. (Megadjuk.) Elnök: A felhatalmazás megadatik. Egyéb tény nem lévén, az ülést bezárom, ülés vége 7 óra 30 p. Új-Bolgárországból. A san stefanói békeszerződés szerint az új bolgár fejedelemség a mai egész európai Törökország felénél nagyobb területet fog képezni. Az eddig a szultán közvetlen uralma alatt létezett területből — Szerbországot s Romániát természetesen nem számítva ide, — mely terület körülbelül hétezer négyszögmértföld volt, nem marad meg a szultánnak más, mint a nyugati rész, és pedig egyfelől Bosnyákország és Herczegovina, másfelől Albánia, Epirus, Thesszália egész Saloniki-ig s a khalczidoni félsziget; e terület körülbelől 2800 □ mértföld ; keletről összevéve alig marad Törökországnak 400 □ mértföldnyi területe, mely egyrészt Konstantinápoly környékéből, a drinápolyi kerületből s Rumélia egy darabocskájából áll. A birodalomtól elszakított terület, amennyire megközelítőleg számítani lehet, 3000—3500 □ mértföldet tesz, tehát még egyszer akkorát, mint Belgium és Hollandia együtt s akkorát, mint egész Délnémetország. Népességi viszonyai az új fejedelemségnek a következők : Lakóinak száma körülbelül öt milliót tesz, tehát megközelítőleg annyit, mint Belgiumé. A bolgár és rumániai tartományok azonban Törökország legtermékenyebb és leggazdagabb részét képezték, s ebből megítélhetni, mi lesz az, mi az oszmánok hajdani nagyhatalmából megmarad. Bolgároszág határai sokkal nagyobbak mint a a konstantinápolyi conferentia tervezte. Nyugaton a határok ugyanazok maradtak, de Délen máskép áll a dolog. A conferentia határozatai szerint délen a határ az Olympusból indulva át Osztrovón át a Jenidse-dagot érintette volna s északra fordulva, egyenközűen az Aegaumi tengerrel, ettől 70—80 kilométernyire haladt volna el Demir Hisszárnál, Lissza és Iszmilácsnál, s északon a Rhodope vonalát követve haladt volna el Drinápoly közelében Tornovoig és a Velika-patakig. Végre a Fekete-tenger partja felé fordulva, Vaszilikáig terjedt volna Burgasztól délre. — Bolgárország ma az aeqaeumi tengerig megy délen, s Midia közeléig terjed, úgyhogy területnövekedése 280 kilométer hosszúságban, és 70—80 kilométer szélességben. Az új fejedelemség meghatárolásában a nemzetiség elve volt irányadó, de ez nem követtetett valami szigorú pontossággal. Bolgárországban és nyugati Ruméliában a bolgárok a lakosság */6-ét képezik. Itt tehát többségben vannak, de keleten és délen már nem így áll a dolog. Keleten Sumlától Drinápolyig a törökök ép oly számosak, mint a bolgárok. Délen a lakosság csaknem kizárólag görög. A görögök számáról Bianconi legújabban megjelent munkája a következő adatokat közli: Epirus és Alsó-Albániában van 1.600,000 görög, Thessáliában 500,000, Macedóniában 600,000, Thraéziában, bele nem értve Konstantinápolyt 500,000, Konstantinápolyban és a Bosporus pontjain 500,000. Összesen 3.700,000. Ami a bolgárokat illeti, ezek egy része teljesen össze van keveredve a görögökkel, így Demotivában, a Maricza partjain, Uszküb, Strumnicza, Isztib körül a Balkán keleti részén Philippopolis és Jambolitól északra. Itt a görögök és bolgárok közt nem lehet határt vonni. Batakban, Perucsiczában, Eszki-Zágrában a bolgárok számra többen vannak ugyan, de a szomszéd helyeken már a görögök a túlnyomók. Cserkeszeket, törököket, bolgárokat, görögöket minden lépten-nyomon találni itt. Maczedoniában sűrű a görögség, de északon számos bolgár lakik itt is. Diakovicza, Kalkandere, Prizrend, Komarova, Küsztendil körül a görögök és albánok kisebbségben vannak. E bolgár népség száma megközelítőleg 3 millió. Ez adatokból kitűnik, hogy a Bolgárországnak adott terület nagyon igényli a bírálatot. Kasztoria pl., mely szintén Bolgárországhoz tartoznék, egész környékén görög; csak néhány bolgár telep van e vidéken, szintúgy Macedóniában az Aeqaeumi tenger körül, hol a bolgárok alig egy ötödét képezik a lakosságnak. A hivatalos török adatok szerint a török birodalomban az idegen nemzetiségek száma a következő: szerb 1.872,000, bolgár 1.860,000, görög 1.136,000, albán 1.229,000, oláh 200,000. Jaksics szerint Görögországban körülbelül 3.732,300 szláv, 2.253,400 görög és albán van; a török (cserkesz és tatár) lakosság 2.210,800. Bianconi azonban ezt 1.410,000 lélekre reducálja. E szerint török van 650,000; cserkesz, 200,000; tatár 100,000; bosnyák renegát 150,000; bolgár renegát 140,000; arnauta (albán renegát) 150,000; görög renegát 20,000. Egész Törökország lakosságának aránya vallás szerint a következő ókeresztyén 4.820,243, mahomedán 3.611,480, zsidó 75.165. E számok közt természetesen sok ellenmondás van, de a fentebbi ethnographiai észleleteket nem rontják le. A vita természetesen mindig nyitva lesz a tudósok előtt azon fajok eredetéről, melyek Törökországot benépesítik. Hogy a bolgár szláv nép-e ? erre a tudomány határozott nemmel válaszol. A bolgár finn eredetű nép, mely csak a Dunánál vette föl a szláv nyelvet és cultust, de török uralom alá már mint ilyen került. KÜLÖNFÉLÉK. Kinevezések. Az ig.ügyminiszter Tóth Péter honvédtörzsőrmestert a zalaegerszegi kir. ügyész felügyelete alatt áló börtönhöz fogházfelügyelővé nevezte ki. A budai pénzügyigazgatóság által Komkay Nándor dijnok, Vlod osztályú adótisztté, ideiglenes minőségben, a kiskőrösi m. kir. adóhivatalhoz neveztetett ki. Alapszabályok megerősítése. Szilágymegye törvényhatósága területén alakult tasnádi tímár ipartársulat alapszabályai, a földmivelés-, ipar-, és kereskedelmügyminisztérium által a törvényes bemutatási záradékkal el láttattak. Névváltoztatás. Hirtie Gábor brassói lakos vezetéknevének »Herczeg«-re kért átváltoztatása megengedtetett. — Fejedelmi ajándék. A király az egyházáé rádóczi róm. kath. hitközségnek, leégett iskolájának újból építésére, magánpénztárából 100 forintot adott. — Köszönetnyilvánítás. Rencz Albert morványi birtokos és pécsi lakos, a somogymegyei boldogasszonyfai r. kath. iskolai alap javára, 200 irtot adományozott. Mi is azzal hozatik köztudomásra, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezett birtokosnak a népnevelés érdekének előmozdítását czélzó nemeskeblű tettéért és hazafias áldozatkészségéért elismerő köszönetét nyilvánította. De Chartres herczeg, kit utóbbi időkben Bulgária trónjelöltjeül is emlegetnek, holnap reggel Belgrádból Budapestre érkezik Bauvor marquis és Bondy vicomte urak kíséretében. E szerint alaptalan volt a hír, hogy Chartres herczeg, a párisi gróf testvérre, Belgrádból San-Stefanóba megy. A herczeg kíséretével együtt az »Eurpea« szállóban vesz lakást. — Szarvas Gábor derék nyelvészünk,mint értesülünk, annyira fölépült hosszas gyöngélkedéséből, hogy áprilisban már ismét folytatni fogja előadásait az V. ker. kir. főgymnasiumban, mely egy év óta nélkülözte a jeles tanárt. Requiemet tartottak ma délelőtt a dohányutczai synagogában Ferencz Károly főherczegért. A templom ez alkalommal teljesen ki volt világítva s az oltárt gyászba vonták. Jelen voltak többek közt Ghyczy Kálmán, Bánó József, Ráth Károly, számos egyesület s testület zászlókkal stb. Az emlékbeszédet Dr. Kohn Sámuel rabbi tartotta magyar nyelven, különösen kiemelve az elhunytnak áldozatkészségét s szerénységét, mely a trónról is lemondatta. »Halálában — mondá — nagy tisztelet érte őt, királyi fénynyel lön eltemetve, fejedelmek gyászt öltöttek tiszteletére; de szebben megtisztelték őt azon könyek , melyek azoknak szemeiben ragyogtak, a kik jótékonyságát tapasztalták; szebben, mint az ország rendezett gyászünnepélyei, a pár szó, mit százezren sóhajtva mondottak: királyunknak atyja a szegényeknek atyja is volt.« A szép beszéd előtt s után énekeket daloltak. — Atelier festők számára. A mintarajztanoda festész növendékei egyenesen a közoktatásügyi miniszterhez fordultak, kérvén őt, hogy számukra az intézet sugárúti palotájában külön alkalmas ateliert rendeztessen be, mert jelenleg oly helyen kell a rajztanárjelöttekkel együtt lenniök, mely a tanulmányozást lehetetlenné teszi, úgy hogy — ha kérelmük nem teljesíttetik — mindannyian kénytelenek lesznek bármily erőfeszítéssel is külföldre menni. Az orsz. mintarajztanoda s tanárképezde tanári kara pártolólag terjesztette fel ezen kérést, s egyúttal a második emeleten ki is jelölt egy alkalmas s jelenleg üres helyiséget, melyet aránylag csekély költséggel czélszerűen, lehetne berendezni. Nincs kétség fölötte, hogy a kormány ezen kérelmet teljesíteni fogja, annyival inkább, mert átalában elismert dolog, miszerint elengedhetlen feltétele művészetünk fejlődésének, hogy a minta rajztanodából fokonkint művészeti akadémia fejlesztessék. Különösen áll ez a festőkre nézve. Jelenleg is tíz — köztük egy pár kiváló tehetségű — fesztésznövendék van az intézetben s remélhető, hogy e reform megkettőzteti számukat, annyival inkább, mert a magyar festészetnek újabb időben világhitűvé emelkedése sok ifjat vonz e pályára. A takarékosság itt veszélyes lenne. A budapesti ügyvédi kamara ez évi rendes közgyűlését ma d. e. tartotta. Hatféle névsor nyomatott a belépőnek kezébe. A nagy teremben mintegy 550 ügyvéd sorakozott a zöld asztal körül. Funták Sándor kamarai elnök pontban 10 órakor nyitja meg a közgyűlést és néhány szóval üdvözli a megjelenteket. Ezután a napirend I. pontja az 1877. évi működésre vonatkozó választmányi jelentés, mely főbb részei a napilapokban is már ismertetve volt, fölolvasottnak vétetett. Vég János azét emelve, indítványozza, hogy a kamarai választmánynak a jelentésben köszönet szavaztassák, amennyiben azonban a választmánynak az ügyvédi kar érdekében tett javaslatai s fölterjesztései a kormánynál visszhangra nem találtak, a jelentés sajnálattal tudomásul vétessék, s egyúttal a megválasztandó kamarai választmány utasíttassék, hogy a gyűjtött adatok alapján a mutatkozó visszás helyzet s bajok orvalása végett egy 3 hó alatt egybehívandó kamarai közgyűlésnek előterjesztést tegyen. Ez indítvány egyhangúlag lett elfogadva. Az évi számadások felülvizsgálása és a pénztármaradvány fölötti rendelkezés tudomásul vétetett. A heves vita a költségelőirányzat megállapításánál vette kezdetét. A jövő évi lakbér 2060 forint. Ezzel kapcsolatban fölolvastatott egy igazságügyminiszteri rendelet, melyben a miniszter kijelenti, hogy az ügyvédi vizsgákra a ki. táblai termek többé nem engedhetők át, ennek folytán gondoskodjék a kamara alkalmas helyiségről, mely czélra az ügyvédi vizsgaalapból a miniszter évi 400 frt járulékot hajlandó adni. A kamara felterjesztésében arra utal, hogy az ügyvédi vizsga megtartása végett szükséges helyiségről a miniszter tartozik gondoskodni, s hogy ezen utóbbi terheltetést el nem fogadja. Ezen, a kamarai választmány részéről tett felterjesztés helyeslőleg vétetett tudomásul. Az irodai személyzet fizetésfelemelés iránt a választmány részéről pártolólag előterjesztett kérvénynek, — többek felszólalása daczára — hely adatott. A titkári évi fizetés 2000 írttal, az ügyészé 1500 írttal van előirányozva, az ügyészét 800 írtra kéri leszállítani. Hosszú vita után név szerinti szavazás mellett a túlnyomó többség a választmányi előirányzatot fogadta el. Az évi tagság 12 írtban lett megállapítva. Ezután elnök egy kilencz tagú szavazatszedő bizottságot küldött ki, kiknél a szavazatok holnap déli 12 óráig átadhatók. A szavazás eredménye holnap délután fog kihirdettetni. — Szegeden, mint a nap folyamában érkezett két táviratunk is tudatja, a mai napon tartott közgyűlésen Páfy Ferencz polgármesternek, Taschler József főkapitánynak s Reizner János főjegyzőknek egyhangúlag s közlelkesedéssel megválasztattak. A tiszujitás tovább tart. — Egy egész falu égett el 1. hó 20-án Székesfehérvár mellett. A községből, melyet egykor Polgárdinak hívtak, csak egyetlen ház maradt fönn. A nyomor igen nagy. — A magyar gazdasszonyok országos egyesülete ma tartotta rendes évi közgyűlését. Sztupa György egyesületi titkár felolvassa az évi jelentést, melyből következőket említünk fel. Pénztári maradvány 1876-ról 4134 frt 53 kr. Alapítványok befizetése 800 frt. Alapítványi kamatok 1332 frt 73 kr. Összes bevétel volt 21,526 ft 56 kr. Ennek ellenében áll a kiadási rovatban. Az árvák táplálása és ruházása 7,956 frt 24 kr. Igazgató, tanító stb. fizetése 2,744 frt 84 kr. Cselédek bére 968 frt. Papír és könyvkereskedőnek 197 frt 70 kr. Vegyes kiadások 5,457 frt 57 kr. Segélyezés 60 frt. Pénzbehajtási százalék 101 frt 56 kr. Nyomtatványok 17 frt Biztosítás 16 frt 25 kr. Fizetett kamat 20,000 frtnyi építési kölcsön után 2,006 forint 86 kr. Adó 56 forint. Összesen 19,582 frt 14 kr. 1878-ik évre maradó készpénz 1,944 frt 42 kr. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette és egyhangúlag kiadta a felmentvényt, Sztupa György urnak pedig az egyesület körüli buzgó fáradozásaiért köszönetet szavazott. A visszalépett alelnök Ráth Károlyné helyébe gr. Batthyányné lett egyhangúlag megválasztva. A Simmére-perben tegnap hozta meg a bécsi esküdtszék az ítéletet. Simmérenét részben egyhangúlag, részben tíz szóval 2 ellen bűnösnek ítélték, vádlott társait azonban (szüleit, Sulcz Jánost és Henriettet) fölmentették. A törvényszék erre vádlottat 15 évi nehéz börtönre ítélte. Maga a tárgyalás, mely vagy 4 tárgyalási napon át húzódott, igen érdekes mozzanatokat tüntetett fel. A bűneset tárgya ismertetve volt lapunkban s igy csak utalunk rá, mint társadalmi kórtelenségre. Vádlott nő az egész vádat (tudvalevőleg egy szolgáló megmérgezését s azzal egybekötött rablást) úgy igyekezett föltüntetni, mint egy, a perben szintén szerepelt gr. Coronini arra irányzott tervét, ki állítólag vele szerelmi viszonyban levőn, váltókra tőle kölcsönt is vett, hogy őt elítéltetvén, a kölcsön visszafizetésétől megmeneküljön, s váltóit is visszakapja. Minthogy az elrablott tárgyakat vádlott nő lakásán majd mind megtalálták, azt állította, hogy ezeket Coronini valami rejtélyes módon csempészte oda. S minthogy a megmérgezett szolgáló — kit gyors orvosi segély szintén megmentett — reá ismert vádlottra, s határozottan állítja, hogy a kérdéses italt ő adta neki. Simmerené arra hivatkozott, hogy Coronini több ízben fenyegette őt, hogy egy nő ismerőse felhasználásával, ki hozzá hajszálig hasonlít, még nagy bajba fogja őt keverhetni. Vádlott nő férje különben vendéglős házi szolga volt, ez azonban vádlottat nem akadályozza abban, hogy azt ne állítsa, mikép másfélszázezer forintra menő vagyonuk volt; férje a vendéglőben s egyebütt a szolgálatot csak azért űzte, »hogy nagy urak társaságában mozoghasson.« Ez utóbbi állításának volt is némi tényleges alapja, mert úgy látszik az osztrák arisztokráczia több, vagyonilag alá szállott tagja alkudozásokba s érintkezésbe bocsátkozott vele gazdag külföldi házasság kötése végett, amit ő nejével ígért közvetíteni, ki(a vádlott által állított szerelmi viszony puszta koholmány lévén) ezért előleges díj fejében adta át neki ama sok ezer írtról szóló váltót, melyről vádlott erősen azt állítá, hogy tényleg fölvett pénz fejében jutott birtokába, több osztrák mágnás erre vonatkozó levelezését is fölolvasták — a név kíméletes elhallgatásával. Egy esetben csakugyan sikerült vádlottnak 20.000 írtnál nagyobb összeget kicsikarni házasság miatt; itt — az ügy nagyon homályosan került csak szóba — úgy látszik, hogy valamely előkelő férfi nejétől zsarolta ki az összeget azért, hogy a nő előéletéről ne áruljon el a férj előtt semmit. Mikor a közvádló ez ügyet szóba hozta, vádlott így felelt: »Azt az esetet méltóztatik érteni, mikor az esküvőre a miniszter urak már mind együtt voltak. . . .« Ez mutatja, mily előkelő nézeteket érintett a dolog. A raffinirozott nő összes fogásai a tárgyaláson mind hiába voltak; kiderült, hogy a füvekből való méregkeverést rendszerint űzte; kiderült, hogy egy ízben nagyon gyanús körülmények közt ütött ki drágán biztosított házában tűz, s hogy cselédjén, ki akkor nála volt s terhelő dolgokat kezdett e felől beszélni, csakhamar lelki bajok vettek erőt, melyek az elbutultság bizonyos stádiumába, majd az őrültek házába vezették; kiderült, hogy gr. Coroninin is egyszer nála hirtelen, több napig tartó rosszullét vett erőt a nála magához vett ital következtében; kiderült végre, hogy a Detoma-féle rablás alkalmával a szolgálón elkövetett mérgezés is a nála készült s föl is talált szerekkel történt s igy a gyanú minden kétsége eloszlott s maga a védő ügyvéd is nem a fölmentést, csak az ítélet lehető enyhítését kérte. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat könyvnyomdája — Prot. tanáregyesület alakításán fáradoznak Debreczenben. Az eszmét a tiszántúli egyházkerület valamennyi gymnasiuma és lyceuma helyesli, s csatlakozását kijelenté. Az alakuló gyűlés ápril közepén lesz s az előmunkálatok már megtörténtek. — A budapesti önk. tűzoltó egyesület ápr. hó elsején »3000. éjjeli őrségét« a Hungaria dísztermében társas estélylyel összkapcsolva üli meg. Kezdete 8 órakor, —Gábor napját ünnepelték meg az V. ker. kir. főgymnáziumban. Ugyanis az intézet igazgatójának dr.Corzán-Avendano Gábornak fejezte ki a lelkes ifjúság szeretetét és ragaszkodását, ünnepelve nemcsak a derék igazgatót, hanem a kitűnő tanárt, ki ez évben már 25-dik éve, hogy a tanügy terén működik szóval és tollal élve a folytonos munkának. A tanárok és az ifjúság jókivánataihoz csatlakozott a fővárosból számos egykori tanítványa. Irodalom. — Uj hetilap. Istóczy Győző országgyűlési képviselő »Jövőnk« czímű közgazdászati és társadalmi hetilapra hirdet előfizetést. Az első szám április 7-én fog kiadatni. Előfizetési ára az egész év végéig 4 frt 50 kr. Az előfizetési felhívásban a szerkesztőtulajdonos (lakása vasutcza 12. sz.) ismert antijudaeistikus nézete kitűnik. Többek közt így ír: »A nemzet elszegényedik, végkép tönkre megy. Az anyagi pusztulással a társadalom kötelékei meglazulnak, és lesz nemzetünkből egy éhenkórász, megvásárolható, erkölcsileg elnyomorodott, proletár szolgahad, a melynek egy, életerejét kiszívott, iránta természeténél fogva halálos ellenségességgel viseltető, cosmopolitikus pénzügyi clique kegyetlen szeszélye fog törvényt szabni, amely clique rohamos hatalmi terjedésével az ország népét máris az »Aussterbe- Etat«-ra téve, utoljára kiölni fogja. Ily állapotnak okvetlenül a politikai bukás is múlhatlan következménye. Ellenkezőleg, ha sikerül még feltartóztatni anyagi romlásunkat, és sikerül kiragadni a nemzetet az őt körülfont cosmopolitikus pénzügyi polyp karjaiból, bármikép csapkodják is a politikai viharok által felkorbácsolt hullámok nemzetünk hajóját: kezeinkben lesznek a menekvés anyagi és morális sikeres eszközei.« — A »Műegyetemi lapok«-ból megjelent a februári füzet következő tartalommal : Az elhajított fény intenzitásának kísérleti megvizsgálása Fröhlich Izortól.— Az energia elvének levezetése stb. Szily Kálmántól. — A klosterneuburgi mustmérőről. Pilitz Vilmostól. — Nagyági és bánáti bromvaskő. Koós Gábortól. E füzetek előfizetési ára egész évre 5 frt. — Id. Elekes Károly nem rég elhunyt gyulafehérvári ref. lelkész s esperes fölött Szász Domokos tartott emlékbeszédet. E szép munkát, mely méltán sorozható a legjobb magyar egyházi beszédek közé, a gyulafehérvári ref. egyházmegye lelkészei a boldogult arczképével kinyomatták. — »Magyar fürdőlapok« czimű jövő hótól kezdve megjelenő hetilapra hirdetnek előfizetést dr. Lőrinczi Ferencz budapesti gyakorló orvos és Zilahy Sámuel kiadó. Ezen lapok egy negyedrészben szépirodalmi jellegűek lesznek, különben szakmunka. Szeptember végéig előfizetési ár 5ért. — A szathmári ref. egyházmegye történeti monographiájából, melyet Kiss Kálmán volt egyházmegyei levéltárnok, jelenleg nagykőrösi képző intézeti tanár fog kiadni, külön lenyomatkép megjelent a botpaládi egyház története. Ara 10 kr. Szerző röviden a főbb adatokat közli csoportosítással. AL.Hont magántársfiigönyei. Bécs, márcz. 24. A magyar delegátió ma délután 2 órakor tartott nyilvános ülésében kihirdettettek a magyar delegátiónak szentesített határozatai. Szlávy alelnök kijelenti, hogy a delegátió egyelőre elnapoltatik. Köszönetet mond a bizottsági tagoknak közreműködésükért. Hay nad érsek meleg szavakban adott kifejezést a bizottság érzelmeinek az alelnök iránt. Jüzzel az ülés véget ért. Galatz, márcz. 23. A Dunahajózás megnyittatott, ma már három hajó érkezett meg, holnap négy hajót várnak. A vízállás a Sulina ágban 15 láb. Konstantinápoly, márcz. 23. A Scutarinál összpontosított török csapatok Bujukdere környékére helyeztettek át, hol 15,000 főnyi katonaság számára tábor alakittatik; egy másik tábor Karaknái a Feketetenger bejáratánál létesittetik. Hirszerint Munifefendi neveztetik ki Pétervárra nagy követnek. Oszmán pasa holnap Reuf pasával ide érkezik. Az oroszok nem nyomulnak előre. * Versailles, márcz. 23. A senatus megszavazta a közoktatási költségvetést Belcastel (jobboldali) azon módosítványával, hogy a semmináriumi tanfolyamok tétele, melyet a képv. ház törölt, újból fölveendő. A senatus ezután megszavazta a földművelési költségvetést, a kamra által a ménesekre vonatkozólag törölt tételt ismét helyreállitá. — Azt a hírt, hogy Chatreshy a bolgár trónra aspirál, formaliter megczáfolják. * Berlin, márcz. 23. A »Nedd. Zig« a békeszerződést megbeszélvén, ezeket mondja : Amit a birodalmi kanczellár a drinápolyi egyezményről mondott, érvényes a san stefanói szerződés is. Német érdekek nincsenek abban érintve. A vizi utaknak Németország által követelt szabadsága az összes dunai várak lebontása és a szerződésnek a Dardanellákra vonatkozó határozványa által teljesen figyelembe van véve. * Madrid, márcz. 23. A kamra az államadóssági bizottság jelentését tárgyalván, a pénzügyminiszter kijelente, hogy a kabinet visszavonhatatlanul elhatározta, a hitelezőkkel 1876 óta kötött szerződéseket teljesen végrehajtani és semmiféle változtatást meg nem engedni. Semmi áldozattól nem riad vissza kötelezettségei teljesítésében. * Róma, márcz. 23. A minisztérium a következőleg alakult meg: Cairoli elnök s ideiglenesen külügyminiszter, Zanardelli belügy, Desanctis közoktatásügy, Seismit pénzügy, (ideiglenesen kincstárnok), Bruzzo hadügy, Brochetti tengerészet, Conforti igazságügy, Baccarini közmunkaminiszter. Corti grófot holnapra várják Rómába. * Athenae, márcz. 23. Az athenei és pyraeusi polgármesterből és az egyetem rectorából álló küldöttség Wyndhamnek feliratot nyújtottak át, mely : Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7. sz. * Ismétlés vasárnapi reggeli lapunkból. ben Angliának köszönetet mondanak, a miért Görögországnak a congressusra bocsátását indítványozta. * London, márcz. 23. Hite van, hogy a kormány a Cunard és White társulattól ideiglenesen 5 gőzöst kibérelt. — Gladstone Greenwichből küldöttséget fogadván, sajnálatát fejezte ki a 6 millió hitel megszavazása fölött. Visszafelé lépésnek mondó tetőtől talpig fegyverben menni a congressusra. 1876-ban hajóhadunkat az európai és ázsiai Törökország közé kellett volna állítanunk és Törökországnak azt mondanunk, hogy ott egy zászlóaljnak sem szabad átmenni. Én irtózom a háborútól, de e háborúnak nagyobb eredménye volt, mint akármely háborúnak az utóbbi időkben. Sem az angol hajóhadnak a török vizeken időztét nem foghatja meg, sem azt a kívánatot, hogy Oroszország a békeszerződést minden egyes hatalommal közté, a congressusnak is eléje terjeszsze. Helyesli a kormány politikáját a Dardanellákra és Görögországra vonatkozólag. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat ma délelőtt 11 órakor tartotta közgyűlését. Cséry Lajos elnök konstatálván, hogy 44 részvényes 517 részvény képviseletében megjelent és igy a közgyűlés határozatképes, üdvözölve a megmenteket, megnyitotta a gyűlést. A felolvasott üzletjelentés 1877 május 1-től deczember 31-ig terjedő időszakról szólt, miután az alapszabályok akkér módosíttattak, hogy minden év deczember 31-dikén zárandó be az évi számadás. Az üzleti eredmény kevés híján egyenlő a megelőzött egész évi jövedelem kétharmadával. A tiszta jövedelem 49.684 forint 44 krajezárban állapíttatott meg, ebből a forgalomban levő 2480 darab részvény mindegyikére 20 forint esik, ami 8 hónapra évi 15 százaléknak felel meg, marad azon felül 84 forint 44 krajezár, melyet az igazgatóság az alaptőkéhez csatolni indítványozott. A felügyelő bizottság jelentésének felolvasása után a közgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta, 20 frt osztalék fizetését elhatározta és a felmentvényt megadta az igazgatóság és kezelő személyzet részére. Továbbá határoztatott, hogy 120 darab részvény, melyet az intézet visszaváltott, megsemmisíttessék. Kónyi Manó meleg szavakban mondott köszönetet az igazgatóságnak ügybuzgó és fáradhatlan eljárásáért, kiemelte Vérey József kezelő igazgató szakavatott és hathatós működését, és indítványozta, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvileg adjon kifejezést köszönetének. Ezen indítvány egyhangú éljenzéssel határozattá emeltetett, s minthogy a napirend kimerült, a közgyűlés is eloszlott. — Visszapillantás a magyar nemzetgazdaság fejlődésére 1877-ben. E czim alatt Mandello Károly a »P. Lloyd« közgazdája közzé tette a »Lloyd«-ban megjelent múlt évi szemléit. A német nyelven írt dolgozat igen sok érdekes adatot tartalmaz különösen a termelés és üzleti forgalom köréből, mely részben a visszapillantásokat a következő szakférfiak írták : Gabna (Strasser és König), Szilva (Markó és Weyden.) Dohány (Herzog és társa.) Bor (Fischer.) Petróleum (Kun M.) Len és kender (Birnbaum J.) Gyapjú (Salm Henrik.) Disznózsír (Markó és Weiden.) Liszt (Kálnoki és Simon.) Szesz (Grünwald és társa.) Agyag áruk (Hüttel T.) — A budapesti kereskedelmi és iparkamra ipari szakosztálya márczius 22-én Ráth Károly alelnök vezetése alatt ülést tartott, melyben első helyen tárgyalás alá vétetett a főváros tanácsának átirata, melylyel a kamara felszólííttatik, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága által érdemes iparosoknak a párizsi közkiállítás tanulmányozása végetti kiküldetésére megszavazott 1000 frtnyi összegnek miképi felhasználása iránt javaslatot tegyen, illetőleg a kiküldendők névjegyzékét közölje. A tanácskozás alapjául szolgált az állandó kiállításügyi bizottság jelentése, melyben először is indítványba hozatik, hogy a kamara is fordítson bizonyos összeget iparosok kiküldésére. Ez indítványt a szakosztály elfogadta, és a teljes ülésnél javaslatba fogja hozni, hogy a kamara az érintett czélra 2000 irtot szavazzon meg. A kiküldés módozatai iránt kifejlődött beható vita, melyben Ráth alelnökön kívül lovag Posner, Csepreghy, Krausz, Oetl és Érczhegyi kamarai tagok vettek részt, a következő megállapodásokra vezetett. Az utazási segélyre, mely személyenként 250 forintban jön megállapítva, pályázhatnak elsősorban Budapesten, illetőleg a kamara kerületében megtelepedett önálló iparosok, második sorban pedig ugyanott hosszabb idő óta lakó kiválóbb munkások is. A kiküldendő iparosok kijelölése nyilvános pályázat útján eszközöltetik. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium leirata, melylyel a kamara értesíttetik, hogy a honvédelmi miniszter ur őrmsága azon vegyes bizottság megállapodásait, mely a múlt hó deczember havában a honvédség bőrneműszükségletének a hazai ipar általi szállítása ügyében tanácskozott, elvben elfogadta, s hogy a legközelebbi pályázat kiírása már a bizottsági megállapodások értelmében fog történni, örvendetes tudomásul vétetett. Hosszabb vitát keltett a földművelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztérium felszólítása, a kamara kerületében levő ipari és házi ipari tanműhelyekre vonatkozó adatok beszerzése iránt, melynek végeztével határoztatott, hogy a ministerium felhívása a mennyire lehet, teljesítessék. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. VI. Mindenki tudja, mily kitűnő gyógyszer a kátrány a légesőbajok, szédülés, hurut, meghűlés, s átalában a torok- és tüdőbetegségek ellen. Szerencsétlenségre sok oly beteg, kinek ezen készítmény használna, nem alkalmazza, akár ize miatt, melyet nem mindenki tűrhet, vagy azon alkalmatlanság miatt, melyet az úgynevezett kátrányiz készítése okoz. Ma már, hála Guyot párisi gyógyszerész úr észszerű találmányának, a betegeknek ezen többé vagy kevésbé igazolt ellenszenve is megszüntettetett a fent említett készítmény által. Guyot urnak sikerült a kátrányt könnyed, átlátszó, kocsonya-szerű burokba zárni, és azokból gömbölyded, pilulaalakú tokocskákat készíteni. Ezen tokocskákból naponta a déli és esti étkezéskor két-három vétezik, s ezek a legcsekélyebb utóizt se hagyják hátra. Bensőleg azután a kátrány felolvad a befoglaló burokból, mely a legnagyobb gyorsasággal felemésztetik. Ezen tokocskák megromolhatlan tartóssággal bírnak, még a felnyitott üvegnél is hatályukat éveken át megtartják. A Guyet-féle kátrány tokocskák teljes és alapos gyógymódot zárnak magukba, melynek költsége nem rúg többre, mint naponta 10 — 20 hiba, melyek használata feleslegessé teszi minden más gyógyszer, mint hűsítők és a többi használását Úgy mint minden más jó készítmény, a Guyot féle kátrányok is számos utánzásra találnak. Guyot úr tehát csak azon üvegek csókért áll jót, melyek czimkéjén aláírása három színű nyomásban fel van tüntetve.