Abauj-Kassai Közlöny, 1911. június (40. évfolyam, 124-146. szám)
1911-06-01 / 124. szám
2. oldal. AUARI-KASSAI KÖZLÖNY Május története az elmúlt évtizedben. Kassa, máj. 31. A legunalmasabb és állandóan gúnyolt társalgási témát, az időjárást most egyszerre komolyan aktuálissá tette az idei május. A legszebb tavaszi hónap várva-várt ragyogását, üdítő légtisztaságát, sokszor megénekelt szépségét komor, borongó napok, virágtépdeső fagyos szelek és legszeszélyesebb változatokban pusztító zivatarok söpörték el az idén és mintha valami természetgyűlölő démon megirigyelte volna az emberektől a tavaszt, sikerült beerőszakolni a naptárba az évszakok legkellemetlenebb hónapjaiból összegyűjtött rossz időket, szomorú emlékű napokat. Az utolsó tíz esztendő alatt alig találunk hasonló rossz időjárású májust, mint a mostani, amikor egyetlen tavaszi napot sem élvezhetünk. A rossz időjárásnak elsősorban természetesen a gazdák, termelők vallják kárát, de megérzik utóbb általánosságban a fogyasztók is, mert minden terményhez drágábban jutunk majd a piacon. Ezenfelül a kedvezőtlen termésű vidékeket, amerre amúgy is szűkösen hull az istenáldás, az éhínség réme ijesztget. Megpróbáltunk visszapillantást vetni 1901-ig és a lefolyt évtized májusi időjárását hiteles adatok alapján a következőkben ismertetjük : 1901 május 9-ére virradó éjjel több helyütt fagy és dér volt, amely a vetésekben és gyümölcsben nagy kárt tett. Tizenhatodikán jégeső pusztított, amely tönkretette a gyümölcstermést. Tizennyolcadikán a jégvihar okozott nagy károkat. Ezzel végződött be tíz év előtt a májusi káros időjárás. 1902 május első napjaiban országos fagy és havazás volt. Csaknem minden megyéből érkeztek szomorú tudósítások nagy mezőgazdasági károkról. Tizennegyedikén jelentékeny zivatarok voltak. Huszadikán zivatar és felhőszakadás pusztított végig az országon, ezután kevés kivétellel szép tavaszi idő járta. 1903- ban ragyogó napokkal kezdődött a május. A hónap első felében szinte nyári napok köszöntöttek be. A tizenkilencediki és huszadiki időjárást leszámítva, a hónap igen szép volt. 1904- ben szintén kedvező napokkal kezdődött a május. Később azonban a meteorológiai jelentések szerint hűvösre vált az időjárás, helyenkint esővel és zivatarral. Május huszadikán szárazságról érkeztek jelentések, amelyek szerint a gabonaneműekben nagy kárt tett az aszály és a rozsda. A túl nagy szárazság miatt a szántás is megakadt. A jelentések a tőzsdén riadalmat keltettek. 1905. májusában az időjárás rendes lefolyású volt. Egyes jelentések kevés ködről, esőről és némi zivatarról szólnak. Általában azonban az egész májusban igen szép idő volt. 1906-ban a május az ország nagyobb részén esős napokkal kezdődött. A meterológiai jelentések nagyobb csapadékról szólnak. Huszadika táján változóan felhős és hűvös volt az időjárás. Több helyen zivatarok dúltak. Huszonkilencedikén a meteorológiai intézet száraz időjárást jósolt. 1907. május elsején dermesztő hideg volt. Az emberek télikabátban jártak és jelentések szerint a fák rügyei lefagytak. Ez a május egyike volt a legzordabb májusoknak. A hónap első felében csaknem naponkint fordult elő csapadék és az idő nem melegedett fel. Tizenötödike után végre száraz, derült idő következett. A hónap végén már megint változóan felhős volt az időjárás, sok helyütt zivatarral. 1908-ban szép napokkal köszöntött be a május. Huszadikán túl már erős, szeles volt az időjárás. A hónap végén enyhébb zivatarok voltak. 1909. májusa változékony időjárást mutat. A mezőgazdasági állapot kedvező volt. A hónap vége enyhe, kevés zivatarral. 1910-ben kevés kivétellel derült, szép napjai voltak májusnak. Hazánkban csak a tengerparti tájakon volt eső. Különösen szép volt a hónap vége, amely az ideivel ellentétben, száraz, derült és csaknem teljesen felhőtlen volt. 124 szám. Fővárosi levél, Budapest, május 31. Nem akar meghalni ez az idei szezon. Meg fog halni, az biztos, de úgy látszik, hogy nem kergetteti magát. Akárcsak Polónyi. Illetőleg ez utóbbinál még az sem biztos, hogy meg fog-e halni, csak az bizonyos, hogy kergetni nem engedi magát. Térden állva kell nekem mea culpát kiáltanom irtózatos bűneimért, amellyel már több ízben legyilkoltam a szezont és be kell vallanom, semmi hajlandóságot nem mutat arra, hogy meghaljon. Mindig újabb és újabb események, képviselőház, színházak, művészet, sport terén, mindenütt élet van és amellett az idő is még telet játszik, úgy, hogy nekem még mindig pontosan eseményeket kell regisztrálni. Legnagyobb esemény persze a képviselőház. Áll a kultuszvita teljes virulásában. Ki a legény az iskolában ? — kiáltással hadakoznak a csapatok, pártok és újságok. Fölöttük pedig Zichy János fölényes, gúnyos, de egyáltalában nem imponáló arccal pihen. Másokat szúrnának azok a babérok, amik ő alatta vannak,de ő pihen rajtuk. Lassanként azonban a színházdirektorok is pihenni fognak már térni. Mindegyik azt várja, hogy a másik hagyja abba az immár életveszélyessé váló iramot. De nem. Még az operaház is premier estéket rendez, a Nemzeti pláne Amerikából hozat valami különlegességet, olyat mint a nehéz ebéd utáni exotikus dessert. Jól esik az egy nehéz Shakespeare-ciklus után. A Magyarban magyar szerző élvezi a színpadi szerzőség első napjait, a Királyban régi jó emlékek ébredeznek az emberek szivében a Szultán és a Lotti ezredeseinek hallatára, a Vígszinház meg a költözködés havának tiszteletére már másodszor költözködik a Városligeti Színházba. Maga helyett pedig a Lipótkavárosnak kedveskedik a német ensembléval. Ami utóvégre mégis csak jól esik egy olyan tőzsgyökeres lipótvárosi fülnek. De nemcsak a színházi berkek hangosak, hanem a művészetiek is. Kérem a Nyolcak azok ötvennyolcra való lármát csináltak. A Nyolcak kiállítása kapcsán már verekedtek az emberek, már leszedték egymásról a keresztvizet és a hajat, már hangversenyeztek, már felolvastak, sőt már ellenképet is festettek. Legjobban megszenvedte azonban az egész harcot Feleky Géza, a Nyugat munkatársa. Akinek pechje van, annak pechje van, az egyszer bizonyos. Ő írta a Nyolcak katalógusához a bevezetőt, valamint néhány vitánál fel is szólalt és mindannyiszor, ilyen a szedőterem koboldja, más keresztnevet biggyesztettek a nevéhez. Egyszer Feleky Árpádnak, egyszer Feleky Henriknek nevezték. Hogy miért, azt ő most valószínűleg lázasan nyomozza. Vannak még olyan berkek, amelyek hangosak, itt Budapesten. Hangosak most a kaszárnyák berkei. Ha ugyan nem blassómia az ilyen hasonlat. De tény az, hogy hangosak. Most van az úgynevezett 28-asok időszaka. Azoké, akik 28 napra vonulnak be katonáékhoz, a szép hazát Védeni. (Ami elég logikus. Mert miért legyenek csak nyolcak, mikor lehetnek Huszonnyolcak is.) Ezek a bevonulások nagyon kellemetlen és fájdalmas meglepetéseket szoktak okozni. Érthető tehát, hogy igen sok helyen folyik róla szó. A Klub-kávéház művészasztalánál is szó volt erről. Természetesen mindenki ki akart tenni magáért és a legfantasztikusabb esetet halászta ki élményeiből. Kétségbeejtőnek indult a dolog. Sarkadi Aladár, a főlőadó, már majdnem ott tartott, hogy egy zord őrnagy felkoncolta, de Isten különös jóvoltából feltámadt. Az iszonyú élmények özönét megakasztotta végre a társaság egyik tagja, aki Heltai Jenőről elmondta ezt a kedves történetet. Tartalékos főhadnagy korában az a kellemetlen meglepetés érte, hogy behívták fegyvergyakorlatra. Rémílően fontos feladatot bíztak rá : vezényelnie kellett egy egész rezervista szakaszt, csupa komoly családapát. A szerencsétlen rezervisták remegve várták a vezényszót, amely a finom, végtelenül udvarias Heltai Jenő ajkáról ilyenformán hangzott el : — Jobbra tessék fordulni--Indulni tessék--- Tessék megállni--- F. F. HÍREK. Hogyan halnak meg az emberek. Kassa, máj. 31. Az aratót lekaszálja a halál. A kovács elpatkol. A kamarás beadja a kulcsot. A molnár leörli az életét. A pék megeszi a kenyere javát. A szabónak elszakad az élete fonala. A zsokét a Szent Mihály lóra ülteti. Az órásnak itt az utolsó órája.§ Az írónak kihull a toll a kezéből. A boldogtalan megboldogul. A szemtelen örökre lehunyja a szemét. A vaknak az örök világosság fényeskedik. A vasutas utazik a másvilágra. A fogorvos itt hagyja a foga fehérét. A színész letűnik az élet színpadáról. A tenorista örökre elnémul. A teherhordónak könnyű lesz a föld. A kártyás eljátssza kisded játékát. A földmivest elföldelik. A kertész a paradicsomba jut. A lámpagyujtogatóra örök sötétség borul. Az aviatikusnak elszáll a lelke. A hadvezéren a halál diadalt arat. A dijbirkozót legyőzi a halál. A hajós boldogabb hazába evez. A pénztáros leszámol az élettel. A lakatosnak kihűl az élete kohója. Toll. Piros kalap. A kirakatok reflexe előttOtt csodáltam meg először őt, A piros kalapos leányt. Merengve állt, A boltban akkor Gyűlt ki a villany, Én észrevettem, Hogy szeme villan, Hogy szeme villan. El ne mulassza a :: .: pünkösdi ünnepekre 1)1 uz, kostüm, ru’naalj, zsupon, női és gyermekfelöltő szükségletét (Kossuth Lajos utca 3.) beszerezni, mely alkalommal építkezés miatt az áruk minden elfogadható áron adatnak el. A pünkösdi ünnepekre 1s való tekintettel áraimat ismét se vm~ olcsóbbra szabtam, n