A Jövő Üzemmérnöke, 1984 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1984-01-01 / 1. szám

­ Tízéves a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Megemlékezés az évlorsfutó alkalmával felskerántten­ diismerő­ oklevelek a béke és barátság erősítéséért 1983 novemberében ünne­pelte a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza fennállásá­nak tizedik évfordulóját. Az eltelt évtizedben sok emlé­kezetes rendezvénynek adott helyt Budapesten a Semmel­weis utcában lévő intéz­mény. Hazánk nagyon sok gyárának, iskolájának kép­viselői látogatták meg ki­­sebb-nagyobb­ csoportokban. Az SZKTM vezetői és mun­katársai színtén gyakran jártak a velük szorosan együtt­működő szervezetek, intézmények falai között, hogy programokról tanács­kozzanak illetve konkrét előkészülteket tegyenek. December 19-én főisko­lánkra látogatott Anatoli­j Jefimov­ics Bermotov, az SZKTH igazgatója, Valerij­­Xinkola­jevics Vakziljev igaz­gatóhelyettes és Vlagyimir Alekszeje­vics Ivanov mun­katárs. A Nagy tan­ácsterem­ben került sor a bensőséges ünnepségrkre, ahol megemlé­keztünk a tízéves jubileum­ról. A­ vendégeket a főisko­la vezetése nevében dr. Kis­­cetli László főigazgató kö­szöntötte Az MSZMP Győr- Sopron megy°i Bizottsága részéről Tóth László osztály­vezető, a városi pártbizott­ság képviseletében Orbán­né dr. Horváth Márta titkár vett­­részt az ünnepségen. Főigazgatónk szólt az SZKTH és a főiskola elmúlt évekbeni közös rendezvénye­iről, így az űrhajósok, V. Kubászor és Farkas Berta­lan emlékezetes látogatásá­ról, az energetikai kiállítás­­ról, a szovjet felsőoktatás rendszerét bemutató MTSZT tablókról és előadásokról, valamint a tudományos élet számtalan idelátogató hírne­ves személyiségeiről. A KTMF oktatói, hallgató, és minden dolgozója nagy lelkesedéssel vett részt a programok előkészítésében, lebonyolításában, melyet ta­valy óta szocialista szerző­dés is segít. Talán ennek is szól az ok­levél, melyet az együttmű­ködés elismeréseként, a né­pek közötti tudományos és emberi kapcsolatok erősíté­séért­ nyújtott át intézmé­nyünknek A. J. Bormotov igazgató. Az együttműködés "alapja mindig a konkrét feladatok meghatározása, és azok pon­tos végrehajtása volt, és er­re törekszünk a jövőben is. Következet évi­ közös rendez­vény-tervünkben nagy hang­súlyt kap a KGST fennállá­sa 35. évfordulója alkalmá­ból szervezendő előadásso­rozat, valamint a Szovjet­unióban végzett magyar mű­szaki szakemberek részére szervezendő, immár hagyo­mányos továbbképző sze­minárium a M1TT vezető ok­tatóinak részvételével. Az együttműködésben vég­zett kiemelkedő munkáért a béke­­ és barátság erősítésé­ért dr. Kiscelli László fő­igazgató. Fodor László, a pá­rt vezetőség titkára. d­r. Tallós Elemér nyugalmazott főiskolai tanár. dr. Szekeres Tamás főigazgató-helyettes s Szitányi Magdolna nem­zetközi ügyintéző. A főiskola laboratóriumai­ban tett séta után ,vendége­in­.: Győr-történelmi belvá­rosában tettek sétát, majd visszatértek Budapestre. Sz. M. »K.!­.• Dr. Kiscelly L­ászló ríijgazgelit IrffvjsBnD it* 'Ünnepség részt­vevőit. (Fotó: Luksander Margit) A KTMF főigazgatója átadja A. J. Bormotovnak Koppány Attila, festőművész, főiskolánk docense festményét. - -*r­r­ipvtfTr ’*"* V'"H A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE - -t jv.r ■ - 1904. JANUÁR Milyen volt 1983? Mik a feladataink és vágyain az 1984 -es esztendőben? (Folytatás az 1. oldalról) KISZ KTMF Bizottsága 1983 december 19-i ülésén úgy ér­tékelte az 1983-as évet, hogy­­ jó munkát végeztünk. Mind­ez, a lelkes közösségek, KISZ vezetők és aktívak, munká­jának köszönhető. 2. 1984 legfontosabb felada­tai között elsőként említem a KISZ-kongresszusi előké­születeket. Ezzel szorosan­­összefüggnek a tavaszi KISZ választások, alapszervezeti intézeti­, főiskolai, de városi és megyei szinten­ is. Szeret­nénk jól felkészülni ezekre Nagyon jól fel kell készíteni KISZ vezetőinket az előttünk álló egész évi feladatokra — ezért 1984. február 3—5-ig házi vezetőképzőt szerve­zünk Velemben mintegy 50 gyakorló és kezdő HISZ ve­zető számára. Az egész évi feladataink előkészítése itt kezdődik, majd a ..Fordított Map '-tól a rendkívüli szociá­lis támogatás elveinek meg­fogalmazásán keresztül a nyári táborokig mindenről szó esik. 3. Azt kívánom, hogy úgy tudjunk 1984-ben is közösen, együtt dolgozni a KISZ szer­vezetben, úgy illeszkedjenek be az új KISZ vezetők a ta­vaszi választások után, hogy 1985-ben a KISZ KTMF Szervezete bátran megpá­lyázhasson egy még maga­sabb, KISZ Kitüntetést, és természetesen meg is kapja azt. BERKES GYÖRGY hallgató, a KEI KISZ titkára­ ­. Én elsősorban a KISZ munka minőségét értékelném. Főiskolai szinten az eddig jól bevált akciókat, módsze­reket megtartottuk, és né­hány új kezdeményezésünk is volt. Kiemelném a Tanító­képző Főiskola KISZ szerve­zetével kialakított kapcsola­tunk fejlődését és jelentős­nek tartom a hallgatói Vö­röskereszt munkáját is. Ez utóbbi már kapcsolódik in­­tézetünkhöz, ugyanis a‘ Vö­röskeresztesek egy része KPI- s. Intézetünk tavalyi célki­tűzései kicsit magasak vol­tak, így azokat nem teljesí­tettük maradéktalanul. A munkánk így is sok új elem­mel gazdagodott és az 1982- es évhez képest feltétlenül előreléptünk. Ezek alapján megkockáztatom azt­ a kije­lentést, hogy intézetünk az elmúlt évi munkája alapján talán a főiskola legszervezet­tebb, ám nem biztos, hogy a legjobb intézete. Van egy elég sok emberből álló lelki­­ismeretes „csoport”, amely felelősségteljesen végzi a KISZ munkát. Ezt tartom az elmúlt év legnagyobb ered­ményének. 2. (Az 1984-es évben nagyon fontosnak tartom, hogy a fő­iskolán és az intézetben a tavaszi választásokon egy jó és lelkes vezetőséget válasz­­szunk. Feladatunk ennek a minél jobb előkészítése, a megfelelő emberek kiválasz­tása, olyan embereké, akiket a tagság is elfogad és alkal­masak is a rájuk váró renge­teg tennivaló színvonalas el­végzésére. Fontos és minden évben ,,visszaköszönő” fel­adatok: a harmadéveseknek a szakdolgozat és az állam­vizsga, a többieknek a sike­res vizsgák, és ősszel az el­sőévesek fogadása, bevezeté­se a főiskolás életbe. 3. Lehet, hogy amit kívá­nok sok embernek, általános­ságnak tűnik, de nekem nem az. Kívánom, hogy ebben az évben is békében dolgozzunk, tanuljunk. A béke alapfelté­tele az emberi boldogulás­nak Kívánom, hogy minden ember békében találja meg a boldogságát, találja meg min­den örömét, munkájában és családjában. Akik egyedül vannak találjanak olyan társra, aki­ érzi­­az emberi szeretetet és azt viszonozza is Így találja meg mindenki a világ békéje mellett a bel­ső békéjét is. Fia lehet, eze­ket nem csak 1984-re kívá­nom, hanem örökre és min­denkinek. ~ JORDANITS JÁNOS főiskolai tanársegéd­ ­. Nehéz kérdés. Ahhoz túl közel van, hogy objektíven értékelni lehessen, s túl messze, hogy mindenre pon­tosan emlékezzen az ember. Mégis, ha értékelni kellene, összegezve azt lehetne mon­dani, hogy izgalmas évet zártunk. Az ország megőrizte fizetőképességét. Megtud­tuk, hogy 1990-ben megte­remtődnek a felsőoktatás re­formjának­ anyagi feltételei. Hallottuk,­­ hogy növelni sze­retnénk a pedagógusok erköl­csi és anyagi megbecsülését , láttuk, hogy a műszaki ér­telmiség helyzete ellenére­ — egyes szakokat leszámítva — van elég jelentkezőnk. Elké­szült az új tanterv, ú­i jegy­zetek jelentek meg. Mindez további munkák megalapozá­sát jól szolgálja. 2. L­egfontosabb teendőink közé tartozik 1984-ben az ok­tató-nevelő munka további­­ erősítése. Az oktatás terüle­tén törekedni kell arra, hogy az új tantervben megjelenő tantárgyak anyagába épít­sük be kutatási tevékenysé­günk legújabb eredményeit, a rohamosan fejlődő elektro­nikai ipar legfrissebb újdon­ságait is. Szélesebb elméleti alapokon nyugvó, s friss gya­korlati ismeretekkel rendel­kező mobil’’ üzemmérnökö­ket képezünk. Nevelőmun­kánk döntő iránya pedig az igazi értelmiség , kialakítása kell, hogy­­legyen. Hallga­tóink ismerjék meg a nép­gazdaság jelenlegi helyzetét, amennyire lehet ruházzuk fel őket közgazdasági ismeretek­kel, tanítsuk meg őket nem­zeti kultúránk, értékeink megbecsülésére, nyelvünk ápolására. Legyenek közössé­gi emberek, társaikért tenni akarók, segítőkészek. Végül, de nem utolsósorban ismer­jék pártunk politikáját, te­gyék magukévá, érezzék és tapasztalják a közösség és a vita emberformáló erejét. Ha ezeken a területeken sikerül előrelépni, akkor egy év múl­va nyugodtan gondolhatunk vissza az 1984-es évre. 3. Egy kívánság ami bizto­san teljesül és nem szemé­lyes!? Talán az, hogy főisko­lánk minden hallgatójának, oktatójának, s dolgozójának kívánsága, saját maga által kitűzött céljának elérése, bé­kében, egészségben teljesül­jön. CSINTALAN­NÉ BAUMGARTNER EDIT építész üzemmérnök 1. Főiskolánk és osztályunk munkáját feladatkörömnek megfelelően gy.­­építésügyi ol­daláról tekintve jó átlagos­nak mondhatom. Szép ered­ményeket értünk el, azonban voltak a tervhez képest el­maradások. . Befejeződtek a K3—K4 kollégium portabeé­pítési munkái, pillanatnyilag már az átköltözés, a berende­zések beszerelése folyik. Még csak Káldy villaként emle­getjük a leendő oktatói-dol­gozói klubot, aminek kőmű­ves, tetőfedő és épületgépé­szeti felújítási munkáinak nagy része is elkészült. Mindkét kivitelezést nehezí­tette az építőipar területén a múlt évben fokozottabban jelentkező anyaghiány. El­kezdődött a KPI laborató­rium építése, terv szerint el­készült, a kollégium és a ta­­nulmányi épület belső felújí­tása. Újdonság ezeknél a munkáknál, hogy a kivitele­zést Vállalati Gazdasági Munkaközösségek végzik, amik rugalmasabban alkal­mazkodnak a körülmények­hez,­ és nagyobb munkainten­zitással dolgoznak. Kivitele­zői kapacitás hiányában el­maradt, illetve az új évbe csúszott át a sportpályán a kerítésépítés, a kollégium és az étterem tetőinek javítása, valamint az aula faburkola­tának felújítása. Jelentős eredményként mondható, hogy sikerült rábírni a GYÁÉV-ot a tanulmányi és a lábas tetők szigetelésének ga­ranciális cseréjére. • 2. Legelőnyösebb gazdasági szempontból, ha a megkez­dett építési munkákat mi­előbb befejezzük, így elsőd­leges az új labor és a klub­­ kivitelezése. A korábbi évek­hez hasonlóan történnek a felújítások. Elkészült a Ság­­vár­i Endre u. 5. sz. alatti ház átalakítása. Ebben­­ a jelen­leg használatlan épületben két kis szolgálati lakást ala­kítunk ki. Most folyik egy új, korszerűbb és esztétiku­­o­sabb büfének a tervezése ami a tanulmányi épületben lesz. Valószínű, hogy a kivi­teli munkák is elkészülnek még az 1984-es évben. El­engedhetetlennek tartom, hogy megoldjuk a tetőszige­telések karbantartását, ugyanis hozzáértő szakmun­kás nélkül nem. Lehet a kar­bantartási és­­javítási mun­kákat megfelelően elvégezni. Még egy probléma van, ame­lyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Főiskolánk te­rülete a kisebb-nagyobb épít­kezésekkel szinte teljesen be­építetté vált. Jelenlegi gaz­dasági körülményeink ugyan nem tesznek lehetővé sem­milyen terjeszkedést, de a fejlődés törvényét figyelem­,­be véve nem szabad kizárni ennek lehetőségét a jövőben sem. Erre vonatkozó igé­nyünket most kell jelezni, a részletes rendezési tervek készítésének idején. 3. Lehet, hogy kívánságom nevetségesen egyszerűnek hat, de építőiparunk színvo­nalát, technológiai fegyel­mét ismerve egyáltalán nem az. Szeretném, ha a tanul­mányi és labortetők új szige­telését végezve jól csinálnák meg a kivitelezők, hogy töb­bé ne kelljen esernyővel sé­­­­tálni sem az aulában, sem máshol az épületekben. I-M­ E­lm­e­leli konfe­rencia A főiskolai pártvezetőség által rendszeresen szervezett politikai oktatási forma ke­retében tartott előadást ja­nuár 4-én főiskolánk okta­tóinak és dolgozóinak Szabó Mihály, az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának titkára „Az ipar helyzete és fejlesztésének feladatai, kü­lönös tekintettel Győr-Sop­­ron megye időszerű gazda­ságpolitikai problémáira" címmel. A megyei titkár az ipar decentralizálásának országos és megyei szintű folyamata és iparunk technikai színvo­nalának elemzése után­ szólt megyénk gépiparának és könnyűiparának országos szintű feladatairól, azok sú­lyáról és arányairól, az ok­tatás, a sport, a kultúra, az egészségvédelem ipar által meghatározott fejlődéséről, a magasfokú és szervezett irá­nyító-végrehajtó tevékeny­ség szükségességéről. Hang­súlyozta, hogy olyan szerve­zeti- és érdekrendszert kell kialakítani, ami eredménye­sen közvetíti a különböző szintű országos hatásokat, és nagyobb teljesítményre ser­kent. Előadásának befejező részében a továbbfejlesztés lehetőségeiről (elektrotechni­ka, az ipari robot-gyártás) forrásairól, a teljesítményké­pes tudás megbecsüléséről és a dotáció rendszerének, átfor­­­­málásáról fejtette ki nézete­it. Számítástechnikai verseny Az első fordulóban kitűzött­­feladatra (öröknaptár) négy megoldás érkezett. A ver­senyzők sikeresen birkóztak meg ezzel a nem is olyan egyszerű problémával. 80— Az érdeklődők számára a programok a versenyzőknél, vagy az MSZO-nál megte­kinthetők. 5. feladat ■ Kockajáték program ké­szítése. Választhatóan 2, 3 100 sornyi terjedelmű prog­ramokkal adták meg a meg­oldást. A pontverseny állása az első forduló értékelése után, vagy 4 játékos van, megha­tározott sorrendben egymás után dobnak egyenként egy­szerre 3 kockával. (A dobás eredményét véletlenszám ge­nerátorral állítsa elő a prog­ram, a kockák „rázása” meg­határozott billentyű lenyo­másáig menjen.­ Dobáson­ként kiírandók a dobott pontszámok. A dobás értéke 3 kocka dobott pontszámai­nak összege. A program gyűjtse és írja ki minden menet Után játékosonként az addig elért összpontszámot. A feladat értékelése: a max. 29 pont a fent le­írt alapfeladatért , további max. 20 pont, jár azért, ha a program do­básonként grafikusan meg is jeleníti a dobott 3 kockát (a kocka megfelelő lapját a­ do­bókockákon szokásos pontel­rendezés szerint.) Beküldési határidő: 1984. február 20. Dr. Marton László (MSZO) 1. Fodor Tibor­ 2. Németh Gyula 1. Kormos Imre 4. Gyűrte Tamás (224. tk.) 27 pont (281. tk.) 25 pont (21­2. tk.) 22 pont (381. tk.) 20 pont

Next