A Szív, 1919-1920 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1920-07-10 / 46. szám
2. oldal V yt'-V :< ‘•■X Frnskősd után hetedik vasárnapi sz* evangélium. A 2011 időben monda Jézus tanítványainak: Óvakodjatok a hamis prófétáktól, kik a juhok ruházatában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Vájjon szednek-e tövisekről szőlőt, vagy a bojtorjánról fügéket ? Így terem minden jó fa jó gyümölcsöt, a rossz fa azonban rossz gyümölcsöt hoz. A jó fa nem teremhet rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt nem teremhet. Azt a fát, amely nem hoz jó gyümölcsöt, kivágják és tűzre vetik. Gyümölcseikről ismerhetitek meg tehát őket. Nem mindenki, aki azt mondja nekem: Uram, Uram, megy be a mennyeknek országába, hanem az jut a mennyek országába, ki mennyei Atyám akaratát teljesiti. Ki a hamis próféta? A hamis tanító. Ne gondoljátok, hogy tán csak az eretnekség hirdetői a hamis próféták? Az Ur Jézus egyetlen jelt mutat, amelyből rögtön megismerheted a hamis és az igazi prófétát. ». .. Az jut ,a mennyek országába, aki mennyei Atyám akaratát teljesíti.« Nem elég mondani: Uram, hiszek. Uram, reméllek. Uram, szeretlek. Nem, a mi Istenünk nem ad a szóra, a beszédre, hanem a tettre; nem nézi a szájat, hanem a szivet. Hinni és a hit szerint nem élni, az kétszínűség, hamisság, hamis prófétaság. Amint a gyümölcs a fa természetét bizonyy a cselébenyitja, hogy^ jó-e, rossz-e? _____ detek mutatják meg, hogy jó-e, rossz-e az ember. Ütheti bárki is előtted, ha még úgy is a_ mellét, hogy ő milyen kér, katholikus, ne higyje magamak, hanem csakis cselekedetednek. Éppen azért, ha községeitekbe jönnek ezek, azok és egyesületekbe sorakoztatnak titeket, tagsági dijakat szeretnének szedni tőletek, figyeljétek meg, hogy megtiszteli-e az Urat és a községet azzal, hogy veletek megy a templomba, harangozáskor imádkozik-e' Veletek, ott térdel-e veletek a gyóntató székben az áldoztató padnál, ha igen, bízzatok benne, ha nem, meg se hallgassátok, mert hamis próféta. Ha halljátok,, hogy ez, az viccelődik az imádságon, szentgyónáson,' böjtölésen, meg se hallgassátok', ha máskor különben jó ügyről is szólna hozzátok, mert az ilyen is hamis próféta.Szemtelen dolgokat fecseg ez, azt még hozzá merészeli tenni, hogy az nem bűn a mai haladott világban, ki vele, hamis próféta ez is. Valaki a művelődést dicsőíti, erre buzdít, de aztán komisz nyomtatványokat ajánl, a jó erkölcsöt veszélyeztető mozit, színházat rendezte, kergessetek ki a falutokból, mert hamis próféta. Van olyan is, aki már falvakban és kisebb városokban is szellemidézésekről — spiritizmus — tart tanításokat, a megjelent lelkek mily jövendöléseket mondottak, meg ne hallgassátok, rendszerint az ördöggel cimborái az ilyen, hamis próféta. Sz. Pál apostolra hallgassatok: »De ha az angyal a mennyből hirdetne is nektek valamit azon Máté, 7, 15 —21. kívül, mit nektek hirdettünk, átok alatt legyen.« (Gal. I. S.) Sok más hasonló és egyéb beszédet, eljárást hozhatnánk még fel, de fölösleges, mert azon Krisztustól adott jel szerint, hogy aki az Isteni akarat — tíz parancs, egyházi parancsok — útjától csak valamiképen is el akar távolítani minket, az biztosan hamis próféta, ha még oly szentnek látszik is, ha még oly behízelgő, mézzel csurgói beszédű lenne is! Hallgassunk már végre valahára az Úr tanítására, okuljunk már egyszer a történelemből. Nézzétek meg az emberek életét 5—10 évre visszamenőleg és az ő cselekedeteik szerint Ítéljétek meg őket most. Hamar észreveszitek, hogy kik a báránybőrbe bujt farkasok. Legyen végre valahára eszetek és verjétek ki őket községeitekből,különben meg nem tisztul ez az ország a legnagyobb veszedelmétől, a magyar kér. kath. nép legelesebb piócáitól, az oly nagy számban körüljáró báránybőrbe bujtatott, ragadozó farkasoktól. Az első angol nyelvü kath. napilap. Az amerikaiak legújabb alapítása. "Az amerikai püspöki konferencia tavaly ősszel , foglalkozott a katholikus sajtóüggyel és elhatározták, hogy 25 millió rubel alaptőkével egy nagy sajtóvállalatot alapítanak. Ezen határozat végrehajtása most van folyamatban, de addig is segítendő az amerikai katholikusok szellemi ínségén. 1920. július elsejével a Nicholas Görner szerkesztésében megjelenő »The Catholic Tribune. (Dubuque Iowa) lapot átalakították napilappá, mely ezentúl mint »Daily American Tribune« fog megjelenni. Ezzel az újsággal az angolszász katholikus világ vágya ment teljesedésbe, amely eddig napilap nélkül teljesen magára hagyatva alig megküzdeni az óriási pénzösszegekkel s tudott talmas vállalatokkal dolgozó ellenséges hatáborral ! r Megjelent! Kapható 1 cA családok felajánlása Jézus szentséges Szívének. A füzet ára a felajánlási lappal együtt 580 korona. cA portót kérjük mellékelni. 1920 július 10. HÍREK. Naptár: Julius hó 11. Vasárnap: Pius pápa vt. — 12. Hétfő: trualb. János. — 13. Kedd: Anaklét p. — 14. Szerda: Bonaventura. — 16. Csütörtök: Apostolok őszi. — 16. Péntek: Karmelh. Boldogassz. — 17. Szombat : Elek hv. Jézus Szive Mezőkövesden. A családok felajánlására három napon át összesen 10 szentbeszéddel készült el a derék matyó nép. Sz. Péter és Pál ünnepén d. u. az apátplébános úr és segédpapjai, a missionárius atya Biró Ferenc S. J., öten jártak családról-családra, hogy a felajánlást végezzék. Megható jelenetek játszódtak le az egyes családokban. Mindenütt a családfő maga végezte a felajánlási imádságot. Dicséretes volt az ottani kongregációs ifjú leányok és gyermekek buzgalma, amellyel részt vettek a felajánlási ünnepségeken és csoportokba osztva fehér ruhában és értékkel, szavalatokkal emelték azok fényét. A gyermekek részére a gimnázium udvarán külön gyűlést tartott a missziós atya. Nagy öröm volt a kis seregben. Felcsaptak Szivgárdistáknak. Sz. Péter és Pál ünnepén közös gyermekáldozás is volt a Szerbatyáért. Felejthetetlen szép emlékekkel távoztunk Mezőkövesdről. Augusztusban visszatérünk, hogy a családok felajánlását a nagy szeretetet viszonozva magunk részéről is folytassuk. Nemzetközi szociális akció. Az Osservatore Romano vezércikkben üdvözli a müncheni „Arbeit und Glaube” szociálpolitikai folyóirat kezdeményezését, amely Myr. Walterbach és dr. Reizbach szerkesztésében mostan Soziale Revue cím alatt mint félhavi folyóirat jelenik meg és nemcsak a németek szociális tevékenységével fog foglalkozni, hanem figyelemmel kíséri a bllföldi törekvéseket is. Az Osservatore Romano azon reményének ad kifejezést, hogy nemsokára megalakul és életerős intézménnyé válik a katholikus szociális és politikai internationale is. A palesztinai zavargások. Amióta az entente Palesztinát a zsidóknak ítélte oda, azóta az arabok a leghevesebb ellenállást fejtik ki a cionisták nemzetalapító terveivel szemben. A helyzet egy jó ismerője a következőkben foglalja össze ítéletét a jövő várható fejleményeire vonatkozólag: úgy a mohamedánok, mint a zsidók a vérbosztnak áldoznak és a zavargások az ostromállapot kihirdetésével sem fognak megszűnni. Ha a cionisták nem mondanak le Palesztináról, akkor a két nép között oly harc fog kitörni, melynek vége előreláthatatlan. A zsidók a rövidebbet fogják húzni, mivel ennél az ügynél az egész mohamedánsággal állanak szemben. ! ! ! Értsd meg az embert! A szopranista szóló énekkel kezdte a misét. Halk, finom, művészies volt. Középkorú úr állt hátul, fejét az oszlophoz támasztotta és lehunyta szemét. Olaszországi útjára emlékezett, mikor a Stella Maris templomban hallgatta az olasz kórust. Az is ilyen angyalszárnyáuhanása, halk melódia volt Mellette az oszlop mögött a hölgy letérdelt és kezébe temette arcát. Egy másik fölhajtotta fátyolét és szemeit törülte’. Fehérruhás leány becsukta imakönyvét és néma megilletődéssel nézett az oltana. Előtte csipkés ruhás baba szájtátva figyelt, ihletett csönd volt, amelyben mozdulni sem mertek az emberek. És akkor hátul csoszogni kezdett valaki. Nehéz, idomtalan lépésekkel, szuszogva jött, mint aki nagy terhet cipel. Egyenként rakosgatta le a kosarat, kannát, kendőbe kötött holmit, ami körül a kendő szélei közt kilógtak a hagymafejek és a zöldséglevelek. Az egyik batyuját nem rakta le. Inkább jobban, a karjaiba emelte és feltakarta. — Csitt te, — dünnyögötte? az alvó babára. — ügy ni, meleged volt szegény kis lelkiem. Az ur türelmetlen pillantással fordult hátra. A nők is kelletlenül néztek vissza. A fehérruhás leány megbotránkozva csettentett nyelvével: — Ejnye! Az asszony az alatt nagy szoknyarázogatással letérdelt úgy, hogy féltérden állva, a másikkal megtámaszthatta a babát. Kihúzta csörgő olvasóját, annak keresztjével vetett magára keresztet. A pólyásbabán keresztül kulcsolta össze kezeit és gondolatban imádkozni kezdett. — Hála jó jézusom, hogy nem késtem el tőled sem. Látod úgy siettem azzal a sok vacakkal, csakhogy betérhessek a szent áldozatra. Nézd a Pityuka beteg, fájlalja a torkát és csak úgy ég az egész kis teste. Te adtad nekem, legyen meg vele a szentséges akaratod, de Te tudod meggyógyítani. Szándd meg a szegény kis ártatlant, ó édes Szűz Anyám, Te is anya voltál... Hirtelen eszébe jutott, hogy a zöldséges koránál mikor kihúzta a bugyellárist, kiejtette a Pityu receptjét. Istenem, fölemelten? Negyven koronát kellett fizetni érte a doktornak és most akarta a patikából kiváltani. — Jaj, édes Jézus, segíts! A babát félkézre fogta és a másikkal kotorni kezdett a zsebében, azután a kosarában. A fedele odaütődött a kannához, egy hagyma hangos koppanással kiesett és elgurult. Az asszony utána csúszott, mert hiába, drága most a hagyma. A körülötte állók megbotránkozva néztek össze. Hogy lehet így zavarni a szent csöndet? Az ilyen inkább ne jöjjön templomba. Ha nem akar imádkozni, maradjon otthon. Közben a baba felébredt és nyögdécselni kezdett. Édesanyja veregetni kezdte a vánkost. — Csitt, te, csitt! -vi ! A mellette álló hölgy félhangon kifakadt: — Hogy lehet ilyen gyerekkel a templomba jönni? Egy másik hozzátette: — A másikat sem hagyja imádkozni. Szerencsére a recept megkerült, a baba elhallgatott. Az asszony elfáradt karjáról a másikra tette a babát és ehhez változtatta a térdeplését is. Eközben megint kibomlott a szatyor és azt kellett összekötözgetni. A kannát is jobb lesz oda az oszlop mögé tenni, nehogy a kimenéskor felrúgja valaki a Pityuka fejét. Na, most már lehet tovább imádkozni. Épp .Urfelmutatást csengetnek: — Keresztre feszített drága Jézus, imádom öt szent sebedet... Mise után tolong ki a nép. A fehérruhás hölgyecske épp hangosan fejezi ki megbotránkozását: — Az ilyeneket ki kellene utasítani a templomból. Ahelyett, hogy imádkozna, folyton motoszkál, azután a gyereke kezdett el ríni; másoknak is csak zavarta az áhítatát. Én meg szerettem volna odalépni a fehérruhás leány mellé és gyöngéden vállára tenni a kezemet: »Testvér, nem hallod mit súg néked a megértő Jézus Szive ? Azt, hogy — testvér, értsd meg az embert! —• — A szegény ember igy imádkozik és így kedves az Úr Isten előtt