A Hon, 1881. október (19. évfolyam, 269-299. szám)

1881-10-01 / 269. szám

kekkel. A levelező ugyan hiúknak igyekszik bizonyitgatni Taaffe gróf eme számításait, de mi meg ezen igyekezetet találjuk nagyon hiúnak s inkább arra számítottnak, hogy Németországban kedvező színben tüntesse föl Herbst és társainak újabb manőverjét. Mert bizonyos az, hogy Ausztriát nem egyedül a német néptörzs lakja; nagy szám­ban vannak a különféle szláv népfajok is. Ez ugyan még nem határozna, de határoz az, hogy eme szláv fajok közül némelyek, mint a csehek és lengyelek, kultúra és intellektuális tekintetben épen nem állnak hátrább az osz­trák németeknél s e népfajok még akkor is zúgolódtak az alkotmány­párt uralma ellen, mikor e párt nem volt oly prononcirozott és chauvin n­é­m­e­t jellegű, mint a minővé lett legújabban. Már most igen könnyen el lehet képzel­ni azt a nagyfokú zenebonát, elégületlenséget és zavart, ha az alkotmánypárt ilyen szel­lemben többségre jutva, ismét magához ra­gadná a kormányt. A korona nem akar­hatja, hogy összes szlávjai kövessék a cseh deklaránsok évtizedig tartott passiv politiká­ját, a­mi magában véve még a legkisebb rossz lenne, mert szülhetne igen végzetes következ­ményeket is — tekintve Ig­natie­n törek­véseit. A német nemzeti eszme merev módon való előtérbe tolása még Németországra való tekintetből sem lehet kedves a korona előtt, mely látja, tudja, hogy a német biroda­lomban épen most megy végbe a kibékü­lés a katholiczizmussal. Ha pedig magyar szempontból vesszük, az alkotmányhívek egyesülési és n­émet ver­­leitásait, azt tapasztaljuk, hogy e párt egészen azon »Deutsche Ztg.« álláspontjára állott, mely vagy c­entrálparlamentet, vagy perszo­­nál­uniót akar. Tehát e szempontból is elté­­vesztettnek kell mondanunk a »Deutscher klubtervezését.,Denique az alkotmányhivek nem akarnak okulni a maguk kárán sem! — Az orosz császári védőrség re­formja. Az orosz hivatalos lapban legközelebb egy az igazgató szenátushoz intézett császári ukáz fog megjelenni, mely által a császári személyes védőrség parancsnokának különös jogok adatnak. Mióta W­o­­roni­ow-Daskow udvari miniszter lett, Tsere­­w­i­n tábornok neveztetett ki ez őrség parancsnokává. Ez először Plevna előtt tüntette ki magát, a­hol az elhunyt császárt egy igen bajos helyzetből elszánt­sága által segítette ki. Nemsokára rá, mint a kaukázi kozák-dandár parancsnoka igen tehetséges lovas vezér hírébe jött. További pályája, mint Loris­z­ M­e­­­i­k­o­v segé­de s rá a belügyminiszter társa,ismeretes. Az ukáz pont­jai a következők lesznek: A védőrség (ochrana) pa­rancsnoka a császári udvar parancsnoka lesz. Egyene­sen a császárnak van alávetve és mindig szabad bejá­rata van hozzá. Oly dolgokban, melyek a császár sze­mélyes biztosságát illetik, az állami kormányzat min­den ágának és a független ressortoknak is az ochrana feje rendeleteinek kell magukat alávetniük, azon­kívül mind e kormányzati ágaknak, mihelyt a csá­szár személye, családja és az államhatalom ellen irányuló dologról értesülnek, azonnal jelentést kell tenniök az ochrana fejének. Ez a neki alárendelt hatóságoknak saját jóvá­hagyásához képest ad utasításokat. Továbbá azt mondják, hogy az ochrana fejének szabadságában fog állani, hogy a szükséges személyeket maga válasz­­sza és pedig úgy tisztekből, mint magánhivatalno­kokból. Külön alája fognak rendeltetni: egy gyalog­­testőrség, egy palota-rendőrség, egy titkos osztály és egy vasúti inspekczió. Felhívás az országos könyvkiállításra. A műipar emelésének és versenyképessége foko­zásának egyik leghathatósabb tényezőjét képezik a szakkiállítások. — Ezen bő tapasztalatok által igazolt meggyőződésben a hazai műipar és a közönség műszlésének fejlesztésére hivatott­­orszá­gos magyar iparművészeti­­múzeum is, — a nagy­­méltóságú magyar királyi vallás- és közokta­tásügyi miniszter úr helybenhagyásával, időnkint egyes iparágakra vonatkozó kiállítások egész soroza­tát tervezi, melyeket jelenben a könyvnyomtatás, könyvdíszítés és könyvkötés termékeinek bemutatá­sával szándékozik megnyitni. Czélja e kiállításnak a keretébe eső nagyfon­­tosságú iparágaknál, melyeknek közgazdászati jelen­tősége a közművelődés terjedésével párhuzamosan nőttön nő, azoknak hazánkban történeti kifejlődését, jelen állapotát és követendő mintáit felmutatni. Ehhez képest a kiállítás alkatrészeit képe­­zendik : 1. A nyomtatást megelőző korból, a magyar nyelven írt és a legjelentékenyebb hazai vonatkozású latin kéziratok, valamint egyéb, ha­zánkban létező oly c­o­d­e­x­e­k, melyek kiállításuk fényénél és mintaszerű díszítésénél fogva figyelmet érdemelnek. Itt fognak helyet találni a Corvin­­könyvtár maradványai, melyeket úgy a ha­zai, mint a külföldi könyvtárakból lehetőleg nagy számmal összegyűjteni igyekezünk, és a melyeket még a nagy közönség hazafias kegyelettel fog szemlél­ni, a miniatűr-festészet művelői és a kaligrafusok, kiknek napjainkban díszoklevelek, feliratok stb. elő­állítása bő foglalkozást nyújt, haszonnal tanulmá­nyozhatnak. 2. A magyarországi nyomdászat fej­lődését feltüntető könyvkiállítás, mely a Magyarországban (bármely nyelven) nyomatott műveket 1711-ig lehetőleg teljesen, azontúl napjain­kig az egyes nyomdáknak jellemző vagy díszes kiállí­tás által feltűnő termékeit fogja magában foglalni. Régibb idő óta fennálló nyomdáink tekintetében óhaj­tandó, hogy azok az általuk felállításuk óta napjain­kig nyomatott munkák kiválóbbjait időrendes soro­zatban állítsák ki, s eddigi termékeik teljes jegyzéké­nek kinyomatása által a kiállítás érdekességét és ta­nulságos voltát emeljék. 3. A magyarországi könyvkötészet régibb díszes példányai mellett az ez idő szerint mű­ködő hazai könyvkötők munkáinak kiállítása, mely azt hisszük, ki fogja tüntetni, hogy úgy az alakítás és díszítés szépsége, mint a munka tökéletessége és az előállítás költségei tekintetében a magyarországi ipar vallja a külfölddel a versenyt, és csakhamar a nyom­­d­a­i­ példájára a magyarországi megrendelőket a külföld piacától el fogja vonni. 4. Egyes magángyűjtők kiállításai és átalában ola­jnyomdászati érdekességek, melyek a kiállítás czéljait elmozdíthatják. Így leírjuk egy ki­váló gyűjtő ígérete­, hogy régi nagy mesterektől származó könyvdiszítményekből álló ritka gazdag gyűjteményét át fogja engedni. A kiállítás történeti részének rendezésére bi­zottság alakult, mely alulírtakon kívül dr. Ballagi Aladár, Csontosi János, dr. Fraknói Vilmos, dr. He­gedűs Candid Lajos, Majláth Béla, dr. Pulszky Ká­roly, Szilágyi Sándor és id. Szinnyey József urakból áll. A bizottság fentartja magának további, különösen kültagokkal való kiegészítését. Az újabb könyvnyomtatási s könyvkötési kiállí­tás rendezésére maguk a kiállítók által választandó bizottságok támogatását fogjuk kikérni. A kiállítás, a műcsarnoknak az »Országos ma­gyar képzőművészeti társulat« által átengedett tág és díszes helyiségében jövő 1882-ik évi január hó tizenötödikén fog a nagy közönség számára megnyittatni. Ezek után felhivjuk a hazai közönség szíves figyelmét ezen kiállításra, mely a nemzeti múlt nagy emlékeinek felmutatása mellett jelentékeny gyakor­lati czélokat is tart szem előtt. Felkérjük mindazok közreműködését, kik ezen kiállítást részvételük által gazdagíthatják ; — név­­szerint: a) a hazai könyvtárak őreit és a magángyűjtő­­ket, hogy folyó évi október hó végéig egyelőre az 1711 előtt b­rmely nyelven kiadott magyarországi nyomtatványaik betűrendes jegyzékét, valamint a ki­állításra szánt diszkótések és codexek leírását bekül­deni szíveskedjenek; b) a hazai nyomdákat és könyvkötőket, hivat­kozva az ez irányban hozzájuk intézett előleges felhí­vásra, hogy a kiállíttatni kívánt munkák számát, a­mennyiben még eddig meg nem történt volna, ugyan­azon határideig jelentsék be. A kiállítandó tárgyak tényleges beküldésének határidejét a jelentkezőkkel utólag fogjuk közölni, valamint időközben is a kívánandó részletesebb felvi­lágosításokkal készségesen szolgálandunk. A kiállításra vonatkozó mindennemű közlése­ket »Országos magyar iparművészeti múzeum Bu­dapesten (sugárút, műcsarnok)« czímzéssel kérjük ellátni. Kelt Budapesten, 1881. szeptember hő 30-ikán. Pulszky Ferencz mint a könyvtárak és múzeumok országos főfelügyelője. Ráth György mint az orszá­gos iparművészeti muzeum ideigl. vezetője és felügye­lője. Dr. Fej­érpataky László mint a kiállítási bizottság jegyzője. Fővárosi ügyek. A fővárosi bejelentési hivatal a le­folyt szeptember hóban hiányos bejelentés miatt 345 egyént büntetett meg 1 órtig terjedő pénzbírsággal. Az e­szim alatt befolyt 345 forintnyi összeg a rabse­­gélyző egylet alaptőkéjéhez csatoltatik. A nádor-szigeti közfürdő építése, — melynek a tervezet szerint még a lefolyt szeptember 15-én kellett volna megnyílnia — oly lassan halad előre, hogy megnyitása november hó előtt aligha lesz eszközölhető. Most a vakolati munkákon dolgoznak, ezt pár nap alatt befejezik s azután hozzá fognak a falak festéséhez s a belső berendezéshez. Hasonló ál­lapotban vannak a mosó konyhák és a szárító padlás, úgy, hogy a fürdő­gondnok kénytelenítve érezte ma­gát a tanácsot az építkezés gyorsítása végett megke­resni.­­ Az artézi fürdő látogatottsága az utóbbi hűvös napok alatt nagy mértékben csökkent, mi főképen annak tulajdonítható, hogy a közvetlen omnibusz járatokat a fürdőhöz a tanács még nem rendelte el. A fürdőt fennállása óta, tehát két hó alatt mintegy 8000 ember használta s a bevétel meg­haladja az 5000 frtot, a­mi nagyon is kielégítő ered­ménynek mondható s fölötte áll a várakozásnak. A budapesti gázgyár ellen, midőn a szerződés újra megköttetett, nem alaptalanul azon nehézségeket hozák föl, a­mik abból származnak, hogy a társulat székhelye Triesztben van s a társulat idegen. E körülmény most meg fog változni. Por­dán Imre a Párisban székelő »Compagnie générale du gaz pour la France et etranger« képviselője ma kérvényt intézett a fővároshoz, annak megengedése iránt, hogy a gázgyárral fennálló szerződés átruház­­tassék az említett társulatra, a szerződés pontjainak teljes érvényben maradásával s azon határozott kikö­tés mellett, hogy önálló magyar igazgatás szerveztetik s alakul a magyar kereskedelmi törvény alapján. A kérvényben — melyet a trieszti gáztársu­lat hasonló kérvénye támogat — az önálló magyar igazgatás hangsúlyozán kívül még az is kiemeltetik, hogy a fővárosra az átruházási engedély egyéb elő­nyök mellett még azon gyakorlati hasznot is hozza, hogy a társulat, mely többé nem idegen területen székelő társaság fiókjakép szerepel, az adója után fize­tett községi pótlékot (mintegy 20—21 ezer forint) egyenesen a főváros házi pénztárába fizeti, míg eddig­­elé­g nem jelentéktelen összeg törvény szerint a köz­munkatanácsnak fizettetett. A főváros jövő évi kövezési és csa­tornázási programmját mai rendkívüli ülé­sén állapíta meg a középítési bizottság. A mérnöki hivatal az ezen rovatok összes költségeit 1.585.300 frtban álltta össze, de a főszámvevő tekintettel arra, hogy a legnagyobb takarékoskodás mellett is 275.000 frt defic­ittel zárta le a költségvetést, a rovatokon roppant levonásokat tett. Ugyanis mindössze, ezen 1.585.000 írttal szemben, csupán 800.300 frtot vett fel. Ilyeténkép felveendő volna utczák és utak jókar­ban tartására (érintetlenül) 178.800 frt, átkövezések és kövezetjavításokra (176.800 helyett) 145.700 frt csatornák javítása és tisztogatására (érintetlenül) 31.000 frt, új utak építésére (157.100 frt helyett) 52,100 frt; új követésekre (928,900 frt helyett) 280,000 frt; csatornák építésére 112,600 frt (érintet­lenül) összesen 800,300 frt. A bizottság Preuszner és Helfy Ignácz átalános felszólalásai után elhatározta, hogy jelenté­sében különösen kiemelni fogja újra az 1870. X. tcz. intézkedésének megtartása szükségét, mely a községi bevételek 50°/0-nak hováforditásáról intézkedik s azontúl kimondandó leszen, hogy évközben, ha ked­vező körülmények következnek be s feleslegre kilátás lesz, a programmba fel nem vett sürgős követések stb. is teljesíttessenek. A részletes tárgyalásnál a bi­zottság kénytelen volt azon alapra állni, melyet a fő­számvevő kijelölt. Az átkövezésekre felvették a zöldfa-, bálvány-, dohány-, Rottenbitter-, Kisfaludy-, bérkocsis-, futó-, József-, Lutter-utczák egy-egy részét. Uj utakra fel­vettek mindkét javaslattól eltérőleg 76,400 frtot, s kiépíteni elhatároztak számos budai utat, mik az üdülő­helyekhez és a szomszéd községekhez vezetnek, u. m. a nagy-kovácsi, orbán-hegyi, zugliget-svábhegyi, trombitás utakat, Laszlovszkytól a Fáczánig vivő utat, s még egy svábhegyi utat, továbbá a pesti oldalon a városligeti Gizela-utat a kerepesi­ út és a keresztúri határig vivő jászberényi utat. Új kövezésekre felvették a főutat a Li­pótvárosban, a sugárút mellékén fekvő összes ut­­czákat s számos apró utczát a Józsefvárosban. Járda­kövezésre s aszfaltozásra leginkább a budai részen (várkertrakparton, várban, Horváth-kertnél stb.) foly­tatólagos munkákat jelöltek ki. Ezen czímnél Rupp tanácsnok indítványt tett, hogy tekintettel egy sajnos tapasztalatra — szállító hiányában készültség állt be — a főváros a kimutatott évi kőszükségletnek 20 szá­zalékát maga szerezze be, minek fedezetéül a már megteremtett kezelési alap jelöltetnék ki. Ezen indít­vány elfogadtatott. Preuszner javaslatára a ru­ganyos teherkocsik behozatala iránt tett intézkedések szigorú foganatosítása fog követni. Új csatornázások­ra felvették : a budai hegyi vizek levezetési munkái­nak megkezdéséül a Diós-árok kiépítését 47,500 fttal, továbbá a Sz.-Rókusz-utcza és országút csatornáinak folytatólagos kivitelét. Ezzel a tárgyalás befejeződött. A fővárosi 3 és 5 millió forintos kölcsönök konversziójának keresztülviteli módo­zatai felől tárgyaló bizottság mai ülésén befejezte működését, elfogadván a főszámvevő által előterjesz­tett tervezetet. A munkálat a pénzügyi bizottság leg­közelebbi ülésén tárgyaltatik. Törvényszéki csarnok. Morei Claudiust a zsarolással vádolt fran­­czia hírlapiról Zoltán vizsgáló­bíró tegnap hall­gatta ki először. A kihallgatás franczia tolmács köz­vetítésével történt. Morei beismerte, hogy a panaszos intézet által bűnjelkép bemutatott leveleket és ok­mányokat ő írta, de tagadta, hogy azokat zsarolási czélzattal irta volna, hanem párisi barátjának meg­bízásából. A vizsgáló­biró az említett leveleket és okmányokat lefordítás végett egy hites tolmácsnak adta ki s Morei további vizsgálati fogságban tartását rendelte el. Végh Ignácz bűnügyében folynak a tanács­kozások a budapesti kir. fenyítő törvényszéknél a vádalá helyezési határozat meghozatala iránt. Az ügy bonyolult természeténél s az iratok nagy halmazánál fogva a határozathozatal néhány napi tanácskozást fog igénybe venni, de már a legközelebbi napokban meg fog hozatni. Meglopott ügyvéd. P­a­r a 11 Ferencz buda­pesti ügyvéd, mint tartalékos katona részt vett a mis­­kolczi nagy hadgyakorlatokon. Távollétét Rubin Ferencz furfangos asztalos, ki csalás és lopásért már három ízben volt büntetve, az ügyvéd kifosztására használta fel. Egy napon ugyanis azzal állított be a távollevő ügyvéd nejéhez, hogy az ügyvéd úr már pár héttel azelőtt asztalosmunkát ígért neki s hogy ő most ezen munka teljesítése végett jelent meg. Parall neje egy íróasztalt mutatott az asztalosnak, melyen némi javítani való volt s vádlott nyomban hozzálátott a munkához. Munkaközben vádlott az íróasztal fiókját feltörte s abból 101 forint készpénzt s 500 frt értékű letéti jegyeket lopott el, melyekkel, be sem várva ki­alkudott munkabérét, tovább állott. Később kitűnt a »reparácziója« s letartóztattatott. A mai végtárgya­láson beismerte ugyan a lopást, de tagadta, hogy az asztalt feltörte. Mindezek daczára a törvényszék fi­gyelembe véve vádlott rovott előéletét, 21/s évi bör­tönbüntetést mért rá. Egiptom jövője. A­ fenti czím alatt a »Times«-nak egy nemrég keletről visszatért levelezőjétől közölt levél, melyről már röviden megemlékeztünk, így hangzik : Alig hihetem, hogy az angol közönség vagy maga a sajtó is, ama számos csatorna daczára, melye­ken keresztül közlemények jönnek hozzá, teljesen fel­fogni képesek a válság komolyságát, mely a Földközi tenger keleti részén közeledik; oly válságot, mely oly hirtelen nyert látható és kézzel fogható alakot, hogy a kormány bizonytalanságban lehet az iránt, hogyan bánjon el vele. Mi azonban, a­kik régóta ismerjük a keleti ármányokat, elegendő jelét látjuk a földközi tenger keleti részének partjain készülő eseményeknek, hogy fel legyünk jogosítva a riadalmas kilátásokról oda nyilatkozni, hogy a veszély tisztább felismerése és nagyobb elhatározás nélkül az orvoslás helyreállí­tására, mint eddig nyilvánult, nagyon is lehetséges, hogy az angol birodalmat fenyegető veszély, mely ma­gában véve is felizgathatja a közvéleményt Angliában ■— t. i. az indiai út áttétele — nem marad az egyedüli. Világos, hogy Egiptom okkupácziója Francziaország és Angolország által együtt keresztül nem vihető, és hogy a mostani állapot fentartása az egyik vagy má­sik pillanatban lehetetlenség lesz. Ezek oly eshetősé­gek, melyek a közvéleményt már aggodalommal töltik el és a figyelmet annyira igénybe veszik, hogy semmit se vesznek észre az ott nyilvánvaló veszélyből, mely az aegyei tenger más oldaláról fenyeget, t. i. G­ö­rög­ország okkupácziójából Ausztria-M­a­­gyarország által és egy nagy tengeri hatalom alakításából az angol kereskedelmi út vonalának hosz­­szában az osztrák fegyelem és a görög tengerészek által. Mindenki, a­ki, mint én, lépésről-lépésre követ­tem az embereket és intézkedéseket, ismerve a nagy Balkán-hatalom előnyomulását, egy a félsziget feletti teljes hatalom felé, semmit se talál együgyűbbnek,­­ mint e diplomácziai eltagadásokat és kibúvókat, me­lyek ez előnyomulást leplezik, és egyúttal semmit se talál világosabbnak, mint, hogy minden ármánynak és tárgyalásnak, melyek a legújabb görög kérdés megol­dását kisérték, fő czélja volt Preveza és Szaloniki ké­sőbbi megszállása Ausztria-Magyarország által. Ha Epirusz és Maczedonia a hatalom birtokában van,akkor Görögország elkerülhetetlenül Ausztria-Magyaror­szág ellenőrzésére, politikai és pénzügyi kormányzata alá jut. Azon a módon, a­hogy a dolgok előrelátható­lag előre fognak haladni, e kérdés megoldása nem halasztható el évekig. Görögország a belső bénulás oly állapotában van és annyira fenyegeti a tönk, ha mostani bizonytalan állapotában kell megmaradnia, hogy katasztrófának rövid idő alatt be kell állnia , mert egy erős európai hatalom támogatása nélkül Gö­rögország névleg se tarthatja fenn függetlenségét; és minthogy minden görögre nézve az első megfontolás­nak a faj minden ágának egyesítésében kell állnia. Epirusz és Maczedónis Ausztria-Magyarország általi megszállásának közvetlen eredménye, mint ezt Athén­ben is minden józan gondolkodó elismeri, a görög ki­rályság belépése lesz az osztrák-magyar kormányzási rendszer. Ausztria-Magyarország kereskedelmi tevé­kenysége és kereskedelmi érdekei már jelenleg jelen­tékenyebbek a Földközi tenger keleti részén, mint bármely más hataloméi, kivéve Angliát, és Görögor­szág által erősödve, ez érdekek a legjelentékenyebbek lesznek, a forgalom növekvő könnyűségével a kikö­tőkben a vasúti hálózatok és gőzhajós vonalak folytán a vízi utakon Európa, Kelet-Afrika és Kis-Ázsia közt. Egy hatalom állása, azzal a tehetséggel, hogy szer­vezni és gyökeret verni tud, a minővel Ausztria-Ma­­gyarország bíz, mely a görög lakosság egész ereje és hajózási segélyeszközei és oldalt a Levante a leg­jelentékenyebb állomás fölött az indiai utón rendel­kezik, olynemű, hogy az angoloknak fontolóra kell venniök a komplikácziókat, melyek ebből származhat­nak. Ausztria-Magyarországról, mint régi és megbíz­ható szövetségesről beszélünk ugyanabban a pillanat­ban, a­melyben Francziaországgal, Anglia ama par excellence szövetségesével szemben az újra helyreállí­tott Európában aggodalmainkat fejezzük ki. Van-e bizalomra érdemesebb szövetség, ha az uralomról van szó ? Bölcs dolog-e, ily fenyítő vesszőt oly hata­lom kezére bízni, mely esetleg ellenségünkké lehet ? És ha Ausztria-Magyarország kereskedelmi érdekei oly módon fejlődnek, mint most és összeköttetései a Csöndes Óczeán felé kiterjednek, és ha a közlekedő út másik oldalára a franczia hatalmi érdekek szorul­nak, ha ezenfelül e három hatalom egyikének vagy másikának érdekei tevékeny és ügyes módon minden­nemű diplomácziai cselszövény alkalmazása által elő­­mozdíttatnak, nem-e a gondtalanság (pococurantism) netovábbja, egy lépést se tenni jövő esetlegességek el­leni védelemre, a brit­ birodalom életérdekeinek ily jelenlegi fenyegetésével szemben semmit se szólni? Azt hiszem, egy okos angolnak se kell itt kér­dezni, hogy mi történjék ; maga az óvatosság min­den public­ista szellemében azt fogja követelni, hogy az Egiptom fölötti ellenőrzést biztosítsuk. Anglia ezt nem kerülheti ki, nem halaszthatja el sokára ; a ha­logatás és habozás minden napja a dolgot még bajo­sabbá teszi. Azt tartom, hogy ez az egyetlen czélsze­­rű előrelátás, hogy Egiptom függetlensége és a tö­rök elem teljes kiűzése a Vörös tenger hosszában levő területekről leszoríttassék. Az egiptomiak a mű­veltségre sokkal képesebb nép, mint a törökök, me­lyek mindenütt akadályai a politikai organizáczió megjavításának ; ha az egiptomi királyság egyszer ismét helyre van állítva és függetlensége Anglia ál­tal biztosítva, akkor az indiai ut ép úgy biztosítva van, mint ez Egiptom angol okkupácziója által bekö­vetkeznék. A török birodalom egy nap, lehet, össze­omol , mily hamar fog ez megtörténni, ezzel Anglia legkevésbbése törődik, mihelyt Egiptomot biztosította magának és a bonyodalmak és hadikészülődések, te­kintettel a borzasztó keleti kérdésre, Angliára nézve megszűnnek abban a pillanatban, melyben Egiptom biztosan az övé. Azt hiszem, helyes politika lett volna, ha Gö­rögország kiterjesztésére oly módon törekedtek vol­na, hogy gyakorlati függetlensége biztosítva lett vol­na, én azonban e kérdést végleg megoldottnak te­kintem a Konstantinápoly fölötti határozás által, melynek elkerülhetetlen következménye Görögország függősége volna Ausztria-Magyarországtól és má­sodsorban az aegyei tenger egész északi partjának nyugodt okkupácziója. Ha Ausztria-Magyarország elég tapintatos, elérni azt, hogy az elkerülhetetlen a görögöknél szíves fogadtatást találjon ; ez a másik eredmény oly könnyűséggel fog elévetni, mely Ausz­­tria-Magyarországot dúsan fogja kárpótolni néhány a görögöknek tett konc­esszióért és elég okom van föltenni, hogy már erélyes módon működnek befolyá­sok e czél elérésére.« A HON magántávsürgönyei. Bécs, szept. 30. (E r­e­d. s­ü­r­g.) A »Pol. Corr.« egy sugalmazott berlini levele, megvilágítván a kúriá­val folytatott tárgyalások lefolyását és jelenlegi állá­sát, konstatálja, hogy­ Schlözer nem ment tárgya­lásokra kapott megbízással Rómába, de azt megkapta, midőn magánbeszélgetésekben biztosították neki a Kúria erre vonatkozó óhaját és az előzékeny fogadta­tást. Ha a tárgyalások »befejezését« nélkülözik, félre­értik a helyzetet, minthogy nem erről van szó, hanem »a békés együttlét oly állapotához való átvezetésről, mely nem szerződésileg, hanem egy lassan kint szilár­duló békés gyakorlat által van szabályozva.« Schlö­­z­e­r vagy más diplomata visszatérését Rómába le­hetséges előidézni, ha állandó követség felállítására kerül a dolog, de nem egy bármely nemű szerződés u. n. »megkötése« czéljából. Egy állandó követség felállítása mellett czélszerűségi okok szólnak. Nándorfehérvár, szept. 30. (E r­e­d. s­ü r g.) A »Pol. Corr.« jelentése: A szerb minisztertanács el­határozta, hogy a szávai vasúti híd szerb költségen építendő részére pályázatot hirdet. Bécs, szept. 30. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« egy bukaresti levele szerint ottani politikai körökben azzal az eszmével foglalkoznak, hogy a jelen­legi kamarákat feloszlassák s revideáló kamarák hi­vassanak egybe, a­mely dologban a kormánynál főleg egy választási törvény reformjáról van szó szabadelvű értelemben.­­ A dunai kérdést illetőleg a román kormány elhatározta, hogy bármely tekintélynek a Dunán való megtelepedése ellen, kivéve a nemzetközi dunai bizottságot, visszautasító magatartást fog kö­vetni. Románia azt ajánlja, hogy ez utóbbit perma­nensnek kell kijelent­ei és a parti államok kiküldöt­teinek bevonásával meg kell bízni a hajózási és fo­lyam­rendőrség szabályzatának kidolgozásával a vas­­kapu-galaczi vonalon. E szabályzat összhangzásba hozandó a dunai torkolatokra nézve fennállóval. Új elvek behozatalá­nak egy kongresszus tekintélyére van szüksége; a nemzetközi bizottság magában véve nincs feljogosítva, hogy a Dunán új tekintélyt teremtsen. A román kül­ügyi hivatal egy e nézpontokat kifejtő jegyzéke hit szerint szétküldetett a külföldi román képvisele­tekhez. Zágráb, szept. 30. (»D. É.«) A tartomány­­gy­űl­és mai ülésén mindenekelőtt a regnikolá­­ris bizottság és azután a felirati bizott­ság tagjai választattak meg. Az utóbbi bizottság 7 tagból áll, melybe a következők választottak: Hrvát Mirko, Inkey b., Miskatovich, Sperecz, Suboticz, és Voncina kormánypártiak és Mrazovics ellenzéki. A bizottság rögtön megalakulván, elnökévé Inkeyt, elő­adójává Miskatovicsot választotta. A válaszfelirati javaslatot Miskatovich a bizottság vasárnapi ülésén fogja előterjeszteni. Nem hiszik ugyan, hogy a kisebb­ség egy külön felirattal lépne elő, de ennek daczára igen zajos felirati vita várható.­­ A tartománygyű­­lés esti ülésében a magyar országgyűlésbe kül­dendő képviselők választása ejtetett meg; és pedig a felsőházba megválasztottak: Inkey Nándor b. és Kussevich Svetozár; a képviselő­házba pedig: Ba­bics Titusz, Barlovics István, Bartolovics Iván, Bede­­kovics Kálmán, Derencsin Márián, Gyurgyevics Vasó, Hatz Vilmos, Josipovich István, Jozipovics Mirko, Ko­­tur Vasó, Kraljevics Benő, Kresztics Miklós, Loncsa­­rics Márk, Mihalovics K., Miskatovics József, Nugent Arthur gr., Ozegovich Lajos b., Pejacsevics Th. gr., Pok Antal, Poljak Ferencz, Bogulicz Mihály, Ru­­bido Zichy Radoszlav, Seicz Vincze, Sermage Ri­­chard gr., Sladovics Mátyás, Stekovics Jován, Subo­­tics Jován, Schram Lipót, Taller Fülöp, Tüköry Alajos, Voncina Iván, Vucsetics István, Vukotino­­vics Lajos és Zindl Antal választottak. Az eddigi szokás, a­mely szerint a horvát tartománygyűlés ke­beléből a közös magyar országgyűlésre küldendő képviselők mindig a tartománygyűlés többségéből vá­lasztottak, most is érvényesült.­­ A jogi párt részé­­ről Rukavina báró oda nyilatkozott, hogy az ő pártja sem a választásban részt venni, sem esetleg reá esendő mandátumot elfogadni nem fog. A Mrazovics párt üres szavazójegyeket nyújtott be.­­ A kormánypárt klubja tegnap este alakult meg s Voncinát elnökül, Russevich és Vucatinovicsot alelnökökül választatta meg. A klub határozata folytán ma valamennyi a magyar országgyűlésbe megválasztott képviselő a le­mondásra kötelezte magát, mihelyest a határőrvidé­kiek a tartománygyűlésen megjelennek, hogy akkor azonnal új választás eszközöltethessék. A ma meg­választott képviselők egy része már holnap Buda­pestre utazik, hogy a képviselőház tisztviselői válasz­tásában részt vegyenek.­­ A tartománygyűlés hétfőn tartja legközelebbi ülését, melyen a válaszfelirati ja­vaslat valószínűleg már elő fog terjesztetni. Kolozsvár, szept. 30. (O. É.) A mai lóverse­nyen a »hölgyek diját« Teleky Géza gr. »Tuli­pánja,« — a 4000 frankos államdijat Sztáray Já­nos gr. »Dagmár«-ja, — a »lovar-egylet« (aka­dályverseny) diját Merhal hadnagy »Jack«-ja — a harmadosztályú államdijat Wesselényi Miklós »Pi­ros Pannája« és az­ eladó verseny (egyleti) diját Teleki Géza gr. »T­u­­­i­p­á­n«-ja nyerték. Kolozsvár, szept. 30. (O. É.) A mariseli biró házánál elkövetett rablógyilkosság tettesei közül tizenhatan le vannak tartóztatva. Négy közülök min­dent bevall. Péterffy vizsgáló­bíró ma újabban megjelent a helyszínen a további nyomok kutatására. Valószínűnek mutatkozik, hogy az elrablott összeg nagy része is megkerült. Szeged, szept. 30. (D. É.) Szende Béla honvédelmi miniszter október 9-én jön választói kö­rébe. Fogadtatására előkészületek léteznek. Bukarest, szept. 30. (»D. É.«) A király teg­nap fogadta Sinaiában Bratiano miniszterelnö­köt, s tekintettel megrongált egészségére azt aján­lotta neki, hogy teendői elvégzésére válaszszon magá­nak segítségül társat. Mint értesülünk, erre nézve valószínűleg Kantacuzeno György fog kisze­­meltetni. — J o z e f i n herczegnő a királyné, édes­anyja, néhány napra látogatóba jön Bukarestbe. Bukarest, szept 30. (»D. É.«) Az államadós­ságok konverziójának keresztülvitelére Berlinbe kikül­dött bizottság ide vissza érkezett. Insbruck, szept. 30. (Tartománygyűl­­­é­s.) A konzervatív többség heves vita után elfo­gadta azt az indítványt, hogy az autonómiával bíró tiroli városokban terjesszék ki a lelkipásztorsággal foglalkozó papság választási jogát. München, szept. 30. (Országgyűlés.) Az előterjesztett költségvetés 5 milliónyi hiányt mu­tat fel, melynek fedezésére 20°/0-os adófelemelés vézetett kilátásba. Páris, szept. 30. A franczia-olasz kereskedelmi szerződés iránti tárgyalásokat nem szakították meg, csak félbeszakították. Az olasz meghatalmazottak új utasításokkal fognak ide visszatérni, mire a tárgyalá­sokat valószínűleg be is fejezik. Sir Charles D­i­­­k­e magánbeszélgetésben oda nyilatkozott, hogy a fran­cziaországgal kötendő kereskedelmi szerződés feletti tárgyalások rendes folyamatot vesznek. Az angol meghatalmazottak azonban Londonba fognak utazni, hogy a kormánnyal értekezzenek. Az »Agence Havas«-nak azt írják Tripolisz­­ból, hogy újra török csapatokat szállítottak partra. Az itt elhelyezett török katonák száma felülhaladja a 12,000-et. A levél bonyodalmak kitörését jelzi. A porta felelős a zavargásokért, melyek oly nagy haderő ideküldése által, daczára a többszöri in­tésnek, netán ki fognak törni. — G­r­é­v­y köztársa­sági elnök szerdán tér vissza Párisba. — A kamarák összehívását október 29-re tűzték ki. Lemberg, szept. 30. A tartománygyűlés elfo­gadta a Lembergben felállítandó orvosi tanszékre vonatkozó határozati javaslatot. Róma, szept. 30. A kormány táviratot kapott , a Melbourneban székelő olasz konzultól, hogy a meg­feneklett »Europa« hajót [szept 22-én ismét megin­dították. Velencze, szept. 30. A földrajzi kiállítást ün­nepélyesen berekesztették. Konstantinápoly, szept.­30. T i s s­o­­ fran­czia nagykövet sürgős lépéseket tett a portánál a kholera terjedését megakadályozó rendszabályok ér­dekében. — Erzerumból szept. 28-iki kelettel jelentik, hogy Tsaugri környékén földrengés volt. Több ház és minaret összedült. Tizenkét ember részint életét vesz­té, részint sérülést szenvedett. — A magyar szent korona orszá­gainak vöröskereszt egylete f. hó 28-án a női osztály igazgató választmányi ülését tartotta gróf Zichy Nándorné elnöklete alatt. Mindenek­előtt az elnök jelenté, hogy dr. A­bay ezredorvos kí­séretében,­­ az egylet által alkalmazott ápoló­nők képzettsége, s maguk viselete felől meggyőződés szer­­zendő, bejárta az összes kórházakat, s meggyőződést szerzett, hogy az ápolónők mindenütt kitűnően­­ köz­­megelégedésre végzik feladatukat. A napirendre térve, a próbaápolónők további alkalmaztatása iránt abban történt megállapodás, hogy az egészségügyi tanács ez ügyben javaslatot terjeszt elő, és a legközelebbi igaz­gatósági ülésben fog a javaslat értelmében határozat hozatal; ugyanezen ápolónők öltözékének meghatá­rozását az egészségügyi bizottságra bízták. Az ápoló­nők számára beszerzendő könyvek iránt elhatározta­tott, hogy Birotnak a betegápolásról szóló munkája a szerző, illetve a Rudolfinum beleegyezése után ma­gyarra fordíttassék, és minden egyes ápolónő egy pél­dánynyal láttassák el. Bejelentetett továbbá, hogy az előírt vizsgákat több betegápolónő igen jó eredmény­nyel tette le. A hadügymisztérium által elfogadott sebkötő csomagok készítése iránt határoztatott, hogy, ha ezen csomagoknak nagyban beszerzését az egész­ségügyi tanács jónak tartja, a fiók-egyletek hivassa­nak fel, hogy minta szerint készítsenek csomagokat és az egyletek táraiba szállítsák be. A fiók-egyletek ál­tal gyűjtött ruhaneműek és kötőszerek tározását a fiók-egyletek elnökei, illetve alelnökeinek lakásán fog­ják a fiók-egyletek eszközölni. Schmidt Vilnius bécsi gyáros két minta-ágyat ajándékozott az egyletnek drót madraczczal, melyért az egylet köszönetet sza­vazott az adományozónak. A betegápolónők kérvé­nyei tárgyalására gróf Zichy Nándorné elnöklete alatt, Kralovánszky Istvánné, Német Mik­­lósné és Lindtner Imre igazgató választmányi tagokból álló bizottság küldetett ki. Olvastatott a fő­városi tanács átirata, mely szerint a főváros egy 7652 □ ölnyi területű telket ingyen adott az egyletnek; köszönettel fogadtatott. Gróf Zichy Sándorné 1000 frtot adott át az elnöknek az »Erzsébet« kór­házi alapítvány részére, mely adomány által, alap­tőkéje most már összesen 27,035 frtot tesz ki. Az adakozónak köszönet szavaztatott meg. Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért. — Megemlítjük ez al­kalommal, hogy a napokban ismét több ápolónő fog vizsgát tenni a pesti helyőrségi kórházban. — A csebesített bankjegyekre vo­natkozólag, minthogy ilyenek némely postahivatal pénzbeszolgáltatásában is találtattak, a közlekedés­­ügyi miniszter, utalva az ily bankjegyek érvénytelen­ségét elrendelő pénzügyminiszteri körrendeletre, uta­sítja a kir. postahivatalokat, hogy ezen bankjegyeket ne fogadják el s a netán már meglevőket kicserélés végett haladéktalanul a postaigazgatósági s onnét az országos főpostapénztárhoz küldjék be.­­ A Göczel Istvánnak adandó disz­­kard ügyében ma délután 4 órakor értekezlet volt a »Függetlenség« szerkesztőségében. Elnöknek Páz­­m­á­n­d­y Dénes orsz. képviselő, az eszme megpendí­­tője választatott meg, mire az értekezlet elhatározta, hogy a diszkardra az ország összes magyar iparosai közt pályázatot hirdet. Pályázati feltételek: Készí­tendő egy magyar alakú diszkard, művészi hüvely­­lyel, száz körmöczi arany értékben. A pengén arannyal berakott felirat, a markolaton mo­nogramm lesz, mely később közöltetik megbízást

Next