A Hon, 1882. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1882-04-12 / 100. szám

7. Új kibocsátásnak ne adassák hely, mielőtt az előbbeni teljesen be nincs fizetve. 8. Az első aláírók elővásárlási joga redukáltas­­sék az eredeti jegyzés felére az esetben, ha a kibocsá­tás agióval történik, mely a meglevő tartaléknak megfelel. 9. A visszavásárlási jog csak végrehajtási után legyen érvényes. 10. Saját részvényekre ne legyen szabad köl­csönt adni. 11. A közgyűlésen a szavazati jog akkép sza­bályozandó, hogy minden részvényre egy szavazat essék. 12. Az igazgatókat a közgyűlés válassza. 13. A közgyűlési határozatok kötelező volta 3/4 szavazattöbbségtől téhessék függővé. 14. Máskülönben új közgyűlés hívandó össze, mely 2/8 többséggel határoz. 15. A kereskedelmi törvényszéknél benyújtandó az alapszabálynak határozata a zárszámadások közzé­tételéről és az új közgyűlés összehívásáról. 16. Ha ezen határozatok meg nem tartatnak, legyen joga a kereskedelmi törvényszéknek büntetést mérni az átlagok ellenében. 17. Minden előfordult vagy kilátásban levő veszteség vétessék figyelembe a mérleg összeállításá­nál, s ne legyen szabad azt későbbi évekre átvinni. 18. A kötvények és elsőbbségek kibocsátása ál­lami felügyelet alá helyezendők akkép, mint a jelzá­logbankok záloglevelei kiadása. A magyarországi szeszipar érdekeltjei­nek országos egylete. (L. V.) A szeszadó reformja tárgyában nem rég tartott enquete óta nagy lépést tett a megvalósu­lás felé, az az eszme, hogy a szeszipar érdekeltjei orsz. egyletet alakítsanak. Az érdeklődés, melylyel azt legnagyobb szeszgyárosaink s mezei gazdálkodá­sunk kitűnő képviselői felkarolták, s az a körülmény, hogy az alakítandó egylet iránt a kormány körében a legélénkebb rokonszenv nyilatkozik, biztosítékot lát­szik nyújtani arra nézve, hogy ez egylet közel­jövő­ben létrejön és megkezdheti hasznos munkásságát. Ha azt akarjuk, hogy a szeszipar érdekeltjei­nek alakítandó egylete meg legyen mentve az élette­­lenségnek és eltespedésnek ma nagyon is fenyegető veszélyétől; sőt tovább menve, ha azt akarjuk, hogy az alakítandó egyletnek átalában meglegyen a joga a létesülésre, okvetetlenül szükséges, hogy az alakí­tandó egylet valósággal meg is feleljen tevének, azaz, hogy benne a szeszipar összes érdekeltjei való­sággal egyesüljenek közös érdekeiknek hathatós ápo­lására és egyesült, egyetértő erővel való érvényesí­tésére. Az elszigetelt erőknek egyesülés útján eszkö­zölhető fokozására e téren annyival inkább szükség van, mivel nagyok és sokfélék a feladatok, melyek megoldására a szesziparosok érdekeltjeinek életre való egylete hivatva volta."E feladatok részint er­kölcs­i, részint gyakorlati természetűek. Erk­öl­csi tekintetben az egyletnek felfelé és lefelé menő agitáczió kifejtése és az ügy minden irá­nyú megvilágítása által arra kell majd törekednie, hogy a szeszipar nagy fontossága, közgazdaságunk ke­retében való jelentős szerepe világosan megismertes­sék. Ma még épen nem mondhatjuk, hogy a nagy szeszgyárak üdvös befolyása mezőgazdaságunkra, ter­ményeink értékesítésére, anyagi jólétünk közvetetlen és közvetett emelésére átalánosan el volna ismerve. Pedig tekintélyes anyagi és szellemi tőke, mely e nagy szeszgyárakba és a szeszüzletbe be van fektet­ve, már­is dúsan kamatozik közgazdaságunk javára, noha még épen nem érte el gyümölcsözése legfelső fokát. Másfelől épen az alakítandó egylet lesz hivatva megmutatni, hogy a kisebb mértékben űzött szeszégetés és a mezőgazdasági szesz­főz­és a szesziparnak a gyári üzemmel teljesen egyenlő jogú ága, és hogy meny­nyire alaptalan azon sokak által táplált előítélet, mintha e téren a nagy ipar és a mezőgazdasági szesz­­égetés érdekei ellentétesek volnának, holott a kettő egymásra van utalva és csakis együttesen emelkedhetik a virágzás kívánatos fokára. Nem kevésbbé fontosak az alakítandó egylet gyakorlati természetű feladatai. Ha a dolgához értő iparos többnyire maga is meg tudja találni az utat, melyen vállalatát virágzás­ra juttathatja, azon messze­menő befolyásnál fogva, melyet a kormány adópolitikája — kisebb mérvben a vasutak tarifapolitikája is — a szeszipar viszonyainak alakulására gyakorol, mégis nagyon gyakran fog szemben állni oly kérdésekkel, melyekre egyedül áll­va, felelni is alig tud, és melyeket az ellentétes érde­kek kiegyenlítésére vezető módon megoldani még ke­vésbbé képes. A szesziparnak fiskális szempontból oly nagy fontosságú terén a kincstári és a magánérdekek fel-fel merülő ellentéteinek annyira szükséges kiegyen­lítése és összhangzóvá tétetele csakis oly egylettől várható, mely az iparág összes érdekeltjeit körébe foglalja, és mely ép azért nem csak a korporáczió er­kölcsi tekintélyére, hanem az általa képviselt anyagi érdekek súlyos jelentőségére is támaszkodhatik. Ha­sonlókép csakis az ilyen egylet lesz képes és hivatott a kereskedelmi, az adó- és a tarifapoli­tika fontosabb kérdéseiben olyan nyi­latkozatot tenni, mely a figyelembevé­tel biztosítékát nem nélkülözi. He az egylet működése nem szorítkozhatik a puszta szóra, hanem a tettet, a cselekvést is kívánja. Itt van a szak­­foly­irat kiadása, mely az összes érdekeltek közt a szellemi összeköttetést létesíteni és fentartani van hivat­va ; itt van továbbá a kísérleti állomás és a vele kapcsolatos szeszfőző szakiskola létesítése, az elsőé oly feladattal, hogy a szeszgyártás technikájá­ban a czélszerű­ javításoknak útját egyengesse, a má­sodik oly rendeltetéssel, hogy a szeszfőző telepek szá­mára kellően iskolázott főmunkásokat neveljen, a­kik­nek hiánya ma oly nagyon is érezhető; itt van továb­bá oly központi iroda felállítása és szervezése, hol a gazda, ki a szeszgyártást üzemébe venni akarja, a berendezés kellékeire és legczélszerűbb módjára, a hizlalásra, talajjavításra, a termények értékesíthetésének viszonyaira, a folytono­­nosan változó üzleti konjunktúrákra nézve stb. megbízható és részletes informác­iót szerezhet. Mindezek oly alkotások volnának, melyek a szeszipar­nak átalános szempontból, de különösen mezőgazda­ságunk szempontjából annyira kívánatos terjeszkedé­sét és fellendülését nagy mértékben előmozdíthatnák, és melyek hiánya mai nap úgy szólva lépten-nyomon egyre érezhetőbbé válik. Az időnként követett adópolitika és az alkalma­zott adórendszer jellemétől nem csak a serfőző ipar egész sorsa függ, hanem a politika és a rendszer arra nézve is mérvadó, hogy a szeszipar két nagy ága, t. i. egyfelől az ipari szeszégetés és a szeszfino­­mítás, másfelől a nem kevésbbé fontos mezőgazdasági szeszfőzés, egymással és egymás mellett a kellő egészséges arányban fejlődhetnek-e. A szeszadó reform­jának most szándékba vett keresztülvitelével még épen nincs kizárva a végrehajtás körüli oly kérdések és súrlódások felmerülése, melyek megoldá­sára illetőleg elhárítására vagy kiegyenlítésére csakis az érdekeltek összesége lehet képes és hivatott. A szakadatlan fejlődés, a viszonyok folytonos válto­zása szakadatlanul és folytonosan új meg új kérdése­ket vet felszínre. E kérdések helyesen csak akkor old­hatók meg, ha az összes figyelembe jövő érdekek kel­lően tekintetbe vétetnek, és ha az egymással ellenté­tes tendenciák mindenkor az adott viszonyokhoz ké­pest és a méltányosság követelményei szerint egymás­sal összhangzásba hozatnak. Valamint egyfelől a­ kor­mányra nézve csak kívánatos lehet, hogy kezdemé­nyezéseinél és szándékba vett intézkedéseinek gya­korlati keresztülvitelénél valamely erre leginkább hivatott fórum tárgyilagos és szakszerű vélemény­­adására támaszkodhassék, és úgy szükséges másfelől hogy ugyanaz a fórum legyen erélyes és hatással bíró képviselője az iparág jogosult, mint­­a közérdekkel összeeső érdekeinek. Nem igényel bizonyítást, hogy e fórum csak a szeszipar érdekeltjeinek összesége lehet. Összes szeszgyárosainkhoz és kisebb szeszipa­rosainkhoz, de nem kevésbbé összes gazdáinkhoz, kik a szeszfőzést üzemükbe már befogadták vagy be szándékoznak fogadni, végre mindazokhoz kik Ma­gyarország anyagi boldogulását és mezőgazdaságunk fellendülését szívükön viselik és kik a szesziparnak mint az intenzív gazdálkodás és talajjavítás legfőbb eszközeinek fontosságát felismerték, ezekhez intézzük szózatunkat, hogy az alakítandó egylethez csatlakoz­va, annak üdvös törekvéseit szóval és tettel, anyagilag és erkölcsileg tőlük telhetőleg támogassák. Szolgáljon nekünk buzdító példa gyanánt az osztrák-magyar czukorgyárosoknak virágzó egylete, mely üdvös és buzgó munkásságával nem kis mértékben járult az általa képviselt és a szesziparral sok tekintetben ro­kon iparág felvirágoztatásához. Vajha e sorokkal sikerült volna a szeszipar ér­dekeltjeihez intézett szózatnak a legszélesebb körök­ben figyelembe vételét eszközölnöm! Fővárosi ügyek. — A fővárosi közigazgatási bizott­ság, az esti lapunkban előadottak után egy tanácsi határozat ellen benyújtott felebbezés került tárgyalás alá. Ugyanis a legutóbbi időben három új patikának a fővárosban leendő felállítását engedélyezte a bel­ügyminiszter. Ezek egyikére, mely a Mátyás­ és Te­leki tér között volt felállítandó, a személyes jogot Filó János gyógyszerész nyerte meg. A patikáját a Mátyás tér 2. sz. házban berendezte s azt megnyitás előtt a fővárosi tanácsnak bejelentette. A tanács a tiszti főorvos által megvizsgáltatta s ez a berendezés ellen kifogást nem tett. Azonban Skala józsefvárosi gyógyszerész panaszt emelt a patika helyisége ellen, mivel az nem a kijelölt terek között, hanem az ő pa­tikájához közel a Mátyás téren állíttatott fel. A ta­nács ez ügy megvizsgálását a tiszti főorvosra bizta, kinek véleményes jelentése szerint az új patikának alkalmasabb hely lett volna az erdélyi utcza, de mi­vel itt megfelelő helyiség nem volt kapható s mivel a Mátyás tér sem esik a kijelölt vajonon kívül, engedé­­lyezendőnek vélte. A tanács ennek alapján a patika fennállását a Mátyás téren megengedte, oly kikötés mellett azonban, hogy ha az illető városrész kiépülése után a viszonyok változnak, Filó is kénytelen leend más kintebb fekvő helyre áttenni patikáját, s hogy ezentúl mindenki, ki új patika felállítására jogot nyer, helyiséget tartozik annak megnyilta előtt a ta­nácshoz bejelenteni jóváhagyás végett. Ezen határo­zat ellen nyújtatott be felebbezés, a közigazgatási bi­zottság azonban többek hozzászólása után Haris in­dítványát, a­ki helyszíni szemlét kért — elvetvén, a tanács határozatát jóváhagyta. Ennek végeztével egy katona­ s néhány cselédügy elintézése után a bizott­ság mai tanácskozásait befejezte, holnap az adófel­ügyelő fog száz s néhány ügyről referálni. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bi­zottságok f. hó 12-én a következő házszámok alatt összeirt adóköteles felek III. oszt. kereseti adóját fogják tárgyalni: a IV. ker. az 591—612 uj, a VI. ker. a 3958—3967 uj, a VII. ker. az 5193—5207, a VIII. ker. a 6724—6791 uj helyrajzi számok alatt összeiroztak adóját. — A fővárosi magánépítési bizott­ság mai ülésén a következők részére határozta ki­adni az építési engedélyt: Cross Károlynak az ürömi utón levő czementgyárában 40 lóerejű gőzgép és 50 lóerejű kazán felállítására, valamint 7 portland cze­­mentkályha és 3 hydr. czementkemencze felállítá­sára ; Pfeifer Jánosnak a Bem utczában mulatókára, színre és jégveremre; Brogle Józsefnek váczi körút 68. sz. a. gépáruszin felállítására; Kotzó Pálnak üllei út 18. sz. a. asztalos műhelyre; Halász Franczis­­kának vasutcza 10. sz. a. kétemeletes házra; Mom­­mer Józsefnek oszloputcza 7362. sz. a. földsz. házra; Ney Ede és társának Rókuszhegy, szerszámkamrára; Schleisz Mihálynak külső stáczióutcza 34. sz. a. föld­szint. házra és Vadnai Károlynak II. ker. Rézmál dűlőben szerszámkamrára. — Az elevátor asztalos, lakatos és ács­munkáira, valamint a vasredőnyök­­szállítására ma tartatott az árlejtés a Il-ik ügyosztályban. Az ács­munkákat Neuschlosz és fia 37,139 frt­ 04 krért, Ad­ler testvérek 39004 frt 86 krért, Horvát József 34458 frt 62 krért, Wintergerst József 34,052 frt 121/a kr­ért, Gregersen G. 35,931 frt 73 krért, Neuschlosz Károly 37140 frt 39 krért; a lakatos munkákat Impfer Gyula 6475 frt 46 krért, Sváb Lőrincz 7210 frt 61 krért, Hell János 6606 frt 96 krért, Schwadle Ferencz 6134 frt 86 krért, Grégersen G. 6137 frt 80 krért,­­ az asztalos munkákat Madary Gábor 3065 frt 25 krért, Neuschlosz és fia 4405 frtért, Ko­vács Zsigmond 2853 frt 75 krért, Gregersen G. 2408 frt­ 8 krért, T­avasredőnyöket Sváb Lőrincz 3812 frt 85 krért, Schwable Ferencz 3500 frtért Gregersen 3317 frt 90 krért szállítanák. Az ered­mény a bizottság által pénteken fog kihirdettetni a felek előtt. Fagykárok. A földmű ipar és kereskedelmi minisztériumhoz következő sürgönyök érkeztek : April 11-én, Torontál megye Sillet. A 3 foknyi fagy a gyümölcsfák virágait megsemmisítette. Gyér, majdnem 5° hideg a gyümölcsöt tönk­re tette. Pancsovai járás, a repere elfagyott, a ve­tések úgy néznek ki, mintha elégtek volna. Arad megye S­­­k­u­­­a. A korai gyümölcs el­fagyott ugyan, de azért az időjárás nagyobb bajt nem okozott. Pécskai járás. Kurtics községben az összes gyümölcs tönkre van téve, a repere szenvedett. Világosi járás. Az árpa szenvedett a — 2°-nyi hidegtől. Kajszin s őszi baraczk, cseresnye, dió, szederfa elfagyott. Radnói járás Konop. A jelentés ugyanaz. Békéemegye. Mezőberény, Csontárfélé­­ket, diót megsemmisítette. A szőlő hajtásait lepör­­zsölte a fagy. G­y­o­m­a. A repere szenvedett, a gyümölcs na­gyobb része az idénre megsemmisíttetett. Csongrádmegye. M­á­g­o­c­s. E hó 7-én reg­gel 5° hideg volt, a gyümölcs, szőlő és repezében kár történt. Csanádmegye. Mezőkovácsháza. A nagyon korai vetésekben kár történt, a repeze teljesen kifagyott. Gyümölcs nem lesz. Makó. Némely gyümölcs faj termése az idénre elveszett. Tórn­amegy­e. Dombóvár, gyümölcs az idén nem lesz. Baranyamegye. Duna-Szekcső. A szőlő 12 °­ C-a elfagyott, úgyszintén a korán virágzó gyü­mölcsök. Jász-Nagykun- Szolnok megye. Török Szent­­Miklósról a jelentés a fentebbivel egyező. Baranyamegye. Karancs, 4 fok Reamur fagy sok kárt okozott. Beremend. A kései almáknak nem ártott a hideg, a korán vetett burgonyák elfagytak. Himesháza. A gyümölcsök nagy része el­fagyott. Bácsbodroghmegye. M i r i c s i c­s. A gyü­mölcstermés a kerti vetemények, luezerna s a legelő termése megfagyott. Kisszállás. A jelentés ugyanaz. Futták. Gyümölcstermés az idén nem lesz, burgonya részben, a repeze teljesen elfagyott. O-K a n i z s a. A vetések szenvedtek átalában s a gyümölcs, valamint a repeze elfagyott. Fehérmegye. Csurgó. A korábban virágzó fáknak, szőlőknek ártott a fagy. K.-S­zentpéter. (Vaáli járás.) u. a. M­o­ó r. A gyümölcsfák termésének kétharma­da elfagyott, a melegebb talajú földekben levő luezer­na s lóhere a földig lefagyott. Somogymegye. Iharos Berény. Kajszin­­baraczk, dió s korai cseresznyék elfagytak, de a veté­sek még szépek. Szent Mihályi. A fagy a repetéket igen megrongálta. A gyim­atilopfák-m­stgainak nagyon ártott. Nyitramegye. Tarnócz ugyanaz. S i 8 s­ó. A hegyeket hó borítja. Érsekujvári járás. A jelentés ugyanaz. Miavai járás (Brezova) A hideg időjárás a virítani kezdő fáknak ártott. Nyitra a hideg időjárás a buján álló vetések növését hirtelen megállította, a gyümölcsökben a kár nagyságát még megítélni nem lehet. Pozsony megye, Kossuth. 9-én reggel ha­vazás volt, a repere fele elveszettnek tekinthető. Dió semmi sem, baraczk kevés lesz. Zemplén megye Nagy Mihály. A ba­raczk elfagyott. Homonnai járás. A korán virító gyümölcs­fákon kár észlelhető. Sátoralja Ujhely. A jelentés ugyan­így szól. Pozsonyin. N­a­g­y-L­enárd. Az árpavetés színét sárgával váltotta fel, a többi vetéseknek a fagy nagy kárt nem okozott. Szász. A luczernások elfagytak, az árpavetés megsárgult, répának s bükkönynek is ártott. R­é­­­n­e. A gyümöcsfák virágai, különösen cse­resznye, meggy s dió megfagytak, csak a mélyebben fekvő szőlőkben van kár. Esztergomnmegye Eztergom. A repezét tönkre tette; a legelőt fakószinüvé változtatta a 7-iki fagy. Baj­na. Gyümölcsfák termésében s az alant fekvő szőlőkben a fagy nagy kárt okozott. Győrmegye pusztai járásából és sokorói já­rásából a jelentés a fennebbivel egy. Nógrádmegye (Széchényi járás.) A fagy az őszi vetéseknek még használt de a gyümölcs kárt szenvedett. 10-én fél óráig erős hó volt, de rög­tön elolvadt a lehullás után. Veszprém megye pápai járásából ugyanazt jelentik, a havazás kivételével. Barsmegye (Verebélyi járás) 6 h­al. A gyü­mölcsvirágot, s árpavetést a hideg igen megron­gálta. Gömörmegye (Rimaszécsi j.)Cseresnye, s ba­­raczkfélék az idén itt nem fognak teremni. R­a­t­k­ó u. a. a makktermés is meg lett tize­delve a fagy által. Heves megye Erdőtelek és Nagy-Tálya, az árpa és zab vetéseket megsárgította, repere, korai gyümölcs, 8 szőlő szenvedett. A h­é d­e Asztali gyümölcs majdnem mind elfa­gyott, a szőlő részben. Sopronmegye Kapuvár. A hideg idő a repezét s rozsot megviselte. Mosonymegye LebenySzent-Mik­­­ós. A fagy a repezében kárt okozott. Boldogasszony. 9.-én havazás volt gyü­­mölcsösökben a dió­s baraczk virágait megrongálta a fagy, a repezén kívül másnak nem nagyon ártott. Zalamegye.Krisovecz. 8­ándér­ volt,mely a gyümölcsfák virágainak ártott. G­u­l­á­c­s. 7.-én 4° hideg volt, mely a gyümölcs­­termést, s a szőlő */4 részét megsemmisítette. Páka, ugyanaz. S­ü­m­e­g­h. A kertekben a füstölés 2 Rh. fok emelkedést idézett elő, s megmentette a cseresznyét s meggyet. Az a szerencse, hogy a hideg száraz v­olt s széllel vegyest jött s igy a dérnek lehullani nem volt ideje. Csáktornya 7-én 3° fagy volt. 10-én megint fagy volt hóval, a gyümölcsfák termését megsemmi­sítette. Abauj Tornamegye, J­á­n­ó. A gyümölcs­fák közül a kajszin baraczk szenvedett legtöbbet. Hontmegye. Újfalu. 7-én 6° volt a hőm­ér­­sék a fagypont alatt. A szőlőben nagy kár van, a szőlő tőkékből kifolyó nedv jégcsapokká fagyott s még az alvó rügyek egy részét is megsemmisítette. Bath. A luezerna elfagyott, a szőlőt a dér meg­­csipte, a gyümölcstermés is elfagyott. Zólyommegye. Nagy-Szalatna. Az árpa elfagyott s megsárgult, a gyümölcsnek nem ár­tott meg. Szepesmegye. Körtvélyes. A gyümölcs­fáknak még nem ártott a fagy. Tátrai járás. A hideg csupán az árpának ártott egy kissé. Káposztafalván ugyanigy. Temesmegye. Versecz, ápr. 10-én havas, hideg időjárást kaptunk, mely a virágzó gyümölcsfá­kat elfogyasztotta, szőlő még keveset szenvedett. Pest-Kis-Kun megye (f­e­l­s­ő j­á­r­á­s) 6 nap óta tartó fagy a gyümölcsnek ártott. Hajdumegye, Hadház, a gyümölcs tönkre van téve, szőlőben is kár esett, a vetéseknek nem ártott. Alsó-Fehérmegye, Marosujvári járás, ápr. 9-én 2—3 fok fagy volt, a hegyek hóval borit­­vák, mely a kizöldült gyümölcsfákat is ellepte, s ezt tönkre tette. Nagyenyedi járás, a vetéseket nem bántot­ta a fagy, a gyümölcs s a kihajtott szőlők a 8—9-iki hidegek által károkat szenvedtek. Kis-Küküllő megye. Dics­ő-S­zen­t-M­á­r­­t­o­n 6., 7. és 9-én fagyok a gyümölcsöket elpusztítot­ták, a szőlő hajtásai elfagytak. Az őszi és tavaszi ve­tések növése megakadt. A repere közepes. Szolnok-Doboka megye. Deési járás. Pár nap óta 4—5 fok hideg van, s a hegyeket hó bo­rította. A gyümölcsfa még virágozni nem kezdett s igy meg nem fagyott. Bereg megye. Nagykászonyi j­á­r­á­s ugyanaz. Felsőtiszaháti járás. A lóhere fonnyadt, a virágzó gyümölcsfák elfagytak, a szőlő megperzse­­lődött. Maros-Torda megye. Görgényi járás ugyanaz. Brassó megye.Felvidéki járás ugyanaz. Alvidéki járás. A fagy hatása még nem érezhető. Az ország minden vidékéről a kereskedelmi mi­nisztériumba érkezett fennebbi adatok szerint a fagy jóformán csupán a korai gyümölcsfákban, továbbá a Bácska s a Bánát déli részén a repezében okozott némi kárt. A szőlőtövekben és gabonában, hogy mily kárt ejtett a fagy, még nem lehet megítélni. A HON magán távsürgön­ye. Bécs, ápr. 11. Holnap délelőtt ő felsége el­nöklete alatt közös minisztertanács lesz, melyen a monarchia két államának miniszterelnökei és pénz­ügyminiszterei részt vesznek, s melyben a delegá­­cziókhoz benyújtandó­­előterjesztések s a megkiván­­tató póthitel összegének megállapitása lesz napi­renden. Bécs, ápr. 11. (Ered. sürg.) A Prágából terjesztett ama hir, hogy Ausztria-Magyarország a bolgár határon való török csapatösszpontosítások miatt a portától fölvilágosításokat fog kérni, jól ér­tesült körökben alaptalannak mondatik. Bécs, ápr. 11. (E r­e­d. s­ü r­g.) A »Pol. Corr.« egy sugalmazott párisi levele kijelenti, hogy Anglia és Francziaország az aggodalmat keltő fejlődést Egip­­tomban addig fogják nézni, a­míg lehetséges, de a többi hatalommal egyetértve a status quo ante hely­reállítását, a szervezési statútum 34. czikkének mó­dosítását és az angol-franczia pénzügyi felügyelet régi jellegének helyreállítását feltétlenül szükségesnek tekintik. Bécs, ápr. 11. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« kairói jelentései szerint az egiptomi kormány, indít­tatva állítólagos rendellenességekről az alexandriai fővámhivatalban, vizsgálóbizottságot állított fel, mely munkálatait már megkezdte. Ennek következtében C a i 11 a r d (angol) jelenlegi fő vámigazgató lemondá­sát várják. Az egiptomi minisztertanács L e­s s e p s­­nek egy Port Saidba vezető folyóvízi csatorna építése iránti kérését véglegesen visszautasította. Még nem tudni, fog-e L e­s s e p s, engedményére támaszkodva, pert indítani. Bécs, ápr. 11. A »Wiener Abendpost« politi­kai rovatában azt írja: »Az itteni, valamint a kül­földi sajtó túlnyomó része az orosz udvarnak a béke fentartására és megszilárdítására irányult politikája örvendetes tünete gyanánt megelégedéssel üdvözli Giersnek külügyminiszterré való kinevezését. Bécs, ápr. 11. Ő felsége ma délelőtt porosz gyalogezredének ezredesi egyenruhájában megláto­­gató Luitpold, Arnulph és Lajos bajor her­­czegeket és Terézia bajor herczegnőt. A trónörö­köspár és a császári ház többi tagjai a mai nap fo­lyamán látogatták meg a magas vendégeket. Prága, ápr. 11. (Ered. sürg.) A »Politik« azt állítja, hogy a bécsi orosz nagykövetség köreiben oda nyilatkoztak, hogy Ignatiev visszalépéséről nem lehet szó, minthogy a czárnak, miután G­­­e­r­s kineveztetésével kifejezést adott Európa előtt béke­­szeretetének, az oroszoknak is biztosítékot kell adnia Ignatiev megtartása által arra nézve, hogy az orosz politika soha se lesz nem szláv. Pária, ápr. 11. (E r­e­d. s­ü r­g.) A »Pol. Corr.« jelentése: A római franczia és a párisi olasz nagy­követi állomások közelálló betöltését jól értesült kö­rökben kétségtelennek mondják, de hihetőleg e hó végéig fog elhúzódni, a­mely időpontig Párisban azt hiszik, hogy az olasz franczia kereskedelmi szerződés Olaszország részéről jövő lesz hagyva. Nándorfehérvár, ápr. 11. (Ered. sürg.) A »Pol. Corr.« jelentése: A párisi Comptoir d’Es­­compte csoportjával kötött vasúti szerződés Mij­a­­t­o­v­i­c­s pénzügyminiszter és a konzorczium képvise­lője, Antbheau által tegnap este íratott alá. Kolozsvár, ápr. 11. Idősb Teleki Sámuel gr. ma hajnalban 3 órakor szívszélhüdésben meghalt. Zágráb, ápr. 11. A sziszek-dobtrini vasút teg­nap adatott át a forgalomnak. Laibach, ápr. 11. A III. választótestület 180 szótöbbséggel a nemzeti jelölteket választá a község­tanácsba. Prága, ápril 11. A mai lóversenyen Baltazzi Henrik hadnagy lebukott a lováról és életveszélyes agyrázkódást szenvedett. R­óma, ápr. 11. A würtembergi király ma dél­után 3 óra 40 perczkor érkezett ide Flórenczből ; a pályaudvarban a király és a palota prófétje fogadták. A würtembergi király az »Albergo del Quirinale«-ba szállt. Umberto király holnap fogadja a würtem­bergi király látogatását és azt tüstént viszonozni fog­ja.— Henrik porosz herczeg a délután folyamá­ban látogatá meg a királyt és holnap a pápánál fog tisztelegni. Trieszt, ápr. 11. A Garignano hadi gőzös 50 sebesült és beteg harczost hozott Dalmácziából. Az itteni hazafias nőegylet hölgyei üdítő szerekkel és szivarokkal kínálták a katonákat, kiket azután a kór­házba szállították. London, ápr. 11. A Reuters ügynökség jelen­tése Kairóból : Hir szerint összeesküvést fedeztek föl, mely Arabi bej ellen volt intézve, és számos cser­kesz katonatisztet fogtak el. A városban nagy izga­tottság uralkodik. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hírek. Tisza Kálmán mi­niszterelnök tegnap Aszódról Budapestre érkezett és holnap reggel innen Bécsbe utazik. — Liszt Fe­­rencz, ki a húsvéti ünnepeket Kalocsán H­a­y­n­a­­­d Lajos bibornok-érsek vendégszerető lakában töltötte, ma reggel visszaérkezett Budapestre. Innen néhány napi időzés után Bécsbe s onnan egyenesen Weimar­­ba utazik, hol a nyarat tölteni fogja. — Catinelli, az »Adria tengerhajózási részvénytársulat« vezér­­igazgatója, a »B. K.« jelentése szerint, a közte s az igazgatótanács között fölmerült különféle differen­­cziák miatt, ezen állásáról lemondani kényszerült. — Nagylelkű adomány. A magyar hír­lapírók nyugdíjintézete javára egy magát megnevezni nem akaró intézet kétezer forintot adományozott. Az adományt Deutsch Antal nyugdíjintézeti igaz­gatósági tag ma adta át az elnökségnek. Az adomá­nyozó azt az alapszabályszerű jogát, hogy az igazgató tanácsba képviselőt küldjön, a mindenkori elnökre ruházta. •­ Az első budapesti szegénygyer­m­e­k k­e­r­t­egylet f. hó 16-án (vasárnap) délelőtt 11 órakor, báró Edelsheim Gyulai Lipótné alelnök la­kásán (I. ker. vár, uri­ utcza 48. sz. a.) közgyűlést tart. — Az egylet czéljai iránt érdeklődő vendégek szívesen láttatnak. — Fröbel-ünnepek a fővárosban. A fővárosban létező számos kisdednevelő-, óvó- és Frő­­bel-egyleteknél nagyban folynak az előkészületek az iránt, hogy Frőbel Frigyes születésének 100-ik évfor­dulója Magyarországban is méltóan megünnepeltes­sék. A kisdednevelők orsz. egylete ez ügyben egy rendező bizottságot köldött ki a szükséges előkészü­letek megtételére. Az orsz. magyar kisdedóvó-egylet szintén elhatározta, hogy Frőbel Frigyes születésé­nek 100-ik évfordulója alkalmából nagyobb szabású ünnepet rendez és az ezen leendő részvételre az ösz­­szes hazai óvókat felhívja. A programm elkészíté­sét szűkebb körű bizottságra bízták, mely a követke­ző programmot állapította meg: 1. Üdvözlő dal Frő­bel Frigyeshez. 2. Emlékbeszéd Frőbel Frigyesről. 3. A budapesti Frőbel-nőegylet gyermekkertjeinek és a képezdei növendékek bevonulása, a­kik a Frőbel szobra elé babérkoszorút fognak letenni. Ezt követi az ünnep második része: az alapítványi okmány áthe­lyezése az egyesület Valeró-utczai házából az egye­sületi képző jelenlegi épületébe, emlékbeszéd kisé­­retében. — Ezen kivül a magyarországi központi Fröbel-nőegylet a Fröbel-ünnepet, gyermek-ünneppel egybekötve a fővárosi Vigadó nagy termében fogja megtartani. — A svábhegyi fogaskerekű vasút 15-én kezdi meg ez idei működését. Eleinte csak hét­köznapokon a városmajortól fél 3 és 6 órakor dél­után, vasárnapokon 8 órától déli 1 és délután 3-tól 7 óráig óránként közlekednek a vonatok. A Sváb­hegyről le hétköznapokon 3.30 és 6.30 órakor dél­után, vasár- és ünnepnapokon 8.30 órától déli 1.30 és dután 3.30-tól 7.30 óráig óránkint történik a köz­lekedés. — Pest megye közigazgatási bizott­ság­a f. hó 13-án gróf S­z­a­p­á­r­y István főispán el­nöklete alatt ülést tart. A tárgysorozatnak több ér­dekes pontja van. — Revolveres ügyvéd. Spanner Fe­rencz budai lakos kissé pityókos állapotban beállított ügyvédjéhez P­ley­er Edéhez s őt számadásra nó­gatta. E közben nem nagyon válogatta meg a szava­kat, minek a vége az lett, hogy az ügyvéd fölhevülé­­sében revolvere után nyúlt, ezzel fejbe ütötte s ki­lökte. Az előhívott rendbiztos véres fővel találta a kapuban s orvoshoz vezette. A dolog, nagyon termé­szetesen, nem maradt ennyiben, hanem az I—III. ker. járásbíróság elé került, mely az ügyvédet 50 frt birság vagy ennek megfelelő fogságra "ítélte, s a gyó­gyítási költségekben marasztalta. Ezen ítéletet úgy a kir. ítélőtábla, mint a legfelsőbb bíróság helyben­hagyta. Itt azonban még nem lett befejezve a dolog. A bíróság az iratokat áttette az ügyvédi kamarához, mely a vádhatározatot meghozta s a végtárgyalásra a mai napot tűzte ki. Szedenics János elnöklete alatt össze is ült a kamara fegyelmi bírósága, de mi­után a tárgyalás folyamán oly körülmények merül­tek föl, melyek az ügyben szerepelt tanuk újabb ki­hallgatását teszik szükségessé, a tárgyalás elhalaszta­­tott s ennek újabban kitűzendő határnapjára a tanuk beidéztetése elrendeltetett. A Magyar zenészek Cincinnati­ban. Vágó Laczi zenekarvezető levelet intézett Cin­cinnatiból itt lakó testvéréhez, hogy czimére a leg­újabb népdalokat és egy új czimbalmot küldjön. Vágó Laczi már 8 éve, hogy Amerikában tartózko­dik. A bécsi világtárlat után Bécsbe ment 12 tagú zenekarával, ott két hóig tartózkodott, azután város­ról városra, mindenütt egy-két hóig hangversenyezve, egész Hamburgig utazott, hol egy hajóskapitány any­­nyira megszerette a magyar nótát, hogy az egész ze­nekart díjtalanul átszállította az új világrészbe. Az­óta állandóan ott tartózkodnak és időnkint egy-két hóra körutat tesznek Amerika, illetve az Egyesült államok nevezetesebb városaiba. Jelenleg Cincinna­tiban tartózkodnak. — Szerelmi ügy a rendőrség előtt. Lindtner Mária Klauzál­ utcza 6. sz. alatt lakó vasa­lónő mintegy két héttel ezelőtt nagybátyjánál megis­merkedett egy bizonyos Uc­ler Rud.(igazabban Guidó) nevű fiatal emberrel s megszerették egymást. A férfi házasságot is ígért a nőnek s ehhez már minden szük­séges előkészületet megtett, sőt mint menyasszonyá­nak állította, a papnál is volt s az már egyszer ki is hirdette őket. A férfi gr. Dégenfeldné komornyikjának mondta magát s közvetlen az állítólagos első kihirde­tés után azzal állított be jegyeséhez, hogy épen most kapott a grófnőtől megbízást, hogy számára madrá­­czokat vásároljon, de minthogy a grófnő az ő kiadá­sait mindig a hónap utolján szokta utalványozni, s a múlt havi átalánya pedig már elfogyott, arra kérte je­gyesét, hogy előlegezzen neki 25 frtot. A hiszékeny leány azonnal oda adta a csalónak összes 12 frtnyi készpénzét s hogy azt a kért összeget kiegészíthesse, egy arany gyűrűt is átadott neki elzálogosítás végett. A vőlegény ezzel elment é­s máig sem tért vissza. A szegény megcsalatott leány ma jelentést tett a rend­őrségnél, kérve a csaló nyomozását. A terézvárosi ka­pitányságnak még a délelőtt folyamán sikerült a csa­lót elfogni és bekísérni, hol kihallgatták. Tettét beis­merte, de oly módosítással, hogy a pénzt csakugyan kölcsön kérte jegyesétől s rendkívüli elfoglaltsága akadályozta, hogy azóta meglátogassa, de hajlandó nemcsak a pénzt visszafizetni, hanem házassági igére­tét is beváltani. Ily módon a csaló már-már kisiklott a rendőrség körmei közül, midőn Ud­ler törvé­nyes felesége, megtudván, hogy férjét a rendőr­ség befogta, megjelent utána tudakozódni. A szegény asszony azt hitte, hogy férje, mint rendesen, leitta magát és részegség miatt tartóztatták le. Amint meg­tudta a valót, elöntötte a méreg, ott a rendőrtisztvi­selő előtt reá rohant férjére és esernyőjével agyba­­főle, ütlegelni kezdte, e mellett megeredt nyelvének pergő kereke s elkeseredve szemére hányta férjének minden elkövetett bűnét. Ebből aztán megtudták, hogy Ud­ler hasonló csalásért egy ízben már 10 hó­napot ült s régebben Jurani Péternek 200 ftról szóló t.-pénztári könyvecskéjét ellopta s azzal a büntető igaz­ság keze elől megszökött. Ezek után Uc­lert ismét letartóztatták s minthogy a lefolyt jelenet után Lindt­ner Mária is előbb már visszavont panaszát fentar­­totta, a csaló meglehetősen belekerült a csávába. — Tűzoltóegylet Ráczkevén. Szi­lágyi Lajos ráczkevei szolgabírónak, hosszabb fára­dozás után végre sikerült Ráczkevén a tűzoltó egyle­tet megalakítani. Az alapszabályokat a napokban terjesztették fel a belügyminiszterhez. Szilágyi jelen­leg a fővárosban időzik a felszerelések beszerzése végett. — Halálozások. Schweiger Márton ke­reskedelmi tanácsos és az izr. közp. iroda főnöke neje, született Müller Laura tegnap reggel hirtelen el­hunyt 40 éves korában. Előtte való este még teljesen egészséges volt, s reggel szívszélhüdés vetett véget életének. A köztiszteletben álló férjen kívül egyetlen leánya maradt. Temetése e hó 12-én délelőtt 10 óra­kor lesz a nagykorona-utcza 16. sz. a. házból.­­ Konkoly Ferencz ügyvéd tegnap hosszú betegség után szerb-utcza 8. szám alatti lakásán 73 éves ko­rában elhalt. Holnap délelőtt fél 11 órakor temetik. — Hegedűs­falvi Hegedűs Róza, széles körökben ismert fiatal hölgy tegnap hosszú szenvedés után, kötő-utcza 6. szám alatti lakásán 26 éves korában el­hunyt. Temetése holnap délután 3 órakor lesz. — Megf­u­tott a saj­á­t tár­czá­ja elől. Furcsa jelenetnek voltak tanúi tegnap déltájban a váczi­ utczában járó­kelők. Egy igen elegánsan öltö­zött úri­ember ugyanis az utcza közepetáján pénztár­­czáját, melyben 14 frt volt, kiejtette zsebéből anélkül, hogy azt észrevette volna. Petrovics János duna­­földvári hajókormányos a tárczát a földön észrevette, felemelte s miután azt is látta, hogy azt az illető ele­gáns úr ejtette el, utána kiáltott, hogy elvesztette a tárczáját. Az ismeretlen ur erre a nélkül, hogy hát­ra tekintett volna, elkezdett futni. A járókelők közül többen utána eredtek, de nem tudták beér­ni, minek folytán P. a tárc­át beadta a főkapitány­sághoz.

Next