ALKALMAZOTT MATEMATIKAI LAPOK 20. KÖTET (A MTA Matematikai Tudományok Osztályának Közleményei, 2000)

2000 / 1. sz. - MELLÁR TAMÁS: Az infláció és a külső-belső egyensúly együttmozgása

2 MELLÁR TAMÁS eszköz import gyakran a hazai kínálati potenciált is növelte, csökkentve ezáltal az egységköltségeket. A külkereskedelmi hiány növekedése azonban előbb-utóbb ki­kényszerítette a forint leértékelését és az import visszafogását. A kettő együtt a termelés csökkenését, a munkanélküliség növekedését és az infláció emelkedését idézte elő.­ A kormányok számára önmagában az infláció nagysága is fontos tényező, éppen ezért befolyásolása is igen fontos döntési paraméter. Közismert, hogy a növekvő és magas infláció a költségvetés számára seigniorage-bevételt és a köz számára át­háríthatatlan inflációs adót jelent. A másik oldalon a magas infláció költsége az államadósság utáni nagyobb kamatfizetési kötelezettség, a kedvezőtlenebb folyó költségvetési pozíció és az üzleti szféra elbizonytalanodása. A negatív hatások elle­nére bizonyos helyzetekben az egyes kormányok mégis az infláció tudatos felpörge­tésére fanyalodnak, majd később annak csökkentésére kényszerülnek. Nem voltak kivételek az ilyen típusú viselkedésmódtól a rendszerváltás utáni magyar kormá­nyok sem. Az érvényesülő ciklikus működési mechanizmus azonban némiképpen bonyolultabb a fent leírtaknál. Az infláció mellett szerepet kap még a kormány által tervezett infláció és a gazdasági szereplők inflációs várakozásai, illetve ezek dinamikus mozgásai. A tényleges és a tervezett infláció, valamint a belső és külső egyensúlyi helyzet évenkénti alakulását az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A tervezett és tényleges infláció, valamint az egyensúlyi helyzet alakulása A konkrét mechanizmus leírásánál azzal a feltételezéssel élünk, hogy a kormány lényegét tekintve képes befolyásolni az infláció alakulását és minden időszakra meg Év Tervezett infláció Tényleges infláció Tényleges­­tervezett infláció Költségvetési egyenleg/GDP Külkeres­kedelmi egyenleg/GDP 1990 19-20 28,9 9 -0,1 0,2 1991 35-38 35,0 -1 -3,0 0,8 1992 22-25 23,0 -1 -7,0 0,9 1993 17-19 22,5 4,5 -6,7 -9,0 1994 18-22 18,8 -1,2 -9,6 -9,4 1995 19-20 28,2 8,7 -7,3 -5,6 1996 19-20 23,6 4,1 -4,6 -3,7 1997 18-19 18,3 -0,2 -4,7 -2,2 1998 13-14 14,3 0,8 -4,8 -4,8 1999 10-11 9-10 -1­­4,5 -5,0 Forrás: KSH évkönyvek és a PM költségvetési előirányzatai 2Lásd erről bővebben Mellár (1997) tanulmányát. Alkalmazott Matematikai Lapok 20 (2000)

Next