A Község, 1937 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1937-12-01 / 12. szám
2. oldalЦ?| ~ w ~ A KÖZSÉG 1937 ^ A szociáldemokrata párt törvényhatósági képviselete állandóan napirenden tartotta és sürgette a lakáskérdés megoldását. Ami eddig ezen a téren történt, pártunk föllépésének az eredménye volt. Ha ez az eredmény nem kielégítő, aminthogy távolról sem kielégítő, ez többek között a törvényhatósági bizottság összetételének és az ebből eredő erőviszonyoknak is tulajdonítható. A kormányzó pártok csak hangoztatják a népérdekek védelmét és istápolását, de a gyakorlatban az ellenkezőjét cselekszik. A helyzet azonban ma már nem tűr halasztást. A lakásviszonyok, különösen a fővárosban, szégyenletesek. A legsürgősebben hozzá kell tehát fogni megfelelő számú kislakás építtetéséhez, természetesen az egészségügyi követelmények szigorú szemmeltartásával. A most épülő kislakások száma csöpp a tengeriben. A főváros legutóbbi költségvetési tárgyalása során pártunk tudvalévően indítványt nyújtott be 6000 új olcsóbérű kislakás építésére. Az indítványt a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Ezzel mindenesetre hatalmas lépés történt előre, de a rég vajúdó kérdést egymaga a most elhatározott 6000 és a már épülő néhány száz kislakás nem oldhatja meg, hanem csak újabb és újabb olcsóbérű lakások minél nagyobb tömegeinek minél gyorsabb fölépítése. Amái állapotok nem méltók a fővároshoz és ezért mindent el kell követni a szégyenletes helyzet megváltoztatása érdekében. Figyelő. Statisztikai zsebkönyv. Most jelent meg a főváros Statisztikai Zsebkönyve (1937) dr Illyefalvi I. Lajos szerkesztésében. Az egész ország mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, szociális és kulturális életére vonatkozó számadatok a legújabb kutatások eredményei és így hű tükrét adják a formális viszonyoknak. Az ország szívverése lüktet a felsorakoztatott számoszlopokban, amelyek helyenként fölérnek a legizgalmasabb olvasmánnyal. Azonkívül a szükséges tudnivalóknak valóságos tárháza is. A kitűnően szerkesztett könyv ára pengő és megrendelhető a Főváros Statisztikai Hivatalában. Budapest egyesületei. Dr Dobrovits Sándor a Statisztikai Közlemények keretében komoly tanulmányt közöl Budapest különféle egyesületeiről, működési körükről, taglétszámukról és az idevonatkozó jogszabályokról. Függelék gyanánt közli az egyesületek jegyzékét. Úgy látszik, az egyébként körültekintő munka szerzője nem nagy barátja a szabadságnak, mert „minden józan korláttól ment féktelen“-céget lát abban, hogy a Károlyi-kormány annak idején teljesen szabaddá tette az egyesületi életet. Pedig a szabadság éltető eleme minden haladásnak. Ez az egyesületi életre is áll. A könyv ára különben 5 pengő. Hetvenezer budapesti nő nem tud férjhez menni Dr Molnár Olga, a Fővárosi Statisztikai Hivatal főfelügyelője, a Fővárosi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság felkérésére rendkívül érdekes előadást tartott a Fehér Kereszt Egyesült előadótermében. Dr Molnár Olga ezúttal is régi témájával, a dolgozó nő problémájával foglalkozik, ezzel a témával, mely sohasem volt aktuálisabb, mint ma és amelyről Molnár Olga a múlt esztendőben nagy feltűnést keltő könyvet adott ki. Nagyon felkapott jelszó mostanában — mondja dr Molnár Olga —, hogy a nő térjen vissza a családja körébe és ne dolgozzék házon kívül. De ez a jelszó egyszeriben tarthatatlanná válik, ha megkérdezzük, hol a családja és ki tartozik gondoskodni arról a 87 ezer nőről, akik közül kereken 70 ezer esik a férjhezmenendő, keresetképes nők csoportjába. E 70 ezer férjhezmenendő nő számára azonban még akkor sem jut férj, ha hirtelenében minden agglegény az anyakönyvvezető elé állna. Sokan meg vannak győződve arról, hogy ha a diplomás nőket kiteszik a hivatalokból, minden állástalan ifjú el tud helyezkedni. Ezek, úgy látszik, nem tudják, hogy az állami közigazgatásban mindössze 16 olyan diplomás nő dolgozik, aki azelési osztályba van sorozva; 24 végleges és 67 ideiglenes hivatalnoknő fizetési osztályon kívül áll. A fővárosi közigazgatásban viszont pedig fizetési osztályba sorozva 8 végleges, fizetési osztályba nem sorozott, ellenben 15 ideiglenes hivatalnoknő teljesít szolgálatot. Ez mindössze 137 diplomás nő. De kétségtelen, hogy ha ez a 137 diplomás nő átadná a helyét a hivatalban, a diplomás ifjak ezrei akkor sem tudnának elhelyezkedni. Nagyon figyelemre méltó megállapítás az is, hogy Budapesten három és fél évtized alatt a férfinépesség száma 125.900-zal, a női népességé ellenben 201.100-zal szaporodott. Vagyis a női népesség szaporodása tehát kereken 75.200-zal haladta meg a férfinépesség szaporodását, ami azt jelenti, hogy míg 1900-ban Budapesten minden száz férfilakóra még csak 103 nőlakó jutott, addig 1935-ig anynyira megnövekedett a női lakosság száma, hogy ma minden száz férfira 18 nőt kell számítani. Ez az arányszám természetesen mély nyomot hagyott a nők életének gazdasági kialakulásában és súlyos problémát teremtett az ellátatlan nők tömegében. A családi élet keretein belül való elhelyezkedés igen sok nő részére lehetetlenné vált. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ép a keresetképes nőknek a száma szaporodott feltűnő módon, úgyhogy míg a 60 és 60 év közötti keresetképes férfiak száma 366.000 főnyi tömeggel szeepel a statisztikában, addig az uApne korban lévő nők száma eléri a 436 ezret. Kereken 70 ezerrel nagyobb itt a nők száma a férfiakénál. És hogy ez így van, abban nagyon nagy része van a háborúnak. Ebben a 70 ezres számban meg van írva a háború női alkalmazottainak szomorú tragédiája. Soksok ezer jeltelen sír alatt nyugszanak azok a katonák, akik elmentek és sohasem tértek többé vissza. Pedig, ha a háború nem veszi el őket, valószínű, hogy családi tűzhelyet alapítanak. Budapesten pedig 70 ezer nő nem tud férjhez menni és kénytelen részt kérni a munkából és osztozkodni a férfiakkal a kereseti lehetőségeken, hogy el tudja tartani önmagát és kenyeret tudjon adni a hozzátartozóinak. Szomorúan jellemzi a gazdasági viszonyokat, hogy a kereső nők Budapestre való beáramlásának tempója az utolsó időkben nagyon megerősödött. 66 ezer kereső nő, mint a népszámlálásból kiderül, csak öt esztendő óta, illetve öt évnél is rövidebb idő óta tartózkodik a fővárosban. Tehát a budapesti kereső nők több mint egynegyed része azokból rekrutálódik, akik 1930 óta jöttek fel a fővárosba munkát, megélhetést keresni. Ha hozzávetjük, hogy ez a 66 ezer nő ma tényleg alkalmazásban is van, meg fogjuk érteni azt is, milyen irtózatos nyomást jelent ez a beáramlás a másik háromnegyed régebben bevándorolt vagy esetleg budapesti születésű kereső népesség hátrányára. Figyelemre méltó, hogy csaknem minden foglalkozási főcsoportban legmagasabb azoknak a kereső nőknek a száma, akik egy esztendőnél rövidebb ideje tartózkodnak a fővárosban, hiszen a 66 ezerből egyedül az 1934—35. évek bevándoroltjai 38 ezret tesznek ki. Ezekről a nagyon aktuális és izgatóan érdekes problémákról beszélt dr Molnár Olga és végül megállapítja, hogy Magyarország 9 milliónyi népességének 12,3 százalékát a a dolgozó nők teszik. „Gondoljuk csak meg — úgymond —, mit jelentene nemzetgazdasági szempontból, ha minden tíz lélek, még az újszülött csecsemőket sem véve ki, megélhetését egy keresőképes korban lévő egyén eltartása terhelné. A kereső nők arányszáma a nőnépesség összességéhez viszonyítva 24 százalékos. Elképzelhető, hogy mit jelentene világgazdasági szempontból, ha le akarnánk mondani arról a rendkívüli erő- és vagyontömegről, amit a női munka képvisel. Hiszen ha csak Budapestet vesszük alapul, megállapíthatjuk, hogy a főváros területén befolyt adók egynegyed részét, az alkalmazottak kereseti adójának pedig több mint egynyolcad részét a nők fizetik. Lehet-e realitás abban az elgondolásban, mely ezt a nagy értéket meg akarja semmisíteni.“ Körülbelül ezeket mondta el dr Molnár Olga rendkívül érdekes előadásában és a nagyszámú hallgatóság hálásan tapsolt neki. Épülnek a kislakások A főváros vezetősége pártunk sürgetésére hivatalosan elhatározta, hogy ezer kislakást építtet. Az e célra előirányzott összeg azonban kevésnek bizonyult és így 1000 helyett csak 720 kislakás épül. Az építkezés már folyik. Az épületek egyik része az angyalföldi Szilas utca, a másik része pedig a Kerepesi út környékén levő Megyeri útra kerül. Összesen 14 háromemeletes házat építenek. Angyalföldön 8-at, a Megyeri úton 6-ot. Láttuk a rajzokat. De hogy a