A Hon, 1881. június (19. évfolyam, 150-178. szám)

1881-06-01 / 150. szám

már eláraszt mindent és ha azt a pénzt melyet a tölté­sek megtartására fordítottunk volna, azok között oszt­juk ki, a­kiknek terméseit a betört víz elrontotta, való­ban hasznot teszünk, mig amúgy a pénz is fölmegy ha­szon sincsen belőle ; továbbá kivágatunk rögtön biró­­ságilag minden az ármederben található fát és bok­rot, kivéve a töltések lábánál azok védelmére létesí­tett füzeseket; elkezdjük a Tisza fekvésének fölvéte­lét, hogy a töltések leendő távolságát, irányát meg­határozni lehessen ; fölveszünk leginkább 100 méte­­renkint keresztszelvényeket, hogy az átvágások által mind a folyam, mind az ármederben okozott és foly­vást képződő változásokat tüzetesen tanulmányozhas­suk, és legyen hoszszelvényünk, elkezdjük a sebesség és víztömegméréseket, a vízméretek sempontját ujjó­­lag megállapítjuk többszörösen próbálandó egy és ugyanazon napi leolvasás útján az egész Tisza és mellékfolyói mentén, és a­mint a felvételek egy-egy szakaszban elkészülnek, a megállapított vízmennyiség szerint kiszámítjuk és berajzoljuk áttöltés távolukat és azonnal munkába is vétetjük; megkezdjük a mellék­folyók oldalelvezetésének nyomjelezését stb. Igaz, hogy mindez több évre való munkálat, melyhez idő és kitartás kell, de hát mind hiába min­den erőlködés, míg ez meg nincsen, addig az árvíz pusztítani fog, ha bármennyi milliót fogunk is éven­­kint fékezésére a védelmeknél vele elnyeletni, nem le­hetünk a milliók elnyelésében olyan kitartók, mint a minő állhatatos kérlelhetlenséggel fog az bennünket szakadatlanul ostromolni, azért hát félre a kuruzsló eszközökkel, fogjunk azonnal a gyökeres orvosláshoz. Fromm Miklós: A HON magán tár,sürgönyei. Bécs, máj. 31. A Károly Lajos vasút köz­gyűlése egyhangúlag felhatalmazta az igazgató taná­csot, hogy a mostani 5 százaléknyi 39.900.000 frtra rugó ezüst-kötvényeket­ 41/2°/6-os legkésőbb 70 év alatt törlesztendő és 40.605.000 frtnyi ezüst kötvényekre konvertálja. A konvertálás 10°/0-nyi pótlékkal fog megtörténni. A közgyűlésen az igazgatótanács előter­jeszti az 1880 évi forgalmi eredményt és az elsőbbsé­gi kötvények gondnokával kötött szerződést, melynél lényeges feltétel gyanánt a Németországgal való ki­egyezés és Ausztriában az ítéletek alóli teljes felmen­tés állapíttatott meg. Az állami kormányhoz intézett ama kérdés sikere, hogy diplomácziai úton tegyék a szükséges lépéseket Németországgal szemben még is­meretlen. Az igazgatótanács megválasztását illetőleg elhatároztatott, hogy előbb várják be az urak házá­ban az államosítás ügyében hozandó határozatát és legkésőbb június 30-ig rendkívüli közgyűlést hívjanak össze. — Az előbbi revizorokat újból megválasz­tották. Bécs, máj. 31. (Kép­viselő­ház.) A prágai egyetemről szóló javaslat 3.§-a fölötti vitában Lust­­kandi a tudományos gyűjteményekre vonatkozó­lag, praecis határozatokat kíván. Kwiczala elnök jelenti, a tanodai bizottság egy pótindítványt fogadott el, mely Lustkandl kívánaténak megfelel. — Ziemialkowsky kijelenti, hogy a kormány hely­ben hagyja a bizottság ez indítványát, bárha kormány egyik jogáról van itt szó. Ámde a kormány azt óhajtja, hogy ezt a kérdést mind a két fél megelé­gedésére oldják meg. A bizottság indítványát elfogad­ták. Granitsch azt kívánja, hogy a cseh egyetem mindama hallgatójának, ki a közpályára szándék­szik lépni, a német nyelvet teljesen kell leírnia. — Rabi pártolja, Tróján ellenzi ezt az indít­ványt. Wurmbrand kijelenti, hogy ő csak azzal a föltevéssel szavazott a törvény mellett, hogy a né­met nyelvet állami nyelv gyanánt fogják nyilvánítani. Erre az ülést megszakítják. A tárgyalás megkezdése után előadó jelenti, hogy a tanodai bizottság elhatá­rozta, hogy Gr­anitsch indítványa fölött áttér a napirendre. A bizottság indítványát elfogadták. A törvény többi és a póthitelről szóló javaslatot válto­zatlanul és azután a harmadik olvasásban is elfogad­ták. Holnap ülés lesz. (U r­a­k h­á­z­a.) A főösszeg fölötti általános tárgyalásban Seilern és Apfaltrerna bizott­ság indítványai ellen, Kaisersfeld, Was­­hington, Plener és Felder melettük emel­tek szót. A pénzügyminiszter hosszabb beszédben elő­adta amaz indokokat, melyek­ az adó ideiglenes kiveté­sének fentartását szükségessé teszik. A ház név sze­­rinti szavazás mellett 64 szavazattal 45 ellenében en bloc elfogadta a képviselőház határozatát. Bécs, máj. 31. (Ered. sürg.) A »P. Corr.« jelentése: Az annak idején a kolozsvári ügy alkal­mával elitélt katonáknak büntetésük hátralevő része kegyelem útján elengedtetett. Egy lembergi levél szerint nincs rá nyomós ok, hogy Gácsországban zsidóhecczek kitörésétől tart­sanak. Csak ne mutassák magukat a zsidók nagyon felizgatva s hagyják abba esztelen kérdezősködés és kémkedés által oly elemek tudomására hozni az orosz zsidómozgalmat, a­melyek előtt az e nélkül teljesen ismeretlen maradna. Paris, máj. 31. (Kamaraülés.) Bárodét amaz indítványa fölötti vitában, hogy az alkotmányt revideálják, Clémenceau kéri amaz alkotmány revízióját, melyet monarchikus gyűlés monarchikus szellemben dolgozott ki, és hevesen megtámadva a szenátus intézményét, emlékeztet arra, hogy Gam­be­tt­a egykor szintén ellensége volt ezen intéz­ménynek. C a­z o­­ igazságügyminiszter kijelenti, hogy nem volna tanácsos azon alkotmány alapját megren­díteni, mely a mostani köztársasági többséget létre­hozta; munkás nemzet békét óhajt bent és kifelé. Ferry kormányelnök szintén ellenzi a revíziót és az­t mondja, hogy nem lehet mindent koc­kára tenni. A revízió mély izgatottságot fog előidézni és meg fogja ingatni a köztársaságba helyezett bizal­mat, azonkívül szétugrasztaná a mostani többséget s akkor a kormány se maradhatna továbbra meg. A kamara 254 szavazattal 186 ellenében elvetette Bar­rodet indítványának fontolóra vételét. Róma, máj. 31. A »Diritto« jelenti: Az a hir, hogy a hadügyminisztérium kiadásai miatt nehézsé­gek keletkeztek, túlzott; a kabinet tagjai közt egyet­len egy fontos kérdés fölött­ sem uralkodnak nézetkü­lönbségek. Konstantinápoly, máj. 31. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« jelentése: A minisztertanács elhatá­rozta, hogy a szultánnak egy állandó török hadtest fel­állítását és a török csapatok szaporítását Tripoliszban­ ajánlja. Az ezidei költségvetés 4 millió török líra de­­fic­itet mutat fel, főleg a felszerelési kiadások követ­keztében , de a rendes kiadások a legutóbb behozott rendes adók által még nincsenek fedezve. A porta komolyan tárgyalja Muzurus pasa pénzügyi ter­vezetét és a szultán megbízásából tudatta vele, hogy a »Corporation of foreign bondfulders« ajánlatait fontolóra akarja venni s meghívj­a őt, jöjj­ön Konstan­­tinápolyba. Grácz, máj. 31. Az elhalt Tegetthof alten­­gernagy anyja, ki itt lakik, ma a következő tartalmú táviratot kapta ő felsége főhadsegédjétől: »Ő felsé­ge megbízott, hogy önnek asszonyom, az ujabbi fáj­dalmas veszteség alkalmából, mely ő felségét is mé­lyen meghatá, a legmagasabb benső részvétet kifejez­zem.« Beck altábornagy, Nándorfehérvár, máj. 31. A skupstina mai ülésén heves vita folyt az italmérési adó fölött. Hol­­nap a tárgyalást folytatják. Lemberg, máj. 31. (Ered. sürg.) A »Ga­­zeta Narodowa« hire Potoczki gróf helytartó közel álló visszalépéséről félhivatalos részről koholtnak je­­leztetik ; ellenben azt állítják,hogy Ziemialkows­­k­i báró a reichsrath elnapolása után C­o­n­r­á­d báró helyében a közoktatási tárc­át fogja átvenni. Washington, máj. 31. Ama tárgyalások, me­lyek az amerikai halászatnak a Fortune öbölben tör­tént károsítása miatt, Angolország és Amerika közt folytak, véget értek. Angolország késznek nyilatko­zott, hogy 15 millió font sterlinget fog kárpótlás fe­jében fizetni. Nándorfehérvár, máj. 31. (Ered. sürg.) »Pol. Corr.« jelentése: A skupstina tegnapi ülé­sében három ellenzéki szónok hevesen megtámadta a kereskedelmi szerződést, melyet Antalla és Cse­­rovics kereskedők és Kojuszics alelnök igen hathatós módon védelmeztek az által, hogy Szerbiára nézve szerencsétlenségnek mondták, ha a szerződés visszautasítása által a közgazdasági háborút Ausztria- Magyarországgal inauguráltatnék. Ezután beszéltek: N­e­s­i­c­s, a többség előadója, P­a­s­i­c­s, a kisebb­­ség előadója, Kosta Jovanovics és Mija­­t­o­v­i­c­s miniszter. Este 8 órakor végződött az ülés a szerződésnek és a többi öt konvenciónak már jelen­tett elfogadásával. Szeged, máj. 31. A katonai élésház ügyét a közös hadügyminiszternél kedvező megoldásra vezette a király biztos. Ez ügyben ma a királyi biztos értekez­letre hívta a városi küldöttséget, tudatván, hogy a katonai megbízottakkal közösen tartott értekezletek megállapodásait a hadügyér is elfogadta. A város ré­gi élésházát és telkét 53.485 frtra becsült értékben megváltja a katonai kincstártól úgy, hogy a Mars­téren új élésháznak 61.601 frt értékű telket ad és 47.325 frtot készpénzben fizet az építési alapból. Ez egyezségre még legközelebb a városi közgyűlés fogja a szankc­iót megadni, azután a katonai kincstárral megköttetik a szerződés. Az ódon élésház, mely haj­dan a szegedi görög keleti püspökségi palota volt, azonnal lebontatik. KÜLÖNFÉLÉK. — A jövő évi országos képviselő­választók névlajstroma kiigazítása fölött a főv. összeíró küldöttségek serényen működnek s működé­süket jun. 4-ig be fogják végezni. Sajnos, hogy a vá­lasztók keveset törődnek vele, alig jelentkezik szemé­lyesen valaki, pedig a jövő évi lajstrom azért is kü­lönös fontossággal bír, mivel a főv. képviselőtesület fele részének választása a jövő év utolján történik. — A magyar tisztviselők orsz. egyesületének választmánya tegnap tarta ala­kuló ülését dr. P­a­u­­­e­r Tivadar elnöklete alatt. El­nök az újonnan megválasztott tagokat üdvözölvén, bemutattatnak a közgyűlés által elfogadott indítvá­nyok, melyek elseje, mely a lakbérek felemelése iránt teendő lépésekre vonatkozik, egy albizottsághoz uta­­síttatott, másodika pedig, mely a biztosító társasá­goknál kieszközlendő kedvezményekre vonatkozik, el­intézés végett az elnökségnek adatott ki. a­ pénztár maradvány 2384 frt 46 krt tesz. Az elnökség indít­ványára a könyvtárnoki állás 200 frt fizetéssel rend­­szeresíttetett. A vigalmi bizottsá indítványa jelentés­­tétel végett egy albizottsághoz utasítlatottKövetkezett ezután a tisztviselők megválasztása. Megválasztottak: titkárrá Jankovich István, pénztárnokká Klinkárt Bódog, könyvtárnokká Hoffmann Ödön, gazdává dr. Kiss János s ügyészszé dr. Siegmund Vilmos. Több apró tárgy elintézése után az ülés véget ért. — Mulatságos esetről tesz említést »Golosz«, mely Tomszk városában megesett a czen­zorral. Gilyárov czenzor ugyanis lelkiismeretes buz­­gólkodásában annyira ment, hogy a »Szibirszkaja Gazeta«-t reczenzeálva, Ignatiev belügyminiszternek ismert körrendeletének egyes mondatait kitörölte és hozzájuk a következő megjegyzéseket csatolta: »ha­zugság«, »ocsmányság«, »otrombaság« stb. — Tömeges kivándorlás. A »B. S.« szerint Ó-Bessenyőről 400 család akar Bulgáriába ki­vándorolni s hazáját elhagyni. A kivándorlás oka ab­ban rejlik, mert az amúgy is szegény földmivelő nép földjeit teljesen terméketlenné tették a belvizek földárja. A kivándorolni szándékozók útleveleik ki­adatása végett már a szolgabiróhoz fordultak, ki min­den preventív intézkedést elkövet, hogy a­ szerencsét­len honfiakat szándékukban visszatartsa. Ó-Bessenyő­­nek van körülbelül 10 ezer bolgárajku lakosa, kik buzgó s tevékeny munkások. — A járvány. A hagymát tegnap május 30-án ismét növekedett valamivel. Az enyhébb hasi hagymázban e napon megbetegedett 10. A beteges hagymázban 15. Az új betegedési esetek összege te­hát 25, közel kétszer annyi, mint az előző napon. Ezek közül 23 kórházba vitetett s ott ápoltatik, 2 pedig otthon. A beteglétszám e szerint a következő a barak kórházban tegnapról (29-ről) maradt 255, közülök meghalt 2, fölvétetett 19, együtt tehát 272. A János-kórházban az előző napi 11 létszám nem változott, tegnap nem ment új beteg, az izraelita kór­házban a 4 beteghez járult még kettő, van tehát 6, így a fővárosban levő kórházi hagymázbetegek szá­ma 289.­­ Bevonulás a táborból. A jelenleg Vörösváron táborozó cs. kir. 32-ik gyalogezred és az idegen gyalogezredekh­ez tartozó és oda bevonult sza­badságok­ és tartalékosok, szombaton reggel 3 órakor indulnak el a vörösvári táborból, hogy reggel 9 órára Budapesten legyenek. A bevonult tartalékosok még az­nap szabadságra bocsáttatnak, hogy a pünkösdi ünnepeket családi körben tölthessék.­­ Kereskedőink körében újonnan megindul egy kis mozgalom az iránt, hogy ünnepe­ken és vasárnapokon az üzletek zárva tartassanak. A hét hetedik napját kívánják nyugalomban tölteni. E mozgalom helyes voltát nem kell bizonyítani és a na­gyobb üzletek tulajdonosai erre készségüket csakha­mar ki is jelentik. Óhajtandó volna, hogy a kisebbek is csatlakoznának hozzá. Eddig a következők adták kötelező aláírásukat: Hanis Zeillinger és társa, Kol­­larits József és fiai, Hugmayer és ,Mihailovits, Möss­­mer József, Kunz és Mössmer, Adám és Eberling, Tottis és Kren, Joel Adolf és fiai, Wetzer Pál, Taub Károly, Steinhaus és Mauritz, Haas Fülöp és fiai, Löw Ignácz és társa, Joanovits Döme, Schneider Ferencz utóda, Thonet testvérek, Ku­fferle József és társa, Kunz József és társa, Lechner József Alter és Kiss, Monaszterly és Kuzmik utódai, Keller és Zsit­­vay, Leonhard M., Bodó Gusztáv, Faber és Borsos, Dietl Emil, Liedemann B. F. utóda, Czipoll és Mau­ritz, Sigmund József, Szilády Béla, Kirchknopf és Ádám, Ádám Károly. — Érdekes őskori lelet. Szomolya és Vesszős közt az uj ásásban a Tiszán igen szép és be­cses paleonthológiai tárgyat találtak. Ez egy Mam­­muth-agyar, mely teljesen ép állapotban került elő a folyam fenekéről. Halászok hálójába keveredett az ősrégi vad kövülő maradványa s úgy jutott napvilág­ra. Nagyságra nézve ugyan nem valami kiváló, mert csak 24 hüvelyk hosszú. Azonban a leletnek az köl­csönöz érdekességet, hogy egészen ép. 1­400 kisded majálisa. A magyaror­szági központi Fröbel nőegylet június hó 15-én a vá­rosligetben a gyermekkertjeiben volt növendékek szá­ irodalom, művészet és tudomány.­ ­ A nemzeti színháznak ma ismét ven­dége volt. Beer­né lépett föl a »Lahor király«-ban, mint Zitta. A vendégművésznő régebben mint Nit­­tinger Irma éveken át a pozsonyi német színháznál volt szerződtetve s ott mint operetténekesnő a közön­ség kedvencze volt. Csakhogy akkor a »Trapezunti herczegnő«-t és »Szép Heléná«-t énekelte. Ma már nagyobb ambicziója van és operaénekesnőnek készül. Elegáns alak, de ez a legmagasabb dicséret, a­mit róla mondhatunk. Hangjáról teljesen lekopott a zo­­máncz s a mélyebb és közép regiszterekben egészen tompa; a felsőkben azonban még elég csengő és tisz­ta s a művésznő ezt ugy látszik tudja is, mert ugyan­csak kizsákmányolja. A hajdanában közkedveltségű soubrettet ma egészen kiforgatta lényegéből az eről­tetett komolyság. Különben elég jó magyarsággal énekelte szerepét, a mi jó csalétek volt, mert a mi hálás közönségünk minden felvonás után többször ki­hívta. Közönség kevés. — A műcsarnokból. Koburg Ágost her­­czeg megvette N­e­r­­­y Frigyes Rómában lakó mű­vész »Részlet a velenczei lagúnákból« czímű képét 1000 márkáért. Ezenkívül közel 5000 frt. értékű mű­vek megvásárlása tárgyában folynak több venni szán­dékozóval az alkudozások.­­ A képzőművészeti aka­démia felállítása tárgyában kiküldött bizottság tegnap terjeszte be javaslatát az összes bizottságok együttes gyűlésén, mely javaslat csekély módosítással elfo­gadtatott, miáltal a felterjesztés a minisztériumhoz legközelebb meg fog történni.­­ A tavaszi kiállítás Il-ik sorozatát jun. hó 6-ikán, az­az pünkösd hétfőjén este zárják be, mely ideig a trónörökös díszalbumai is láthatók lesznek. A kiállításnak vasárnap közel 400 látogatója volt.­­ Az állandó képárucsarnokot a tavaszi kiállítás bezárta után ismét megnyitják. E kiállításon az elhunyt öreg M­a­r­k­ó Károly egyik műve — ha addig vevője nem akad — is ki lesz ál­lítva, azonkívül igen sok jeles magyar mű­ lesz látható. — Kéziratok czime alatt Kreith Béla gr. egy kőnyomatos heti lapot indított meg a vidéki lapok számára, melynek czélja nevezett újságokat,­ minden­nemű kéziratokkal ellátni. A mutatványszámból ki­tűnik, hogy a lap munkatársai közt vannak a haza legjelesebb írói. — E szám Vajda Jánostó közöl czikket Garibaldi egy mondásáról, Rud­­nyánszky Gyulától verset, Mikszáth Kálmánt, apróságot stb. — A lap igen olcsó. Előfizetési ára egy negyedévre (tehát 13 számnak) 10 frt. — A la­pot Károlyi György adja ki s az előfizetési pénzek hozzá (Dorottya­ utcza 10. sz.) intézendők. — Az »Ung. Revue« májusi füzete legelő Keleti Károlytól közöl egy tanulmányt a legutóbbi népszámlálásról. Silber­stein Adolf négy uj ma­gyar regényt ismertet. Köztük Jókai Mór »A kik kétszer halnak meg« s »Pater Péter« czimü regényeit, mindenik meséjét s alakjait röviden ismerteti s magá­ról a költőről nagy elismeréssel nyilatkozik. Ezután jó Csetneki Elek tanulmánya a székely kérdésről, mely először a »philologiai közlöny«-ben jelent meg s érdeklődést keltett. Közölve van továbbá Lipp Vil­mos értekezése a keszthelyi avar sírokról, Lévay né­hány költeménye Lindner Ernő fordításában. Végü Kertbeny emlékezik meg arról, hogy a pesti német­ színházat 1812-ben Beethoven darabjaival nyitották meg, s ajánlja, hogy azok közül az egyiket, mely sz. Istvánra vonatkozik, uj szöveggel adnák elő a nem­zeti színházban, mivel B. e darabja alig ismeretes. — D­r. W­e­i­s­z Béla egyetemi magántanár, ki újabban nevét Földesre változtatta, nagyobb kézi­könyvet irt, mely »A nemzetgazdaság- és pénzügytan kézikönyve« czim alatt Zilahi Sámuelnél jelenik meg. A mű összesen 25 ivre fog terjedni s ára 3 frt lesz. Jelenleg az első 14 ívnyi ter­jedelmű füzet jelent meg, melyből látjuk, hogy élén­ken van írva, berendezésében az angol kézikönyvek mintáját követi s különösen kiemeli azokat a tárgya­kat, melyek hazánkat közelebbről ismertetik. Ha az egész mű megjelenik, bővebben is megemlékezünk róla. — Dr. K­o­h­u­t Sándor, tekintélyes pécsi rab­bi, a­ trónörökös pár egybekelése alkalmával Pécsett máj. 10-én tartott egyházi beszéde »Nászünnepi hymnus« czim alatt Pécsett külön füzetben is megje­lent s ugyanott kapható. Cöln, máj. 31. Búza májusra 22-90, júniusra .55. Bors májusra 22.50, júniusra 20.60. Repoze­­aj helyben 29.30, májusra 29.20. iV?1oS*eri?am’ máj‘ 31- (Gabonatőzsde.) Bu­­“0V- £88— “41- 258—, szilárd 213—, május EepCZeOlaj helyben 31.V», ápr. 32—, őszi 31—, Októberi repere 346.—, tavaszi 345._, „Q Sattin, máj. 31. (Gabonatőzsde.) Búza ta­vaszra 221—, május—júniusra 219.*/», őszre 211— Bors tavaszra 207 •/,. május—júniusra 202—, őszre 173.’»/». — m­ii53'-’•81719 54-50- Szesz helyben 56.30, tavaszra .30 máj—júniusra 56.60, jun—jul. 57.40. Repcze őszre Olaj 56.3(­260.­. BAK­Sj máj. 31. (Zárlat.) Búza májusra 28­90 ju­rnusra 28.90, július—augusztusra és au „ 71 , , ’ Ju „„ ,, ’A. ““gusztusra 28.80, szeptember—deczem­berre 27. //. Liszt (8 márkás) májusra 65.*/., júniusra 64.*/, julius—augusztusra (9 márkás) 62.90. szeptember-dec^m! szeptember13 k­'U’ 1TM1"8TM 74-V‘-JuUus-augusztusra iunio­rr 6^T imiu0 mberre 76-V‘- Szesz máj­usra 62-3/‘S­cZbsrre 60*’/ J^nM u ztusra 62.*/,, szeptember-de­-T5, ; SX~ J Va’ 11SZt b8tSSa- TÖbW csendes­. Ham­burg, május­ 30. Búza májusra 215 — 205US J­Ub“Sra 213'~, nyugodt. — Bors május—júniusra 4V’ n^ ^Ta m'7’ Wolt- “ Olaj 'helyben 54./„ májusra 54.*/., nyugodt. — S­z e s­z májusra ——, május juniusra 48—, június—júliusra 48—, július— augusztusra 48— szilárd. _ Időjárás : szép. ’ J­llat ’ május 30, Kőolaj Newyork 8—. Kő-FuvarP4!*/a4dellahla 7 /“ Liszt 475-~- Vörös buza 128.­, Értéktőzsdék. Bécs, máj. 31. (Magyar ért. zárlatja.) Magv. földte­­herm. kötv. 98.30. Erdélyi földteherm­. kötv. 97.*/. Mae­v­­záloglevél 102.60. — Erdélyi vas. 166.*/,. Magy. keleti vas 96.90. Magy. sorsjegy 124.50. Szőlődézsmav. 95.50. Arany­­járadék 117.70. Tiszavölgyi sorsjegyek 114.50. Magy. vasúti kölcsön 135—. Magy. hitel 361.25. Alföld 176.50 Magyar északkel. 165.25. Keleti vasúti elsőbbs. 91.30. Tiszai vasút 249.50. Magy. leszámítoló bank 151—. Kassa-oderbergi vasút 152.—. Magyar papirjáradék 91.80. Bécs, máj. 31. (Osztrák ért. zárlatra.) Hitelrészvény 359.—, ,Lc°’bard 129.*/,. Aranyjár. 95—. London 117.05. Galicziai 325.*/,. 1864-es 178—. 1860-as 132.—. Frankfurt 58.90. Nemzeti bank 836.—. Angol-osztrák bank 151.*/. Államvasut 373.25. Napoleond’or 9.31—. Járadék 76 95. Hi­­telsorjegy 179.75. Porosz pénzutalvány 57.22. Arany 5­51 — Török sorsjegy 28.25. Ezüstjáradék 77.35. BéCS, máj. 31. (Magán forg.) Hitelrészvény 358.70. Magyar hitel 369.50. Lombard 119___ 1864-es — — Ma­gyar aranyjáradék 117.75. Járadék 76.92. Galicziai 326.80. Angol-osztrák 153.—. Államvasut 376.—. 1860-as 298 . M. sorsjegy ——. Napoleond’or 9.32—. Unit­bank 144.25 Osztr. aranyjáradék 96.75. Magyar papirjáradék 91.85. Pécsa­már- 31 . (Ered. sürg.) A mai tőzsde esti forgalma üzlettelen volt. A 9 órai esti zárlatkor : Osztrák hitelrészvények 357.75. Berlin, máj. 31. (Tőzsde.) Államvasutakná hausse uralkodik ; vasutak, bankok kedveltek ; külföldi ér­tékpapirok csendesek. Berlin, máj. 31. (Zárlat.) Papirjáradék 67.20 Magyar aranyjáradék 102.60. 1877. 10 mill. kölcsön 79.*/. Hitelrészvény 629—. Lombard 229—. Kassa-Oderberg 66— Orosz papírpénz 206.10. Ezüstjáradék 67.70. Magy. kincst utalv. ——. K. vasút elsőbbségi kötv. 95.90. Államvasu 655—. Galicziai 141.75. Romániai 67—. Váltóárf. Bécsin 173.40. II. kel. kölcsön —.—. Magyar papirjáradék 83.50 Beruházási kölcsön 59.9. Osztr. papirj. 80.10. Frank­irt, máj. St. (Zárlat.) Papirjáradék 67.­ Osztr. aranyjáradék 83.18. Osztr. hitelrészv. 312.75. Osztr államv.részv. 325.75. Lombard 114.*/,. Magy. Galicz. vas 147.50. Váltóárf. Bécsre. 174.60. Ezüstjáradék 67.93. Magy aranyjáradék 102.75. Osztr. bank.-r. 730—. Galicziai 283.*/. Erzs. nyug. vasút 182.—. Tisz. v. vasúti elsőbbs. 89.*., Kincstári utalvány ——. Magy. papirj. 79.%. 4°/. magyar aranyjáradék 83.%. Frankfurt, máj. 31. (Esti zárt.) Papir­járad. 67.% Osztrák aranyjáradék 83.56. Osztrák hitelrészvények 312.12 Osztrák államvasuti részvények 325.*/,. Lombard 114.37. Magy galicziai vasút 149.—. Váltóárfolyam Bécsre 173.*/,. Ezüst-jára­dék 67.*/,. Magy. arany-járadék 102.62. Osztrák bank-r. 736— Galicziai 286.*/,. Erzs. nyug. vasút 182—. Tiszavilemi vasút elsőbbs. ——. Kincst. utalvány —. Magyar papir-járadék 81.—. Párig, máj. 31. (Zárlat.) 3% Évjárulék 86.15. Tör­lesztési évjár. 87.42. Lombard 282—. Mobilier Hitelrészvét 555—. Magyar jár. 103.50. 5% Évjárulék 119.32. Osztr. állam vasút. 812—. Földhitel 845—, Osztr. földhitelrész. 298— Osztr. ar. jár. 82.%. 32 Uli­za mára majálist rendez. A kisdedek e napot a városli­getben fogják tölteni, vig­játék, mindenféle mulatság és zeneszó mellett. — A nyaralók egészségügyi álla­pot­a. A rendkívüli egészségügyi intézkedések, melyek a fővárosi hivatal részéről a ragályos károk keletke­zése s elterjedésének meggátlása czéljából életbe lép­tettek, mint örömmel értesülünk nemcsak a főváros területére, hanem a kültelkekre s különösen a nyár­olyamán oly túlnépes városligeti s a budai hegyek­en lévő nyaralókra is kiterjednek. Minthogy ezen nyaralók legtöbbjében tényleg egészségügy-ellenes isztátlanság uralkodik, a tiszti főorvosi hivatal uta­sította az illető kerületi orvosokat, hogy a valóban ka­­szárnyaszerű villákat nyaralóinkban tüzetesen vizs­gálják meg s az egészségügyi rendszabályok netáni mellőzéséről a főorvosi hivatalhoz nyomban tegyenek jelentést. — Halálozás: Brill Kálmán, nagykőrösi uradalmi bérlő, 1881. május hó 30-án hétfőn délután elhunyt Budapesten. Napirend junius 1-én. Naptár: Szerda, junius 1. E. kath. Nikodém; prot. Nikodém; görög-orosz: (május 20.) Talalé. — Nap kel 4 6. 7 p. nyug. 7 6. 48 p. — Hold kel 8 6. 2 p. reggel, nyug. 10 6. 45 p. este. — Hold a földtávolban délután 8 órakor, Pestmegye évnegyedes közgyűlése d. e. 10 óra­kor a megyeház nagy termében. Az orsz. magyar iparegyesület építési és építésipari szakosztályának ülése este 7 órakor. (Ferencziek­­hazára s. em.) A mintagymnázium növendékeinek tor­navizsgája a nemzeti tornaegyletben. Margitszigetre közlekedés az összes állomások­tól félóránkint. Katonazene vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton délután. Rimaszombati népzenekar reggel és este naponkint. Képzőművészeti társulat tavaszi kiállítása (II. sorozat) sugárúti palotájában d. e. 9-től d. u. 5-ig. Belépti dij 50 kr. Múzeumban képtár d. e. 9-től d u. 1-ig. Múzeumi könyvtár d. e. 9. d. u. 2-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7-ig. Állatkert nyitva egész nap. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti táviratok. Gabona és árutőzsdék. Berlin, máj. 31. Gabnaüzlet. (Zárlat.) Búza május 228.V«, május—jun. 217.V«. K­o z s helyben 208.—, májusra 205.V«, máj.—jun. 203.*/., szept.—okt. 176.—/.. Zab máj. 155.—, máj.—jun. 154.—. — Repczeolaj hely­ben 52.80. máj.—jun. 52.60, szept.—okt. 54.—.— Szesz helyben 56.80. máj.—jun. 57.40, jun.—jul. 57.40, aug.— szept. 57.—. — A kiviteli kereskedőket érde­kelni fogja, hogy az alsó-ausztriai kereskedelmi ka­mara elhatározta a legnevezetesebb kiviteli adatokat a német konzuláris jelentésekből összeállítani, melyek Oroszország, Románia, Szerbia, Egyiptom, Messina, Ésszak-Amerika, Kuba, Ázsia, Melbourne stb. keres­kedelméről megjelentek. A kamara ezen konzuláris adatokat azért választá ki, mivel köztudomás szerint számos osztrák iparág a német iparczikkekkel verse­nyezve megy amaz országokba s igy a német konzuli jelentések monarchiánkat is érdeklik. A »Fremden­blatt« ez alkalommal nagyon helyesen jegyzi meg azt, hogy saját konzuláris ügyünknek szegénységi bizo­nyítványául szolgálhat az, hogy idegen társulat jelen­téseit kell használnunk, ha külkereskedelmi érde­keinkről tájékozást akarunk nyerni.­­ A kisbirtokosok országos föld­hitelintézete I. évi május hóban 183 kisbirto­kosnak 208.350 frt kölcsönt engedélyezett. — A jelzálog-kölcsön követelések konvertálása. Az osztrák képviselőház e hó 28-án tartott ülésén vita nélkül elfogadta a jelzálog kölcsönök konvertálására vonatkozó törvényjavaslat­­ot a bizottság által módosított szövegezésben.__ A törvényjavaslatnak az a czélja, hogy a jelenlegi drága jelzálogkölcsönöket könnyen át lehessen változtatni olcsó jelzálogkölcsönökre, és­pedig azáltal, hogy a most fennálló magas illetékek ily kölcsönöknél egé­szen elesnek. A kormány a kedvezményt csak a jel­záloghitelintézetekre és azok adósaira akarta kiter­jeszteni. A bizottság ezt nem találta kielégítőnek s úgy módosítá a javaslatot, hogy takarékpénztárak, intézetek s nyilvános számadásra kötelezett alapok is részesüljenek a kedvezményben. Nem szenved kétsé­get, hogy az így módosított törvényjavaslatot az osz­trák felsőház is el fogja fogadni s az rövid idő múlva hatályba léphet. Ez úgy gazdáinkat is érdekelheti, — mert számos magyar gazda van, a ki osztrák intéze­tektől vett fel drága kölcsönöket s ezeket könnyen lehet majd olcsóbb kölcsönökkel kicserélniük. — A pénzpiac­ról ezt írja a londoni »Economist«. A pénzkereslet utóbbi napokban kissé növekedett. A múlt héten a kamatláb 18/*% volt nyílt piac­on, most 17/s%- E keresletet az okozza, hogy a tőzsde sok pénzt von magához, s a londoni tőzsdén 41/1 százalékot is fizetnek. Az üzlet inkább készpénzzel, mint váltókkal vizetik. Ezért kevesebb a váltó, mint rendesen. A bank kamatlába 8­ 5 száza­lék, a nyílt piac­é 5/8 százalékkal alacsonyabb.­­ A bank tartaléka 15.300,000 font sterling, az érczkész­­let 110,000 fonttal növekedett, a jegyforgalom 360,000 fonttal csökkent. A skót bankok által a lon­doni bankból kivett arany még nem térült meg: mint­egy 950,000 font sterling útban van Londonba. Ezen körülményekből azt lehet következtetni, hogy a pénz­­piac­ helyzete még javulni fog. De tekintetbe veendő, hogy egész Európában a londoni piac­on a legolcsóbb a pénz s azért megtörténhetik, hogy a pénzkivitel az országból nagy leend s nem lesz ok a kamatlábat még jobban leszállítani. — A kolozsvári kamarai kerületből egy­hangú panasz érkezik a sok eső által akadályozott mezei munkák elmaradottsága iránt. Egész tavaszon nem lehetett 18—20 munkanapot számitni. A tavaszi vetések elkéstek s az őszi vetés is fenyegetve van. A mezőségen a hegyek csuszakodása gyakori. — Az apahida-deési vasút friss töltéseiben az árvi­zek érzékeny károkat okoztak. — A kolozsvári hitelbank ez évi köz­gyűlése máj. 28-án vo. Az igazgatósági jelentés sze­rint a pénztári forgalom 8 millió, a leszámítoló üz­let 6.2 millió, a zálogkölcsé­­zlet 0.7 millió. Nyerő jövedelem 118.438 frt tiszta vászon 43.598. A Rész­vények osztaléka 21.000 frt darabonkint 7 frt, *­* 14°/0. Korb­oly Bogdán és Sigmond Dezső igazgatósági tagok újból megválasztottak. — Brassói tárházak. Régóta tervben van Brassóban tárházakat építeni. Ez ügyben a város már folytatott is tárgyalásokat a magy. államvasuttal, de sikertelenül. Most a tárgyalások újból fölvetettek, s kilátás van rá, hogy eredményre is fognak vezetni. Ez esetben Románia árukivitelének nagy lerakatait képezhetnék e tárházak s a kereskedelmi forgalmat nagy mértékben könnyitenék, a mire annál inkább szükség van, miután jelenleg úgy a vámkezelés mint az áruk betározása roppant nagy nehézségekkel jár. — Az isztmusi szoros átmetszése. Athénéből jelentik, hogy a kormány engedélyt adott Lessepsnek az isztmusi földszoros átvágására. E föld­szoros átvágását már az ó­korban tervezték s csodál­ni lehet, hogy az egész mostanig elmaradt. A világ­kereskedelem útját e csatorna több irányban nagyon megrövidítheti s kivált a levantei kereskedelemnek nagy mértékben hasznára lesz. A földszoros legkeske­nyebb helyén 18000 láb széles. E helyen már az ókor­ban készítettek egy gördülő pályát, a melyen a kisebb hajók egyik tengerről a másikba gördítettek át s való­színű, hogy azon a helyen fog most csatorna ásatni.­­ A trieszti szabad kikötő kér­dését tárgyalta tegnap az osztr. nemzetgazdasági bi­zottság. Dr. Kr­a­­­c­s előadó a kérdés felett indokolt napi­rendretérést hozott javaslatba. Szerinte a vám­­kürzet meghagyása csak káros lehetne, minthogy Dalmátiánál is beigazult ez s ezért a kérvény el­ejtését javasolja. Vizetich azonban azt tartja, hogy Triesztnek nagy hasznára volna, ha szabad ki­kötője meghagyatnék s kívánatosnak mondja a város érdekében a vasúti összeköttetések szaporítását is. Erre Halvich arra érvelt, hogy a szabad kikötő pri­vilégiumának megszüntetése életbe vágó kérdés Ist­­riára nézve, mert kereskedelme nem fejlődhetik, míg Trieszt szabadkikötő marad. Kérdi Pino b. kereske­delmi minisztert, hogy Magyarországgal történt-e már megegyezés a trieszti szabadkikötő megszünte­tése tárgyában. Erre Pino­t. azt válaszolja, hogy az osztrák kormány Magyarországgal még nem egye­zett meg a fiumei és trieszti szabadkikötők eltörlése iránt. Mire dr. Halvich felemlíti, hogy a miniszter előde Korb báró kijelenté, hogy a magyar kormány még az ő minisztersége alatt elvben beleegyezését adta abba, hogy a fiumei szabadkikötő eltöröltessék, ezért kéri a kormányt, terjesztené elő mielőbb a tri­eszti szabadkikötő eltörlésére vonatkozó javaslatot is. Végül Ma­g­g indítványa alapján kimondatott,hogy az isztriai és dalmácziai vámkürzetek eltörlésének hatását tanulmányozza a kormány s aztán hozza javaslatba a szabadkikötőnek eltörlését Triesztben oly módon, hogy Trieszt, mint kereskedelmi emporium annak kárát ne vallja. Budapesti áru- és értéktőzsde* Gabonatőzsde. Délután. Élénk hangulat mellett az irányzat szilárd, az átállás változatlan maradt. Köttetett: Bánsági tengeri máj.—júniusra 5000 m. 6.37. Bánsági tengeri jul.—aug.-ra 2500 m. 6.45.— Oláhországi tengeri jul.—augusztusra 2500 m. 6.38. Bánsági tengeri aug.—szept. 2500 mmá­­zsa 6.52. Bánsági repcze jul.—aug. 500 mmázsa 117/8.Esti Jegyzés : Szokványbuzaőszre 10.80—10.82. Bánsági tengeri május — júniusra 6.36—6.38. Szokványzab őszre 6.50—6.55. Káposztarepcze aug.—szeptember­­re 12 Ya—128/s. É­rtéktőzsde. Az esti tőzsde gyenge forgalom mellett igen szilárd volt. Osztrák hitel 358,20 és 358 közt moz­gott üzlettelenül. M. leszámítoló bank 152 keresve. Magyar papírjáradék 92.05 köttetett, Drasche-féle téglaégető 150 kínálva.________________________ A szelvénykamattáblát május 31-től június 6-ig a május 31-diki esti lapban találja az olvasó. Felelős szerkesztő : JÓSAI MÓR, A közönség köréből. »A II. kerületi szabadelvű párt végrehajtó bi­zottságánál eddigelé a Darányi-párthoz csatlakozott választó­polgárok jelentették ki, hogy nevük megkér­dezésük és beleegyezésük nélkül került a Mednyánsz­­ky-párt falragaszaira s ezen eljárás ellen határozottan tiltakoznak : Ascher Antal fazekas, Augenstein Dávid ház­­tulajdonos, Beck József háztulajdonos, Berger Mór czipész, Bognár Antal háztulaj­d., dr. Eglenberg Sán­dor orvos, Faulhaber Károly háztulajd., Fetsch Alaj. háztulajd., Finály Jakab háztulajd., Firneisz József telektulajd., Gagicser János háztulajd., dr. Goldberg Irafael rabbi, Haselberger Imre kereskedő, Heinrich Ödön ny. tanácsnok, Klose Róbert kéményseprő, Kró­­ner Pál ellenőr, ifj. Kubányi József cselédszerző, Nav­­ratil Vilmos kefekötő, Pfeifer János háztulajd., Pra­­schak József szatócs, Prokesch Antal házt., Reviczky János számtiszt, Schnitzer Manó szobafestő, Schuh­­mayer Mátyás háztul., Seemann Prokob házt., Singer Antal pék, Sturm János szatócs, Tóth Antal kárpi­tos, Ulrich Endre asztalos, Unger Ferencz háztulajd., Unger Lajos számtiszt, Wegerer András háztulajd.« A párt j­egyzőj­e. Nemzeti színház. Ma, jun. 1-én. A Fourchambault­­család Szinmű 5 felv. Irta Augier Emil. Ford. Fáy J. Béla. Fourchambault Szigeti J. Fourschambaultné Prielle C. Léopold Halmi Blanche Márkus E. Br. Bastiboulois Vízvári Bernárdné Felekiné Bernárd Nagy Imre Letellier Marie Helvey L. Inas Sebestyén Szolga Tóth Kezdete 7­ órakor. Népszínház. Ma, jun. 1-én. TISZTURAK a zárdában. Mari Vadnai V. Gontrán de Szolánzs Kápolnai Nárszisz de Brisszak Victor Bridén abbé Rigober Fisár fogadós Szimona Zsákklin Zsannton Klodin Margott Apácza fejede­lem asszony Kassai Komáromi J. Újvári Hegyi A. Béni I. Kacsó K. Fabó Sarolta Makróczyné Pártényiné Opportuna, apácza Csatai Zs. Kezdete 7­ órakor. Fővárosi színkör a Krisztina városban. Ma, jun. 1-én, Nyitray Irma felléptével. Károlyi Lajos színigazgató igazgatása alatt adatik: A kornevilli harangok. Operett 3 felv. írták Paul Ferrier és Jules Prével, for­dították Évva L. és Fáy J. Béla. Zenéjét szerzette Louis Varney. Ponkurlé gr. Együd Luiza Komáromi M. Regényes operette 4 felv. Szö­vegét írták Clairville és Ch. Gabet, fordította Rákosi Jenő. Zenéjét szerző Róbert Plan­­quette. Kezdete 7 órakor.

Next