Abauj-Kassai Közlöny, 1909. május (38. évfolyam, 99-122. szám)
1909-05-01 / 99. szám
Kassa, szombat május 1. XXXVIII. évfolyam. 1909. — 99. sz. Szerkesztőség és KIADÓHIVATAL : KOSSUTH L.-UTCA 16. THIiEpOpl: ISO. sz. semmit sem közlünk, ha nEM TUDJUK, KITŐL JÖN. KÉZIRATOK VISSZAKÜLDÉSÉRE NEM VÁLLALKOZUNK nap. ABAU J-KASSAI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: STEKKER KÁROLY. — Kiadótulajdonos: A PÁRT. Előfizetési feltételek: Kassán Vidéken Egész évre 14.— 20.— kor. Fél évre 7.— 10.— 1 Negyed évre 3.50 5.— c Egy hóra 2.— 2.— « Egyes szám ára 4 IHI. = Hirdetési díj = MEGÁLLAPODÁS SZERINT. Előfizetési és hirdetési díjak a kiadóhivatalba bennoentve küldendők. A magyar gazdatársadalom uj vezére. Kassa, ápr. 30. (m.) Alighogy a nemrég lezajlott viharokat valahogyan kihevertük, ismét újabb válság elé jutott az ország. Hosszas küzdelem, vagy békés kibontakozás vár-e ránk, ki tudná azt ma még eldönteni. Bármit hozzon a jövendő, a közelmúltban annyi megpróbáltatáson átesett gazdasági életünkre megint ránehezedik a politikai bizonytalanság ólmos ködje s a külpolitikai horizont felderültére fakadozni kezdő rügyeket most változatosság okáért a belpolitikának Bécs felől süvítő fagyos szele pusztítja. Virágfakadás helyett bimbóhullás vár-e ránk, tavaszi lombosodás helyett sárga levél őszi zizegése? Vágyak és törekvések, reménységek és illúziók szertefoszlása? . . . Pedig hej, de ránk férne már a napfényes kikelet. Békés igyekvésnek, alkotó, erőt gyüjtő munkának hű segítőtársa ! Mostohán bánik velünk az anyatermészet is, verejtékes munkánk gyéren hoz gyümölcsöt. Szűk esztendők, alig elvonult háborús veszedelem, rossz terméskilátások mellé, ha a politikai felfordulás szegődik, e sok egymást kergető sorscsapásba nemzeti létünk pillérei alaposan belerázkódhatnának. Pár hónap, esetleg pár esztendő is kárba veszhetne így, abból a drága időből, amit megerősödésre, fejlődésre szántunk, hogy a jövő alkalommal nagyobb erővel és a siker több kilátásával vehessük fel a harcot Ausztriával, amikor vele gazdasági viszonyaink rendezése felől kell ismét egyezkednünk. Az ilyen válságos időben kétszerte nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy a gazdatársadalom bizalmának egyöntetű megnyilatkozása megtalálta végre vezérét Dessewffy Aurél gróf utódját, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének elnöki méltóságában s hogy így megszűnt valahára az a visszavonás és bizonytalanság, amely az O. M. G. E. sokáig húzódó elnökválságának tartama alatt már-már megbontotta a magyar agráriusok táborának egységét. A ránk nehezedő politikai válság ismét tömörülve találja a gazdákat új vezérük körül, aki érezvén, hogy a kötelesség szava szólítja őt, a kötelességtudás példás készségével vállalkozott a reá váró díszes, de egyúttal terhes feladatra. Károlyi Mihály gróf, az O. M. G. E. új elnöke, aránylag fiatalon lépett arra a díszes polcra, amelyre őt, nemcsak mint a Károlyi név és hagyományok földi javakkal dúsan megáldott örökösét, hanem elsősorban azért emelte a személyében összpontosuló közbizalom, mert már eddigi közéleti szereplésében is számos jelét és bizonyítékát látta annak, hogy a nemes gróf fáradhatatlan buzgósággal és munkakedvvel szenteli magát a szociális kérdések tanulmányozásának és a gazdatársadalom, kiváltképpen a kisember jólétét szolgálni hivatott szövetkezeti intézményekben való gyakorlati munkálkodásnak. Mint tartalmas elnöki székfoglalójában Károlyi Mihály gróf magáról mondotta, ő nem a szavak, hanem a tettek embere kíván lenni, kitartó munkával szándékozik a magyar gazdatársadalom érdekeit szolgálni. Az az egyhangú, rokonszenvesen meleg helyeslés, mellyel az O. M. G. E. közgyűlése új vezérének programmját fogadta és magáévá tette, bizonyíthatja legjobban, hogy Károlyi gróf jól ítélte meg a helyzetet és jól jelölte ki a maga működésének irányát, amidőn azon az uton óhajtja tovább vezetni a gazdák első országos érdekképviseleti testületét, melyen az eddigi nagynevű és nagyérdemű elődjének, Dessewffy Aurél grófnak kipróbált vezetése alatt, naggyá növekedett és elsőrendű országos politikai tényezővé fejlődött . . . Ennek az iránynak szószólója Károlyi Mihály gróf, amidőn azt kívánja, hogy az O. M. G. E. kizárólagos vezetését soha ne ragadhassa magához egy-egy politikai árnyalat vagy érdekcsoport, hanem találkozzanak és ütközzenek meg az egyesület kebelében a különböző gazdasági rétegek eltérő véleményei, mert „csak ha ezek mind szóhoz jutnak, látjuk megvilágítva minden oldalról a bajokat és tennivalókat. A szociális bajok orvoslásának szükségét, korszerű reformintézmények kezdeményezését, az ország termelő képességének fokozását, másrészt az egyesek fogyasztóképességének lehető fejlesztését, az értékesítés előmozdítását hirdeti, mint annak az agrárpolitikának fő feladatait, amelyet az önsegélyen alapuló szövetkezeti eszmére, a XIX. és XX. század legelső rendű szociális vívmányára kíván alapítani s amely a nemzet erejének és függetlenségének legjobb biztosítékát, a gazdasági jólétet van hivatva fejleszteni. Ily módon véli Károlyi Mihály gróf a régi bevált hagyományok ápolásával s a helyes modern irányeszmék befogadásával az O. M. G. E-t olyan erős sziklavárrá kiépíthetni, mely minden támadás, minden külföldi befolyás ellen teljes védelmet biztosíthasson, ha netalán ismét jönnének olyan változások és áramlatok, melyek nemcsak mezőgazdaságunknak, hanem az egész nemzetnek érdekeit, sőt alkotmányunkat is veszélyeztetik. A magyar gazdatársadalomban helyreállott összhang és egyetértés a záloga annak a reménységnek, hogy az az agrárpolitika, amelyet Károlyi Mihály gróf hirdet s amely teljesen méltó a mindig konciliáns, a közérdeket soha, szem elől nem tévesztő és a rideg osztályönzés szempontjain nehéz viszonyok között is felülemelkedő % Emi n ttráo«* fii ■ tuMQyt, teti ■ HhSctet, Ttiadfint, «Dil Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mmrtrakat „Rock*“ erencii enonagoidil. W. Mo&wnst'x.mlLs. R<aeh ® &C ®. E5as.il (SvájcjL