A Hon, 1878. május (16. évfolyam, 106-131. szám)
1878-05-01 / 106. szám
tarthatja szem előtt csupán a közgazdaság előnyeit hanem meg kellett barátkoznia ama ténynyel azért, mert nem hunyhat szemet, és azt nem lehet tagadni mikép a külviszonyok okvetlenül szükségessé tették, hogy a lóanyag oly mértékben biztosíttassék az országban, hogy e részben szükség esetén a honvédelemben egy pillanatra se támadjon zavar. Mindamellett, miután ezen lókiviteli tilalom a most már másfél évet meghaladó ideig tart, miután az a következés állott be, hogy nemcsak bizonyos mennyiség, amely nélkülözhetetlen, és itt van, hanem több fogyasztja a terményt, melyet nem volna szabad itt fogyasztani és több a lóanyag, mint a mennyit az egyes tenyésztők elhelyezni tudnak , igen szükséges és óhajtandó, hogy a mennyiben ezáltal a honvédelem érdeke nem sértetnék, a tilalom legalább részben megszüntettessék (Helyeslés.) Bátor vagyok kijelenteni egyébiránt a ház előtt, hogy egy időtől fogva, a földművelési miniszter az összkormányzattal egyetértve, minden lépést megtett ez ügy elintézésére. Most várjuk az eredményt, és kilátás van reá, hogy valószínűleg legközelebb történendő intézkedés folytán részben legalább meg lesz engedve a lókivitel, egészben való megszüntetésére azonban, ami, mint méltóztatott mondani, közgazdasági szempontból óhajtandó volna, alig van és nem is lehet remény addig, míg az a honvédelmi érdekek kockáztatása nélkül megtehető volna. Trefort Ágost a földművelés, ipar, és kereskedelmi minisztérium vezetésével megbízott közoktatási miniszter : Biztosíthatom a t. házat, hogy épen most foly ez iránt a tárgyalás, és azt hiszem, hogy sikerülni fog oly módozatokat fölállítani, amelyek mellett legalább részben meg lehet majd szüntetni a lókiviteli tilalmat. Almásy Sándor gyors intézkedéseket tart részben szükségesnek. Jó czim egyes tételei megszavaztatnak. Midőn a ház már a vesztegintézetek czimére akar áttérni, Simonyi Ernő fölszólal, hogy a »lóversenyek« tételét nem hallotta felolvasni. Pörök megjegyzi, hogy csak a czímek olvastatnak fel, a képviselőknek azonban jogukban áll az egyes tételekhez is szólni, de csak azok megszavazása előtt. Most már csak a ház külön engedelmével szólhat. (Halljuk!) Simonyi Ernő ezután kijelenti, hogy ő a lóversenyeket nem tartja oly czélnak, melyet az államnak kellene előmozdítania s az összeg törlését kívánja. A tétel megszavaztatik. Ezután Tisza László rosszalja, hogy Simonyinak utólag is megengedték egy tételhez a hozzászólást , mire Remete megjegyzi, hogy hamarabb kellett volna e kifogással föllépnie. A vesztegintézetekre s a keleti marhavész elfojtására vonatkozó költségek megszavaztatnak. Szintúgy megszavaztatnak az állatgyógyintézet költségei is, s itt elfogadtatik a pénzügyi bizottság azon javaslata, mely szerint a miniszter igyekezzék a Kunewalder házat, amennyire lehet alkalmassá tenni még egy ideig a tanítás czéljaira. A bányakapitányságok, bányai illetékek, s a földtani intézet költségei megszavaztatnak. A statisztikai hivatal költségeinél Wahrman a pénzügyi bizottság nevében 40 ezer forint helyett 52 ezer forintnak megszavazását ajánlja, mert e nélkül a hivatal nem képes betölteni czélját. Trefort Ágost elfogadja a p. v. bizottság e módosítását. Ráth Károly nem tartja elégségesnek ez intézkedéseket, s ajánlja saját régebben benyújtott ha' ’ n 1 1 ' 1. 1.-Ja A 4- n nAMnt t-5 11 n 1 ntrtl közvetítésével való adatgyűjtés iránt. Trefort Ágoston kereskedelmi miniszter: Bocsánatot kérek a t. képviselő úrtól, ha azt mondom, hogy szélmalmok ellen harczol, miután a dolog lényegére nézve tökéletesen egyetértünk. Ki kételkedik köztünk az iránt, hogy a statistika hasznos intézmény, hogy a közlekedési vállalatoktól az adatokat meg kell szerezni. Az iránt a múltkor volt szerencsém nyilatkozni, ma is ismétlem, hogy épen ezen intézetekkel folynak most a tárgyalások és reméllem, amennyire ezen az úton biztos adatokat szerezni lehet, ily adatokat meg is fogunk szerezni. Mi meg fogjuk tenni kötelességünket, ha 52000 írttal nem leszünk képesek kijönni, póthitelt fogunk kérni, és én biztosíthatom a t. házat, hogy mindaz meg fog történni, mert mi azt kötelességünknek tartjuk, anélkül, hogy szükséges volna, mindenre határozat által bennünket utasítani. Kérem tehát, ne méltóztassék ezt a határozati javaslatot elfogadni, miután a nélkül is mindezen kívánságoknak eleget fogunk tenni. (Helyeslés.) Az 52 ezer irtót a ház megszavazza, Ráth javaslatát mellőzi. Megszavaztatik ezután a posta költségvetése (összesen 4 689,000 frt kiadás s 5.680,000 frt bevétel), a távirdáé (1.954,610 frt kiadás s 1.624,500 frt bevétel), a tengeri hajózási és révügyi kiadások, a budapesti zálogház, a mértékhitelesítés, az alapok, alapítványok költségvetése. Itt Trefort bemutatja a káposztásmegyeri birtok vételére vonatkozó jelentést. Tudomásul szolgál. Ezután Molnár Aladár tesz indítványt, mely szerint a Glynn-féle vállalat fiume-liverpooli járatainak szubvenczionálására a budgetbe az idén is vétessék föl 25,000 frt, mit a kormány úgy is csak azért mellőzött, mert a Lloydszerződésbe is voltak ily vonalak fölvéve. Ezek azonban onnét törültetvén, így kell pótoltatniok. Trefort Ágost, a földmivelés, ipar és keresk. minisztérium vezetésével megbízott vallás- és közoktatási miniszter: Kérem a t. házat, méltóztassék ezen indítványt a pénzügyi bizottsághoz utasítani, és annak beterjesztendő véleménye alapján később határozni. Elnök: Méltóztatik elfogadni, hogy Molnár Aladár képviselő úrnak imént előterjesztett indítványa véleményadás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttassék? (Elfogadjuk !) Oda utasíttatik. A mai ülés napirendje ki lévén merítve, a holnapi ülés tárgyai volnának: az indítvány és interpellácziós könyvek felolvasása, a háznak a mai ülés elején hozott határozata értelmében a gazdasági bizottságnak jelentése a képviselőház folyó havi költségvetéséről ; továbbá, ha a t. ház beleegyezik, a belügyminisztérium költségvetése, s ha ez elvégeztetik, a honvédelmi minisztériumé, ezután pedig a vallás és közoktatási minisztériumé. (Helyeslés.) A holnapi ülés napirendjére tehát az imént elősorolt tárgyak tűzetnek ki. A mai ülést ezennel bezárom. Ülés vége 1 óra 35 perczkor. A gazd. tanintézetek fejlődéséről és állásáról. (Trefort Ágoston miniszter előterjesztése.) A t. képviselőház 1876. évi november hó 30-án tartott ülésében hozott határozata folytán utasíttatván arra, hogy a gazdasági tanintézetek állásáról évenként jelentést terjeszszek a ház elé, s hogy egyszersmind a tanügy rendszeres fejlődése szempontjából, valamint pénzügyi tekintetekből is tanulmányokat tétetvén, javaslatot adjak az iránt is, mikép volna a t. képviselőház által 1871. évben 2804. sz. a. hozott határozatban kifejezett intectió gyakorlati érvényesítés felé vezérlendő, mely szerint jövőben minden állami tanintézet, továbbá minden állami tudományos és közművelődési intézet a közoktatási minisztérium hatáskörébe osztassék be — van szerencsém a következőkben a vezetésem alatti minisztériumnak alárendelt összes gazdasági intézetek fejlődésének rövid történelmi vázlatát s ez intézetek jelenlegi állását tárgyazó jelentésemet s annak kapcsában az intézeti ügyek további vezetésének miképjére vonatkozó véleményét javaslatomat tiszteletteljesen előterjeszteni. A minisztérium 1867-ben történt alakulásakor a következő gazdasági tanintézeteket találta működésben : a magyaróvári felsőbb gazd. tanintézetet német tannyelvvel; a keszthelyi gazd. tanintézetet, a hozzá tartozó földműves iskolával; alakulóban volt ezeken kívül a debreczeni felsőbb gazd. tanintézet és földmives iskola. Az azóta lefolyt tíz év alatt a minisztérium működése a gazdasági tanügy terén a következő alkotásokra terjedt ki : még 1867-ben a debreczeni intézet ügyei oda fejlődtek, hogy ez évben a földmives iskola, a következőben már a felsőbb tanintézet is megnyitható lön. 1869-ben a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézetnek az osztrák kormánytól lett átvétele az erre vonatkozólag folytatott tárgyalások befejeztével — ténynyé válván, a német tanfolyam mellett magyar nyelvű párhuzamos folyam nyittatott. Ugyanezen évben az erdélyi részek számára fölállítandó gazdasági tanintézet szervezésére czélzó tárgyalások befejeztetvén, a közvetlen Kolozsvár mellett fekvő kolozs-monostori birtokon, mely az erdélyi kath. alapítványtól vétetett haszonbérbe, egy gazd. tanintézet állíttatott föl, az eddigiektől lényegesen elütő szervezettel. Míg ugyanis a magyar-óvári, keszthelyi és debreczeni fels. gazd. tanintézeteken a belépő növendéktől nyolc gymnasiális vagy hat reáliskolai osztálynak megfelelő előképzettség és egy évi gyakorlat kimutatása követeltetett, két évre terjedő tanfolyam mellett, addig a kolozs-monostori gazdasági tanintézeten a gazdasági gyakorlat elsajátítására kiváló súly fektettetvén, a növendékektől csupán hat gymnasiális vagy négy reáliskolai osztálynak megfelelő képzettségi fok kivántatott, a tanfolyam egy, túlnyomólag a mezőgazdaság gyakorlásának szentelt évvel megtoldva — három évre emeltetett, s a gyakorlati első tanév a növendéknek a gazdaság körül előforduló mindennemű eszközlés és kézimunkákba való tüzetes begyakorlását czélozván, ugyanazok a minden előforduló gazdasági munkákban, kezdve a haszonállatok etetése, ápolása s fejősén, a szántás, vetés, aratás, a kaszálás és kapálás, a gabna magtári kezelése s a trágya kezelésén át a kertészség és a szőlő művelésig, sajátkezüleg fölváltva részt venni köteleztettek. Ez intézet a többitől eltérőleg szerveztetett annyiján is, amennyiben az e czélra rendelkezésre álló erdégi alapok segélyével, melyek 5900 frt nettó jövedelmet hoznak,— évenkint 12 — összesen 36 növendék nyert teljes ingyen ellátást, további 24 növendék pedig — minden évfolyamból 8 — mérsékelt havonkénti tápdíj (17 frt) fizetése mellett részesült ellátásban. Megjegyzendő, hogy már az intézet alapításakor s fennállásának első éveiben — tekintettel arra, hogy az ő felsége által szentesített szabályzat nyomán rendszeresített ösztöndíjakra fordítandott kiadások az alapok föntebb kitett jövedelmét mintegy 700 forinttal túlhaladták — a minisztérium kényteen volt ezen hiánylatot — a »gazdaság különböző ágai emlősére« czimű költségvetési tétel rovására r.Av-'i"-' - —. í-Adekh külmnison ,azon körülmény folytán, hogy az imént megjelölt hudgettetel 100,000 írtról 50,000 írtra szállíttatott le — mind terhesebbé válván: a minisztérium indíttatva érezte magát az ingyenes növendékek számát 36-ról 26-ra szállítani le, mely szám jelenleg is érvényben áll. Ugyanazon évben (1869) megindittattak az előmunkálatok, egy, az ország felső megyéi tót nyelvű lakossága érdekében fölállítandó földműves iskola tárgyában, mely Liptó-Ujváron 1870-ben tényleg meg is nyittatott. Az intézet három évi tanfolyammal szerveztetett, a belépő növendéktől csupán az elemi iskolai ismeretek követeltetvén. Huszonnégy növendék számára dij nélküli teljes ellátás biztosíttatott. Az intézet és a hozzá tartozó földbirtok a kincstár tulajdonát képezi. 1870-ben az országban, nemzetgazdasági szempontból fölötte fontos borászat terén, az okszerű szőlőművelés és pinczekezelés elveinek terjesztése czéljából Biharmegyében, Erdiószegen, a megye által e czélra átengedett telek és épületben vinczellérképezde állíttatott föl, melynek rendeltetési czéljául tűzetett ki, hogy a növendékek a szőlőművelés, pinczekezelés és kertészet körül előforduló munkákban folytonosan részt venni köteleztetvén, szakavatott vinczellérekké, pinczekezelőkké épettessenek ki; a belépő növendékektől csupán elemi ismeretek követeltetnek. A tanfolyam két évre állapíttatott ugyan meg, de tapasztaltatván egy harmadik évi tanfolyamnak szüksége, a növendékek szabadságában áll még egy harmadik évet az intézeten tölteni, mely főleg a gyakorlatnak, de némi részben az ismétlésnek is szenteltetik, hogy ezen harmadik évfolyam a tanrendszerbe utólag, a növendékekre nézve kötelezőleg fel nem vétetett, ennek oka azon körülményben rejlik, hogy az ekkér emelkedendő kiadásokra a minisztérium amúgy is tülszűkre szabott dotatiójából fedezetet adni nem volt képes. Az intézetben 24 ingyenes állami hely van rendszeresitve. Gyakorlati térül Zichy Ferencz gróf nagy erjedelmü szőlő és kerttelepeit és pinczéjét ajánlotta fel, ki egyúttal a növendékeket egyenruhával látja el sajátjából. Ezen intézetet követte 1873-ban a Zemplénmegyében kebelezett Tarczal mezőváros határában fekvő kincstári birtokon felállított vinczellér-képezde megalapítása, az érdiószegi vinczellér-képezdéhez hasonló szervezettel, de az érdiószegi tapasztalatok nyomán már kötelező három éves tanfoyammal. Az új alkotások sorát 1874-ben a kassai gazd. tanintézet alapítása fejezte be, mely a kolosmonostori gazd. tanintézetéhez hasonló tanrendszer alapján terveztetett. Az intézeti épületek Kassa városa által adományozott birtokon állíttattak föl. A belépő növendéktől követelt előképzettségre nézve ugyanazon szabály vétetett irányadóul, mint Kolosmonostoron. A tanfolyam itt is három évre terjesztetett ki, meyek közül az első túlnyomóan a gazdagyakorlat elsajátítására van szánva. Ez intézet szervezete azonban a kolosmonostoritól némileg eltér, amennyiben a növendékek itt megfelelő alap és helyiségek hiányában az intézetben nem laknak, ellátásban sem részesülnek, hanem csak bejárók. A gazdasági intézetek — habár nagyobb részben ott állíttattak fel, hol valamely intézet fölállítása iránt egy-egy vidék vagy város érdeklődött s részben e czélra jelentékeny áldozatokat is hozott, fölállítás körül ekkér nem követtethetett azon rendszeres eljárás, melyet — előleges számbavételével az ország különböző vidékei idevágó igényeinek — különben követett volna a kormány, ha — mellesleg említve — úgy a volt helytartótanács, mint az alkotmányos minisztérium a pénzkérdésben teljesen függetlenül járhatott volna el; azt mégis ki lehet mondanunk, hogy különösen az intézetek újjászervezése óta azok eléggé jól vannak elhelyezve, így például — mig a dunántúli kerületben M.ővártt s Keszthelyen két egyenlő szervezetű felsőbb intézet állott, az egyik feleslegesnek volt mondható. Mióta azonban a m. óvári intézet gazdasági akadémia rangjára emeltetett s ez állásának megfelelő szervezetet nyert, —a keszthelyi intézet pedig középgazdasági intézetté szállíttatott le, — a két intézet túl a Dunán valódi szükséget pótol s egymást kiegészíti, — mint ezt mindkét intézet évről-évre gyarapodó hallgató száma — s mit ez alkalommal különösebben kell hangsúlyoznom — a keszthelyi intézet szembetűnő látogatottsága — teljesen igazol. Talán csakis a kassai intézetnél lehetne kívánatosnak tartani, hogy az feljebb és pedig Eperjesen, Késmárkon vagy Lőcsén nyert volna elhelyezést. Hogy ez nem így történt, az a minisztériumnak, mint alább érintve lesz, be nem számítható. A debreczeni intézet teljesen megfelelő helyen áll, — s a kolozsmonostori intézet a királyhágónluli országrész igényeihez mérve, szintén elég jól van elhelyezve. A különböző városok, melyeknek áldozatkészsége egy-egy felsőbb intézetnek felállítását lehetővé tette — befolytak az elhelyezés kérdésén kívül az egyes intézetek szervezésére is; kiköttetvén például általuk az alapitandó intézetnek magasabb foka, holott esetleg felsőbb oktatás helyett — az alsóbb czélszerűbben lett volna alkalmazandó, így például Kassa városa területén, ha már gazdasági intézetnek kelle állíttatni — inkább helyén lett volna — tekintettel Debreczen aránylagos közelségére — egy fölműves iskolának szerveztetnie. Hogy Kassán egy felsőbb gazdasági intézetre, alapittatása idejében még határozott szükség nem volt s hogy azon pénzerőn, melyet egy felsőbb intézet felállítása igénybe vett, czélszerűbb lett volna az alsóbb földműves oktatásnak két, három hajlékot szentelni — eléggé kifejtette annak idejében hivatalbeli elődöm Szlávy József. A képviselőház többsége azonban nem osztozván e nézetben, (sőt még egymás az alföldön szervezendő felsőbb intézet felállítása szükségességét is hangsúlyozván s ennek eszközlését határozatilag el is rendelvén), — felállittatott tetemes költséggel a kassai gazdasági tanintézet, kitűnő berendezéssel és minden intézet közt a legjobb anyagi alapokra fektetve, értvén itt a tanintézetnek közvetlen a birtokon fekvését, a gazdaság czélszerű felszerelését, a haszonállatok jelességét és ezeknek az első években már kitűnő arányát. Elvontan véve ez intézet sem mondható feleslegesnek, ha Magyarország földművelésének terjedelmét s államfentartó fontosságát tekintjük. Minél több forrásból meríthető a gazdasági szakértelem, annál biztosabb a földművelés ügyének emelkedése az országban, s ha megtekintjük a németországi intézetek népességét s összehasonlítjuk a mi intézeteink látogatottságával, azon megnyugvásra kell jönnünk, hogy a mezőgazdászati ügy szolgálatának szentelt egy gazdaakadémia s négy középgazdasági tanintézet hazánkban nem túlságos e nemű fényűzés s bármelyiknek is beszüntetése érzékeny sebet ejtene az illető vidék, közvetve az ország gazdászati érdekein. A fennebbiekkel csakis annyit kívántam jelezni, hogy, ha esetleg megjegyzés tétethetnék arra nézve, hogy a mezőgazdasági oktatás szervezése körül a minisztérium nem járt el a kellő körültekintéssel s nem volt figyelemmel az ország valódi szükségére, — a mennyiben, mig egyfelől a felsőbb oktatásra kelletén túl nagy pénzerő fordittatott, az alsóbb iskolai o oktatás ügye nem részesült hasonmérvü gondozásban, —nsétathassa a t. népviselőnat, mmeriui e körülmény hivatalbeli elődeimnek be nem számítható. Igaz ugyan, hogy néhai Bartal György elődöm által a keszthelyi földműves iskola beszüntettetett s helyette másutt hason intézet nem állíttatott. De ezen eszközlés csakis kényszerhelyzetnek volt következménye, mely akkor állott elő, midőn a képviselőház kilenczes albizottsága takarékossági szempontokból a keszthelyi gazdasági intézetnek, mint ilyennek beszüntetését, — helyette az ottani földműves iskolával kapcsolatban egy borászati iskola felállítását hozta javaslatba ; •— az ekkép eszközölt megtakarítással a kassai, akkor alakulóban volt uj intézet szellemi és anyagi felszerelését vélvén eszközlendőnek, s midőn az intézet beszüntetésének kérdése a keszthelyvidéki megyék élénk ellenzése folytán — maga a képviselőház által elejtetett — s viszont a debreczeni felsőbb intézetnek ezek után czélba vett eltörlése kivihető nem jön — akkor kényszerült nevezett néhai elődöm, hogy még is némi megtakarítást mutathasson fel — s akkér a pénzügyi bizottság intenzióinak, habár szűkebb mérvben is megfeleljen — a keszthelyi földműves iskolát, melyet a túl a dunai culturális viszonyok mérlegelésével, leginkább nélkülözhetőnek tartott, nehéz szívvel beszüntetni. Az ugyancsak Keszthelyen felállítani tervezett borászati iskola azonban megfelelő alap hiányában, különösen azon oknál fogva nem volt felállítható, miután a törvényhozás az összes gazdasági tanintézetek szükségleteire kirendelt évi hitelátalányt, — daczára azon körülménynek, hogy időközben a kassai gazd. tanintézet is megnyittatván, ugyancsak ezen hitel egy részét igénybe vette — feljebb emelni nem volt hajlandó; miért is nem maradt egyéb hátra, mint az e czélra már készen álló szőlő-pinczét, s a beszüntetett földmives iskola által üresen hagyott tanoncz elhelyezési lakrészeket jobb időkre várakoztatni — a midőn az érdeklett intézet életbe léptethető lesz. 1874-ben három felsőbb gazdasági intézet (Magyar-Óvár, Keszthely és Debreczenben) és két középgazdasági tanintézet létezett (Kolosmonostoron és Kassán), mely utóbbiakon — a felsőbbekhez, mint fenten érintem, mérve — két gymnasialis osztálylyal kisebb előképzettség követeltetett a be-Földműves iskola három volt, Keszthelyen, Debreczenben s Liptó-Ujváron, melyek közül csak az utóbbi önálló, míg a másik kettő a helybeli felső intézettel állott összeköttetésben. Vinczellérképezde volt kettő, Erdiószegen és Tarczalon. E sorozat kiegészítése czéljából elősorolom e helyt a magánosok és testületek által fentartott és az állam által évenkint segélyzett gazdasági szakiskolákat. Volt ugyanis ez évben magán földműves iskola Nagy-Szent-Miklóson, Torontál megyében, melyet Nákó grófi család és a szomszédközségek alapítványai tartanak fenn, továbbá állottak már a beszterczei, brassói és medgyesi földműves iskolák a Királyföldön, melyeket az erdélyi szász nemzeti egyetem és a szász törvényhatóságok állítottak és tartanak fenn ; — állott végre a vinczellér-képezde Budán, melyet az országos magyar gazdaegyesület tart fenn. Az állami intézetek iránya, mint ez a fennebbi sorozatból kivehető, túlnyomólag a ma úsabb kiképzés medrében mozgott. Önként következett ebből, hogy a felsőbb intézetekben folytatott szakoktatás, a tantárgyak terjedelmesebb, a részletekre inkább kiterjedő, akadémiai előadása által a theoriának adott a gyakorlat ellenében túlsúlyt s ekkor a gyakorlat aránylag kevesebb figyelemben részesült. Nehány évi tapasztalat csakhamar kimutatta, hogy a túlnyomóan theoreticus iránynyal képzett gazdanövendékek a magyarországi, sok gyakorlatot, tapintatot igénylő s éles végleteket fölmutató gazdasági viszonyok közt kellő eredménynyel működni csakis több évi tényleges gazdasági működés után válnak képesekké s megértvén a minisztérium az ország gazdáinak e tekintetben hangoztatott jogos óhajait, az 1874 ik évet megelőző években már tanulmányozás tárgyává tette azon kérdésnek sikeres megfejtését, mikép lehetne a gazdasági intézeteken az oktatást gyakorlatibb alapokra fektetni,az elméletet a praxissal kedvezőbb öszhangba hozni, s ezáltal az intézetek hitelét gazdaközönségünk előtt emelni. A szakoktatás imént előadott érdekei mellett további indokul szolgáltak az intézetek mielőbbi czélszerű újjászervezésére, — az ország pénzviszonyainak rendezése ügyében 1874. évben kiküldött országgyűlési bizottságoknak indítványai, melyek a gazd. tanintézetek körében lehetőleg alkalmazandó takarékosság keresztülvitelére vonatkoztak. Az országgyűlési kilenczes albizottság véleménye szerint, — mint már fennebb is érintve lett, — a keszthelyi gazdasági intézet, mint ilyen megszüntetendő, a földműves iskolával kapcsolatban egy szőlészeti s borászati iskola lett volna alakítandó s az igy megtakarított összegek a kassai intézet tanügyi és gazdasági felszerelésére lettek volna fordítandók; továbbá a tisztelt pénzügyi albizottság nézete szerint a gyakorlati oktatás czéljainak kisebb területen folytatott gazdaságok is megfelelvén, azon intézeteknél, melyekhez nagyobb kiterjedésű gazdaságok tartoztak, a fekvő birtok egy része, a mennyiben bérbirtok, a tulajdonos kezeibe visszabocsátandó, az intézetek tulajdon birtokai pedig bérbeadandók lettek volna s a fennebbi megtakarítások alapján a gazdasági tanintézetek költségei az 1874-dik évi költségvetés szerint lettek volna a közelebbi évekre is meghagyandók. Habár a minisztérium ez indítványokat a tanügy érdekében nem tehette teljesen magáévá, mindazonáltal elfogadta irányadóul,azok czélját, a takarékosság szempontját s ennek figyelemben tartásával iparkodott a tanintézeteknek az orsz. gazdászati közügy érdekében sürgetően szükségessé vált reformját keresztül vinni, mely reform főbb vonásaiban következő volt: a felsőbbfoku szakoktatás igényeinek csupán egy intézetet kívánt a minisztérium szentelni, mely ez igényeknek, felszerelésénél, a helyi körülményeknél s traditiójánál fogva legjobban megfelel s ez a magyaróvári gazd. felsőbb tanintézet, mely több mint félszázad óta fennáll, saját jól kikerekitett birtokkal bir, mely Albrecht főherczeg példányszerüleg kezelt 8 bő tanulmányra alkalmat nyújtó uradalmában s ettől eltekintve, átalában magasabb gazdasági culturáju vidéken fekszik s hosszas fennállása alatt, úgy gazdaságának, mint taneszközgyüjteményeinek felszerelését folyton gyarapíthatván, e tekintetben is kiváló állást foglalt el a kezdet nehézségeivel küzdő többi intézeteink közt. A minisztérium ezen intézeten a felsőbb fokú szakoktatást rendszeres alakban elosítván behozni, ez intézetet akadémia rangjára emelte s a belépőktől eddig követelt 8 gymnasialis osztály végzése utján nyert előképzettségi kellékeket az érettségi vizsga letételét igazoló vagy ennek hiányában egy más gazdasági tanintézeten nyert végbizonyítvány követelése által fokozta. Ily felsőbbfokú intézetre szükség volt nemcsak azért, mert az országban nagyszámú, kiterjedt földbirtokot kezelni hivatott birtokos, haszonbérlő és gazd. főtiszt igényeltetik, kik üzletükben magas műveltséget, tudományos előkészületet és sokoldalú jártasságot nem nélkülözhetnek, al ily intéset csükséges azért is, hogy azon a szakoktatás terén megkívántató tanerők képeztessenek s ez intézet a szaktanároknak úgyszólván seminariuma legyen, — sőt legújabban a m.zővári akadémián rendeltetett el a gazdasági intézetek tanárai számára előirt tanárképesitő vizsgák megtartása is. (Vége következik.)rányát is magáévá tette, hogy a lakossághoz figyelmeztetés intéztessék az indítvány értelmében. Poór s Bókay javaslatai szintén befoglalandók lesznek a figyelmeztetésbe s a tanács föl fog kéretni, hogy a vízvezetéki igazgatóság figyelmét irányozza a Poór által felhozottakra. A zsúfolt lakások kiürítését illetőleg a tanács hasonlóan hivatva lesz ellenőrzést gyakorolni. Dr. Löbin indítványára pótlólag még az is határozatba ment, hogy a tanács kérjen jelentést az elöljáróságoktól, mennyiben teljesítették az egészségtelen pinczelakások kiürítésére vonatkozó rendeleteket. A kórházi tervek megbírálására a bizottság a maga kebeléből dr. Poór, Patrubány, Gebhardt és Bókay urakat küldte ki. Végül megemlítjük, hogy dr. Reinitz interpellált az első magyar szeszfinomító gyárból kikerülő egészségtelen mocsok és trágya eltávolítása iránt. A főorvos constatálta, hogy a nevezett gyár udvara közegészségellenes állapotú, a fölhalmozott trágya és pocsolyák a levegőt rontják s fedetlen csatornában szabadon folyik a lé. Történt már több hatósági intézkedés a kérorvos s a fővárosi hivatal részéről is, hanem elégteleneknek bizonyultak, de a tanács ma gyökeresen intézkedett, amennyiben kiküldött Gerlóczy elnöklete alatt egy bizottságot, mely födött csatorna létesítését fogja kivitelre ajánlani. Az előterjesztések beadása után rögtön megteszik a kellő lépéseket. ■i i jjfe i. S ' i Intézkedések a keleti járvány ellen. A hazánk határaitól nem messze dúlt háború vészes egészségtani következményeinek elhárítása, illetőleg hazánktól távol tarttása czéljából a kormány a törvényhatóságoknál óvórendszabályok foganatosítását rendelvén el, a főváros törvényhatósága is sietett eleget tenni a kívánalmának s a tanács egyik közelebbi ülésén elegendőleg intézkedett s az óvórendszabályokat megfontolás s netáni kiegészítés végett a közegészségi bizottság elé terjesztette. , A közegészségi bizottság e végből ma este ülést tartott, melyen Havas Pál elnök előadta az ülés tárgyát. A lényegében közölt óvórendszabályok szerint a tanács utasította az elöljáróságokat, hogy a nyilvános helyek tisztántartására kétszeres erőt fordítsanak; a talaj és lég megfertőztetése elleni rendszabályok javaslatba hozásával Patrubány főorvos és Wein vízvezetéki igazgató bizattak meg. A kérorvosok, vásárigazgatóság és felügyelők az ételek és italok szigorú ellenőrzésére hivattak föl. A városi kórházak orvosi kara utasíttatott, hogy ha járványos betegségek jeleit észlelnék, haladéktalanul tegyenek jelentést. A gazdasági hivatal pedig oly rendeletet kapott, hogy a fertőtlenítési szereket tartsa készletben. Ezzel kapcsolatban fölolvastatott még néhány kórházi jelentés az anyagkészletekről és betegelhelyezésre kész helyiségekről, amiket már ismertettünk. Dr.Tatrabány szólt először s kiemelte, hogy a fönt elsorolt hatósági intézkedések felölelnek mindent, amit ily eshetőleges járvány ellen tenni kell. Csak annyiban kívánná pótolni a tanács rendszabályait,hogy a lakossághoz fölhívás intéztessék a köztisztaság föntartása tekintetében kezet nyújtani a hatóságnak s szükségesnek látná még, ha azon városrészekben, hol a lakosság szüretien Dunavizet iszik, a viz szűrését ajánlani s a gyermekeknek csak ilyen vizet adni. Dr. Tatay ajánlja, hogy miután a köteges hagymáztól lehet félni legjobban, a zsúfolt lakhelyiségek ritkításáról történjék gondoskodás, és pedig ne a kerületi elöljáróságok útján, hanem hatósági közegek közbenjárásával. Ajánlja a kisebbrendű szállók és mesterlegény »szálló«-k orvosi felügyelet alá helyezését, végre az első betegek ruháinak mosására való fertőtlenítési konyhák életbeléptetését, persze csak szükség esetén. Dr. Bókay a tanácshoz azon javaslatot tenné, hogy intézkednék, miszerint a nap bizonyos órájában tiszta vizet juttasson a vízvezetőség a lakosságnak, mert észleletei szerint a nap bizonyos részében mindig lehet mocsoktalan vizet nyerni. Dr. Poór szintén a jó vízre kívánja a fősúlyt fektetni. A csatornák nagyobb és bővebb folyása tétessék lehetővé, mert ezek bűzét kell eltávolítani — talán jó lenne e czélra az artézi kút vizét igénybe venni. A lakások szellőztetése is elrendelendő, mert — úgymond szónok — a járvány nem az utczákon, hanem benn a lakásokban támad. Az árnyékszékek reggel 6—7 óra közt nagyobb vízmennyiséggel öblittessenek, mert ezáltal nagy áramlat támad s a fertőtlenítés fél sikerét ez hordja magában. Ezután a bizottság helyeslő tudomásul vette a tanács intézkedéseit és a tiszti főorvosnak azon indít KÜLÖNFÉLÉK. A Petőfi társaság szombaton, 28-án tartott könyvkiadói ülésén határozatilag kimondta, hogy a jövő évben a tagok 60 évre terjedő művet kapnak ; e czélra a következő írók művei lőnek kiadásra elfogadva: P. Szathmáry Károlytól 1 köt. regény • Lauka Gusztáv emlékiratai 1 k.; továbbá Szana Tamás »Multunk és korunk« czimü 1 kötetű mű és Abonyi népies elbeszéléseiből az »Az én világom«s. — E művek első fele még május bő folyamán, a másik fele pedig október hóban fog megjelenni. — A budai egyházi zeneegyesület tegnap tartott vál.ülésében elnök báró Augusz Antal ékes szavakban fejezte ki elismerését azon műélvezet fölött, melyet az egyesület tagjai nagypénteken délután a helyőrségi templomban Beethoven oratóriumának (Krisztus az olajfák hegyén) előadása által a nagyközönségnek szereztek. Az oratórium előadása 107 frtba került, a szöveg elárusításából 38 frt gyűlt be. Végre elhatároztatott, hogy a fentebbi oratórium az őszi hónapokban ismételtessék, jövő előadásra pedig Bruckner nagyhírű miséje tűzetett ki, míg a nyári hónapokban az egyesület templomi zeneelőadásokat fog tartani. Több kisebb tárgy elintézése után az elnök az ülést föloszlatá. Az egyetemeken a vizsgálatok május 10-én veszik kezdetüket. — A tud. egyetem mind a a négy karánál az utolsó előadások junius hó 2-án tartatnak. Azután már csak az indexek aláirása következik. — Horvát képviselő mint csaló. E czim alatt következőt. Írják nekünk Fiuméből: »A portorei takarékpénztár kénytelen volt csődöt mondani igazgatójának Polic Nicolának csalásai miatt. Az általa hamis váltók kiállítása segélyével ellopott összeg mintegy 40 ezer forintra rúg, minek folytán nemcsak hogy a részvényesek nem kapnak semmit, de a betétesek egy része is oda vesz. Polic Porterét képviselte a zágrábi országgyűlésen, s a legszélső párthoz tartozott. Egyike volt azoknak, kik szüntelen Fiuménak Horvátországhoz csatolását követelték és e mellett folytonosan a legélesebben kelt ki a magyarok ellen. Azon esetben, ha Fiume Horvátországhoz csatoltatott volna, ő volt kiszemelve fiumei kormányzónak. Szerkesztője volt a »Primorac«-nak, mely lap az ő bukásával s Zágrábban fog jövőre kiadatni. — Még a télen nagy ebédeket adott az oroszok győzelmeiért. A nép dühe elől hirtelen eltűnése mentette meg, a befogadás ellen egyelőre az immunitás. Úgy halljuk, Zágrábba ment magát a törvényszéknek följelenteni. A Szigligeti Ede síremléke és szobra javára rendezett műelőadás rendező bizottsága vasárnap délután báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt ülést tartott a nemzeti színháznál. Az ülésen először is a sikeres előadás jövedelméről tett jelentést a bizottságnak az elnök. A nemzeti színház pénztári kimutatása szerint a húsvét első ünnepén rendezett előadás bruttó bevétele 1180 forint 10 krajczár. A kiadás, beleszámítva az 53 frt 92 krajczár napi költséget, Erkel Ferencz 39 forint 33 krajezárnyi Szigligeti Ede özvegyének a »Perényi« után járó 131 frt 12 krajezárnyi írói tiszteletdiját s a nemzeti színházi szabályrendelet XIV. t. sz. 3-ik pontjában megnevezett jótékony czélokra levont 500 forintot, úgy a nyugdíjintézetre levont 20/o-ot s a nyugta bélyeg kiadást, — összesen 735 frt 99 kr. Ezt levonva a bevételből marad 444 frt 11 krajczár. Ehez a következő ajándékok járultak: A nemzeti színház igazgatósága 121 forint 87 kr; Szigligeti Edéné 129 frt 17 kr- Erkel Ferencz 38 frt 81 kr; Csiky Gergely 25 frt; Vadnai Károly 4 frt; Tóth Kálmán 2 frt; báró Pod-žmaniczky Frigyes 10 frt; dr. Várady Béla 10 frt; Paulay Ede 2 frt; Ráth Károly főpolgármester 10 frt; Toldy István 5 frt; Nagy Imre 10 frt; összesen 367 frt 85 kr. így a síremlék és szobor javára tiszta eredmény 811 frt 96 krajczár maradt. A rendező bizottság az ajándékokat ezennel ék alapilag nyugtázza s köszönetét fejezi ki a szives adakozóknak. A jótékony czélra előadott művek szerzőinek és előadóinak levélben fogja kifejezni köszönetét, s végül maga a bizottság elnökének, báró Podmaniczky Frigyesnek köszönte meg az előadás létrehozása körül tett szives fáradságait és buzgóságát. A bizottság különben nem oszlott föl, hanem átalakult Szigligeti-emlékbizottsággá s addig fog működni, mig az emléket létre nem hozza. A főv. adókivetőbizottságok május 1-én a következő telekkönyvi házszámok alatt lakók 3-ik osztályú kereseti adólajstromát veszik tárgyalás alá: a budai (III. ker.) Vizivárosban 61, 100. házszámig, a belvárosi a 649—657. házszámig, a lipótvárosi a 221—230. házszámig, a ferencz-józsefvárosi a Józsefvárosban 1476 —1520. házszámig, a VII-ik (terézvárosi) kerületi a 624—631. házszámig. — A köztárak ügyében hozott közgyűlési határozatra »Meiggs és Church« londoni czég válaszát már megküldötte. E válasz szerint a czég még mindig ragaszkodik azon feltételhez, hogy a subventiónak 33 éven át leendő fizetésére vonatkozólag a főváros egy átalános kötelezvényt bocsásson ki; nem ellenzi azonban, hogy a kötelezvényben mindazon kötelezettségek, melyeknek teljesítéséhez a subventió kiszolgáltatása a szerződés értelmében kötve lesz, fölsoroltassanak. Hozzájárul a cég ahhoz, hogy a concessió időtartama 64 év helyett 50 évben állapíttassák meg, nem különben kész magát kötelezni arra, hogy az elevátorral egyidejűleg mind a hat tárt kiépíti. Ami a subventió összegét illeti, a cég nem fogadja el a fölajánlott 115—125 ezer forintnyi subventiót, hanem azt 150.000 forintban kívánja megállapíttatni; viszont azonban kijelenti, hogy amennyiben az üzleti évi jövedelem a subventió beszámításával a befektetési tőke (5 millió frt) 8 százalékát, vagyis a 400.000 frtot meghaladná, kész az ez összegen fölüli részt a főváros közgnségé