Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 26. KÖTET (1906)
1906 / 3. füzet - EMLÉKEK ÉS LELETEK - HAMPEL JÓZSEF: Intercisa emlékei
EMLÉKEK ÉS LELETEK. 1223 Pannónia dunamenti vidékének megszállása idején, az első század közepe táján, az a csapat, mely Dunapentelén tábort ütött. Ez a tábor, mint Domaszewszky véli, még nem volt falazott erőd, magas falú erődök csak Hadrianus idejében keletkeztek, ezt már valószínűleg megépítette a maga számára a hemesai ezres csapat, melyről tudomásunk van, hogy Hadrianus ideje óta itt volt s azután századokon át itt is maradt. Egészben tíz emlék szól róla. Ezek közt van három a harmadik századból, mely pontosan évszerint is megállapítható. Caracalla idején 213-ban a császár üdvéért és a cohors geniusának egy II. légiós altiszt áldozati oltárt szentel (C. I. L. 10306.). Az oltárt Molnár József öreghegyi szőlejében lelték és 1874-ben került a n. múzeumba. (I. tábla, 1. ábra). Alexander Severus üdvéért (222 — 235) ugyancsak Dunapentelén a hemesai ezres cohors veteranusai (IV. tábla, 9. ábra) állítanak oltárt (C. I. L. 10304.) és 240-ből való egy hódoló emlék Gordianus császár tiszteletére, melyet Horváth Pál ajándéka gyanánt 1854 óta őriz a n. múzeum (C. I. L. 3331.). (I. tábla, 2. ábra). Közelebbi időhatározás nélkül való két oltár. Egyikét Paksi István szőlőjében találták Barsemis Abbéi, a cohors elöljárója állította társaival Jupiter tiszteletére (C. I. L. 10307.), a másik is Jupiternek szól és azt Aurelius Herculanus egyszerű lovas szentelte Jupiternek (C. I. L. 10303). Öt síremléken is szerepel a hemesaiak csapatja. Egyik csonka töredék, 1904-ben a szalki szigetről került a múzeumba. Ennek nem birjuk megállapítani a korát. Egy másikat 1874-ben Farkas Gáspár öreghegyi szőlejéből szerzett az intézet. Állította önmagának a cohors veteranusa, a fölirat szerkezete és a veteranus M(arcus) Aur(elius) nevei után azt tartjuk, hogy a második század közepe tájáról való (C. I. L. 10318.). Alighanem későbbi, talán harmadik századbeli három síremlék, melyet legutóbb dr. Mahler Ede szerzett a n. múzeumnak ; egy sírláda csonka töredéke 2 és két különben is érdekes sírtábla, melyet alább ábrákban is bemutatunk.3 Talán még megállapíthatjuk a cohors táborát.4 Nagyobb része valószínüleg az emberek rombolásának vagy a Duna sodrásának esett áldozatul, mely századok óta alámosta a partot és nagy részét víz alá temette. Lehet, hogy a szalki sziget éjszaki csúcsán 1902-ben megejtett Dunaszabályozás, amikor erős falak maradványait kellett eltávolítani, a tábori erőd falait pusztította el. Nem tudni, hogy a hemesai csapat meddig őrizte erődjét, föltehető, hogy mindvégig itt állott, mert nyilván az V. század elején keletke 1 Szerzem. Napló 351904. 8. sz. 2 Találták az öreghegyen Tiszuczky Károly szőlejében, ismertette dr. Mahler Ede Arch. Ért. 1905. 233. 1. 15. sz. 3 Az Öreghegyről , lásd dr. Mahler ismertetését Arch. Ért. 1905. 225 és 233. 4 Fröhlich Róbert a tábort az Öreg-hegyen sejtette.