A Hon, 1881. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1881-03-01 / 59. szám

főn (április 18-án) lesz. A húsvéti idő éghajlati szem­pontból különösen alkalmas ezen útra, mert Styria (úgy sem igen magas) hegyeiről a hó már akkorig leolvadt a Littorale és Isztriában pedig a légmérsék­let még nem érte el a nyár hő­fokát. Az útirány vál­tozatlanul megmarad.­­ A gyaloglók csapatát egy budapesti orvos fogja vezérelni. A »felhívást« legkö­zelebb teszi közzé Eszterházy.­­ Az újpesti sikkasztó, Korzselitz Adolf, az osztr. magyar konzulnak Nápolyból ma érkezett jelentése szerint, az olasz kormány által min­den akadály nélkül ki fog adatni, ennélfogva felhívja a főkapitányságot, hogy Korzselitz hazaszállításáról gondoskodjék. Az átiratban Korzselitznek olaszor­szági dolgairól is létezik említés s azon különösen ör­vendetes, hogy megmotoztatása alkalmával kabátja gallérában bevarrva 15 drb 50 frtos és a zsebfülek­ben szintén bevarrva 3 db 100 frtos bankjegyet ta­láltak.­­ Egy mohamedán szent halt meg febr. 8-án Tuniszban. Sheikh El Mod­sen volt a neve, s egy a moslimoknál szentnek tartott családból szár­mazott, s egyenes ivadéka volt a prófétának. A szent egész életében alig távozott el a negyedből, a­hol la­kott. Háza fedelén aludt; a sok ajándékot, a melyet az arabok neki összehordtak, visszautasította, s csak az élelmi­szereket fogadta el. Csak egy gyapotinget viselt és fedetlen fővel járt mindig. Szenvedélye volt a házakat megrongálni. Ha kerületében egy házat egy vas darabbal betört, azt a lakók azonnal elhagy­ták, mert a bey kárpótolta őket. Ha a beyhez ment, ez mindig elébe sietett és megcsókolta az arczát, a­mi igen nagy kitüntetés, a­miben még senki nem ré­szesült. Ez a sajátságos szent nagy tiszteletben része­sült, de féltek is tőle, s halála mély benyomást tett úgy az udvarnál, mint a népnél. Midőn meghalt, az arabok a beynek küldték el a szent ingét; ez azonban környezetét is részesítette a szent religuiából egy-egy darabbal. Nagy összegeket gyűjtöttek össze az ara­bok, hogy a szenthez méltó síremléket állítsanak föl. Azt beszélik, azért halt meg a szent, mert nem néz­hette hazáját a francziák kezében, s így halálát ked­vező előjelnek tekintik nagy dolgokra nézve. — A bécsi diákok demonstrácziója egyre tart. Tüntetésük most már nem Lienbacher ellen irányul, hanem a rendőrség ellen, mely elfogott társaikat nem bocsátja szabadon, s mely az »akadémiai olvasó csar­­nok«-ot bezáratta. Ma déli 1 órakor vagy 100 diák gyűlt össze s elmentek a rendőri fogház közelébe, hogy az ablakban meglássák letartóztatott társaikat. Innen aztán a »gaudeamus«-t gajdolva tértek vissza az egyetemtérre, hol számuk vagy 300-ra növekedett. Itt a rektor megnifikus, Lorencz Ottokár megjelent köztük s csitítva őket ezeket mondá: »Megjegyzem, uraim, hogy én inkább tartok Lienbacherrel, mint Suesszel, mert Rousseau azt mondja, hogy az embe­rek jobbak, ha nem neveltetnek. Azért jobb is, ha a gyermeket 10 éves és nem 6 éves korában küldik az iskolába. Egyébiránt képtelenség ezt a kérdést politi­kainak felfújni, mert e felett paedagógusoknak s nem politikusoknak kell ítélni.« —Egy másik csoporthoz fordulva azt mondá: mi tanárok a tüntetést képtelen­ségnek tartjuk. Azonban mentséget találunk rá, mert a mi diák életünkben is úgy történt és 1848. ilyen módon kezdődött. — A diákság még ezután is együtt maradt a »gaudeamus«-t dalolva, mire egy sörházba vonultak, hol társaik egészségére tőlük telhetőleg ittak. — Öngyilkosság. Dr. Weh­l­e Pál a ke­­repesi ut 64. sz. alatt levő Schmidt-féle bőrgyár igaz­gatója, ma délután 1/s7 órakor irodájában magát megmérgezte. Midőn irodájába benyitottak, már halva találták. Wehle akáczfa­ utcza 7. sz. alatt lakik, s csa­ládos ember. Felesége s gyermekei a szerencsétlen­ségről azonban még mit sem tudnak. A hullát a Ró­kusba vitték. A gyár tulajdonosai és hivatalnokai ti­tokban tartják az esetet s igy valószínű, — mint egy kőnyomatu lap megjegyzi, — hogy az öngyilkosság oka kasszadolog. Irodalom, művészet és tudomány. .. Nemzeti színház. »Hon Carlos« első előadása tűrhetően sikerült. II. Fülöp szerepét K­o­­vács Gyula játszotta. E szerep Kovácsnak sikerül­tebb alakításai közé tartozik. Sok erőt, beható tanul­mányt kíván a gyanakvó, zordon király szerepe, s nem könnyű, de hálás dolog is vele megküzdeni. Jelleme sokféle vonásokból szövődik egygyé s a színész ügyei­met apróra igénybe veszi. Kovács meglehetősen meg is közelítette a nehéz feladat megoldását, csak első megjelenése nem volt teljesen megfelelő a király ke­mény, rideg fölényének, különösen pedig színtelen volt a jelenet végén, midőn azt mondja: »Fülöp ki­rály, ha egyszer félni kezd, már félni megszűnt«. Sokkal jobban sikerültek neki a t­ovábbi jelenetek s több helyütt zajos tapsokra ragadta a közönséget. — Don Carlo­st Nagy Imre igen találó vonásokban mutatta be. A szerencsétlen szerelem mostohája, me­leg baráti ragaszkodása Fosa marquis iránt, de fő­képen a kihallgatási jelenet sikerült neki jól, úgy, hogy ez utóbbiban semmi kívánni valót nem hagyott hátra.­­ Posa marquis szerepében Bercsényi Béla szintén jól viselte magát, csak több méltóságot, f­en­­költséget szerettünk volna tőle látni, különösen pedig, a­hol ennek oly jellemző súlya lett volna, a királylyal való első találkozása alkalmával. Egyebekben a nagy eszmék által lelkesült, szabadságra, emberi­ségre törekvő férjt jól­­kivehető vonásokban mutatta be, és nyugodt méltósága halálra készülésében, fáj­dalmas rezignácziója nagyra törlő terveinek füstbe m­enetele felett, méltán aratott tetszést.— Csak di­csérettel szólhatunk Valvis Erzsébet, királynő sze­­mélyesítőjéről, Jászai M. asszonyról, valamint H­el­­v­ey Lauráról (Eboli herczegnő.) A többi szereplők: Egresy (Alba herczeg), Szigeti Imre (Domingo) stb., jól megállták helyüket. —­­Az előadás, daczára a ki­hagyásoknak, késő 11 óra felé ért véget, még pedig zsúfolt ház előtt.­­— A magyar tud. akadémia ma Ló­­nyay Menyhért gróf elnöklete alatt összes ülést tar­tott, melynek tárgyát Deák Farkas emlékbeszéde képezte Teleki Domokos gróf fölött. Szász Károly az emlékbeszéd felolvasása után feláll s kijelenti,­­hogy óhajtotta volna, hogy gr. Teleki Domokos történeti működése részletesebb méltatásban részesült volna az emlékbeszédben; politikai működését sem látja kellőleg méltatva, mert ennek súlypontját az Unióban látja s ezt az emlékbeszéd csak mellékesen érinté. Kéri a felolvasót, hogy emlékbeszédét ily irányban bővítse ki. Deák Farkas e fgyelmeztetést köszönettel fogadja, de azt hiszi, hogy mindaz a­mit Szász Károly felsorolt, nem foglalható egy emlék­­beszéd keretébe. Részletes méltatása a történeti mű­ködésnek s politikai szereplésnek a történelem fel­adata, egy emlékbeszéd csak mellékesen érintheti azt. Elnök szintén ez utóbbi nézetének ad kifejezést, mire a vita véget ért. Ezután jelenti elnök, hogy gróf Erdődy Sándor elhunyta által az igazgató tanács egy helye üresedésbe jővén arra egyhangúlag József fő­­herczeg választatott meg. A titkár Fabriczius Károly, Farsang. Saját helyiségében adott tegnap a váczi egye­­sült Kaszinó-kör zártkörű tánczestélyt, mely daczára a rendezőség borzasztó baklövéseinek, mégis sikerültnek mondható. A vendégek a zsúfolásig töl­tötték meg a fényesen kidiszitett termeket. Városunk szépei elég számmal voltak képviselve. Ott láttuk: Dedénét, Nemesszeghynét, Gyürkynét, Korpás Már­­tonnét, Zvarinyi Jánosnét és még számosakat, kiket a tér szűke miatt meg nem nevezhetünk. A bál király­nője Krenedics Erzsi k. a. volt, ki szépsége, ízléses öltözéke és gyönyörű tánczával mindenkit elbájolt. Mellette felemlíthetjük még Koós Marit, Toszt Pi­roskát és Andrássy Jolánt is. A bál 1. 7 óra után ért véget. A vendégek ekkor a szűk helyiségtől és meg­lehetősen rosszul »vixelt« padlótól elbúcsúztak és nem egy hallatta azt a megjegyzést, hogy csak mégis jobban elfértünk volna a jövőben. S­z i­r­á­k­o­n, febr. 19-én a helybeli kisdedóvó intézet javára zártkörű tánczestély rendeztetett, és pedig a helybeli és vidéki intelligentia részvétele kö­vetkeztében, fényes sikerrel. A tánczestély bevételei : belépti jegyekből : 165 frt, felülfizetés 91 frt 67 kr. és egy drb császári arany ; kiadások 115 frt 18 kr.; tiszta jövedelem 141 frt 49 kr. és egy drb cs. arany. Felülfizetéseket a következők teljesítettek : Buchwal­­der Jónás 3 frt, Bergel Dezső 1 frt, Csengey András­­né 2 frt, Degenfeld Lajos gr. és neje 30 frt, Desewffy Ottó 5 frt, Dessewffy Ödön 5 frt, Dévay Gusztáv 2 frt, Drexler Hugo 2 frt, Deutsch Bernát 10 frt, dr. Ehrenreich Lajos 2 frt, Hasenfeld Ármin 1 frt, Kom­­panik János 2 frt, Koós Béla 1 frt, Kovács János 2 frt, Kun Barnabás 1 ft, Kemény János 2 ft, Maróthy Emil 1 frt, Méhes Sándor 1 frt, Osztroluczky Gyula 1 frt, Nedeczky Géza 2 frt, Lunyai Rezső 2 frt, Wiener Náthán 2 frt, Victor József 5 frt, Szathmáry Miklós 5 frt, sziráki tarokkompánia 1 frt 67 kr., Világhy Mi­hály 1 drb cs. arany. Kis-Zomborból f. hó 26-áról veszszük a következő sorokat: Az Erzsébet királyné védelme alatt álló magyar országos segélő nőegylet — vereskereszt — kis-zombori fiókja folyó hó 19-én pénztára gyarapítására jótékonyczélu tombolával egybekötött tánczvigalmat rendezett, mely minden tekintetben igen szépen sikerült. A főérdem özvegy Rónay Jánosné egyleti elnöké, ki ezen jótékonysága bál sikerüléséért nem kimért semmi fáradságot. Este 10 órakor az Ugrik-kávéház termei egészen megtel­tek igen szép közönséggel helyből és a közel vidék­ről. A hölgyek közt ott láttuk: Peterneky Etelka, Ravizzini Adelka, Tóth Bertha, Katona Julia (Sze­gedről), Husztik Róza, Csepregi Katinka, Duzár Kle­­mentin (N.-Szt.­Miklósról,) Girch Teréz (Csanádról), Kálmán Irén (Szegedről,) Kohn Berta (Makóról) kisasszonyokat és Schéber Jánosné úrnőt Csanádról s még többeket. Fölül fizettek: Haasz Lipót 1 frt, Velcsó János 1 frt, Csákány János 50 kr., Miksa János 50 kr., özv. Rónay Jánosné 6 frt, Rónay Ala­jos 2 frt, Boros Samu 1 frt, Simon Pálné családja 1 frt, Gassner Károly 1 frt, N. N. 1 frt, Veres Imre 80 kr., Bogdánovics Illés 1 frt, Klein család 2 frt, Kádár Árpád 1 frt, Rankovics Sándor 2 frt, Putnik Etelka 1 frt, Bacsó Róza 35 kr., Aszódi János 70 kr., Simon Bálintné 50 kr., Csongrádi Gáborné 40 kr., Majoros Istvánná 20 kr. A jövedelem 535 frt 14 kr. Fogadják a felülfizetők a kis-zombori fiókegylet választmánya nevében köszönetnyilvánításunkat, nem különben mindazok, kik a tombolajátékhoz tárgya­kat, s kik a tombola-sorsjegyek megvásárlásával a fen­ti szép jövedelmet növelték. Ökrös József, az egy­let jegyzője, Révész Imre, Szabó Imre és Tóth Kálmán tagok el­­hunytát jelenti be, s több folyó ügyet olvas fel, me­lyek elintézése után az ülés berekesztetett. — Apajm­e első előadása Solymosi indis­­pozíc­iója miatt ismét elhalasztatott péntekre.­­ Solymosi állapota ugyan lényegesen javult, azon­ban még nincs oly hely helyzetben, hogy egy nagy énekpartival egy premier izgalmainak kitehető volna. Az előre váltott jegyek pénteken, márcz. 4-én lesznek, érvényesek, esetleg holnap, keddre becserél­tetnek, mikor is »Bokkácscsó« kerül színre," Pietro szerepében Solymosi helyett Tihanyival.­­ E válto­zás folytán a műsor a következőleg állapíttatott meg: kedden »Bokkácscsó« szerdán »Tiszturak a zárdá­ban« csütörtökön »A peleskei nótárius« pénteken először »Apajune.« — Delibes Leo ma este a fővárosba érke­zik. Kedden tartja az első zongora próbát »Jean de Nivelle«-ből, szombaton Sylviában a zenekart igaz­gatja. »Jean de Nivelle« első előadása a szerző óhaj­tásához képest márczius 8-ára tűzetett ki. — A népnevelési egyesületek ala­kítása érdekében megindult mozgalom alkalmából ismételve figyelmeztetjük olvasóinkat V­á­g­v­ö­l­­g­y­i Ödön »Az egyéni és nemzeti jólét katekizmusa« czimű munkájára, melyben az egyesületek feladatát s életbeléptetési módját részletezi. — Charles Marvin Londonban nevezetes munkát tett közzé, mely Európaszerte feltűnést tesz. A munka czíme: »Mérv, a világ királynője, s az em­berrabló turkománok ostora.« A mű sok szenzáczio­­nális leleplezést tartalmaz. A munka Vámbéry Ár­minnak van ajánlva, »Anglia legmelegebb és legro­­konérzőbb hírének, az Oroszországgal való versenyben.« — Kiss József, a fiatal költői nemzedéknek kétségkívül egyik legkiválóbb tagja, előfizetést nyit költeményei második tetemesen bővített kiadására. A felhívás, melyet legmelegebben ajánlunk olvasóink figyelmébe, egész terjedelmében így hangzik: Az első 1876-ban megjelent kiadás jobbadán még ugyanazon évben elkelt és a könyvkereskedői forgalomból le­tűnt. A sajtó e költeményeket első megjelenésük al­kalmával buzdító elismeréssel fogadta. A jelen máso­dik tetemesen bővített kiadás az első kiadásban meg­jelent darabokon kívül tartalmazni fogja mindazt, amit szerző az utóbbi négy év alatt figyelemre métóbbat irt, ezek közt néhány még sehol meg nem jelent újabb keletű balladát s vegyes tartalmú költeményt. A ré­­giebbek közül felemlítjük: a Szegény Arje, Simon Judit, Magány, Egy sír, Egy reform, lelkész emléke­zete ; az ujabban megjelentek közül: Ágost a kis­asszony, Szép Batóné, Kincses Lázár lánya, Gyilkos harang, Hanzi cziműeket. A 16—18 nyomtatott ívre terjedő kötet kiállítása szokatlanul fényes lesz. Elő­fizetési ára: fűzve, finom velinpapiron 2 forint, diszkö­­tésben 3 frt, emlékkiadás hollandi papíron, czimrajz­­zal kötve 5 forint. Az előfizetési pénzek folyó évi ap­­ril elsejéig. Kiss Józsefnek Temesvárra küldendők: a kötet april végén okvetlenül, esetleg azonban, ha szerző april elsejéig a nyomtatandó pél­dányok száma iránt magát tájékozhatja, még húsvét­­ra fog megjelenni. A kötet Budapest egyik első ran­gú műintézete által fog kiállíttatni. Napirend márcz. 1-én. Naptár: Kedd, márcz. 1. E. kath: Húshagyó kedd, prot. Albin, görög-orosz . (febr. 17.) Orthodox Tódor.—Nap kel 6 6. 42 p. nyug. 5 6. 43 p. — Hold kel 6 6. 39 p. reg. nyug. 7 ó. 27 p. este. — Merkur a hold mellett. A terézvárosi VI. kerületi klub felolvasó estéje 7 fél órakor (sugár-ut 4. sz.) Felolvasó Pulszky Ferencz. A magyar tud. akadémi­ai archaeologiai bizott­ságának ülése d. 5 órakor. A középiskolai tanár egylet I. szakosztá­lyának ülése d. u. 5 órakor. (Erzsébettér, felső leányiskola.) A ferenczvárosi társaskör zártkörű jelmez- és bohócz­estéje saját helyiségében. (Kinizsy­ utcza 29. sz.) A fővárosi egylet d. u. 5 órakor a régi város­ház tanácstermében értekezletet tart. Múzeumban régiségtár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Múzeumi könyvtár d. e. 9-től d. u. 2-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7-ig. Állatkert nyitva egész nap. Bergheer szellem-színháza a sugáruton. Holden fantoches színháza és állat sereglet a su­gáruton. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti táviratok. Gabona és árutőzsdék. Berlin, febr. 28. G­a­b­n­a­ü­z­l­e­t. (Zárlat.) Búza ápril—május 209.—, jun.—jul. 211.—. Bors helyben 204.—, ápr.—máj. 200.25, máj.—jun. 193.25, jun.—jul. 186.—. Zab ápr.—máj. 153.aU, máj.—jun. 154.»­.. — R­e­n­c­z­e­olaj helyben 52.80, ápr.—máj. 52.50, máj.—jun. 53.10. — Szesz helyben 54.90. febr.—márcz. 55.40, ápr.—máj. 56.—, jul.—aug. 57.50. Pak­s, febr. 28. (Est­e.) Búza febr. 28.3­4, márc. 28.30, márcz.—jun. 28.10, máj.—aug. 27.75. Liszt febr. 62.25, márcz. 61.40, márcz.—jun. 61.— máj.—aug. 59.80. Olaj febr. 71.75, máj.—jun. 73.1/*, ápr.—jul. 73.8/i, szept.—decz. 74.s/i. Szesz febr. 64.75, márcz. 62.50, márcz.—ápr. 62.V., máj.—aug. 60. 1/,. Olaj csendes, szesz tartva, a többi szilárd. Hó. Stettin, febr. 28. (Gabonatőzsde.) Búza ta­vaszra 208.—, május—júniusra 209.—. Bozs tavaszra 198.1/,, május—júniusra 192.—. Olaj 53.—, ápril—máj. 55.70. Szesz helyben 53.40, febr.—márcz. 54.50, tavaszra 55.10 jun.—jul. Amsterdam, febr. 28. (G­a­b­o­n­a­t­ő­z­s­d­e.) Bú­za márcz. 287.—. Bozs jan. 241.—, szilárd 232.—, márcz. 231.—. Repczeolaj helyben 31.—., jan. 31.25, őszi 32.Vs- Ta­vaszi repcze —.—. —.—. Hamburg, febr. 28. Búza február 206.—, ápr.— junius 212.—, szilárd. Bors február 190.—, ápril—jul. 186.—, nyugodt. Olaj helyben 55.—, máj. 55.—, nyugodt. Szesz febr. —.—, márcz.—ápr. 47.—, ápr.—máj. 47.—, máj.— jun. 47.—, nyugodt. Időjárás : Felhős. Értéktőzsdék. Bécs, febr. 28. (Magyar ért. zárlatja.) Magy. földte­­herm. kötv. 97.25. Erdélyi földtehermt. kötv. 94.25. Magy­­záloglevél 102— Erdélyi vas. 152.25. Magy. keleti vas. 87.75. Magy. sorsjegy 115.—. Szőlődézsmav. 94.50. Arany, járadék 111.30. Tiszavölgyi sorsjegyek 108.50. Magy. vasúti kölcsön 126.50. Magy. hitel 269.25. Alföld 161.50. Magyar északkel. 153.50. Keleti vasúti elsőbbs. 85.50. Tiszai vasút 247.25. Magy. leszámítoló bank 129.—. Kassa-oderbergi vasút 137.75. Magyar papirjáradék 83.95. BéCS, febr. 28. (Osztrák ért. zárlatra.) Hitelrészvény 295.75. Lombard 106.—. Aranyjár. 89.80. London 117.70. Galicziai 277.—. 1864-es 174.50. 1860-as 130.25. Frankfurt 57.65. Nemzeti bank 816.—. Angol-osztrák bank 131.75. Államvasut 293.50. Napoleond’or 9.32 —. Járadék 73.32. Hi­­telsorjegy 180.50. Porosz pénzutalvány 57.40. Arany 5.53—. Török sorsjegy 22.50. Ezüstjáradék 75.55. BÉCS, febr. 28. (Esti tőzsde.) Hitelrészvény 296.—. Magyar hitel 269.25. Lombard 106.—. 1864-es —.—. Ma­gyar aranyjáradék 111.22. Járadék 73.25. Galicziai 277.—. Angol-osztrák 131.50. Államvasut 293.25. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.32—. Tini­­­bank Osztr. aranyjáradék 89.75. Magyar papirjáradék 83.80. BÉCS, febr. 28. (Ered. sürg.) Az esti tőzsde ma­gánforgalmán a hangulat lanyha volt. Osztrák hitelrészvé­nyek 295,75, magy. aranyjáradék 111 —112,50. Berlin, febr. 28. (Tőzsde.) Bányapapírok hányat­lása lehangolt, hitelrészvények keresettek; vasutak, bankok kevéssé engedtek; osztrák járadékok meglehetősen tartják magukat; a tő­­zsde változatlan. Berlin, febr. 28. (Zárlat.) Papirjáradék 63.75. Magyar aranyjáradék 96.70. 1877. 10 mill. kölcsön 74.20. Hitelrészvény 529.50. Lombard 185.—. Kassa-Oderberg 60.25. Orosz papírpénz 213.05. Ezüstjáradék 65.70. Magy. kincst. utalv. —.—. K. vasút elsőbbségi kötv. 89.20. Államvasut 511.50. Galicziai 120.40. Romániai 59.1/1. Váltóárf. Bécsre 173.10. II. ker. kölcsön 61.—. Magyar papirjáradék 73.40. Beruházási kölcsön 95.40. Paris, febr. 28. (Z­á­r­­­a­­.) 3°/C Évjárulék 83.57. Tör­lesztési évjár. 84.80. Lombard 236.—. Mobilier Hitelrészvény 501.—. Magyar jár. 96.5/e. 5°/e Évjárulék 119.17. Osztr. állam­vasut. 632.—. Földhitel 832.—. Osztr. földhitelrészv 274.—. Osztr. ar. jár. 78.5/e. Frankflirl. febr. 28. (Zárlat.) Papirjáradék 63.93. Osztr. aranyjáradék 78.—. Osztr. hitelrészv. 265.50 Osztr. államv.részv. 256.Vs­ Lombard 92.—. Magy. Galicz. vas. 134.—. Váltóárf. Bécsre. 173.60. Ezütsjáradék 65.5/s. Magy. aranyjáradék 96.75. Osztr. bank.-r. 711.—. Galicziai 241.25. Erzs. nyug. vasút 179.—. Tisz. v. vasúti elsőbbs. 88.25. Kincstári utalvány 73.VI. Magy. papirj. 72.93. Szilárd. Frankfurt, febr. 28. (Esti zárt.) Papir-járad. 64.5/s. Osztrák aranyjáradék 7­8.06. Osztrák hitelrészvények 264.»/,. Osztrák államvasuti részvények 254.87. Lombard 91.Vs- Magy. galicziai vasút 243.s/4. Váltóárfolyam Bécsre —... Ezüst-jára­dék 65.*/*. Magyar arany-járadék 96.50. Osztrák bank-r. —.—. Galicziai 240.37. Erzs. nyug. vasút —.—. Tiszavizem vasúti elsőbbs. —. Kincst. utalvány —. Magyar papir-járadék 70.81. Néhány felvilágosító szó a magyar cognacról terjesztett balvélemé­nyek eloszlatására. Hogy mennyi mindenféle akadályokkal kell küzdenie a magyar borászat emelése iránt érdeklődő közönségnek, a cognacgyártás hazánkban leendő meg­honosítása iránti törekvéseiben, világos tanúbizony­ságát adja annak legújabban azon tény, hogy egyik tekintélyes borkereskedő c­égünk , Jálics F. A. és társának londoni ügynökei Pattenhausen brothers körlevelet intéztek összes üzletbarátaikhoz Angliá­ban, melynek határozott czélja a »magyar cognac« hitelét megsemmisítve, lehetetlenné tenni annak a világpiaczon való térfoglalását, mit legjobban meg lehet ítélni a körlevél tartalmának hiteles fordítás­ban való közléséből. A levél ugyanis következőleg hangzik : Magyar cognac: »Uram!« Oly sok felől megkerestek már ben­nünket e tárgyban, hogy kötelességünknek ismerjük értesíteni üzlettársainkat arról, hogy ily kereskedelmi czikkről semmiféle tudomással nem bírunk, — ennél­fogva azt nem is küldjük. Tétettek ugyan időről-időre egyes elszigetelt kí­sérletek annak párolására, de oly csekély mértékben, hogy azok csak merő kísérletek maradtak. Eltekintve attól a kérdéstől: váljon a minőség — mely a fran­­czia cognactól lényegesen elütő — az angol piacz igényeinek megfelelt volna-e, az előállítási költségek oly magasak valának, hogy a magas szállítási díjtéte­lek ezen czikket — az itteni piaczra szállítva — egy áruvá teszik a jó és valódi franczia cognac­kal. És hogy ha ez igy volt az utóbbi silány szüret előtt,­­ számbavehetősége most, midőn az uj borok pro­­hibitív vámoknak vannak alávetve, egyszerűen kér­dés tárgya sem lehet; s értesültünk magyarországi üzlettársaink által, kik ez ügyben érdekelték, s kí­sérleti lepárlásokat maguk is eszközöltek, hogy ezen kísérletek meghiusultaknak tekinthetők, s ezután úgy látszik semmi kilátás nincsen arra, hogy a magyar cognacot jó darabig versenyre lépni lássuk a franczia ellen. Vájjon kifejlődik-e valaha ez iparág annyira, hogy minősége és ára megengedjék kiviteli kereske­delmi czikké válnia országunkban : az a jövő kérdése marad, melyet egyébiránt — ama föltételek beálltá­val — mi magunk sem fogunk szem elől téveszteni.« Lehetetlen megütközéssel nem látnunk, hogy egy magyar c­ég külföldi megbízottai ily módon töre­kednek hitelvesztetté tenni, a kezdet nehézségeivel küz­dő, de egyébkép már eléggé lendületnek indult s borá­­szatunk jövőjére való nagy fontossága miatt kiváló mérv­ben támogatást igénylő hazai iparágat. S miután sokkal jobban ismeretes a nevezett c­ég hazafisága, hogy sem e tekintetben az érintett közlemény forrásául más mint hibás informáczión alapuló tájékozatlanságot tekinthetnénk (vagy tán azt, hogy az egész dolog tud­tán kívül történt?) — ennélfogva tartozunk a jó ügynek s az egész érdeklődő közön­ségnek, de különösen Pattenhausen brothers uraknak azon felvilágosítással, hogy A budapesti kereskedelmi és iparka­mara febr. 28-án Kochmeister Frigyes báró elnöklete alatt teljes ülést tartott. Elnök a következő közléseket teszi: A kereskedelmi miniszter megküld­te rendeletét, melylyel a törvényhatóságokat a vá­lasztói lajstromoknak a kamarai választásokra tekin­tettel való beküldésére utasítja, továbbá azon rende­letét, melylyel a kamara véleménye alapján a buda­pesti Medárd-vásárt a pünkösdünnepek miatt június 5. és 6-ról 13. és 14-re helyezi át, s azon rendeletet, melylyel Rácz-Almás község kérelmét vásárengedély iránt a kamara véleménye alapján megtagadta. Fel­olvastatja elnök ezután dr. Szvetenay Miklós és H­e­­­ff­e­r Lipót jelentését, kik a kamarát a külügy­minisztériumban febr. hó 3—6-án, az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társaság üzletszabályzatának tár­gyalásában képviselték. E jelentés szerint sok küzdelembe került a Lloyd társulat által benyújtott és tendencziával ki­zárólag a saját érdekét szem előtt tartva szerkesztett üzletszabályzaton módosítást kivinni, de kimondatott a megállapítandó szabályzaton semmi módosítást sem lesz szabad a társulatnak tenni és a hajó-elismervé­nyek az üzleti szabályzatban állapíttassanak meg. Küldöttek felszólására a szállítási határidőre kötele­zettség mondatott ki a társulatra, de a személyzet gondatlansága okozta kárért a kártérítésre általuk tett indítvány nem volt érvényesíthető, azonban mel­lőzve lett a társulat által javasolt azon szabály, hogy ilyen s ehhez hasonló esetekre mondassák ki, hogy a kárt megtéríteni nem tartozik. Mindezen elnöki köz­lések tudomásul vétettek, Szvetenaynak és Heitlernek fáradságukért köszönet mondatott. A kamara átért az osztrák államvasút és a déli vasút igazgatóságához, hogy a bécsi kéjvonatokat akkér rendezze, hogy a vidéki kereskedők Budapes­ten is időzhessenek, mert a mostani berendezés és számos bécsi s csupán egy budapesti kéjutazás mel­lett az olcsó forgalom Budapest hátrányára kedvez Bécs kereskedelmi és ipari forgalmának. A nevezett igazgatóságok átirataikban nem látják a bajt fönn fo­rogni. Tudomásul vétettek. Az ipari és házipari szakoktatás ügyében léte­sítendő állandó bizottságba egy kamarai tag fog ki­neveztetni ; e czélból a miniszter 3 tagot kívánt kije­lölni. Bizottsági, javaslat alapján Ráth Károlyt, Steinack­er Ödönt és Burghardt Istvánt je­löli ki a kamara. A kereskedelmi miniszter leirata folytán az ipari osztály javaslata alapján a kamara elhatározta, hogy az ipari érdekek közvetlen előmozdítása a ka­mara feladatát szintén képezvén, a fővárosban levő s nem nagyon látogatott középipariskola növendékeinek 3 évre 1000—1000 frtot szavaz meg 200—200 frtos ösztöndíjra s a tanári kar véleménye meghallgatása után az adományozás fölött maga a kamara dönt, úgyszintén 3 éven át, segélyezi a technológiai múzeu­mot 1000—1000 írttal, ha az még 1882-ben léte­­síttetik. A zólyomi iskolaszék kérelmére az ottani ipar­iskola felállítási költségeire 150 frtot szavazott meg a kamara és figyelmeztetet egyszermind, hogy a fentartási költségek fedezése iránt a kereskedelmi és közoktatási miniszterhez forduljanak. Jászkerekegyháza község országos és hetivásári magyar cognacipar igenis létezik, s az e tekintetben már eddig elért jelenté­keny eredmények épen nem tekinthetők szór­ványos és hiú kísérleteknek. Eléggé bizonyítja ezt egész rövid és száraz fel­sorolása a mondott szónál döntőbbb tényeknek,­­ azon ténynek, hogy Magyarországon már évek óta cognáctermeléssel többen foglalkoztak, ugyanis­ Aradon Domány József nagy­­ borkereskedő több év óta évenként nagyobb mennyiségű cognacot gyárt, s palaczkozott hároméves cognacja külföldön is kedvességnek örvend. Továbbá Verseczen Neukomm testvérek, kik — saját rézmű és gépgyárukban — három évvel ezelőtt elsők készítettek eredeti magyar cognacgépet, mely azóta jelentékeny elterjedtségnek örvend.­­ Ugyan­ezen czég cognacja 1879-ben a székesfehérvári orszá­gos kiállításon, valamint a bécsi Il-ik termény verse­nyen kitüntetésben részesült; gyártmányának érté­kesítése végett pedig állandó szerződésre lépett egy hollandi kereskedő czéggel. Lengauer testvérek szintén Verseczen, szesz­­gyártásra és borsavas kálium előállítására berende­zett gépezetük segélyével immár két év óta hasonló­kép nagyobb mennyiségű cognacot állítanak elő. Mindezen c­égek tehát már eddig is képesek voltak a kezdet nehézségeit sikerrel leküzdeni. A cognac-gyártásnak iparszerű berendezését pedig megkezdették: Budapesten budavölgyi Gréger Miksa londoni nagyborkereskedő, ki a múlt év július hava óta há­rom franczia, Egrot-féle készülékkel fölszerelt gyár­telepén Louis Danglure franczia gépészmérnök szak­értő vezetése mellett s a m. kir. pénzügyőri hatóság felügyelete alatt, ugyanazon év deczember 12-ig több­ezer hektoliterre menő bormennyiséget pároltatott cognacká és a terménynek egy részét a londoni Roc­kokban el is helyezte. Továbbá Kecskeméten Parragh és társa, vala­mint Vértessy és társa kereskedelmileg bejegyzett c­égek, csinosan berendezett üzleti telepeiken 8­4 év óta szép eredménynyel folytatják a cognac ipart, s máris meglehetős mennyiségű cognac készlettel ren­delkeznek. Úgy hasonlóképen Szilágy-Krasznán a Leitner Zsigmond, és Gyönkön a Krausz és Grósz által fel­állított cognacgépek kielégítő eredménynyel működ­nek, legközelebb pedig Magyaróvártt a kir. gazda­sági akadémia egyik tanárának vezetése alatt ő cs. kir. fensége Albrecht főherczeg szőlészetében szűrt trammini borral cognacpárlás czéljából tett kísérle­tek a legszebb eredményt tüntették fel. Végre a legújabb időben Szikszón Vizy Miklós bortermelő birtokos foglalkozik egy cognacgépnek felállításával, Debreczenben pedig Szikszay Gyula sörgyáros szintén azon működik, hogy meglevő sör­gyárát cognacteleppé alakítsa át. Nem szándékunk e helyen egyenként felsorolni mindazon gazdasági egyletek neveit, melyek a föld­­mivelési minisztertől nyert cognac-gép segítségével többféle borok lepárlása tekintetében tettek kísérle­teket , úgyszintén azokét sem, melyek ily cognac-gép átengedéséért már eddig a minisztériumhoz fordultak. Nem lehet feladatunk továbbá részletezni azt sem, hogy Tarczalon a k­­vinczellérképzőben és a kas­sai kir. gazdasági tanintézetben felállított cognacgép működése mily kedvező eredményt tüntetett fel. A fen­tebbieket is csak egyedül azért említettük meg, hogy arról a­mi e téren az országban már eddig is történt, az illetők, de különösen Pattenhausen brothers urak — kik ezen fontos kereskedelmi czikk iránt szintén érdeklődnek, de kellőleg tájékozva nem voltak, — tudomást nyerjenek, s így jövőre hasonló téves néze­tek terjesztésétől tartózkodjanak. Egyébiránt — mint hiteles forrásból értesülünk — a borászati kormánybiztos, a fentebbi adatokkal teljesen egybehangzó megkeresést illetőleg felvilágo­sító iratot intézett Jálics F. A. és társa urakhoz — mint kiket Pattenhausen közleménye értesülési forrá­­sakép megnevez — s fölkérte egyszersmind az illető­ket, hogy a közleményt ezen értelemben az igazság­nak s a valódi tényállásnak megfelelőleg helyreiga­­zittatni szíveskedjenek. kér, a miniszter véleményt kér, a kamara egy heti-? vásárt tart megengedhetőnek. Krausz Lajos indítványára a kamara felír a pénzügyminiszterhez, hogy a kf­. fogyasztási főadóhi­­vatalt alkalmasabb helyre tegye át, mert a lánczhíd melletti magaslaton levő mostani hivatali helyéhez a teherkocsik alig közlekedhetnek. A külföldre utazó iparossegédek hadmentességi adója tárgyában felírnak a miniszterhez, hogy ne kö­­teleztessenek az elutazás előtt az egész 12 évi díj le­fizetésére vagy biztosítására, hanem csupán azon évit fizessék, melyben kiutaznak. Az iparossegédek kereseti adójának nyilvántar­tását, azon czélból, hogy a munkaadónak a levonás­nál a segéddel ne legyen baja, a kamara nem pártolja, mert terhes. A kamara fölterjesztésére tudatja a miniszter, hogy folyamatban vannak a tárgyalások egy mag­vizsgáló állomásnak Budapesten való fölállítása iránt. Busbach Ádám kültag írásbeli indítványa a kültagoknak a teljes ülésekre utazási költségek megtérítése tárgyában és kereskedelmi társulatok alakítása iránt elvettetett, miután ez a törvény mó­dosításával függ össze s e tárgyban enquettek tar­tattak. Egyéb tárgya nem volt az ülésnek.­ ­ Az országos központi mintapin­­c­z­é­n­e­k a földmivelési minisztérium épületében (Bu­dapesten, Ferencz­ József-tér Nakó-féle ház) a borá­szati kormánybiztos felügyelete s a központi pincze­­mester kezelése alatt történt felállításáról Miklós Gyula kormánybiztos körlevélben értesíti a gazdasági borászati- és pinczeegyleteket és a kereskedelmi ipar­kamarákat. Egyszersmind megküldi a beküldendő mintaborok számára az egyenlő nagyságú és alakú üvegpalac­kokat és bádog­dobozokat, melyek leírását annak idejében közöltük. Az ily módon beküldött borsmustrák kapcsában, melyekről rendes könyv fog vezettetni, a beküldő ál­tal a név, czim, lakhely, posta- és távirda állomás, a bor termelési évén és helyén kívül — ha a termelő ér­dekeiben fekvőnek találja, kiteendő még a rendelke­zésre álló készlet mennyisége s a hektoliterenkénti eladási ár. A mustrák a vevők általi megtekintésre a min­­tapinczében elhelyeztetvén, a vételre komolyan reflek­tálni kívánóknak ízlelés végett kiadatnak, még pedig — a beküldő tetszése s e tekintetben nyilvánított kí­vánsága szerint — díjtalanul, vagy bizonyos általa megszabandó összeg befizetése mellett. Minden egyes küldemény a fent érintett czím alatt bérmentve lesz beküldendő, ettől eltekintve, a termelőt semmiféle költség nem terheli, mert a borok minden egyéb tekintetbeni kezelése teljesen díjtalanul eszközöltetik. Sőt a­mennyiben a pénzügyi törvények 6. füzete 94. §-ának határozata értelmében egy kül­demény bor mennyisége után a fogyasztási adómen­tesség egyedül azon esetben alkalmaztatik, ha azt két krajczárnál magasabb fogyasztási adó nem terheli, szükséges a 1. egyesület tudomására hoznom, hogy Budapesten egy liter bor után fogyasztási adó czimén 31/a kr, kövezett vám czimén­­si ki szedetik; eszerint több mustraüvegnek egy ládába csomagolása, mihe­lyest a küldemény 50 centiliternél többet tesz ki, fogyasztási adó és kövezett vám alá esik, ezen czimén a küldeményeket terhelő kiadás a földmivelési minisz­ter által fedeztetni fog.­­ A sziszek-deberlin határszéli vasút számára szükséges 66 ezer darab felépítményi talpfára és mintegy 34 csoport kitérő tápgerenda szállítására ma járt le az ajánlati határidő. A közle­kedési minisztériumban 12 órakor bontották fel a Deutsch A. és Guttmann S. H. által beadott ajánlatokat. Amaz a talpfa köbméterét 49 frtért, a kitérő gerendát egyenkint 2 frt 20 krért ajánlja, utóbbi pedig 45 frt, illetve 1 frt 98 krért. A felbon­tott ajánlatok határozat végett a miniszter elé ter­jesztetnek. Budapesti áru- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. Délután. A külföld szilárd irányzatot jelent, csekély emel­kedéssel, itt a hangulat változatlan, vevők tartózko­dása folytán azonban csak csekély mennyiség eladására szorítkozott üzletünk. Saját tudósítónk által a következő kötések­ről értesülünk: Szokványbuza tavaszra 2500 mm. 11.09. Káposztarepcze 1500 hold Wenckheim báró termése köttetett Békés Csabán 10 frt 80 2°/0 ráadással. Tengeri 500 mm. Zsombolyán 4.75. este 6 órakor jegyeztetett. Szokványbuza tavaszra 11.07.—11.10. Szokványbuza őszre 10.35—10.40. Bánáti tengeri május — júniusra 5.86—5.90. Szokványzab tavaszra 6.35—6.40. Szokványzab őszre 6.12— Káposzta repcze au­g.—s­zept­ember 121/8-121/* Bánáti repcze jul.—aug. 114/8—11®/*. É­rtéktőzsde A ma esti üzlet csendesen folyt. Az irányzat szilárd volt. Osztr. hitel 295.80 és 296.20 krt moz­gott s 295.80-on záródott. Magyar aranyjáradékra 111.421/a és 111.45 k­ton történtek kötések. Zárlat 111.25 p. Magy. leszámítoló bank 127.75 vezetett N­ép­színház. Ma, márcz. 1-én. BORKÁCSCSÓ Nagy operett 3 felv. Szövegét írták : Zell F. és Genée E. for­dította: Évva Lajos. Zenéjét szerző Suppé Ferencz. Bakkácscsó Hegyi A. Pietro Tihanyi Szkaldza Komáromi J. Beatricse, neje Sziklai E. Lotteringi Kápolnai Izabella, neje Csatai Zs. Lambertucscsó Együd Peronella, neje Kózai I. Fiametta Komáromi M. Leonetta Hatvani Antonio Vámosi P. Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR. m w­­ iu ír­­­t É ». HOLDEN TAMÁS világhírű Fautoek­es-szinháza PFiligAr­nt az uj opera­ház átellenében.­­ Hallatlan eredmény! Ma uj műsorozat : »A HAMUPIPŐKE«. Új díszítmények és jelmezek, minden este fél 8 órakor. Csütörtökön, vasár- és ünnepnapokon két nagy előadás az első délután 3 órakor, a másik, mint rendesen, este fél 3 órakor. Nappali pénztár délelőtt 11 órától délutáni 4 óráig. Bővebben a napi falragaszok és a műsorozat. Nemzeti színház. Ma, márcz. 1-én. TRAVIATA. Opera 4 felv. Irta Piave. Ze­néjét szerzette Verdi. Személyek: Valéry Spiegel Ar. Bervoix Kordin M. Annine Smidtné Germond Pauli Germond atyja Malecky Gaston Dalnoki Duphol Tallián D’Obigny Erdei Grenvi­lle Kórosai Flóra inasa Törzsök.

Next