Abauj-Kassai Közlöny, 1909. szeptember (38. évfolyam, 198-222. szám)

1909-09-01 / 198. szám

2. oldal. AB­AU !-K­ASS­AI KÖZLÖNY kalmával gondolt a polgárság. S ha csakugyan megkaptuk azt, amit vártunk, ha a színház min­den tekintetben megfelelt fölada­tának, akkor illő volna, hogy Kas­sa városa nagyobb ünnepségek ke­retében emlékezzék meg eme rend­kívül fontos kultúrintézmény tíz éves fennállásáról. De legnagyobb sajnálatunkra ki kell jelentenünk, hogy a jubi­­lálás még ezideig nem képezte az illetékes körök gondolkodásának tárgyát. Annál kevésbbé törődik vele a polgárság, mely bizonyos ellenszenvvel is viseltetik a szin­­ház iránt. De ellenszenv ide, ellenszenv oda, a dolgot nem lehet ennyiben hagyni. Nem pedig azért, mert jubilálni hazafias kötelességünk. Ha ezt elfelejtjük, ha nagyszerű kultúrintézményünket csak közön­séges szükséges rossznak tartjuk, amiről még csak megemlékezni sem érdemes, akkor mi magunk alatt vágjuk a fát. Nem kíván­hatjuk a polgárságtól, hogy támo­gassa a színház s a magyar szí­nészet ügyét és nem kívánhatjuk az igazgatótól sem, hogy elsőrendű erőket szerződtessen s hogy olyan műsort állítson össze, mint aminőt Kassa közönsége méltán megvárhat. Nemzeti életünkben igen fon­tos szerepet játszanak a színhá­zak, el kell tehát mindent követ­nünk, hogy azokat a közönséggel megkedveltessük.­­ Van annak magyarázata, hogy a közönség köréből nem indul ki semminemű mozgalom a jubilá­­lásra. Eléggé konzervatív a kassai nép s ebből a tulajdonságából ki­folyólag valószínűleg azt várja, hogy áldozatkészségéért ő kapjon valami emléket a tizedik év be­töltésével. Várja mindenesetre az elsőrendű társulatot, a kifogásta­lanul jó műsort, a rendes fűtést s az óriási légvonat megszüntetését. És mi hisszük, hogy ha a közön­ség mindezt megkapja, emlékeze­tes lesz előtte a 10 éves jubileum, megkedveli a színházat s a leg­közelebbi jubileumkor már ő maga kíván ünnepelni. Mindazonáltal elvárjuk, hogy úgy a szinügyi bizottság, mint a város képviselete komolyan foglal­kozni fognak a jubileum ügyével s példát szolgáltatnak arra, miként kell egy kultúrintézményt megbe­csülni s azt a nagy közönséggel is megszerettetni és megbecsül­­tetni. f­z iskolaszék ülése. Megalakulás Tanítóválasztás, Kassa, aug. 31. Az iskolaszéknek lejárván a mandátuma, újra kellett volna megválasztani tagjait,­­ miután azonban az államosítás 1910-ben életbe lép, a júliusi városi közgyű­lés erre az egy évre újra meg­bízta a régi iskolaszéket az ügyek vezetésével, illetve újra megvá­lasztotta a volt tagokat s így elő­állott a megalakulás szüksége. Tegnap délután e végből hívta össze Éder Ödön polgármester az iskolaszéket s egyben megürese­dett tanítói állást is betöltötték. Az ülés lefolyásáról a követ­kezőkben referálunk: Az iskolaszék megalakulása. Éder Ödön polgármester hi­vatkozva a közgyűlés határoza­tára, az ülés megnyitása után fel­hívja az iskolaszék választott tag­jait, hogy az előirt esküt tegyék le, ami nyomban meg is történt. Ezután a polgármester indít­ványára a korelnök választástól eltekintve, Zágróczky Gyula kir. tanfelügyelőt kérte fel az iskola­szék az elnöklésre, aki az egyes tisztségekre elrendelte a szavazást. Az iskolaszék elnökévé egy­hangúlag Éder Ödön polgármes­ter, alelnökökké szintén ,egyhan­gúlag dr. Blanár Béla és dr. Stőhr Sziárd, jegyzőkké Angyal Gábor, dr. Vargóczi János és Szendrey János választattak meg. A gondnok állását betöltetlenül hagyták, mivel az összes anyagi dolgokat a város végzi. Ezzel az alakulás megtörténvén, kezdetét vette a választó gyűlés. Tanítóválasztás. Az elnöklő kir. tanfelügyelő felhívására Éder Ödön iskola­széki elnök jelenti, hogy a kihir­detett tanítói állásra, amely Cserny Józsefnek Budapestre történt meg­választása folytán üresedett meg, 37 pályázat érkezett be, de ebből­­ 12 nem jöhet figyelembe, mivel hiányzik az illetőség igazolása. A tanügyi bizottság javaslata értelmében elrendelt szavazás eredménye ez volt: Beadatott 30 szavazat, ebből Schwellengröber Ferencre esett 25 s Török Józsefre 5 szavazat s így elnök Leine ellengröber Feren­cet a szabályszerű illetményekkel megválasztott tanítónak jelenti ki. A tanügyi bizottság megalakítása. Ezután Éder Ödön véve át az elnöklést, rövid beszédben in­dokolja, hogy nagy elfoglaltsága mellett annak tudatában fogadja el az elnökséget, hogy az iskola­szék mandátuma rövid időre szól, köszönetet mond az előzékenység­ért és megtisztelő bizalomért, me­lyet legszebb jutalmának tart. Az elnök szavait az iskolaszék éljenzéssel fogadta. A tanügyi bizottság tagjaiul elnök előterjesztésére megválasz­tottak: dr. Blanár Béla, Fodor Sándor, Stekkar Károly, Lekly Gyula, dr. Szaubrerer Béla, He­gedűs János, dr. Szentléleky Gyula, dr. Stőhr Sziárd, Kozora Endre, Fábián Imre s a tantestület ré­széről dr. Vargóczi János. Folyó ügyek. Egy új tanítói állásra elrende­lik a pályázat kihirdetését s a be­töltésig helyettesül elnök ajánlatára meghívják Török József tanítót. Baczoni Irén tanítónőnek be­tegsége miatt félévi s a szintén beteg Szikay Mariska tanítónőnek egy havi szabadságot engedélyez az iskolaszék s a hosszabb helyet­tesítéssel Pajtás Emma s a rövi­debbel Dobosfi Edit tanítónőt bízza meg. Sudy K. János igazgató bemu­tatja az eltávozott Cserny József tanító búcsúlevelét, melyben hálás köszönetét tolmácsolja. A kötelességét mindig híven teljesített tanító búcsúlevele tudo­másul vétetett. A közoktatásügyi miniszter a közgyűlés felterjesztésére tudomá­sul vette, hogy október 29-ike vá­rosi emlékünnep s megengedte, hogy a községi iskolákban e nap délelőttjén II. Rákóczi s bujdosó társairól tartassanak előadások s délután szüneteljen a tanítás. Kisebb ügyek elintézése után az iskolaszék az elnök éltetésével véget ért. fi káplár úr meg a szegény ember. Vagy: üsd a cibilt, hadfi. Kassa, aug. 31. Nem is volna jó katona a káp­lár úr, ha a káromkodáshoz, meg az ütlegeléshez nem értene. No dehát üsse a kő, káromkodjék, meg verekedjék akkor és ott, a­mikor és ahol arra »szükség« van: a kaszárnya falain belül, meg az exercitozásnál. A »káplári jogkör« ezen kere­teken tovább nem terjedhet. Leg­­kevésbbé áll jogában a nyílt ut­cán verekedni, különösen akkor, amikor a szenvedő alany — cibil. Tegnap délután úgy 3 óra táj­ban a Deák Ferenc­ utcán vonult végig a 34. gyalogezred. Bármi­lyen nagy esemény is ez, még sem akadhat fönn miatta sem a kocsi- sem a személyközlekedés, így gondolkozott az a szegény iparos is, akinek az utca másik oldalán akadt egy kis dolga , és akkor akart áthaladni az utca 198 szám­ közepén, mikor a katonaság sűrü sorokban vonult el ott. S mivel munkája halasztást nem tűrt, hát át is szaladott. De meg is kapta az árát. Elől lovagolt a kapitány, utána jó 10 lépésnyire ment a káplár ur s mögötte a század. A szegény iparos a kapitány és a káplár között futott át, tehát egy­általában nem okozott zavart. A káplár ur azonban nem nézhette el a komisz civilnek ezt a me­részségét: utána ugrott, az asz­falt szélénél nyakon ragadta s egy pár jó ütleget nyomott a hátára. Az ott álló civil népség persze megbotránkozott a brutalitás fe­lett s miután a zajongásra vissza­forduló kapitánynak panaszkodtak, ez »mi közük hozzá« bölcs mon­­­­dással szolgáltatott igazságot a civilnek. Vigyázzatok hát civilek! Mi­kor a katonaság kivonul, fojtsátok el még a lélegzetet is, mert hátha az sem tetszik a káplár urnák s ott sújt benneteket főbe, vagy ott gyomroz meg benneteket, ahol épen akarja. Egyébként az ezredparancsnok­­ság szives figyelmébe ajánljuk a káplár urnák hősködését. HÍREK, Kassa, aug. 31. V . A szegedi kath. nagygyűlé­sen Kassáról is többen vettek részt úgy az egyháziak, mint a világiak köréből. Ott volt dr. Bernolák Nándor, kir. jogakadémiai tanár is, aki a fogházmissziói­ól tartott érdekes és tartalmas fölolvasást. — Fegyveres bankhivatalno­kok. A pénzintézetek a nemrégiben történt két bankrablás után elér­kezettnek látták az időt arra, hogy a vagyonbiztonság náluk minden kétséget kizárólag megóvassék és erre irányuló törekvésükben radi­kális eszközökhöz nyúlnak, így pl. az Általános Hitelbank kassai fi­ókja már ellátta tisztviselőit fegy­verzettel s emellett még egyéb, célhoz vezető rendszabályokat is­­­ alkalmaz. Hasonlókép cselekesznek­­ a máramarosszigeti pénzintézetek is. — A revolveres, karabélyos, boxeres főnökök, pénztárosok, strazzakontisták és szaldokontisták, meg gyakornokok és számfejtők további sorsáról a humoristák és élclapok fognak felvilágosítást adni. — A magyar nemzet Szent Antal temploma. Nagy arányú mozgalmat kezdett a Szent Antal­ról nevezett zuglói kápolna-egye­sület, mely a magyar nemzet Szent Antal templomának Budapesten leendő felépítését tűzte ki célul. Hazánkban annyi tisztelője van Szent Antalnak, hogy szinte hi­ányzott a tiszteletére felajánlott templom. A legtöbb állam katho- _

Next