A Nép, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
ára 3 korona 2 január 15. vasárnap^*, POLITIKAI NAPILAP SMrkosztfiaégt VIII., BIOTtKIKU gl-utea 28/a, Telefon i J. 63-80, J. 63-81. Kiadóhivatalt Vill., Saantkir&lyl-atea BO. Telefoni József 103-83. Megjelenik d. a. 4 órákon Budapest, IV. évf. 12. szám Előfizetési árak Egész évva_600 kor. Félévre____340 kor. Negyedévre 370 kor. Egy hóra_____ 60 kor. Fél hóra____30 kor. Egyes száméra helyeken és vidéken 3 kor. Szterényi csókja Írta: Skbert Gyula A Szabadság-téri börzepalotával szemben, egy kereskedelmi kaszinóban egészen szokatlan dáridó tombolt az éjszakában. A kaszinó, mely a lakomát rendezte, a Magyar Kereskedelmi Csórttok. Arról nevezetes, hogy egy liberális bánkár ül az elnöki székében és az érdekképviseleti cégér alatt soha még komoly érdeki képviseleti mannát nem végzett. A csarnok tagjai túlnyomóan kereskedők, de ezek is legföljebb szórakozni járnak oda. Nos, ez a jeles testület tüntetni akart a «szabad kereskedelem» mellett s miután erre más módja vagy talán tehetsége nem volt, politikai lakomát rendezett célkitűzése érdekében. A lakomára állítólag meghívták gróf Apponyi Albertet is, aki azonban állítólag kimentette , magát. Megjelent a dáridón báró Szterényi József úr szűkebb politikai törzskarával, Ugrón Gáborral és Balthazar püspök úrral, ami még nem volna meglepő. De megtisztelte a lakomázó urakat a nemzetgyűlés elnöke,Karl Gaszton, aki olyan hatásos, (de pusztán elméleti) szabadkereskedelmi tesztet vágott ki, hogy percekig tagolták a nemzetgyűlés elnökét, és végezetül olyan extázis kerekedett, hogy báró Szterényi úr — szó, ami szó — tüntetően megcsókolta Gaál Gasztont. — Küsste ihn lief ergriffen — írja e jelenetről a Pester Lloyd. Ennek a csókepizódnak az erkölcsi értékéről kíméletesen nemondunk véleményt. De a szabadkereskedő, politikus urak vacsorájához van szavunk. A múlt év szomorú gazdasági eseményei napnál fényesebben igazolták, hogy a termelés és fogyasztás mai anarchiájában még nem érkezett el a szabadkereskedelem ideje. A magyar piac tavaszi olcsósági hullámát az ősszel a drágaság akkora orkánja váltotta fel, amely egymagában beszédesen bizonyítja, hogy a kereskedelem szabadságát még a politikai népszerűségcédjéért sem, lehet erőkelni. A Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége és éppen Szterényi politikai ambíciói mellett behozott szabadkereskedelem éppenséggel nem tette olcsóbbá sem az élelmiszerek, sem az ipari cikkek piacát, és a fogyasztók kénytelenek az önvédelemhez, főleg pedig a szövetkezetek módszeréhez nyúlni. A szabadkereskedő politikus urak nyilván elfelejtették a lakomán, hogy a magyar piac mai drágaságáért elsősorban ők felelősök. l egyszerűl politikai lugás a valutakérdés és a nemzetközi kereskedelmi politika mai helyzetében egyoldalúan sürgetni a magyar piacon a szabadkereskedelmi irányt. És mesebeszéd Szterényiék amaz állítása, hogy az ő szabadkereskedelmi jelszavuk fog Magyarországon olcsóságot előidézni. A szabadkereskedők zárt csoportja nem azért kívánja a szabad kereskedelmet, hogy ezzel a drágaságot letörje, mert egy nagyarántgyárs hanyatlás elsősorban éppen a kereskedőknek okozna irtózatos veszteséget. konjunktúra, mégpedig eléggé lelkiismeretlen konjunktúra ma a szabad kereskedelem elvi dogmájáért lelkesedni. Végtelenül sajnálatos, hogy a nemzetgyűlés elnöke a szabadkereskedők agitációjának segítségére sietett és a kereskedelmi csarnokban való felszőlapjáva! olyan színpadi jelenetek .Distenzen, amelynek, a keresztény tömegnyomája mai idején, a közösi Vk" hízóim,rh nem" társol. Másfél milliárdot gyűjtöttek a zsidó propaganda-alapra A NNF hágai központja — Az egész világot behálózza a szervezet — Propagandautak Ázsiában, Afrikában — Szovjetoroszország pontosan fizeti a tagdíjakat Hága, jan. 3. A világuralomra törekvő zsidóság minden alkalmat és eszközt megragadott a múltban és jelenben világuralmi törekvéseinek megvalósítására. Már évtizedekkel ezelőtt ez irányú tevékenységüket úgy gondolták megerősíteni, ha az egész földkerekségen lakó zsidók között elhintik a nemzeti összetartozandóság és egymásra utaltség magvát s egyúttal megteremtik a jövendő zsidó ország alapjait, amely azután bázisa lesz a mindent elnyelő világuralai törekvéseknek. Ilyen célból alakult már 19 esztendővel ezelőtt a zsidó Nemzeti Alap (Jüdische Nationalfond), mely röviden csak JNF-nek hívja magát. Ennek az egyesülésnek központja Hágában van. Innen ma a békevárosból nyúlnak ki a tervszerű propaganda segítségével azok a szálak, melyek ma már az egész világ zsidóságát egy táborba egyesítik és egy gondolat szolgálatába állítják. A nemzeti érzést megvető zsidóság eleinte idegenkedéssel fogadta az új egyesületet s igyekezett megmaradni a ghettó-szervi elkozottságban, de az alapítók tevékenysége nem ismert akadályt. Egymásután szervezték be az egyes országok zsidóságát. A hatalmas, irodával dolgozó hágai központ 1921. évi jelentése már 15 millió zsidóról számol be, mint akik a JIF keretein belül helyezkedtek el, mely elhelyezkedés nemcsak egyénenként történt, hanem évtizedes, sőt évszázados múlttal rendelkező egyesületek olvadtak bele a JIF-be, mert megértették annak nagy jelentőségét a világ zsidóságának szempontjából. A NNF hágai központja semmi fáradtságot és költséget sem kímél, hogy az egyesületet csakugyan minden zsidó egyesületévé tegye. Az egyesület egyik propagandistája, dr. Epstein Baer, az elmúlt években bejárta egész Dél-Afrikáit, messze re szervezte az ott élő zsidóságot, amely az 1920. év folyamán mér 268 ezer 300 francia frank járulékot küldött be a hágai központnak. Ennél sokkal nagyobb eredményt ért el a másik propagandista, Cohen Israel, aki 1920 tavaszán Londonban szállt hajóra, hogy Kelet -szigeteisőségben élő zsidóságának figyelmét felhívja a zsidó világurabos törekvések támogatására. Agitációs útjában bejárta Kínát, Ausztráliát és Új-20forklö. Különösen a Shanghaiban lakó zsidókmutattak nagy ákrozatkészséget s csakhamar 758 ezer' 800 francia 'frankkal gyarapították az egyesület vagyonát, ami fejenként 30 ezer 353 centimét jelent. Eutigk nagy jelentősége kimagaslik akkmnyha, összehasonítjuk az adatokat az,,Egyesült-Államok sokkad vágyoho, sabb zsidóinak «áldozotkéstségévBliv Az Egyesült-Államok zsiddsága ugyanis 2 railBőből ezer 700 francia fiókot juttatott a NIF cájaira ez az összeg azonban, az amerikai zsidóságnagy számát tekintve, fejenként csak— A PEP tudósítóidtól !— 72 centimet jelent. A harmadik nagy agitátor, dr. Berniem Asriel, Spanyolország, Portugália, Nyugat-Afrika, Mezopotámia és India zsidó-lakta területeit járta be s valamennyi ország zsidóságát sikerrel kapcsolta be a NIF munkakörébe. Az egyesületben élő tagok legfőbb kötelessége a fizetés. Nem fontos, hogy tagdíjak, külön gyűjtések vagy más módon kerülnek össze a hatalmas pénzösszegek, fő az, hogy összekerüljenek és beutaltassanak a hágai centrumba. A múlt évben 9 millió 647 ezer francia frank gyűlt össze a világ minden részéből zsidó propaganda célokra. Az évenkénti tartalékolással a zsidó Nemzeti Alap ma 27 millió frank vagyonnal rendelkezik, ami koronaértékre átszámítva. 1 milliárd 620 millió koronát jelent. De ez nem az az összeg, mellyel az egyesület vezetősége meg volna elégedve, hiszen egyik nem régen világgá bocsátott kiáltványában azt követeli, hogy évenként legalább 100 millió francia frankot gyűjtsön össze a zsidóság, mert csak így képes kitűzött célját mielőbb megvalósítani. S aki tudja, hogy a világ majdnem egész gazdasága zsidó kézen van, aki ismeri a mindenütt megnyilvánulást kereső zsidó nemzeti öncélúságot, egy pillanatig sem kételkedhetek abban, hogy a zsidóság minden erejével igyekezni fog az évenkénti 160 millió frankot összegyűjteni. A hágai központ azonban nemcsak a zsidó áldozatkészségnek gyűjtőhelye. Ide fét be minden olyan eseménynek a híre, amely csak, távolról is összefüggésben van a zsidó nemzetiségi kérdéssel. Minden országban egy elnök és egy titkár intézi a NIF ügyeit, de egyúttal figyelemmel kíséri az összes zsidóérdekű jelenségeket , azokról azonnal tudósítja a J hága központot. A másik kötelessége a vezetőségnek időnként jelentéseket beküldeni. Ezek a jelentések siralman hangon emlékeznek meg a legkisebb zsidóüldözésről is, amikor is a hágai központ azonnal megteszi az intézkedéseket a szerinte «tarthatatlan antikulturális» és a zsidó nemzeti eszmét mélyen sértő jelenségek megszüntetésére, vagy éppen megbosszulására és megfelelő retorzió alkalmazására. Az elmúlt éveknek a zsidóságra nézve nem egy szomorú jelentés van elkönyvelve a hágai központ irattárában. Különösen az ukrán programok híre mozgatta meg sokszor a központi vezetőséget, amely azután sietve utalt ki a pocíoiu elől menekülőknek részére nagyobb segélyeket és hozzásegítette őket a palesztinul letelepüléshez. Szovjetoroszország még 1919-ben pontosan Hágába utalta a 409 ezer francia frank járadékot, de az 1920. év folyamán már egy centimet sem juttatott az egyesület céljára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszakadtak volna azok a szálak, melyek az egyesületet a Szovjetoroszországban uralmon lévő nagyon is zsidó-izó rezsimmel összekötik. A pénzadományok elmaradásának egyik oka az orosz pénz igen gyenge valutáris értéke. Az anyagi kapcsolat helyett annál erősebb szellemi kapcsolatot tartanak fenn az orosz zsidókkal. A NNF az abasvérusi nyugtalansággal eltelve végzi tovább megkezdett munkáját. Az élelmes ügynökök ezrei fáradhatatlanul kutatják fel a világ legelrejtettebb zugában élő zsidóságot, mert elvük az, hogyne legyen ország, ne legyen helyiség, ne legyen ház és ne legyen zsidó, aki távoltartja magát a zsidó nemzeti eszme ápolásától és a nemzeti vagyon növelésétől. Budapesten folytatják magyar-osztrák tárgyalásokat Január 16.án küldódik az utódállamok gráci értekezlete István gróf visszaérkezett Budapestre — A NÉP tudósítójától — Bécs. jan.11. A . nécabim jeroig.l. magyar-osztrák tárgyalások elérték azt a cm, amit előzőleg a magyar kormány hozzájuk fűzött. Egyelőre ugyan csak gazdasági dolgokban történtek megegyezések, de remélhető, mint az előjelek mutatják, hogy Schober dr. kancellárnak budapesti látogatása alkalmával a két ország megbízottai újból össze fognak ülni és Budapesten politikai tekintetben is lesznek megegyezések. 15? az első eset, hogy az osztrák mugyeri roenfliína saáiwidTaa után a két állam között éinető békés ketártsigás együttműködés alapjait fektették le. Remény van arra, hogy ezen tárgyalások eredményeit mérlegelve, sikerülni fog a mindenki által óhajtott baráti viszonyt még szorosabbra fűzni, mert csak így érheti el a különvált két ország gazdasági fellendülését. . Az osztrák részről mostanában a legnagyobb nyomatokkal a tárgyalások pénzügyi részével foglalkoznak. Fontosnak tartják, hogy az értékpapírok magyar értékben való kifizetése megkezdődjék. Különösen kívánatosnak tartják a karsatnieetée megkeedásét azoknak az osztrák állampolgároknak köreiben, akiknek birtokában USbbszáxmiJUó■Hifi magyar állampapír és hadikölcsöv van. A tárgyalások befejezése alkalmáva Bethlen István 2 fős miniszterelnök a Bethlen