A Hon, 1882. március (20. évfolyam, 60-89. szám)

1882-03-24 / 83. szám

Westloff indítványát. A 2. czikk vita nélkül fogadta­tott el. A 3. czikkhez, mely a törvény hatályba lépé­sének időpontját állapítja meg, Navaty emel szót és több szónok állításai ellen polemizál. Elnök több­ször arra inti szólót, hogy maradjon a tárgynál, és végül megvonja tőle a szót. A 3. czikk elfogadtatott. A 4. czikk tárgyalása alkalmával C o r o n i­n i a ma­ga és több hasonló helyzetben lévő képviselő nevében kijelenti, hogy a harmadik olvasásban a törvény mel­lett fog szavazni, mert több rendbeli visszásságot és ferdeséget, ha egyelőre is, megszüntet és a kisebbsé­get védi; főleg pedig azért, mert a választási jog ki­­terjesztése nagy haladást képez; ha e jogot csak dí­szítésnek mondják, meg kell vallania, hogy e díszítés igen jól volt választva, mert a czenzus leszállítására vonatkozó határozatok képezték az anyagot a kisebb­ség indítványaihoz. Lehetetlen megtagadni a közre­működését, a­midőn arról van szó, hogy ezer és ezer állampolgárnak megadják a politikai jogot, még ak­kor is, ha tudná, hogy mindannyian az általa val­lott politikai elvekkel ellenkező irányhoz csatlakoz­nának. Ha ennélfogva közte és eddigi elvtársai közt szakadás támad, örvény, mely már legjobb barátját, a ház egyik , legelőbb kelő tagját elnyelte, a hiba csak őt terheli. (Tetszés.) A 4. czikk, továbbá a tör­vény czime és bevezetése elfogadtatott. A törvény második olvasásban elintéztetett. A ma este tartan­dó ülésben a törvény harmadik olvasása fog meg­történni. Bécs, márcz. 23. A képviselőház esti ülésében 162 szavazattal 124 ellenében elfogadta harmadik olvasásban a választási re­formról szóló előterjesztést. Mellette sza­vaztak az egész jobbpárt, a miniszterek, Löblich, Steudel, Kronavetter, Posch, Coronini, Kula­cz­kovszky, Kowalsky, Wurm­­brand, Pajer és Zschok képviselők. Bécs, márcz. 23. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« egy szófiai levele megerősíti, hogy a konzerva­tívok és szabadelvűek közt alkudozások folynak és jó kilátást nyújtanak megegyezésre. A felelős miniszté­rium tervezete hír szerint legközelebb meg fog való­­síttatni és annak alakításával Nacsevics fog meg­­bizatni. Az újon alakított középítési, kereskedelmi és fölmivelési minisztérium vezetésével egyelőre M­i­­chailovics ismert mérnök bízatott meg; végleges betöltése csak Vulkovics miniszter Bécsből való visszatérése után fog bekövetkezni. Bécs, márcz. 23. (Ered. sürg.) Amaz állí­tásnak, hogy Wolkenstein gróf az okkupári tar­tományok annexiója iránt folytat tártgyalásokat, is­mételve a leghatározottabban ellentmondanak. Zágráb, márcz. 23. A költségvetés átalános vitájának megkezdése előtt igen izgalmas jele­net folyt le a tartománygyűlés mai ülésén. Al­kalmat rá a tegnapi jegyzőkönyv hitelesítése adott. M a i c e n (Mrazovicspárti) jegyző határozottan meg­tagadta a jegyzőkönyvbe ama mondat beigtatását, hogy a tegnapi ülésben elfogadtatott az elnök által javasolt mai napirend. tudniillik a költségvetés tár­gyalása. Ennek következtében az ellenzék a házsza­bályok egyik pontjára hivatkozva, nem akart bele­egyezni abba, hogy a költségvetés tárgyalása ma meg­kezdessék. Hrvat elnök kimutatta az ellenzékiekkel szem­ben, hogy az eddigi gyakorlat, és­pedig nem a ko­rábbi, hanem a jelenlegi tartománygyűlés gyakorlata értelmében járt el a napirend megállapításában; egyébiránt a tegnapi ülés végén előterjesztette a mai napirendet, s minthogy nem történt ellenmondás, az elfogadottnak tekintendő. — Pisacsics (Starcse­­vics-párti) azt mondja : a többség kedve szerinti gya­korlatot űz, rabszolgákká, igent mondókká akartak minket tenni. Starcsevics: E tartománygyűlésen még nem jutottam ahhoz, hogy véleményemet elmondhas­sam : a többség nem enged szóhoz jutnom. Ez az el­nök szüntelen félbeszakít »gyakorlata szerint.« Azt hallottam, hogy Bécsben egy csengetyűt vásárolt, mellyel a horvát öntudatot sírba harangozza, és ha ehhez még Budapesten egy másikat vett volna, még­sem használna semmit neki. (Egyik képviselő közbe kiált: Kössétek a csengetyűt a nyakára !) Egy sereg ilyen kifakadással végzi szónok beszédét, kijelentvén, hogy neki úgyis mindegy, akár ma, akár holnap kez­dik a költségvetés tárgyalását. Szólnak még Zsivkovics osztályfőnök, Kussevics és Kamenar, mire a ház elhatá­rozza, hogy az emlitett zármondat a jegyzőkönyvbe pótlólag leu­­gtatandó. M­a i­c e a jegyző ennek daczára vonakodik a mondat bejegyzésétől s midőn a ház ez­zel egy másik jegyzőt biz meg, nagy emfázissal kije­lenti, hogy a jegyzőségről lemond. (Élénk zsiv­ó és taps a baloldalon). Zsivkovics osztályfőnök kéri az ellenzéket, ne kompromittálja a tartománygyűlést és a nemzetet botrányokkal. Erre megkezdődik a költségvetés tárgyalása. Gyurgyevics előadó szakszerű beszédben tüzete­sen indokolja a költségvetést s ajánlja részletes tár­gyalásra. Pisacsics (Szarcsevics-párti) nem fo­gadja el a költségvetést, és a bizottsághoz visszauta­sítását indítványozza, nem különben ellene szól Z­o­­r­i­c­s (Mrazovics-párti.) London, márcz. 23. A bank 3 százalékra szál­lította le a leszámítolási kamatot. Csetinye, márcz. 23. A »Glas Czrnagorcz« Montenegró változatlan semlegességét hangsúlyozza. A fölkelés mielőbbi elfojtását, mint Montenegró szü­netlen megkárosításának okát, óhajtja. Végül az osz­trák-magyar csapatok bátorságát és humanitását el­ismeri. Szófia, márcz. 23. A bolgár csendőrök elfog­tak két török katonát, kik márcz. 21-én bolgár terü­leten 15 marhát raboltak. Pária, márcz 23. A kamara osztályai ma meg­választották a költségvetési bizottságot; a bizottsági tagok nagy többsége pártolja a miniszteri javas­latokat. Pária, márcz. 23. A bank 3,2 százalékra szál­lította le a leszámítolási kamatot. Szentpétervár, márcz. 23. A »Herold« sze­rint tegnap az itteni zsidó gyógyszertártulajdonosok előtt felolvasták a belügyminiszter rendeletét, mely szerint azoknak egy év lefolyása alatt gyógyszertá­raikat nem-zsidóknak kell eladniok. A gyógyszertá­rakban működő zsidó kezelőkkel azonkívül tudatták, hogy a belügyminiszter rendelete folytán működésük az illető gyógyszertárakban a mai naptól fogva meg­szűnik. Szentpétervár, márcz. 23. (Ered. sürg.) F. hó 21-én jelent meg a »Narodnaja Wolja« nihi­lista lap húsz oldalra terjedő száma, febr. 5-ről kel­tezve. Az állítólag Szentpétervárt kiállított lap nyo­mása igen tömött és homályos, és, mint a lap végén olvasható, február 26-án fejeztetett be. A forradalmi párt helyzetéről szóló vezérczikk a szoczialista állás­pontot védelmezi és a forradalmi működés lankadatlan folytatását jelenti be. Az apró közlemények közt különösen az érdekes, mely a »Szent liga« tovább fönnállását konstatálja. Szentpétervár, márcz. 23. A Gacsinában adott díszebéden a czár felköszöntőt mondott V­i­l­­m­o­s császárra, fenséges barátjának és szövetségesé­nek nevezvén őt. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hírek. Szapáry Géza gr. fiumei kormányzó alig érkezett haza, rögtön vissza Budapestre kellett utazni ipja Győry gr. egész­ségi állapotának aggasztó fordulata miatt. — Co­burg Fülöp hg. nejével f. hó­ 22-én reggel Trieszt­be utazott, hova József főherczeg is elkísérte. A meg­előző napon az egész család a velők Rómer Flóris kirándulást tett a tengerre, Abbáziát érintve; azután egy nagy hajó elé mentek, mely az épen beköszöntő sirocco szárnyain tele vitorlákkal a Quarnerot át­szelte, hogy közelről láthassák a vitorlák kezelését. — A magyar nyelv és a tótnáro­­dovczok. A Turócz-Szent-Mártonban megjelenő »Národni Noviny« panaszkodik, hogy a tót národov­­czoknál (naczionalistáknál) igen nagyon kezd terjedni a magyar nyelv. Különösen sajnálattal tapasztalja, hogy a legönérzetesebb tótok is házaikba magyar ne­velőnőket vesznek fel, a­mi nem egyezik meg a tót nemzeti becsülettel. Ha a gyermekek megtanulják a magyar nyelvet, ki vannak téve azon lehetőségnek, hogy megmagyarosodjanak. A nevezett lap felhívja a pártbelieit, hogy ha már a tót nyelv kiszorittatott a közéletből, ne munkálkodjanak közre annak a ma­gán­életből való kiszorításán és neveljék gyermekei­ket tótul, a többi szükséges nyelveket később is el­sajátítják. — Tanulmányi utazás. Dr. E­r­ő­d­i Béla a jövő héten Olaszországba indul, hogy a köz­oktatásügyi miniszter megbízásából az olasz középis­kolákat tanulmányozza. A Pest megye törvényhatósága ma délelőtt folytatta évnegyedes közgyűlését. Mint ren­desen úgy most is az érdekesebb tárgyak a közgyűlés két első napján nyertek elintézést s ez a megyebizott­sági tagokat annyira kifárasztotta, hogy ma már alig volt közülök egy-kettő látható s leginkább csak a központi tisztviselők voltak jelen. A tárgyalás sem tüntetett fel semmi kiválóbb mozzanatot. Jobbára a községi számadások, számvevői jelentések voltak a na­pirenden, s ezeket a számvevői vélemények alapján intézték el. — A főv. szeretetházi egyesület gr. Andrássy Gyuláné elnöklete alatt f. hó 25-én, gyü­mölcsoltó boldogasszony napján d. e. fél 11 órakor a régi városház tanácstermében évi közgyűlést tart, melyre minden tagot és minden érdeklődőt szívesen lát az elnökség.­­ A magyarországi hírlapírók nyugdíjintézete javára újabban következő adományok, ajánlatok s alapítványok érkeztek be az intézet igazgatóságához. A magyar országos bankrészvénytársulat 2000 Írttal az intézet alapi­tói közé lépett; — alapitó lett hasonlóan 2000 frt alapitványösszeggel, a londoni Gresham biztositó intézet is. — A pesti magyar kereskedelmi bank 1000 forintot adományozott az intézetnek, s azt öt év alatt 200 forintos részletekben utalvá­nyozza. — A trieszti Rim­ione Adriatica di Sicurta biztositó társaság 500 frtot adományo­zott a nyugdíjalapra s azt egészben azonnal befizette. — A salgó-tarjáni kőszénbánya társaság 300 frtot,a Gschwindt-féle szeszfőző rész­vény társaság 200 frtot, Gschwindt Mihály ur hasonlóképen 200 frtot adományozott az intézet­nek ; az Első Hazai Takarékpénztár, s az Első Magyar Biztosító Társaság, az intézet régi ala­pítói, az idén is egyenként 200—200 frttal járultak a társaság tőkéje szaporításához ; hasonlóan 200 frtot adott a Pannónia viszontbiztosító intézet igazgató­sága s L­é­v­a­y Henrik úr, az első magyar biztosító igazgatója, régibb 200 frtos adományát 400 frtra emelte; 200 frtot adott még a kőbányai sertés­hizlaló s előlegező részvénytársaság is; az északmagyarországi egyesített kőszénbá­nya és iparvállalat 100 frtot, a Schlick-féle vasöntő és gépgyár részvénytársulat szintén 100 frtot szavazott meg s fizetett be az intézet alap­jára. A fővárosi vigalmak rendezői közül is többen megemlékeztek ez alapról, így a tisztviselők egyesüle­tének bálbizottsága 50 frtot, az iparosok báljának bizottsága 25 forintot, az építés­vezetők és építési iparosok bálbizottsága 86 forint 80 krt szolgálta­tott át. A vidéki pénzintézetek közül utolsó kimuta­tásunk óta a következők emlékeztek meg a nyugdíj­intézetről : A mohácsi takarékpénztár 25 írttal, a jolsvai takarékpénztár 10 írttal, a szécsényi takarék­­pénztár részvénytársaság 25 írttal, a szent­gothárdi takarékpénztár 10 írttal, a nyitrai kereskedelmi és hitelintézet 10 írttal, a szegedi ált. takarékpénztár 50 írttal, a bicskei takarékpénztár 5 írttal, a stanicsicsi takarékpénztár 15 írttal, a békés­csabai népbank 20 forinttal, a csongrád városi takarékpénztár 25 írttal, a ráczkevei takarék­pénztár 10 forinttal, a Nagybánya városi takarékpénztár 10 írttal, a felső­­eőri takarékpénztár szintén 10 írttal. Az adományok és ajánlatok hosszú sorával még nincs kimerítve a rokonszenv minden jele, melyben az intézet részesült. A Franklin-társaság igazgatósága levelet intézett a társaság elnökségéhez, tudatván, hogy az intézet ősz­szel tartandó közgyűlése elé fog javaslatot terjeszteni a hírlapírói nyugdíjalap segedelemben részesítése iránt, s ezenfelül is még számos oldalról igen tetemes segély helyeztetett kilátásba az intézet javára. A sajtó ez alapjának felvirágzására nézve megjegyezzük még azt, hogy összes vagyona, mely dec­ember 31-én 43.630 forint volt, az azóta érkezett adományokkal, ajánlatokkal, tagdijakkal hatvanezer forintnál jóval többre szaporodott. Az igazgatóság köszönetét nyil­vánítja mindazoknak, kiknek ez eredményben ré­sze van. — Magyar nő a Montblancon. A földrajzi társaságnak ma igen érdekes s rendkívül látogatott felolvasó gyűlése volt. Geduly Lajos po­zsonyi ev. superintendens Malvin leánya, Tauscher Ede pozsonyvárosi orvos szép fiatal szőke neje adta elő leírását montbland­ hegymászásának. Az első magyar nő volt, ki e hatalmas hegyóriásra felment a múlt év aug. 3-án. — Hunfalvy János a társulat el­nöke megnyitván az ülést, karon fogva vezette fel Tauschernét előadói székére, hol másfél óra hosz­­száig tartott előadást olvasott fel kissé vontatott s kevéssé modulált hangon, de kitartólag. A túltömött terem meleg levegője olvasás közben egy perezre el­­szédítette, de csakhamar magához tért s mindvégig maga olvasta előadását, bár udvariasságból mások is ajánlkoztak annak befejezésére. Igen csinos hasonlat­tal kezdte, megemlékezvén arról, hogy ha merészség volt neki mint nőnek felmenni a Montblancra, még nagyobb merészség most e fényes közönség előtt elő­adást tartania. De az előadás, melyben csinos hason­latok s képek nagy számmal fordultak elő, szépen sikerült. — Rendőri hírek. Mint a főkapitányságot értesitik, f. hó 19-én éjjel Dunaföldvárott egy isme­retlen, körülbelül 50 éves, magas termetű, őszbeve­­gyült hajú férfi agyonlőtte magát. Nála semmiféle okiratot nem találtak. Öngyilkosságának elkövetése előtt egy pénzes levelet adott fel a postára, mely Steinbach Erzsébet budapesti lakosra volt czimezve. — Lovasberény fehérmegyei községnek 1836-ból származó pecsétje a napokban elveszett. A pecsét tojásdad alakú, 28 mm. magas és 25 mm. széles. Kö­zepén Themis alakja van feltüntetve igen kezdetleges véséssel, s a következő köriratot viseli: »Sig. oppidi L. Berény 1836.« — Tegnapelőtt éjjel több ismeret­len tolvaj hatolt be egyik Csokonai utczai fatárba és ott a deszkákból már felpakoltak, midőn K­a­s­p­e­r Ignácz éjjeli őr észrevette őket és rajtuk ütött. A tolvajok késsel rohantak Kasperra és fejét csúnyán összeszurkálták. Egy szúrás az egész halarczát végig hasította. A rendőri őrjárat eszméletlen állapotban, vérében találta a helyszínen és beszállította a Rókus kórházba. A tettesek megugrottak. Irodalom, tudomány és művészet. — Nemzeti arczképcsarnok l­éte­ti­­­é­s­e volt már az irók­i művészek társaságában Feleki Miklós elnöklete alatt tartott értekezlet tár­gya. Előadó P. Szathmáry Károly volt, ki már lapunkban is megpendítette az eszmét, sürgetvén a hazánkban szét­szórva levő nevezetes arczképeknek vagy azok másolatainak összegyűjtését, hogy azokból később egy boldogabb utókor a nemzeti képcsarnokot megalkossa. Az első czél az anyag összegyűjtése. Nemzeti szempontból múlthatatlanul szükséges ez. Ha kiterjesztenénk e képcsarnokot annyira, hogy abban azok az idegen nemzetiségű jelesek arczképei is helyet nyerhetnének, kik a magyar haza szolgálatá­ban érdemeket szereztek, ezzel bizonyára nagy szol­gálat lenne téve a nemzeti együttérzésnek. De fontos­sága van ez ügynek irodalmi, festészeti és színművé­szeti szempontból is. A képcsarnok arczképfestményei stádiumokul szolgálhatnának az írónak, a festőnek s nagy hasznát vennék a színpadok, a kostum­ok hűsé­ge dolgában. Fontos kérdés a hely kérdése. Az elő­adó megoldva látja ezt abban, hogy a képviselőház új palotát kap, s így helyet enged a főrendiháznak, az meg a nemzeti múzeum helyiségeinek egy részét sza­badítja föl, a­hol a leendő magyar Pantheon gyűj­tési munkája tért nyerhetne. És az egész dolog nem is járna költséggel. Az anyag nagyobbára meg­van, s ennek nagy része is a kormány a hatóságok birtokában, de magánosok is minden kárpótlás nél­kül — remélhető — átengednék a birtokukban levő arczképeket. Végül indítványozó előadó, hogy készít­tessék egy emlékirat a kormányhoz vagy a képviselő­házhoz intézve ez ügyben. A tárgyhoz hozzá szólot­tak Barabás, Frankenburg, Katinelli (Fi­uméból) és Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő, az utóbbi azon indítvánnyal lépve fel, hogy az ügy köttessék össze egy 1884-ben, a budapesti orsz. kiál­­litásssal egyidejűleg tartandó képkiállitással. — Az értekezlet ez indítványokat helyeslőleg fogadta s ki­küldött egy bizottságot : P. Szathmáry Károly, Feny­vessy Ferencz és Barabás urakból, a memorandum elkészítésére s a szükséges lépések megtételére. Ha e memorandum elkészül, újabb értekezletet hívnak össze. — A műcsarnokból. Munkácsy »Krisz­tus Pilátus előtt« czimű képe kiállításakor elkelt 13,568 darab kedvezményes jegy 20 krjával = 2713 frt 60 kr., 2059 jegy 10 krjával = 205 frt 90 kr., 37,453 közönséges jegy 50 krjával = 28,726 frt 50 kr., 6776 egyforintos = 6776 frt; összesen 79,856 jegy kelt el s ezek után befolyt 38,422 frt. A képző­művészeti társulatot illető jövedelem : Belépti jegyek után 10,173 frt 55 kr.; fényképelárusítási jutalék fejében 810 frt, összesen 10,983 frt 55 kr. Ezen jö­vedelem arányában jól meg is adóztatták a képet; összesen 1400 frt adót vetettek ki a festményre. Ez igen lehangoló praec­edens lehet a társulatra nézve a jövő kiállítások rendezésében, mert hasonló megadóz­tatás tudatában igen nehéz lesz a társulatnak valami nevezetesebb művet megszerezni. A társulat igazgató­sága a napokban fogja beadni felebbezését a pénz­ügyi hatóságnál. A kép keretét ma kezdték el becso­magolni és holnapután útnak indítják Párisba.­­ A rendkívüli közgyűlést az igazgatóság április 16-án (vasárnap) d. e. 11. 10 órára fogja egybehívni. Ennek egyedüli tárgyát a társulat alapszabályai néhány pontjának megváltoztatása fogja képezni. — Telepy Károly, a társulat műtárosa tegnap Bécsbe utazott, hogy az ottan április hó közepén megnyitandó nem­zetközi műkiállításon a magyar osztályt rendezze. — A Zichy-kiállítás, melyben Zichy Mihály hírneves festőnk összes művei lettek volna a jövő hóban a mű­csarnokban kiállítandók, közbejött akadályok miatt — a tegnap este Ipolyi Arnold püspök elnöklete alatt tartott igazgatósági ülésen történt elhatározás foly­tán, — ez időre elmarad. A bécsi műkiállítás előmun­kálatainak befejezése után, azonnal hozzá fognak egy nagyobbszabású képárucsarnok berendezéséhez. — A népszínházban Almássy Tihamér pályanyertes népszínműve, a »Milimári« f. hó 31-én kerül színre. A próbákat belőle ma kezdették meg. — A philharmonikusok f. hó 29-én tartják harmadik és utolsó hangversenyöket a Vi­gadó nagytermében, Erkel Sándor vezetése és Grün J. M. a bécsi dalszínház versenymesterének közremű­ködése mellett. A programm a következő: Falusi la­­kodalom, simfonia Goldmarktól. Hegedűverseny Beethoventől. Előadja Grün J. M. Orfeus, simfo­­niai költemény Liszttől. Tragikai nyitány (először) Brahmstól. A társulat kebelében alakutni szándékolt özvegy és árva segélyalap javára tervezett nagy hang­verseny véglegesen elmarad és úgy látszik, hogy az ez irányban megindult üdvös mozgalom is teljesen elalszik. — A könyvészeti kiállításról. A kiállítási szabályzat szerint oly könyvkötői munkák kiállítói, melyeket az e végből alakítandó jury a munka tökéletes voltánál fogva kiemelésre méltóknak talál, a jury határozatát tartalmazó dicsérő oklevelet nyernek. A jury legközelebb fogja megkezdeni műkö­dését. Ezzel kapcsolatban enquete fog összehivatni, melynek feladata lesz felderíteni az okokat, melyek­nek tulajdonítható, hogy a magyaros­­gi használatra szánt könyvek tetemes része még a külföldön kötte­tik. Az enquete egyszersmind az e bajt orvosló intéz­kedéseket is javaslatba fogja hozni. — Az »Augsb. Allgemeine Zeitung« hosszas czikkben figyelmezteti olvasóit e kiállítás érdekes voltára és különösen ki­emeli Dankó könyvornamentikai gyűjteményét, mint olyat, mely a maga nemében páratlan teljességű. — Művész körökben mint a »M. H.« biztos forrásból értesül, mozgalom indult meg, hogy a képzőművészeti társulat igazgatói állására egy népszerű főúr keressék fel. Az illető főúrnak holnap délelőtt egy művészekből álló bizottság fogja ezen tiszteletbeli állást felajánlani, illetve őt ezen állás elfogadására felkérni. — Geológiai múzeum a fővárosban. A magyar földtani intézet alkudozásokat folytat a múzeum-utcza 19. számú ház tulajdonosával az udvar egy részének átengedése iránt. Ezen az intézet egy kioszkot szándékozik emelni és abban a kiválóbb kő­zetekből és ásatag tárgyakból nyilvános geológiai mú­zeumot berendezni. A múzeum meghatározott napo­kon a nagy­közönség számára is nyitva állana. — Zongora­estét rendez az orsz. m. kir. zeneakadémia f. hó 26-án esti 8 órakor saját helyi­ségében a sugárúton. A Händel, Beethoven, Chopin, Rubinstein, Schumann, Heymann, Paganini, Saint- Saëns műveiből összeállított műsorban három hazai zeneszerző művét is látjuk. Volkmanntól az »Ábrándképek«-et,, G­o­b­bi Henriktől egy magyar irályú szonátát, Ábrányitól »Éji kép« czímű szerzeményt adják elő. Az előadók : Mayer Gyula, Nobl Irén, Grünn Ilona, Koderle Róza, Weisz Jó­zsef, Hegyi Géza, Bauholczer Julia, May Ida, Kri­­vácsy Ilona, Krautwald Jozefa, Rausch Károly és Gosztonyi Béla. Napirend: márczius 24-én.­­ Naptár: Péntek, márcz. 24. R. kath. Gábor fő­­angyal; prot. Gábor főangyal; görög-orosz (márcz. 12.) Nicephor patriarcha"; zsidó . (nizzam 4.) Lévi. — Nap kel 5 6. 58 p., nyug. 6 ó. 15 perez. Hold kél 8 óra 35 p. reg., nyug. 3 perez éjfél után. — Mercur naptávolában van és láthatatlan. A természettudományi társulat felol­vasó estéje 6 órakor a vegytani intézetben. Felolvasó: S­a­y Mór. A magyar orvosi könyvkiadó társulat évi közgyűlése d. u. 6 órakor. Schubert-estély a Vigadóban. A ferenczvárosi társaskör felolvasó estéje. Felolvasó : P­u­­­s­z­k­y Ferencz. A budapesti dalárszövetség tánczestéje a Schuszter-féle sörcsarnokban. Könyvészeti kiállítás az akadémiában dél­előtt 9 órától délután 5 óráig. Belépti dij 30 kr. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7-ig. Múzeumi könyvtár délelőtt 9 órától délután 1 óráig. Múzeumban a régiségtár reggel 9 órától délután 1 óráig. H­o­r­v­á­t­h-f­é­l­e »A föld körül« cz. nagy mozgó diorama a sugár­ uton. Áll a­­ k­e­rt nyitva egész nap. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti táviratok. Bécs, márcz. 23. A Länderbank 1881. évi mérlege: Aktivák: készpénzkészlet 1.200,998 frt, váltók 8.887,152 frt, értékpapírok 10.472,963 frt, konzorcziális üzletekben való részvétel 11.187,225 frt, előleg értékpapírokra 20.461,878 forint, tartozék 29.219,778 frt, leltár 75,656 frt. Passzívák: rész­vénytőke 46.825,000 frt, aranyagiptartalék 250,000 frt, rendkívüli tartalékalap 7­023,750 frt, elfogadott váltók 6.932,281 frt, hitelezők 18.157,027 frt, tarta­lékalap dubloz követelések számára 102,549 frt, nye­remény 2.215,044 frt. Nyeremény és veszteség rova­ta: aktíva: kamatok 1.937,265 frt, banküzlet 184,604 frt, áruüzlet 23,078 frt, syndikátusi üzlet 68,310 frt; a passzívák közt a tisztviselők fizetésein, költségeken és adón kívül a veszteség értékpapírokon 68,208 írtra rúg. Az értékpapírállomány: járadékok (mint­­egy 41/1 millió), továbbá földtehermentesítési kötvé­nyek, elsőbbségi kötvények, vasúti papírok és jó ipar­­papírok. Az értékpapírok a márcz. 6-iki árfolyamok szerint vetettek fel a mérlegbe. Gabona és áru­tőzsdék. Berlin, márcz. 23. G a b n a ü z l­e t. (Zárlat.) Búza április—májusra 220.'/«, június—júliusra 219.'/a. — Rozs helyben 166.—, márcziusra 163.V«, ápril—májusra 162.Va­r­­áj­us—júniusra 159 .«. — Zab ápril—májusra 137. '/a­május—júniusra 138.'/a­ — Repczeolaj helyben 55.20, ápr.—máj. 54.90, máj.—júniusra 55.30. — Szesz helyben 45.—, márcziusra 46.40, ápril—májusra 46.70, jun.—jú­liusra 48.—. Cöln, márcz. 23. Búza márcziusra 22.90, májusra 22.25.— Rozs márcziusra 16.35, májusra 15.85. — Rep­czeolaj helyben 30.1/a, májusra 1882. 28.90. Stettin, márcz. 23. (Gabonatőz­sde.) Búza ápr. —májusra 222. — , május—júniusra'­220.—. — Rozs febr. 161.—, ápril—májusra 158.Va- máj.—júniusra —.—. Olaj februárra 55.50, ápril—májusra 55.70. — Szesz helyben 43.'/a, februárra 45.80, ápril—májusra 47.20, jun.—júliusra —.—. —Repcze ápril—májusra —.—, jun.—jul. 258. — . Amsterdam, márcz. 23. (G­abonatőz­sde.) Búza márcz. 321.—, máj. 306.—. Rozs márcz. 181.—, május 181.—. Repczeolaj helyben 33.Va. májusra 82.*/«, őszre 32.’/« tavaszi repcze 350.—, őszre 358.—. FAtris, márcz. 23.[(Áru­tőzsde.) Búza márcz. 30.30, áprilisra 30.30, május—júniusra 30.—, május—augusztusra 29.30. — Kiszt (9 márkás) márcziusra 62.8/a, áprilisra 62.70, május—júniusra­­63.25, május—augusztusra 62.80 — Olaj márcziusra 70.8/*, áprilisra 71.—, májusra augusztusra 72.—/*, szept.—decz. 74.Va. — Szesz márcziusra 60.Va, áprilisra 61.Va, május—augusztusra 62.'/a, szept.— deczemberre 108.—. Búza csendes, liszt, bágyadt, olaj hausse, szesz tartva. — Időjárás : Változó.­ ­Értéktőzsdék. Bécs, márcz. 23. (Magyar ért. zárlatja.) Magy. földte­­herm. kötv. 97.75. Erdélyi földtehermt. kötv. 96.50 Magy. záloglevél 100.50. — Erdélyi vas. 160.—. Magy. keleti vas. 93.75. Magy. sorsjegy 116.75. Szőlődézsmav. 96.25. 6. Arany­járadék 118.55. Tiszavölgyi sorsjegyek 109.50. Magy. vasut­­kölcsön 132.75. Magy. hitel 309.25. Alföld 165.—. Magyar északkel. 158.—. Keleti vasúti elsőbbs. 88 75. Tiszai vasút 247.— . Magy. leszámítoló bank 97.—. Kassa-oderbergi vasút 141.—. Magyar papirjáradék 86.70. BÉCS, márcz. 23. (Osztrák ért. zárlatja.) Hitelrészvény 313.80. Lombard 142.50 Aran­yyár. 83.—. London 120 80. Galicziai 298.—. 1864-es 169.—. 1860-as 129.75. Frankfurt —.—. Nemzeti bank 819.—. Angol-osztrák bank 124.—. Államvasut 306.25. Napoleond’or 9.53­/a. Járadék 74.85. Hi­­telsorjegy 177.—. Porosz pénzutalvány 58.75. Arany 5.62­. Török sorsjegy 23.50. Ezüstjáradék 75.80. BÉCS, márcz. 23. (Esti tőzsde.) Hitelrészvény 313.80. Magyar hitel 309.—. Lombard 142.50. Járadék 74.87. Ga­licziai 298.25. Angol-osztrák 124.50. Államvasut 306.—. Napoleond’or 9.53—. Osztr. aranyjáradék 93.—. 4­/6-os m. aranyj. 87.02. Berlin, márcz. 23. (Zárlat.) Papirjáradék 63.50. Ezüstjáradék 64.40. 4%-os Magyar aranyjáradék 74.10. Magyar állami kötvények —.—. Hitelrészvény 550.—. Osz­trák államvasuti részvények 523.50. Károly Lajos vasut­­részvények 127.—. Romániai vasúti részvények 62.—.Orosz­bankjegyek 204.80. 5 százalékos osztrák papirjáradék 70.1/,. 6 százalékos magyar aranyjáradék 101.—. 5 százalékos ma­gyar papirjáradék 73.50. 5 százalékos keleti vasúti elsőbb­ségi kötvények —.—. Magyar hitelrészvények —.—. Déli vasúti részvények 243.'/a. Kassa-oderbergi vasúti részvények 59.90. 'Váltóárf. Bécsre 169.—. 40.°/a földhitelzáloglevél 57.—. — (Utótőzsde). Hitelrészvény 549.50. Osztrák államvasuti részvények 523.‘/a. Károly Lajos vasúti rész­vények 127.25. Déli vasúti részvények 243.'/a. Berlin, márcz. 23. (T­ő­z­s­d­e.) Mérsékelt üzlet, a londoni diszkonté mérséklése befolyás nélkül. Játékpapírok, bankok ingadozók, végül szilárdak ; vasutak, orosz értékpa­pírok élénkek , bányapapírok kedvetlenek. Frankfurt, márcz. 23. (Zárlat.) Papirjárad. 63.43. Osztr. aranyjáradék 79.—. Osztr. hitelrészv. 274.’/,, Osztr. államv. részv. 261.75. Lombard 120.Vi- Magy. Galicz. vas. 131.18. Váltóárf. Bécsre. 169.95. Ezüstjáradék 64.31. 60/»Magy. aranyjáradék 100.’/, Osztr. bank.-r. 694.—. Galicziai 254.—. Erzs. nyug. vasút 177.—. Tisz. v. vasúti elsőbbs. 85.56. Kincstári utalvány —.—. Magy. papirj. 78 56 4°/a magyar aranyjáradék —.—. 5°/0 osztr. papirjáradék 76.s/8. 4­/a szá­­­zalékos földhitelzáloglevél 80.s/g­ —(Esti forgalom.) Papir­járad. 63.s/a. Osztrák hitelrészvények 1273.75. Osztrák államvasuti részvények 261 50. Lombard 120.75. Ezüst­járadék 63.68. Galicziai 253.75. Friris, márcz. 23. (Zárlat.) 3% Évjárul. 83.15. É­­­lesztési évjár. 84.22. Lombard 310.—. 5°/0 Évjárulék 116.97. Osztrák All­­i vasút 648.—. Osztrák földhitelrészvény 805.—. 4­­/6 magyar aranyjáradék 73.08. Fonalon, márczius 23. (Zárlati árfolyam.) Konzol 101.“/»■ Lombard 12,17. Ezüst 51.,5/x«. Amerikai iOS.’/s. Olasz 79•/,. Váltóárfolyam Bécsre —.—. Papírjára­dék —.—. Ezüstjáradék —.—. Aranyjáradék 72.“/». Ma­gyar aranyjáradék 6 százalékos 99.*/«• 4 százalékos ma­gyar aranyjáradék 83.’/«. Magyar kincstári utalvány —.—. Helyi kamatláb 3»/.. Bankbev. 42.000 font sterl. Bankkiv. —.— font sterling. — A budapesti köztárak nagyérdekü részletes leírását s igen sikerült fénynyomatu részlet­terveit (u. m. alaprajzát, két homlokzatát, hossz- és keresztmetszetét) közli a »Gazdasági Mérnök« legutóbbi száma. Ez országos érdekű s fölötte tanul­ságos ismertetésre jónak látjuk külön is felhívni úgy a műveit gazdaközönség, valamint a szakkörök figyel­mét. Ezenkívül említésre méltónak tartjuk még e va­lóban közhasznú s így bizonyára tömeges pártolásra méltó mezőgazdasági és műszaki hetilapnak következő érdekes és tanulságos czikkeit: A korin­­thusi csatornáról (7 ábrával) T­ü­r­r Istvántól. — A vasutak és csatornák harcza H­e­r­i­c­h Károlytól. — Az aranka-kiválasztó gépek munkaképessége Thail­­m­a­y­e­r Győzőtől. — A must kondenzálásáról (nagy­­érdekű felfedezés a borászat terén) dr. Pillitz Vil­mostól. — A trágyázás befolyása a dohányra. Dr. Kossutány Tamástól. — A színházak tűzbiztos­­ságáról. — Budapesti lakásviszonyok. K­o­l­b­e­n­h­a­­y­e­r Gyulától. — Egy keletfk­er parasztház (2 ábr.) Dr. R­o­d­i­c­z­k­y Jenőtől. — A felvonó vagy emelő csavar (1 ábr.) Neugebaur Sándortól. — A vil­lamosság alkalmazása a mezőgazdaságban. — A sze­gedi városház tervei. — A fiumei kikötő. — A mes­terséges trágyázás. — A lisztgyártás haladása. — Ta­lajjavítások 1881-ben. Kvassay Jenőtől. — A viz­­szabályozási ügyek adminisztrácziójáról. — Lack-féle több vas eke (9 ábr.) — Az aratógépek munkaké­pessége. — A rongyok ipari felhasználása Binder Lajostól. — A gyáripar előfeltételei Felső-Magyar­­országon stb. — Ezeken kívül az apróbb közlemé­nyek rovatában egész sorát találjuk a közhasznú gya­korlati tanácsoknak. Végül fölemlítendőnek tartjuk, hogy a lap rendesen közli az építési és egyéb válla­lati és pályázati hirdetményeket s azok eredményét. A »Gazdasági Mérnök« megjelenik minden héten, díszesen kiállítva, gazdag és változatos tarta­lommal, képekkel és részletrajzokkal. — Előfizetési ára negyed évre csak 2 frt, fél évre 4 frt, egész évre 8 frt. Előfizetéseket még ez év elejétől kezdve is elfogad a kiadóhivatal (Budapest, Kecskeméti­­utcza 17.) — Az első budapesti gőzmalmi részvénytársaság ma délután 3 órakor tar­totta évi közgyűlését Rózsa Lajos elnöklete alatt. Az igazgatóság évi jelentése a lefolyt évet legkedve­zőtlenebbnek mondja a vállalat fennállása óta. Követ­kezménye ez azon visszás konjunktúráknak, melyek­kel az összes hazai malomipar úgy a nyersanyag be­szerzése, valamint termelvényének eladása körül az egész éven át küzdeni volt kénytelen, de a­melyet maguk a malmok is nagy mértékben idéztek elő az által, hogy termelésüket a viszonyokhoz képest nem korlátolták. A jelentés, fájdalommal konstatálja, hogy a múlt év mérlege 112,232 frt 43 kmnyi veszteséggel záródott. Ez igen tetemes veszteségnek oka abban található, hogy az elmúlt évben úgy a budai mint a pesti malomban több igen költséges pótbeszerzést és javítást ezközöltek, minek folytán a malmok az év legjobb üzletszakában szünetelni voltak kénytelenek. Az igazgatóság indítványozza, hogy e veszteség a 200.000 frtnyi nyerességtartalékból fedeztessék. In­dítványozza továbbá, hogy ugyanezen alapból 100.000 frt az 1882 év ápril elsején esedékes részvény-szel­vénynek 50 frttal leendő beváltására fordittassék s a tisztviselőknek 6390 főt szavaztassák meg. A köz­gyűlés a jelentést tudomásul vette, az indítványokat elfogadta s a felmentvényt úgy az igazgatóságnak mint a felügyelő bizottságnak megadta. Végül az igazgatóságba: Idlics, Fl­es­ch és Hürsch, a felügyelő bizottságba Kerber, Löwh, Reisz és Urbanek urak beválasztattak és ezzel a közgyűlés véget ért. •­­ A budapesti kereskedelmi és iparkamara a földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi m. kir. minisztérium részéről azon értesítést vette, hogy miután az osztrák kormány elrendelte, hogy 10,000 klgr. hordképességű közönséges négyke­rekű vasúti kocsikba az osztrák vasutakon legfeljebb 9 db nagy szarvasmarha rakható be, a határon való átrakás és késlekedés elkerülése végett a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium is utasította a hazai vasutakat, hogy Ausztriába menő szarvasmar­ha-küldeményeknél a berakást csak a fent említett határig engedjék meg.­­ A czeglédi takarékpénztár 100 ezer frt alaptőkével 28,265 frt tiszta nyereséget ért el, betétei 725,047 frt, visszleszámítolás 136,155 frt, összes vagyona 1.014,462 frt. Váltókban van 826,722, kölcsönökben jelzálogra 98,266 frt, egyesületi ház 100,000 frt, csányi birtok fölszereléssel 57,780 frt, pénz 8953 frt.­­ Heti lóvásár márczius 23-án. A mai napon tartott heti lóvásárra felhajtatott 211 db ló, ebből eladatott átiratás mellett 78 db, uj lólevél mellett 56 db. — Összes eladás 134 db a vásár köre csekély számánál fogva a helyi szükségre szorítkoz­ván, a forgalom sem tüntetett fel nagyobb keresletet. Az árak közönségesebb igás lovaknál 40 írttól 120 írtig terjedtek dbonkint. — A bécsi vágóra vásárol­tatott 16 db 18 írttól 35 írtig. Gyanús okokból letar­tóztatott 3 db ló. — Marhavásár. A f. é. márczius 23-kán tartott hetivásáron felhajtatott összesen 1131 da­rab nagy és 366 darab apró marha. Ebből eladatott: 28 drb bika drja 85—166 ftig» 925 ökör párja 200—385 5» 150 v. tehén » 136—260 eladatott 69 drbf. tehén drbja 90—178 értig te » 62 $bivaly p. 180—240 » 91* borjú drbja 8—26» » 275 bárány párja 3Va—5 » — 5» birka párja 7—11 Ökörhus 100 klgramja 49—52Va » tehénhus» 47—50» borjúhús» 52—60» bivalyhus» 44—46 nyers szalonna »» 70—72» sertészsírj » 76—80 A budapesti árú- és értéktőzsde. Gabonatőzsde. Délután. A délután folyamán az irányzat ellanyhult. Kö­tések nem történtek. Este jegyeznek: Szokvány búz­a ta­vaszra 11.97—12.—. — Szokvány búza őszre 10.73—10.75. —Bán­sági tengeri május— júniusra 7.20—7.22.— Szokványzab tavasz­ra 7.92—7.97. — Szokványzab őszre 6 58 —6.62 — Káposztarepcze aug.—szeptemberre 13—13.25. Terménytőzsde. Terményekben ismét igen gyenge forgalmunk volt. Disznózsír városi áru hordó nélkül áprilisra 73.50 forinttal kött­etett. Szilva szerbiai zsákáru elsőrendű 12 forinttal köttetett 56 hígként. Értéktőzsde. A tőzsde közgyűlése miatt az üzlet szünetelt. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Nemzeti színház. Ma, márcz. 24-én Először: A KAVIÁR. Bohózat 3 felv. irta Csiky Gergely. Barlangby Újházi Poroszkay Tivadar Vízvári Czili, neje Vizváriné Mariska Csillag T. Lilly, volt légh­a­jósnő Molnárné Oszkár Benedek Maszlag­ gyógy­szerész-segéd Földényi Omor, al­rvos Szigeti Petykó, élelmezé­si biztos Pintér Zughy, ügyvéd Hetényi Eduard, matróz Sántha N­é­p­s­z­í­n­h­á­z. Ma, márcz. 2­4-én BORKÁCSOLÓ Nagy operett 3 felv. Szövegét írták : Zell F. és Genée R. for­dította : Évva Lajos. Zenéje­­szerző Suppé Ferencz. Bakkácscsó Pálmai I. Pietro Solymosi Szkasza Komáromi J. Beatricse, neje Réti Laura­ Lotteringi Kápolnai Izabella, neje Csatai Zs. Lambertucscsó Victor Leronella, neje Belhuminé Fiametta Komáromi M. Peonetta Hatvani Antonio Vámosi P. Egy ismeretlen Füredi Madona Jancofiore Szűcs K. Kezdete 7 órakor.

Next