A Hon, 1881. október (19. évfolyam, 269-299. szám)
1881-10-01 / 269. szám
kekkel. A levelező ugyan hiúknak igyekszik bizonyitgatni Taaffe gróf eme számításait, de mi meg ezen igyekezetet találjuk nagyon hiúnak s inkább arra számítottnak, hogy Németországban kedvező színben tüntesse föl Herbst és társainak újabb manőverjét. Mert bizonyos az, hogy Ausztriát nem egyedül a német néptörzs lakja; nagy számban vannak a különféle szláv népfajok is. Ez ugyan még nem határozna, de határoz az, hogy eme szláv fajok közül némelyek, mint a csehek és lengyelek, kultúra és intellektuális tekintetben épen nem állnak hátrább az osztrák németeknél s e népfajok még akkor is zúgolódtak az alkotmánypárt uralma ellen, mikor e párt nem volt oly prononcirozott és chauvin német jellegű, mint a minővé lett legújabban. Már most igen könnyen el lehet képzelni azt a nagyfokú zenebonát, elégületlenséget és zavart, ha az alkotmánypárt ilyen szellemben többségre jutva, ismét magához ragadná a kormányt. A korona nem akarhatja, hogy összes szlávjai kövessék a cseh deklaránsok évtizedig tartott passiv politikáját, ami magában véve még a legkisebb rossz lenne, mert szülhetne igen végzetes következményeket is — tekintve Ignatien törekvéseit. A német nemzeti eszme merev módon való előtérbe tolása még Németországra való tekintetből sem lehet kedves a korona előtt, mely látja, tudja, hogy a német birodalomban épen most megy végbe a kibékülés a katholiczizmussal. Ha pedig magyar szempontból vesszük, az alkotmányhívek egyesülési és német verleitásait, azt tapasztaljuk, hogy e párt egészen azon »Deutsche Ztg.« álláspontjára állott, mely vagy centrálparlamentet, vagy perszonáluniót akar. Tehát e szempontból is eltévesztettnek kell mondanunk a »Deutscher klubtervezését.,Denique az alkotmányhivek nem akarnak okulni a maguk kárán sem! — Az orosz császári védőrség reformja. Az orosz hivatalos lapban legközelebb egy az igazgató szenátushoz intézett császári ukáz fog megjelenni, mely által a császári személyes védőrség parancsnokának különös jogok adatnak. Mióta Woroniow-Daskow udvari miniszter lett, Tserewin tábornok neveztetett ki ez őrség parancsnokává. Ez először Plevna előtt tüntette ki magát, ahol az elhunyt császárt egy igen bajos helyzetből elszántsága által segítette ki. Nemsokára rá, mint a kaukázi kozák-dandár parancsnoka igen tehetséges lovas vezér hírébe jött. További pályája, mint Lorisz Meikov segéde s rá a belügyminiszter társa,ismeretes. Az ukáz pontjai a következők lesznek: A védőrség (ochrana) parancsnoka a császári udvar parancsnoka lesz. Egyenesen a császárnak van alávetve és mindig szabad bejárata van hozzá. Oly dolgokban, melyek a császár személyes biztosságát illetik, az állami kormányzat minden ágának és a független ressortoknak is az ochrana feje rendeleteinek kell magukat alávetniük, azonkívül mind e kormányzati ágaknak, mihelyt a császár személye, családja és az államhatalom ellen irányuló dologról értesülnek, azonnal jelentést kell tenniök az ochrana fejének. Ez a neki alárendelt hatóságoknak saját jóváhagyásához képest ad utasításokat. Továbbá azt mondják, hogy az ochrana fejének szabadságában fog állani, hogy a szükséges személyeket maga válaszsza és pedig úgy tisztekből, mint magánhivatalnokokból. Külön alája fognak rendeltetni: egy gyalogtestőrség, egy palota-rendőrség, egy titkos osztály és egy vasúti inspekczió. Felhívás az országos könyvkiállításra. A műipar emelésének és versenyképessége fokozásának egyik leghathatósabb tényezőjét képezik a szakkiállítások. — Ezen bő tapasztalatok által igazolt meggyőződésben a hazai műipar és a közönség műszlésének fejlesztésére hivatottországos magyar iparművészetimúzeum is, — a nagyméltóságú magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter úr helybenhagyásával, időnkint egyes iparágakra vonatkozó kiállítások egész sorozatát tervezi, melyeket jelenben a könyvnyomtatás, könyvdíszítés és könyvkötés termékeinek bemutatásával szándékozik megnyitni. Czélja e kiállításnak a keretébe eső nagyfontosságú iparágaknál, melyeknek közgazdászati jelentősége a közművelődés terjedésével párhuzamosan nőttön nő, azoknak hazánkban történeti kifejlődését, jelen állapotát és követendő mintáit felmutatni. Ehhez képest a kiállítás alkatrészeit képezendik : 1. A nyomtatást megelőző korból, a magyar nyelven írt és a legjelentékenyebb hazai vonatkozású latin kéziratok, valamint egyéb, hazánkban létező oly codexek, melyek kiállításuk fényénél és mintaszerű díszítésénél fogva figyelmet érdemelnek. Itt fognak helyet találni a Corvinkönyvtár maradványai, melyeket úgy a hazai, mint a külföldi könyvtárakból lehetőleg nagy számmal összegyűjteni igyekezünk, és a melyeket még a nagy közönség hazafias kegyelettel fog szemlélni, a miniatűr-festészet művelői és a kaligrafusok, kiknek napjainkban díszoklevelek, feliratok stb. előállítása bő foglalkozást nyújt, haszonnal tanulmányozhatnak. 2. A magyarországi nyomdászat fejlődését feltüntető könyvkiállítás, mely a Magyarországban (bármely nyelven) nyomatott műveket 1711-ig lehetőleg teljesen, azontúl napjainkig az egyes nyomdáknak jellemző vagy díszes kiállítás által feltűnő termékeit fogja magában foglalni. Régibb idő óta fennálló nyomdáink tekintetében óhajtandó, hogy azok az általuk felállításuk óta napjainkig nyomatott munkák kiválóbbjait időrendes sorozatban állítsák ki, s eddigi termékeik teljes jegyzékének kinyomatása által a kiállítás érdekességét és tanulságos voltát emeljék. 3. A magyarországi könyvkötészet régibb díszes példányai mellett az ez idő szerint működő hazai könyvkötők munkáinak kiállítása, mely azt hisszük, ki fogja tüntetni, hogy úgy az alakítás és díszítés szépsége, mint a munka tökéletessége és az előállítás költségei tekintetében a magyarországi ipar vallja a külfölddel a versenyt, és csakhamar a nyomdai példájára a magyarországi megrendelőket a külföld piacától el fogja vonni. 4. Egyes magángyűjtők kiállításai és átalában olajnyomdászati érdekességek, melyek a kiállítás czéljait elmozdíthatják. Így leírjuk egy kiváló gyűjtő ígérete, hogy régi nagy mesterektől származó könyvdiszítményekből álló ritka gazdag gyűjteményét át fogja engedni. A kiállítás történeti részének rendezésére bizottság alakult, mely alulírtakon kívül dr. Ballagi Aladár, Csontosi János, dr. Fraknói Vilmos, dr. Hegedűs Candid Lajos, Majláth Béla, dr. Pulszky Károly, Szilágyi Sándor és id. Szinnyey József urakból áll. A bizottság fentartja magának további, különösen kültagokkal való kiegészítését. Az újabb könyvnyomtatási s könyvkötési kiállítás rendezésére maguk a kiállítók által választandó bizottságok támogatását fogjuk kikérni. A kiállítás, a műcsarnoknak az »Országos magyar képzőművészeti társulat« által átengedett tág és díszes helyiségében jövő 1882-ik évi január hó tizenötödikén fog a nagy közönség számára megnyittatni. Ezek után felhivjuk a hazai közönség szíves figyelmét ezen kiállításra, mely a nemzeti múlt nagy emlékeinek felmutatása mellett jelentékeny gyakorlati czélokat is tart szem előtt. Felkérjük mindazok közreműködését, kik ezen kiállítást részvételük által gazdagíthatják ; — névszerint: a) a hazai könyvtárak őreit és a magángyűjtőket, hogy folyó évi október hó végéig egyelőre az 1711 előtt brmely nyelven kiadott magyarországi nyomtatványaik betűrendes jegyzékét, valamint a kiállításra szánt diszkótések és codexek leírását beküldeni szíveskedjenek; b) a hazai nyomdákat és könyvkötőket, hivatkozva az ez irányban hozzájuk intézett előleges felhívásra, hogy a kiállíttatni kívánt munkák számát, amennyiben még eddig meg nem történt volna, ugyanazon határideig jelentsék be. A kiállítandó tárgyak tényleges beküldésének határidejét a jelentkezőkkel utólag fogjuk közölni, valamint időközben is a kívánandó részletesebb felvilágosításokkal készségesen szolgálandunk. A kiállításra vonatkozó mindennemű közléseket »Országos magyar iparművészeti múzeum Budapesten (sugárút, műcsarnok)« czímzéssel kérjük ellátni. Kelt Budapesten, 1881. szeptember hő 30-ikán. Pulszky Ferencz mint a könyvtárak és múzeumok országos főfelügyelője. Ráth György mint az országos iparművészeti muzeum ideigl. vezetője és felügyelője. Dr. Fejérpataky László mint a kiállítási bizottság jegyzője. Fővárosi ügyek. A fővárosi bejelentési hivatal a lefolyt szeptember hóban hiányos bejelentés miatt 345 egyént büntetett meg 1 órtig terjedő pénzbírsággal. Az eszim alatt befolyt 345 forintnyi összeg a rabsegélyző egylet alaptőkéjéhez csatoltatik. A nádor-szigeti közfürdő építése, — melynek a tervezet szerint még a lefolyt szeptember 15-én kellett volna megnyílnia — oly lassan halad előre, hogy megnyitása november hó előtt aligha lesz eszközölhető. Most a vakolati munkákon dolgoznak, ezt pár nap alatt befejezik s azután hozzá fognak a falak festéséhez s a belső berendezéshez. Hasonló állapotban vannak a mosó konyhák és a szárító padlás, úgy, hogy a fürdőgondnok kénytelenítve érezte magát a tanácsot az építkezés gyorsítása végett megkeresni. Az artézi fürdő látogatottsága az utóbbi hűvös napok alatt nagy mértékben csökkent, mi főképen annak tulajdonítható, hogy a közvetlen omnibusz járatokat a fürdőhöz a tanács még nem rendelte el. A fürdőt fennállása óta, tehát két hó alatt mintegy 8000 ember használta s a bevétel meghaladja az 5000 frtot, ami nagyon is kielégítő eredménynek mondható s fölötte áll a várakozásnak. A budapesti gázgyár ellen, midőn a szerződés újra megköttetett, nem alaptalanul azon nehézségeket hozák föl, amik abból származnak, hogy a társulat székhelye Triesztben van s a társulat idegen. E körülmény most meg fog változni. Pordán Imre a Párisban székelő »Compagnie générale du gaz pour la France et etranger« képviselője ma kérvényt intézett a fővároshoz, annak megengedése iránt, hogy a gázgyárral fennálló szerződés átruháztassék az említett társulatra, a szerződés pontjainak teljes érvényben maradásával s azon határozott kikötés mellett, hogy önálló magyar igazgatás szerveztetik s alakul a magyar kereskedelmi törvény alapján. A kérvényben — melyet a trieszti gáztársulat hasonló kérvénye támogat — az önálló magyar igazgatás hangsúlyozán kívül még az is kiemeltetik, hogy a fővárosra az átruházási engedély egyéb előnyök mellett még azon gyakorlati hasznot is hozza, hogy a társulat, mely többé nem idegen területen székelő társaság fiókjakép szerepel, az adója után fizetett községi pótlékot (mintegy 20—21 ezer forint) egyenesen a főváros házi pénztárába fizeti, míg eddigelég nem jelentéktelen összeg törvény szerint a közmunkatanácsnak fizettetett. A főváros jövő évi kövezési és csatornázási programmját mai rendkívüli ülésén állapíta meg a középítési bizottság. A mérnöki hivatal az ezen rovatok összes költségeit 1.585.300 frtban álltta össze, de a főszámvevő tekintettel arra, hogy a legnagyobb takarékoskodás mellett is 275.000 frt deficittel zárta le a költségvetést, a rovatokon roppant levonásokat tett. Ugyanis mindössze, ezen 1.585.000 írttal szemben, csupán 800.300 frtot vett fel. Ilyeténkép felveendő volna utczák és utak jókarban tartására (érintetlenül) 178.800 frt, átkövezések és kövezetjavításokra (176.800 helyett) 145.700 frt csatornák javítása és tisztogatására (érintetlenül) 31.000 frt, új utak építésére (157.100 frt helyett) 52,100 frt; új követésekre (928,900 frt helyett) 280,000 frt; csatornák építésére 112,600 frt (érintetlenül) összesen 800,300 frt. A bizottság Preuszner és Helfy Ignácz átalános felszólalásai után elhatározta, hogy jelentésében különösen kiemelni fogja újra az 1870. X. tcz. intézkedésének megtartása szükségét, mely a községi bevételek 50°/0-nak hováforditásáról intézkedik s azontúl kimondandó leszen, hogy évközben, ha kedvező körülmények következnek be s feleslegre kilátás lesz, a programmba fel nem vett sürgős követések stb. is teljesíttessenek. A részletes tárgyalásnál a bizottság kénytelen volt azon alapra állni, melyet a főszámvevő kijelölt. Az átkövezésekre felvették a zöldfa-, bálvány-, dohány-, Rottenbitter-, Kisfaludy-, bérkocsis-, futó-, József-, Lutter-utczák egy-egy részét. Uj utakra felvettek mindkét javaslattól eltérőleg 76,400 frtot, s kiépíteni elhatároztak számos budai utat, mik az üdülőhelyekhez és a szomszéd községekhez vezetnek, u. m. a nagy-kovácsi, orbán-hegyi, zugliget-svábhegyi, trombitás utakat, Laszlovszkytól a Fáczánig vivő utat, s még egy svábhegyi utat, továbbá a pesti oldalon a városligeti Gizela-utat a kerepesi út és a keresztúri határig vivő jászberényi utat. Új kövezésekre felvették a főutat a Lipótvárosban, a sugárút mellékén fekvő összes utczákat s számos apró utczát a Józsefvárosban. Járdakövezésre s aszfaltozásra leginkább a budai részen (várkertrakparton, várban, Horváth-kertnél stb.) folytatólagos munkákat jelöltek ki. Ezen czímnél Rupp tanácsnok indítványt tett, hogy tekintettel egy sajnos tapasztalatra — szállító hiányában készültség állt be — a főváros a kimutatott évi kőszükségletnek 20 százalékát maga szerezze be, minek fedezetéül a már megteremtett kezelési alap jelöltetnék ki. Ezen indítvány elfogadtatott. Preuszner javaslatára a ruganyos teherkocsik behozatala iránt tett intézkedések szigorú foganatosítása fog követni. Új csatornázásokra felvették : a budai hegyi vizek levezetési munkáinak megkezdéséül a Diós-árok kiépítését 47,500 fttal, továbbá a Sz.-Rókusz-utcza és országút csatornáinak folytatólagos kivitelét. Ezzel a tárgyalás befejeződött. A fővárosi 3 és 5 millió forintos kölcsönök konversziójának keresztülviteli módozatai felől tárgyaló bizottság mai ülésén befejezte működését, elfogadván a főszámvevő által előterjesztett tervezetet. A munkálat a pénzügyi bizottság legközelebbi ülésén tárgyaltatik. Törvényszéki csarnok. Morei Claudiust a zsarolással vádolt franczia hírlapiról Zoltán vizsgálóbíró tegnap hallgatta ki először. A kihallgatás franczia tolmács közvetítésével történt. Morei beismerte, hogy a panaszos intézet által bűnjelkép bemutatott leveleket és okmányokat ő írta, de tagadta, hogy azokat zsarolási czélzattal irta volna, hanem párisi barátjának megbízásából. A vizsgálóbiró az említett leveleket és okmányokat lefordítás végett egy hites tolmácsnak adta ki s Morei további vizsgálati fogságban tartását rendelte el. Végh Ignácz bűnügyében folynak a tanácskozások a budapesti kir. fenyítő törvényszéknél a vádalá helyezési határozat meghozatala iránt. Az ügy bonyolult természeténél s az iratok nagy halmazánál fogva a határozathozatal néhány napi tanácskozást fog igénybe venni, de már a legközelebbi napokban meg fog hozatni. Meglopott ügyvéd. Par a 11 Ferencz budapesti ügyvéd, mint tartalékos katona részt vett a miskolczi nagy hadgyakorlatokon. Távollétét Rubin Ferencz furfangos asztalos, ki csalás és lopásért már három ízben volt büntetve, az ügyvéd kifosztására használta fel. Egy napon ugyanis azzal állított be a távollevő ügyvéd nejéhez, hogy az ügyvéd úr már pár héttel azelőtt asztalosmunkát ígért neki s hogy ő most ezen munka teljesítése végett jelent meg. Parall neje egy íróasztalt mutatott az asztalosnak, melyen némi javítani való volt s vádlott nyomban hozzálátott a munkához. Munkaközben vádlott az íróasztal fiókját feltörte s abból 101 forint készpénzt s 500 frt értékű letéti jegyeket lopott el, melyekkel, be sem várva kialkudott munkabérét, tovább állott. Később kitűnt a »reparácziója« s letartóztattatott. A mai végtárgyaláson beismerte ugyan a lopást, de tagadta, hogy az asztalt feltörte. Mindezek daczára a törvényszék figyelembe véve vádlott rovott előéletét, 21/s évi börtönbüntetést mért rá. Egiptom jövője. A fenti czím alatt a »Times«-nak egy nemrég keletről visszatért levelezőjétől közölt levél, melyről már röviden megemlékeztünk, így hangzik : Alig hihetem, hogy az angol közönség vagy maga a sajtó is, ama számos csatorna daczára, melyeken keresztül közlemények jönnek hozzá, teljesen felfogni képesek a válság komolyságát, mely a Földközi tenger keleti részén közeledik; oly válságot, mely oly hirtelen nyert látható és kézzel fogható alakot, hogy a kormány bizonytalanságban lehet az iránt, hogyan bánjon el vele. Mi azonban, akik régóta ismerjük a keleti ármányokat, elegendő jelét látjuk a földközi tenger keleti részének partjain készülő eseményeknek, hogy fel legyünk jogosítva a riadalmas kilátásokról oda nyilatkozni, hogy a veszély tisztább felismerése és nagyobb elhatározás nélkül az orvoslás helyreállítására, mint eddig nyilvánult, nagyon is lehetséges, hogy az angol birodalmat fenyegető veszély, mely magában véve is felizgathatja a közvéleményt Angliában ■— t. i. az indiai út áttétele — nem marad az egyedüli. Világos, hogy Egiptom okkupácziója Francziaország és Angolország által együtt keresztül nem vihető, és hogy a mostani állapot fentartása az egyik vagy másik pillanatban lehetetlenség lesz. Ezek oly eshetőségek, melyek a közvéleményt már aggodalommal töltik el és a figyelmet annyira igénybe veszik, hogy semmit se vesznek észre az ott nyilvánvaló veszélyből, mely az aegyei tenger más oldaláról fenyeget, t. i. Görögország okkupácziójából Ausztria-Magyarország által és egy nagy tengeri hatalom alakításából az angol kereskedelmi út vonalának hoszszában az osztrák fegyelem és a görög tengerészek által. Mindenki, aki, mint én, lépésről-lépésre követtem az embereket és intézkedéseket, ismerve a nagy Balkán-hatalom előnyomulását, egy a félsziget feletti teljes hatalom felé, semmit se talál együgyűbbnek, mint e diplomácziai eltagadásokat és kibúvókat, melyek ez előnyomulást leplezik, és egyúttal semmit se talál világosabbnak, mint, hogy minden ármánynak és tárgyalásnak, melyek a legújabb görög kérdés megoldását kisérték, fő czélja volt Preveza és Szaloniki későbbi megszállása Ausztria-Magyarország által. Ha Epirusz és Maczedonia a hatalom birtokában van,akkor Görögország elkerülhetetlenül Ausztria-Magyarország ellenőrzésére, politikai és pénzügyi kormányzata alá jut. Azon a módon, ahogy a dolgok előreláthatólag előre fognak haladni, e kérdés megoldása nem halasztható el évekig. Görögország a belső bénulás oly állapotában van és annyira fenyegeti a tönk, ha mostani bizonytalan állapotában kell megmaradnia, hogy katasztrófának rövid idő alatt be kell állnia , mert egy erős európai hatalom támogatása nélkül Görögország névleg se tarthatja fenn függetlenségét; és minthogy minden görögre nézve az első megfontolásnak a faj minden ágának egyesítésében kell állnia. Epirusz és Maczedónis Ausztria-Magyarország általi megszállásának közvetlen eredménye, mint ezt Athénben is minden józan gondolkodó elismeri, a görög királyság belépése lesz az osztrák-magyar kormányzási rendszer. Ausztria-Magyarország kereskedelmi tevékenysége és kereskedelmi érdekei már jelenleg jelentékenyebbek a Földközi tenger keleti részén, mint bármely más hataloméi, kivéve Angliát, és Görögország által erősödve, ez érdekek a legjelentékenyebbek lesznek, a forgalom növekvő könnyűségével a kikötőkben a vasúti hálózatok és gőzhajós vonalak folytán a vízi utakon Európa, Kelet-Afrika és Kis-Ázsia közt. Egy hatalom állása, azzal a tehetséggel, hogy szervezni és gyökeret verni tud, a minővel Ausztria-Magyarország bíz, mely a görög lakosság egész ereje és hajózási segélyeszközei és oldalt a Levante a legjelentékenyebb állomás fölött az indiai utón rendelkezik, olynemű, hogy az angoloknak fontolóra kell venniök a komplikácziókat, melyek ebből származhatnak. Ausztria-Magyarországról, mint régi és megbízható szövetségesről beszélünk ugyanabban a pillanatban, amelyben Francziaországgal, Anglia ama par excellence szövetségesével szemben az újra helyreállított Európában aggodalmainkat fejezzük ki. Van-e bizalomra érdemesebb szövetség, ha az uralomról van szó ? Bölcs dolog-e, ily fenyítő vesszőt oly hatalom kezére bízni, mely esetleg ellenségünkké lehet ? És ha Ausztria-Magyarország kereskedelmi érdekei oly módon fejlődnek, mint most és összeköttetései a Csöndes Óczeán felé kiterjednek, és ha a közlekedő út másik oldalára a franczia hatalmi érdekek szorulnak, ha ezenfelül e három hatalom egyikének vagy másikának érdekei tevékeny és ügyes módon mindennemű diplomácziai cselszövény alkalmazása által előmozdíttatnak, nem-e a gondtalanság (pococurantism) netovábbja, egy lépést se tenni jövő esetlegességek elleni védelemre, a brit birodalom életérdekeinek ily jelenlegi fenyegetésével szemben semmit se szólni? Azt hiszem, egy okos angolnak se kell itt kérdezni, hogy mi történjék ; maga az óvatosság minden publicista szellemében azt fogja követelni, hogy az Egiptom fölötti ellenőrzést biztosítsuk. Anglia ezt nem kerülheti ki, nem halaszthatja el sokára ; a halogatás és habozás minden napja a dolgot még bajosabbá teszi. Azt tartom, hogy ez az egyetlen czélszerű előrelátás, hogy Egiptom függetlensége és a török elem teljes kiűzése a Vörös tenger hosszában levő területekről leszoríttassék. Az egiptomiak a műveltségre sokkal képesebb nép, mint a törökök, melyek mindenütt akadályai a politikai organizáczió megjavításának ; ha az egiptomi királyság egyszer ismét helyre van állítva és függetlensége Anglia által biztosítva, akkor az indiai ut ép úgy biztosítva van, mint ez Egiptom angol okkupácziója által bekövetkeznék. A török birodalom egy nap, lehet, összeomol , mily hamar fog ez megtörténni, ezzel Anglia legkevésbbése törődik, mihelyt Egiptomot biztosította magának és a bonyodalmak és hadikészülődések, tekintettel a borzasztó keleti kérdésre, Angliára nézve megszűnnek abban a pillanatban, melyben Egiptom biztosan az övé. Azt hiszem, helyes politika lett volna, ha Görögország kiterjesztésére oly módon törekedtek volna, hogy gyakorlati függetlensége biztosítva lett volna, én azonban e kérdést végleg megoldottnak tekintem a Konstantinápoly fölötti határozás által, melynek elkerülhetetlen következménye Görögország függősége volna Ausztria-Magyarországtól és másodsorban az aegyei tenger egész északi partjának nyugodt okkupácziója. Ha Ausztria-Magyarország elég tapintatos, elérni azt, hogy az elkerülhetetlen a görögöknél szíves fogadtatást találjon ; ez a másik eredmény oly könnyűséggel fog elévetni, mely Ausztria-Magyarországot dúsan fogja kárpótolni néhány a görögöknek tett koncesszióért és elég okom van föltenni, hogy már erélyes módon működnek befolyások e czél elérésére.« A HON magántávsürgönyei. Bécs, szept. 30. (E red. sürg.) A »Pol. Corr.« egy sugalmazott berlini levele, megvilágítván a kúriával folytatott tárgyalások lefolyását és jelenlegi állását, konstatálja, hogy Schlözer nem ment tárgyalásokra kapott megbízással Rómába, de azt megkapta, midőn magánbeszélgetésekben biztosították neki a Kúria erre vonatkozó óhaját és az előzékeny fogadtatást. Ha a tárgyalások »befejezését« nélkülözik, félreértik a helyzetet, minthogy nem erről van szó, hanem »a békés együttlét oly állapotához való átvezetésről, mely nem szerződésileg, hanem egy lassan kint szilárduló békés gyakorlat által van szabályozva.« Schlözer vagy más diplomata visszatérését Rómába lehetséges előidézni, ha állandó követség felállítására kerül a dolog, de nem egy bármely nemű szerződés u. n. »megkötése« czéljából. Egy állandó követség felállítása mellett czélszerűségi okok szólnak. Nándorfehérvár, szept. 30. (E red. sü r g.) A »Pol. Corr.« jelentése: A szerb minisztertanács elhatározta, hogy a szávai vasúti híd szerb költségen építendő részére pályázatot hirdet. Bécs, szept. 30. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« egy bukaresti levele szerint ottani politikai körökben azzal az eszmével foglalkoznak, hogy a jelenlegi kamarákat feloszlassák s revideáló kamarák hivassanak egybe, amely dologban a kormánynál főleg egy választási törvény reformjáról van szó szabadelvű értelemben. A dunai kérdést illetőleg a román kormány elhatározta, hogy bármely tekintélynek a Dunán való megtelepedése ellen, kivéve a nemzetközi dunai bizottságot, visszautasító magatartást fog követni. Románia azt ajánlja, hogy ez utóbbit permanensnek kell kijelentei és a parti államok kiküldötteinek bevonásával meg kell bízni a hajózási és folyamrendőrség szabályzatának kidolgozásával a vaskapu-galaczi vonalon. E szabályzat összhangzásba hozandó a dunai torkolatokra nézve fennállóval. Új elvek behozatalának egy kongresszus tekintélyére van szüksége; a nemzetközi bizottság magában véve nincs feljogosítva, hogy a Dunán új tekintélyt teremtsen. A román külügyi hivatal egy e nézpontokat kifejtő jegyzéke hit szerint szétküldetett a külföldi román képviseletekhez. Zágráb, szept. 30. (»D. É.«) A tartománygyűlés mai ülésén mindenekelőtt a regnikoláris bizottság és azután a felirati bizottság tagjai választattak meg. Az utóbbi bizottság 7 tagból áll, melybe a következők választottak: Hrvát Mirko, Inkey b., Miskatovich, Sperecz, Suboticz, és Voncina kormánypártiak és Mrazovics ellenzéki. A bizottság rögtön megalakulván, elnökévé Inkeyt, előadójává Miskatovicsot választotta. A válaszfelirati javaslatot Miskatovich a bizottság vasárnapi ülésén fogja előterjeszteni. Nem hiszik ugyan, hogy a kisebbség egy külön felirattal lépne elő, de ennek daczára igen zajos felirati vita várható. A tartománygyűlés esti ülésében a magyar országgyűlésbe küldendő képviselők választása ejtetett meg; és pedig a felsőházba megválasztottak: Inkey Nándor b. és Kussevich Svetozár; a képviselőházba pedig: Babics Titusz, Barlovics István, Bartolovics Iván, Bedekovics Kálmán, Derencsin Márián, Gyurgyevics Vasó, Hatz Vilmos, Josipovich István, Jozipovics Mirko, Kotur Vasó, Kraljevics Benő, Kresztics Miklós, Loncsarics Márk, Mihalovics K., Miskatovics József, Nugent Arthur gr., Ozegovich Lajos b., Pejacsevics Th. gr., Pok Antal, Poljak Ferencz, Bogulicz Mihály, Rubido Zichy Radoszlav, Seicz Vincze, Sermage Richard gr., Sladovics Mátyás, Stekovics Jován, Subotics Jován, Schram Lipót, Taller Fülöp, Tüköry Alajos, Voncina Iván, Vucsetics István, Vukotinovics Lajos és Zindl Antal választottak. Az eddigi szokás, amely szerint a horvát tartománygyűlés kebeléből a közös magyar országgyűlésre küldendő képviselők mindig a tartománygyűlés többségéből választottak, most is érvényesült. A jogi párt részéről Rukavina báró oda nyilatkozott, hogy az ő pártja sem a választásban részt venni, sem esetleg reá esendő mandátumot elfogadni nem fog. A Mrazovics párt üres szavazójegyeket nyújtott be. A kormánypárt klubja tegnap este alakult meg s Voncinát elnökül, Russevich és Vucatinovicsot alelnökökül választatta meg. A klub határozata folytán ma valamennyi a magyar országgyűlésbe megválasztott képviselő a lemondásra kötelezte magát, mihelyest a határőrvidékiek a tartománygyűlésen megjelennek, hogy akkor azonnal új választás eszközöltethessék. A ma megválasztott képviselők egy része már holnap Budapestre utazik, hogy a képviselőház tisztviselői választásában részt vegyenek. A tartománygyűlés hétfőn tartja legközelebbi ülését, melyen a válaszfelirati javaslat valószínűleg már elő fog terjesztetni. Kolozsvár, szept. 30. (O. É.) A mai lóversenyen a »hölgyek diját« Teleky Géza gr. »Tulipánja,« — a 4000 frankos államdijat Sztáray János gr. »Dagmár«-ja, — a »lovar-egylet« (akadályverseny) diját Merhal hadnagy »Jack«-ja — a harmadosztályú államdijat Wesselényi Miklós »Piros Pannája« és az eladó verseny (egyleti) diját Teleki Géza gr. »Tuipán«-ja nyerték. Kolozsvár, szept. 30. (O. É.) A mariseli biró házánál elkövetett rablógyilkosság tettesei közül tizenhatan le vannak tartóztatva. Négy közülök mindent bevall. Péterffy vizsgálóbíró ma újabban megjelent a helyszínen a további nyomok kutatására. Valószínűnek mutatkozik, hogy az elrablott összeg nagy része is megkerült. Szeged, szept. 30. (D. É.) Szende Béla honvédelmi miniszter október 9-én jön választói körébe. Fogadtatására előkészületek léteznek. Bukarest, szept. 30. (»D. É.«) A király tegnap fogadta Sinaiában Bratiano miniszterelnököt, s tekintettel megrongált egészségére azt ajánlotta neki, hogy teendői elvégzésére válaszszon magának segítségül társat. Mint értesülünk, erre nézve valószínűleg Kantacuzeno György fog kiszemeltetni. — J o z e f i n herczegnő a királyné, édesanyja, néhány napra látogatóba jön Bukarestbe. Bukarest, szept 30. (»D. É.«) Az államadósságok konverziójának keresztülvitelére Berlinbe kiküldött bizottság ide vissza érkezett. Insbruck, szept. 30. (Tartománygyűlés.) A konzervatív többség heves vita után elfogadta azt az indítványt, hogy az autonómiával bíró tiroli városokban terjesszék ki a lelkipásztorsággal foglalkozó papság választási jogát. München, szept. 30. (Országgyűlés.) Az előterjesztett költségvetés 5 milliónyi hiányt mutat fel, melynek fedezésére 20°/0-os adófelemelés vézetett kilátásba. Páris, szept. 30. A franczia-olasz kereskedelmi szerződés iránti tárgyalásokat nem szakították meg, csak félbeszakították. Az olasz meghatalmazottak új utasításokkal fognak ide visszatérni, mire a tárgyalásokat valószínűleg be is fejezik. Sir Charles Dike magánbeszélgetésben oda nyilatkozott, hogy a francziaországgal kötendő kereskedelmi szerződés feletti tárgyalások rendes folyamatot vesznek. Az angol meghatalmazottak azonban Londonba fognak utazni, hogy a kormánnyal értekezzenek. Az »Agence Havas«-nak azt írják Tripoliszból, hogy újra török csapatokat szállítottak partra. Az itt elhelyezett török katonák száma felülhaladja a 12,000-et. A levél bonyodalmak kitörését jelzi. A porta felelős a zavargásokért, melyek oly nagy haderő ideküldése által, daczára a többszöri intésnek, netán ki fognak törni. — Grévy köztársasági elnök szerdán tér vissza Párisba. — A kamarák összehívását október 29-re tűzték ki. Lemberg, szept. 30. A tartománygyűlés elfogadta a Lembergben felállítandó orvosi tanszékre vonatkozó határozati javaslatot. Róma, szept. 30. A kormány táviratot kapott , a Melbourneban székelő olasz konzultól, hogy a megfeneklett »Europa« hajót [szept 22-én ismét megindították. Velencze, szept. 30. A földrajzi kiállítást ünnepélyesen berekesztették. Konstantinápoly, szept.30. T i s so franczia nagykövet sürgős lépéseket tett a portánál a kholera terjedését megakadályozó rendszabályok érdekében. — Erzerumból szept. 28-iki kelettel jelentik, hogy Tsaugri környékén földrengés volt. Több ház és minaret összedült. Tizenkét ember részint életét veszté, részint sérülést szenvedett. — A magyar szent korona országainak vöröskereszt egylete f. hó 28-án a női osztály igazgató választmányi ülését tartotta gróf Zichy Nándorné elnöklete alatt. Mindenekelőtt az elnök jelenté, hogy dr. Abay ezredorvos kíséretében, az egylet által alkalmazott ápolónők képzettsége, s maguk viselete felől meggyőződés szerzendő, bejárta az összes kórházakat, s meggyőződést szerzett, hogy az ápolónők mindenütt kitűnően közmegelégedésre végzik feladatukat. A napirendre térve, a próbaápolónők további alkalmaztatása iránt abban történt megállapodás, hogy az egészségügyi tanács ez ügyben javaslatot terjeszt elő, és a legközelebbi igazgatósági ülésben fog a javaslat értelmében határozat hozatal; ugyanezen ápolónők öltözékének meghatározását az egészségügyi bizottságra bízták. Az ápolónők számára beszerzendő könyvek iránt elhatároztatott, hogy Birotnak a betegápolásról szóló munkája a szerző, illetve a Rudolfinum beleegyezése után magyarra fordíttassék, és minden egyes ápolónő egy példánynyal láttassák el. Bejelentetett továbbá, hogy az előírt vizsgákat több betegápolónő igen jó eredménynyel tette le. A hadügymisztérium által elfogadott sebkötő csomagok készítése iránt határoztatott, hogy, ha ezen csomagoknak nagyban beszerzését az egészségügyi tanács jónak tartja, a fiók-egyletek hivassanak fel, hogy minta szerint készítsenek csomagokat és az egyletek táraiba szállítsák be. A fiók-egyletek által gyűjtött ruhaneműek és kötőszerek tározását a fiók-egyletek elnökei, illetve alelnökeinek lakásán fogják a fiók-egyletek eszközölni. Schmidt Vilnius bécsi gyáros két minta-ágyat ajándékozott az egyletnek drót madraczczal, melyért az egylet köszönetet szavazott az adományozónak. A betegápolónők kérvényei tárgyalására gróf Zichy Nándorné elnöklete alatt, Kralovánszky Istvánné, Német Miklósné és Lindtner Imre igazgató választmányi tagokból álló bizottság küldetett ki. Olvastatott a fővárosi tanács átirata, mely szerint a főváros egy 7652 □ ölnyi területű telket ingyen adott az egyletnek; köszönettel fogadtatott. Gróf Zichy Sándorné 1000 frtot adott át az elnöknek az »Erzsébet« kórházi alapítvány részére, mely adomány által, alaptőkéje most már összesen 27,035 frtot tesz ki. Az adakozónak köszönet szavaztatott meg. Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért. — Megemlítjük ez alkalommal, hogy a napokban ismét több ápolónő fog vizsgát tenni a pesti helyőrségi kórházban. — A csebesített bankjegyekre vonatkozólag, minthogy ilyenek némely postahivatal pénzbeszolgáltatásában is találtattak, a közlekedésügyi miniszter, utalva az ily bankjegyek érvénytelenségét elrendelő pénzügyminiszteri körrendeletre, utasítja a kir. postahivatalokat, hogy ezen bankjegyeket ne fogadják el s a netán már meglevőket kicserélés végett haladéktalanul a postaigazgatósági s onnét az országos főpostapénztárhoz küldjék be. A Göczel Istvánnak adandó diszkard ügyében ma délután 4 órakor értekezlet volt a »Függetlenség« szerkesztőségében. Elnöknek Pázmándy Dénes orsz. képviselő, az eszme megpendítője választatott meg, mire az értekezlet elhatározta, hogy a diszkardra az ország összes magyar iparosai közt pályázatot hirdet. Pályázati feltételek: Készítendő egy magyar alakú diszkard, művészi hüvelylyel, száz körmöczi arany értékben. A pengén arannyal berakott felirat, a markolaton monogramm lesz, mely később közöltetik megbízást