Abauj-Kassai Közlöny, 1908. november (37. évfolyam, 251-275. szám)
1908-11-01 / 251. szám
2. oldal. ABAUJ-KASSAI KÖZLÖNY 251. zám: mikor megkapta a válászt, hogy utcarendezés után nem lesz szabad, dr. Kosztka bizonyos humoros éllel így oktatta ki a kissé fösvény hírében álló Adriányit: — Lássa, az a baj, hogy beépítette az udvarát! Most már hol fog fát vágatni ? A megjegyzés hangos derültséget idézett elő. A közgyűlés különben elég népes volt, mennyiben több mint 70 bizottsági tag volt jelen. A közgyűlés, melynek tárgyait már előzetesen ismertettük, lefolyásáról az alábbiakban számolunk be. A havi jelentés: Szalay László főispán háromnegyed b órakor nyitotta meg a közgyűlést jelezve, hogy dr. Siposs Aladár bizottsági tag interpellációt jelentett be. Ezután dr. Kriebel Edgár főjegyző felolvasta a polgármester havi jelentését, melynek keretében a polgármester jelenti, hogy okt. 29-én a város megünnepelte Rákóczi és bujdosótársai hamvainak temetési évfordulóját, miután a város közönsége ezt az évfordulót emlékünnepé avatta. A dómban gyász isteni tisztelet volt s a községi iskolák szünetet kaptak, illetve az osztálytanítók megmagyarázták a gyermekseregnek a nap jelentőségét. Jelentette továbbá, hogy a belügyminiszter az 1908. évi költségvetést jóváhagyta az egyéb felterjesztésekkel együtt. Tudatja a polgármester, hogy a jövő évi költségvetés elkészült s november hóban rendkívüli közgyűlés elé fogja terjeszteni. Végül jelenti, hogy Abaujszántón a szüret folyamatban van, a must cukortartalma 25%, a termés jó és sok, csak az a baj, hogy emiatt drágán kellett hordót rendelnie. A közgyűlés a jelentést észrevétel nélkül tudomásul vette. Miniszteri jóváhagyások. A főjegyző felolvassa a belügyminiszer rendeletét, mely szerint jóváhagyja a szénvédő hátralékok fedezésére felveendő 400 000 korona kölcsönt, de kiköti, hogy az csak a jelzett célokra fordíttassék, egyben hangsúlyozza, hogy a múlt hibáin okulva, a költségvetés legyen szigorún reális, hogy ilyen kényszerhelyzet többé be ne következzék. Ugyancsak a belügyminiszter jóváhagyta a szervezeti szabályrendelet 21., 22 és 23 ik fejezeteit, melyek a fizetésről szólnak, némi módostással, így a vízművek műszaki hivatala más nevet kapjon, mire elfogadtatott, hogy neve „városi közművek hivatala“ legyen s a főmérnök nem tanácsosi címet, hanem igazgató nevet kapjon, továbbá egyes ismétlések kihagyását rendeli el, valamint megváltoztatni kivánja napi dijakra, előlegekre s dijnokokra szóló határozatokat s megjegyzi, hogy haj a közgyűlés ezen módosításokat elfogadja, úgy az illetmények folyósíthatók. A közgyűlés elfogadta a kívánt módosítást. Választások: A közigazgatási bizottságba egy tagnak beválasztása végett az elnöklő főispán a titkos szavazást elrendeli, szavazatszedő bizottság tagjaiul kiküldő Polinszky Emil, Mildner Ferenc és Rozmann Andort. A szavazás elvégzése után elnök újra megnyitva a közgyűlést, kihirdeti az eredményt, mely szerint Beller Károly 48 szavazattal (Ez aztán dupla 48-as !) 24 szavazat ellenében megválasztaott, amit a közgyűlés tudomásul vesz. A boltúrpalota. A mait számunkban ismertetett erdőhivatali előterjesztéseket a le nem hozható fára elfogadta a közgyűlés, mely után a kultúrpalota került napirendre. A júliusi közgyűlés ugyanis örömmel vette tudomásul a minister leiratát egy kultúrpalotára nézve, de az építési költségekhez a város nem járulhat hozzá, mert nincs módjában. Ez a felterjesztés mind mai napig nem ment el, mivel a polgármester és a referens között nézeteltérés volt, emiatt újra tárgyalták a kérdést a bizottságban s azt javasolták, hogy ajánljon fel egy területet a Ferenc József téren. Dr. Weisz Béla : örül annak, hogy a múltkori merev állásponton változtattunk s azt indítványozza, hogy a polgármester menjen el személyesen s tájékoztassa a ministert. Dr. Kosztka József hasonló értelemben szólal fel. Az elnöklő főispán megjegyzi, hogy a napirenden csak szövegmegállapitás van felvéve s így egyéb felől nem is lehet dönteni, legfeljebb mint óhajtást kifejezni. Éder polgármester: Weisz Béla felszólalására megjegyzi, hogy semmi merev álláspont nem volt. Az előadó felterjesztését csak befejezésében nem helyeselte, kijelenti, hogy szükség esetén küldöttséget is vezet. A közgyűlés megnyugvással veszi a kijelentést s elfogadja a felolvasott felterjesztést. Alapitó levelek és iskola. Miután a közgyűlés elhatározta, hogy egy husvizsgáló szint felépittett a legalkalmasabb helyen és elutasította Vandracsek Károly és társai felebbezését az utcán való favágás engedélyezése tárgyában s kimondta, hogy a Báránykával szemben levő területet nem adja el, s áttért az alapító levelek ügyére. Elfogadta a Zemantsek János-féle alapítvány oklevelét, továbbá a vakok budapesti intézete részére szóló alapító levelet, mivel a város 1835-ben tett ott egy alapítványt, de csak a kamatokat fizette, azonban 1873 ban államosították az intézetet s akkor a kamat fedezésére letett értékpapír is tulajdonba vétetett és az intézet most kéri az alapító levelet, végül elfogadta a közgyűlés özv. Tóth Gusztávné Huszka Ágnes alapító levelét a zeneiskolai növendékek javára. Ezután tudomásul vette a Hunyadyutcai iskola kiépítéséről szóló leszámolást s megszavazta a még szükséges 10.526 K. 20 fillért. Városszépítés, iparvágány. A kassai jogászegyletnek a diákkongresszus rendezésére 500 K-t szavazott meg a közgyűlés s a városszépitő egyesületnek megalakítását örömmel vette tudomásul és pártolását megígérte. A kassai műmalom részvénytársaság a Széchenyi ligeten át iparvágányt épített s kövezetvám elengedést kért, ezt I. fokon megnyerte, de a tanács megfelebbezte, még pedig sikerrel, mire a műmalom panasszal élt s az ügyben helyszíni szemlét rendeltek el, ha csakugyan keresztezi-e a vágány a közutat, ez alkalommal a műmalom r. t. egy évre 100 koronát ajánlott fel vámmegváltás fejében. Dr. Szauberer B. kiemeli, hogy ez az egyetlen malom Kassán, mely még fennáll s azért felmentené a kövezetvám fizetése alól, hogy a város — legalább ennyivel támogassa, — azonban most nézete szerint be kell várni a közigazgatási bíróság döntését s akkor azután lehet határozni a jövőre nézve. Eh. Banár tiszti főügyész szerint most kell határozni az ajánlat elfogadása, vagy elvetése tárgyában. Hogy a malomnak kell e bövezetvámot fizetni, vagy sem, ez vitás, ó előnyösebbnek tartja a döntés bevárása előtt az ajánlatot elfogadni. A közgyűlés elfogadja. Apróbb ügyek: Nagyvárad, Sopron, Háromszék megye s Pozsony törvényhatságok körleveleit tudomásul vették A Tömlöc utca gyalogjárójának aszfaltozását elrendelték. Az új illlemhelyek kezelését a vállalkozónak adják ki. A hitoktatók szaporítása ügyében tegnapi számunkban ismertetett módon határozott a közgyűlés. Végül dr. Siposs Aladár meginterpellálta a polgármestert a Szepsi úti állapotok miatt, melyre Éder Ödön azt válaszolta, hogy az átadóalap elfogyott s nem volt módjában segíteni a bajon, a kavicsozást megígérte. Ezzel a közgyűlés véget ért. ÚJDONSÁGOK. Temetői hangulatok. Kassa, okt. 31. Amikor az első dér megcsípi a fák leveleit, amikor az őszi szél végig süvít a zörgő bokrok közt és sárga levelek jelzik az útja nyomát, önkéntelen az elmúlás gondolata lepi meg mindnyájunk lelkét. A hervadás ideje mélabús érzéseket fakaszt, emlékezésünk visszaszáll a múltba és fölkeresi a sírban porladó kedveseinket. Ez az érzés forrása a kegyelet szép ünnepének, a halottak napjának. A temetőkben újra hántolják, virágokkal, koszorúkkal, lámpásokkal ékesítik a sírokat. A díszsírhelyek gyászpompát öltenek, de a szegények besüppedt sírjain is ott ég a magános kis mécses e napon. Ahogy végighaladunk a nyirkos utakon, elfog a múlandóság bús gondolata. A vég egyforma. Akik nagy és szép gondolatokkal, nemes és bátor cselekedetekkel gazdagították az emberiséget, akiknek a sors szárnyakat adott, hogy magasra szállhassanak, akiknek kincset és vagyont nyújtott, hogy gondtalanul élhessenek, akiknek fényt és diszt juttatott, hogy embertársaik fölé emelkedhessenek, és oly csöndesen pihennek alattunk, mint azok, akik verejtékezve futkároztak a napi kenyér után s akiknek az élet nem adott egyebet, csak gondot és gyászt. És megrohan ilyenkor a gondolat, érdemes-e küzdeni, dolgozni, hiú álmokat kergetni, holott az élet oly arasznyi és mindnyájunknak sorsa egy : a föld. Érdemes. Hiszen a küzdés, a munka, maga az élet. Apró csavarok vagyunk a nagy, titokzatos gépezetben, amely rejtélyekkel van tele, de minden csavarnak megvan a maga rendeltetése. Ha kihull, támad helyette más. És a gépezet tovább forog, mert az élet, a munka örök. A kegyelet szava minden évben egyszer odaszólít bennünket azokhoz, akik bevégzett munkájuk után az örök pihenésnek részesei lettek. Gondoljunk szeretettel reájuk. Azokra is, akik bevégezték a kiszabott feladatot, azokra is, akiknek munkáját derékon törte ketté a kérlelhetetlen halál. Mindenki szenvedett az életben és ez a szenvedés mindenkinek sírját megszenteli. Sirassuk meg újra azokat, akik közel állottak hozzánk és gondoljunk mély szeretettel azokra, akik felülemelkedve a családi élet szűk keretén, a haza és az emberiség érdekében áldozták fel erejük javát. Csak annak a nemzetnek támadnak nagy fiai, amely a kiválók emlékét megőrzi. Szegény ország vagyunk. És nagyjainknak alig adhatunk mást, mint kegyeletes emlékezést a szivünkben. Vándoroljunk hát ki a temetőbe, szenteljük ezt a napot halottainknak. Gyújtsak meg erre a napra lelkünkben is as