Abauj-Kassai Közlöny, 1908. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1908-04-01 / 76. szám

1. oldal. ABAUJ-KASSAI, KÖZLÖNY 76- szám. a már adott három havi indemnitit a köz­gyűlés toldja meg még egy hónappal. A közgyűlés a kényszer­helyzettel szemben az újabb egy havi indemnitit megadta. Ezután választások következtek a köz­­igazgatási bizottságba megürült egy helyre a folyó év tartamára és a központi vá­lasztmányba egy helyre az 1908—1910. évekre. Elnöklő polgármester a titkos szava­zást elrendelvén annak eszközléséig a köz­gyűlést felfüggeszti. A választás megejtetvén, Bélay Róbert a szavazatszedő bizottság elnöke az ered­ményt kihirdeti, mely szerint a közigaz­gatási bizottságba a folyó évre 43 szava­zattal Korányi Károly s a központi választ­mányba három évre 59 szavazattal Lekly Gyula bizottsági tag választatott meg. Ezután az iskolaszékben megürült két tagság betöltése következett, melyet köz­­felkiáltással intézett el a közgyűlés dr. Ekés Lajos tanácsost, mint tanügyi elő­adót s Görög Gyula bizottsági tagot vá­lasztva be. Petróleum-vita: Deil Jenő felszólalására a közgyűlés a tárgysorozat 13. pontját veszi ezután tár­gyalásra, mely szerint a kereskedelmi és iparkamara kéri, hogy a közgyűlés a petróleumnak házalás útján való árusítását szabályrendeletileg tiltsa el tűzrendészeti szempontból. A kérdés nagyobb vitára adott okot. A bizottságok s az állandó választ­mány javaslata oda irányult, hogy miután a verseny nem árt a kis­kereskedőknek s WomawnAfesztív szempontból sem kifogásol­ható, a napirendről vétessék le. Az első felszólaló Reil Jenő volt, aki a kereskedelmi osztály szempontjából azt domborította ki, hogy az amerikai petró­leumnak valóságos monopólium csinálásá­­ról­ van szó,melyet meg kell akadályozni, mi­­a létező 14 magyar petroleum finomitó­­gyárat, melyek száz meg száz magyar munkásnak adnak kenyeret, nagyban károsítja. Az amerikai petroleum tröszt térfoglalása a kismértékben való házhoz­szállítással kárára van a magyar tőkének s igy a közönség érdeke is, hogy a ka­mara kérelme támogatásban részesüljön. Az ellen nincs és nem is lehet kifogás, ha az amerikaiak bizomány üzleteket állítanak, de házalni ne lehessen nekik. Dr. Halmos Károly, akit közbeszólásai miatt Deil Jenő aposztrofált, azzal kezdi felszólalását, hogy miután előtte szóló saj­nálattal konstatálta, hogy se neki, se Deil­­nak nincs petroleum finomító gyára, tehát minden önérdek nélkül beszélhet. Elmondja azután, hogy a szóban forgó kérdés tiszta osztrák érdek. Ennek igazolására hivat­kozik az új kiegyezés 8. pontjára, mely szerint úgy Magyarország, mint Ausztria fenntartja magának a jogot a petroleum monopol behozatalára. Ha ez bekövetkezik, az osztrák petroleum monopolja lép életbe mindkét államban. A kiegyezés eme pontja Magyarország részéről több milliós ajándék Ausztriának, mennyiben a román és ame­rikai petroleum kizárását célozza a galíciai osztrák petróleum túlprodukciójával szem­ben. Az amerikai petróleum-tröszt királyok, mikor ez a kiegyezés tudomásukra jutott, Ausztriának konkurrenciát csináltak. Mi­után Magyarországnak nincs petróleuma, csak petróleum finomítók vannak, melyek­nek részvényei a bécsi Länder­bank zsebé­ben rejtőznek, tehát a közönségre nem hátrány, sőt előny, ha az amerikaiak ná­lunk petróleumot hoznak forgalomba. Hangsúlyozza, hogy itt csak néhány nagy iparvállalatról van szó, melyek nincsenek magyar kézben s éppen azért a mi kassai kereskedőink jobban járnak, ha amerikai petróleumot vesznek s nem kizárólag osztrák érdeket istápolnak. Nekünk ki kell nyitni a külföld előtt kapuinkat, ha mo­dern állam akarunk lenni. Ez a fogyasztó közönség érdeke is. Nem pártolja a kamara kérvényét. Weil Jenő a zárszó jogával élve hang­súlyozza, hogy az új kiegyezésből citált pont nem tartozik a kérdésbe. Csak a tény­leges viszonyokkal kell számítani. Ausztria a petroleum monopóliumot tényleg nem hozta be. Nem akarják az amerikai ver­senyt megakadályozni, nyithatnak boltot, amennyi tetszik nekik, de a monopolizá­­lást nem lehet megengedni. Tűzrendészeti szempontból indokolható szabályrendelettel (robbanó anyag) kell ezt a házalást meg­tiltani. Az osztrákok közelebb állnak hoz­zánk, mint az amerikaiak. (Nagy zúgás.) Kéri a közgyűlést, hogy a kérdést tegye át a jogügyi bizottsághoz újabb tárgyalás végett. Dr. Halmos Károly replikázva az elej­tett lapszuszra hangsúlyozza, hogy Ausztria négyszáz év óta zsákmányol bennünket, de nem a szabad Amerika. Az amerikai petroleum-konkurrencia megakadályozza, hogy Ausztria e téren is kizsákmányoljon­­ bennünket s így érdekeinkkel éppen az ellenkeznék, ha e jótékony verseny elé akadályt görditnénk. Dr. Szauberer Béla felemlíti, hogyha a közgyűlés előtt felolvasnák azt a szabály­rendelet-javaslatot, melyet a kamara készí­tett, akkor azonnal elvetné azt, mert a sza­bad kereskedés elvét veszélyezteti és tör­vényellenes is. A kiskereskedőknek csak előnye az, hogy az amerikai petróleumot vas edényben és kis mennyiségben kap­hatják. Deil Jenő felolvassa a javaslat első pontját annak illusztrálására, hogy tűz­ren­dészeti szempontból indokolt a tilalom ké­rése, azonban hajlandó a szabadverseny érdekében ezt a szöveget módosítani úgy, hogy csak a házról-házra való árusítás legyen eltiltva. Stekker Károly konstatálja, hogy a ka­mara kérvénye más, mint amit Deil Jenő mond. Sem a kamarának, sem senkinek nem állhat érdekében, hogy a szegény né­pet megfosszuk a petroleum olcsóbb be­szerezhetésétől. A házalás eltiltásába bele lehet menni, de egyébbe nem. Éder Ödön tisztázza a kérdést. A ka­mara a kérvényben mást kér s most újra mást. A közgyűlés kötelessége elsősorban az összközönség érdekét védeni s csak­­ azután a kereskedőkét. A házalásra nem szükséges külön szabályrendeletet csinálni,­­ mert az engedélytől függ. A mellett van,­­ hogy a kérdés újabb tárgyalás végett újra­­ a bizottsághoz utaltassék. A közgyűlés a polgármester indítvá­­­­nyát elfogadja s igy a kérdéshez a jövő­­ közgyűlésnek újra szerencséje lesz. A garadnai malom eladása. Kossuth Lajos tanácsos előadja, hogy a garadnai malom eladása tárgyában meg­tartott árverés annak idejében meddő ma­radt, de később a jelenlegi bérlő utóaján­latot tett 16 ezer korona vételárra, most legújabban egy Petrus nevezetű 18 ezer­ koronára tett utóajánlatot, amiről Kovács a jelenlegi bérlő értesülvén, szintén 18 ezer­­ koronás ajánlatot tett. Az állandó választ­mány javasolja, hogy a malom Kovács Pál jelenlegi bérlőnek adassék el 18 ezer ko­ronáért. Stekker Károly új árverés kitűzését tartaná leghelyesebbnek. Éder polgármester felvilágosításul meg­­jegyzi, hogy a tanács azért javasolja Ko­vácsnak eladni a malmot, mert a bérlete még 3 évig tart s ha másnak adnók el, komplikálódnék a dolog. A közgyűlés az eladást kimondja s névszerinti szavazással 70 igen, egy nem se, Kovács Pál jelenlegi bérlőnek adja el 18 ezer koronáért. Egy uj iparvállalat Hindrichs és Unger rhemscheidi lako­sok egy Kassán létesítendő körfürészgyár stb. érdekében kérik a város támogatását, amint ezt a Közlöny vasárnapi számában részletesen megírtuk. Dr. Szauberer Béla azt indítványozza, hogy az ügy adassák ki a keresk. kama­rának véleményes jelentéstétel végett. A közgyűlés az indítványt elfogadja. A korcsolyázó pálya. Nagyobb vitát idézett elő a korcso­lyázó egyletnek a Közlöny által már is­mertetett kérvénye a Széchenyi-liget játék­terének átengedése iránt. A bizottságok s a tanács az átengedést javasolják. Stekker Károly azt a kérdést veti fel, hogy miért ne lehetne a korcsolyázó pálya egyszersmind játszó­tér is, miután korcso­lyázni csak télen szoktak, tehát nyárban nincs szükség reá s így a két érdek együt­tesen volna megoldható. Éder polgármester megadja a kellő felvilágosítást, hogy a korcsolyázótér nem lehet játszótér is. Dr. Horváth Balázs hozzájárul az át­engedéshez, de megtoldani kívánja­­ azon indítvánnyal, hogy a város nagylelkűségé­vel szemben a korcsolyázó egyesület hét­köznapok délutánjain nyissa meg a jégpá­lyát a középiskolák tornaköteles ifjai előtt fejenkint fizetendő egy koronáért. Deil Jenő szerint a korcsolyázó egye­sületet s a Sportegyletet össze kell háza­sítani, azért azt javasolja, hogy ezek tár­gyaljanak s addig vétessék le a napirendről a kérdés. Éder elnök megjegyzi, hogy az már mind megtörtént s kitűnt, hogy lehetetlen az egyesítés. Dr. Szauberer kívánja, hogy a nép­ünnepélyek alkalmával a terület rendelke­zésre álljon. Stekker Károly kikötendőnek tartja, hogyha a korcsolyázó egyesület két éven belül nem építi fel a pavillont, az átenge­dés érvényét veszítse. Dr. Kosztka József s mások hozzászó­lása után a közgyűlés a két éves kikötéssel a korcsolyázó egyesületnek megszavazza a terület átengedését 30 évre egy arany évi bér fizetése ellenében. A közúti kérvénye. A közúti vasút kérvénye a személy­­forgalom korlátozása tárgyában szintén na­gyobb vitára adott alkalmat, melynek te­norja abban nyilvánult, hogy a társulat, mely a világítást drágán fizetteti meg, nem tarthat igényt a város engedményére. Éder polgármester kifejti, hogy a közúti fenntartása a város érdeke is, mert kétezer vagyon fát kell beszállítani és a csermelyvölgyi nyaralók érdeke is a fenn­tartás. Hibáztatja a felszólalók részéről azt, hogy nem jönnek a bizottsági ülésekre, ahol részletes viták folynak s mikor a kér­dés már minden irányban tisztázva van, akkor némelyek úgy beszélnek, mintha ez volna az első beharangozás. A közgyűlés többek felszólalása után a személy­forgalomnak öt hónapra terjedő szűkítését a már közölt menetrenddel hely­benhagyja. A többi tárgyalt. A közgyűlés a napirend többi tárgyát gyors egymásutánban tárgyalta le. Így a Múzeum új igazgatójának illetményeit s a lakás tatarozását, vízvezetékkel s villamin-

Next