A Jövő Üzemmérnöke, 1990 (18. évfolyam, 1-9. szám)
1990-01-01 / 1. szám
IRÁNY A XX. SZÁZAD: új képzési koncepciók - új tantervek BESZÉLGETÉS DR. SZEKERES TAMÁS FŐIGAZGATÓVAL ■ 1990 szeptemberétől radikálisan megváltozik a képzés a főiskolán. Mi ösztönözte erre az intézményt? — Az utóbbi évek társadalmi-gazdasági változásai arra kényszerítik a felsőoktatást is, hogy határozott lépéseket tegyen a gyökeres megújulás irányába. Főiskolánk e törekvések élvonalában kíván járni. ■i Mi motiválja ezt a törekvést? — Mindenekelőtt a közlekedés és a hírközlés, amelyek a főiskolának ma és a jövőben is alapvető területei, s mint az infrastruktúra legjelentősebb alkotóelemei, várhatóan a magyar gazdasági fejlődés átlagát meghaladó dinamizmussal fognak fejlődni. Ennek jelei már ma is érzékelhetők, pl a hírközlés terén elhatározott és már beindult fejlesztések és az ismét elkezdődő autópálya-építések. Mindebből az következik, hogy a főiskola által képzett üzemmérnökökre a jövőben várhatóan nagyobb feladatok várnak, mint más területeken. Nekünk a fiatal szakemberek képzésével elő kell készíteni, meg kell előzni ezeket a változásokat. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani arra is, hogy további alternatív lehetőségeket biztosítsunk a győri fiatalok továbbtanulásához. Alternatívát hogy, itt és ne Győrtől távol kelljen érdeklődésüknek megfelelő tanulmányokat folytatniuk. Ezért szélesítenünk kell az itt tanulható szakmák körét, szélesítenünk kell azt a szellemi palettát, amit a leendő hallgatóknak kínálunk, egyben természetesen jobban hozzájárulva a régió szakemberellátásához is. ■I Hogyan foglalhatnánk össze röviden a '90 szeptemberétől várható legfontosabb változásokat? — A hallgatóknak nagyobb önállóságot, több lehetőséget, de ezzel együtt nagyobb felelősséget is kívánunk adni. Az eddigi 13 szak helyett 8 szakon folyik majd a képzés. A látszat ellenére ez sokkal színesebb, sokrétűbb tanulmányokra ad lehetőséget. Egy-egy szakon belüli ugyanis a hallgatók sok speciális irányban mélyedhetnek el. Változatlanul megtalálhatják a régóta közkedvelt autógépész, vezetéknélküli távközlési és postaüzemi képzést, sőt még ezeken belül is alaposabban tanulmányozhatnak egy-egy részterületet. Minden hallgató tetszése szerint választhat az angol, német, orosz, olasz nyelvek közül. Az új koncepció lényege, hogy a hallgatók önálló munkáját tekintjük a hivatásra történő felkészülés alapjának. Oktatóink ehhez nyújtanak segítséget az előadásokon és a laboratóriumokban, s ha a hallgatók igénylik, egyénileg is lehetőségük van a tanulmányaik során felmerült problémákról konzultálni oktatóikkal. ■ Mi indokolja a képzés nagyobb rugalmasságát? — Nem tudjuk, hogy a hallgató szakmai életútján milyen befolyásoló tényezők hatására választ, vagy kényszerül munkahelyet választani, nekünk éppen ezért arra kell felkészülni, hogy a lehető legmozgékonyabban, a lehető legsokoldalúbban használhassa azt, amit tőlünk kapott. Akkor tudja a legsokoldalúbban és a legrugalmasabban használni, ha a megszerzett tudás valóban értékes, tudományosan megalapozott, ha olyan ismeretek birtokába jut, amelyek egy szélesebb körben is érvényesek. A főiskolai tanulmányoknak alkalmassá kell tenni a fiatal mérnököket további új ismeretek megszerzésére, arra, hogy egy-egy új feladatra önállóan készüljenek fel. ■ Kiket vár a főiskola az 1999/91-es tanévre? — Eddig jobbára a szakközépiskolából vezetett az út a főiskolára, de már régen felismertük, hogy a gimnáziumból jöttek ugyanolyan jól, esetenként még jobban megállják a helyüket. A szakközépiskolából jöttek szakmához kötődését kompenzálhatja egy rugalmasabb világlátás, nagyobb tájékozottság, szélesebb körű műveltség. Mi nem különböztetjük meg a hozzánk jelentkezőket, szakközépiskolában és gimnáziumban végzettekre. Mindenkit várunk, aki tanulni szeretne, és igyekszünk minden segítséget megadni a sikeres tanulmányokhoz, s egy későbbi sikeres életúthoz. DR. BOROS ISTVÁN 1990. JANUÁR 1.V.É.K. _____ft JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 5 Ft Ezt a számot elsősorban azoknak a végzős középiskolás diákoknak állítottuk össze, akik főiskolánk hallgatói szeretnének lenni. Reméljük nemcsak ők, hanem mások is kedvet kapnak e lap elolvasása nyomán, hogy az ország legmodernebb, legnagyobb műszaki főiskoláján tanuljanak. ... Őszi Tudományos Diákköri konferencia Három órakor kezdődtek öt szekcióban az előadások. Az itt folyó munkát értékelő zsűrik beszámolójából kitűnik, hogy az elhangzott 30 előadás többnyire színvonalas, szakmailag és az előadás módját, szemléltetésétis tekintve igényes és érdekes volt — viszonylag nagy számú oktatói és hallgatói érdeklődés is kísérte. (Ehhez talán az is hozzájárult, hogy az idén a délutáni előadások a TDK-ra való tekintettel elmaradtak.) Volt még egy új színfoltja is az idei főiskolai TDK-délutánnak: a KÉI a konferencia után rendezte meg szakestélyét is, ami figyelemre méltó, és a későbbiekben esetleg a többi intézet részéről is követhető kezdeményezés. Gratulálunk a főiskolai TDK első helyezettjeinek akik szekciónként: Közlekedésépítési szekció (elhangzott 5 előadás) André László I. évfolyamos hallgató: Vasbetonszerkezetek tervezésére, oktatására alkalmas programot mutatott be. A korszerűen szervezett maszktechnológiát alkalmazó program feleltetőgépként is alkalmazható. Konzulense: Agárdy Gyula főiskolai adjunktus. Kovács Róbert III. évfolyamos hallgató: Ismertette a nagysebességű vasútvonalak előnyeit a közlekedés Főiskolánkon lassan már hagyomány, hogy az őszi Tudományos Diákköri konferenciát november utolsó hetében rendezzük. A TDK tevékenységének a képzésen belüli egyre növekvő szerepét és fontosságát is jelzi, hogy az ez évi konferencia plenáris ülését a főigazgató dr. Szekeres Tamás nyitotta meg „A főiskolán folyó képzés fejlesztési elképzelései” című bevezető előadásával. Ezt követően a „Robotok” című angol videofilm adott bepillantást e technika rohamosan fejlődő ipari alkalmazásába, melynek narrátora Pintér József főiskolai docens volt, egyéb formáival szemben. Részleteket adott elő a francia és az NSZK-beli hálózatról és az épülő csatornaalagútról. Konzulense: Kontra György főiskolai adjunktus. Útépítési szekció (elhangzott 4 előadás) Csicsely Tamás III. évfolyamos hallgató: A Bükkben, Gönc környékén végzett önálló kutatómunkáját ismertette. A terület erdei útjainak kialakítását, fenntartását, műtárgyépítési, víztelenítési problémáit vizsgálta. Konzulense: Szepesházi Róbert főiskolai adjunktus. Szarka Zsolt I. évfolyamos hallgató. Számítógépes programot készített a közutak mellett elhelyezkedő KRESZ- táblák nyilvántartására C—64 számítógépre. Konzulense: dr. Adorjáni Kálmán főiskolai adjunktus. Járműgépész-szekció (elhangzott 8 előadás) Nits László III. évfolyamos hallgató: A statisztikai folyamat-ellenőrzés alkalmazása a járműalkatrészek gyártásánál című előadásában bemutatta a RÁBA járműalkatrészek gyártásának ellenőrzésére kidolgozott számítógépes programját, részletesen kitért a kiértékelés lehetséges módozataira. Konzulense: Józsi Ottó főiskolai adjunktus. Lukács Gábor 111. évfolyamos hallgató. Egy olyan szimulációs programot mutatott be, mellyel a nagy értékű CNC lemezmegmunkáló központra tervezett alkatrészek gyártástervezése végezhető el. Ismertette a program felépítését és egy alkatrész gyártástervezésének fázisain keresztül a program működését. Konzulense: dr. Kardos Károly főiskolai docens. (Folytatás a 2. oldalon. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Transport Főiskolai Kisszövetkezet alapítvány formájában 92 542 Ft-ot biztosít a főiskola számára. Ennek felhasználásáról öt tagú testület jogosult dönteni (kuratórium). A kuratórium 1989. november 27-én megtartott ülésén úgy határozott, hogy a fenti összeget teljes egészében az alapítólevél 2. c. pontjában megfogalmazott célra kívánja fordítani. Ennek érdekében a főiskola oktatói számára pályázatot hirdet meg olyan külföldi tanulmányutakra, amelyek segítséget nyújtanak a főiskola új képzési koncepciójának a bevezetéséhez. A pályázatokat dr. Koren Csaba tudományos főigazgató-helyetteshez kell benyújtani. A pályázatot elnyerők beszámolási kötelezettséggel tartoznak a tanulmányi útjukról a főiskolai közvéleménynek. Dr. Szekeres Tamás a kuratórium elnöke