ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS • ACTA HISTORIAE LITTERARUM HUNGARICARUM TOMUS II. SZEGED 1962
Nacsády József: Jókai »Delejország«-áról
NACSÁDY JÓZSEF JÓKAI „DELEJORSZÁG"-ÁRÓL A Fekete gyémántok egyik legnépszerűbb fejezete A hatodik világrész alcímű Iván felolvasása, amelyikben az író tökéletes emberek eszményi társadalmának képét rajzoltatja meg nagyszerű tudós hősével, Berenddel. Az olvasó előtt világos, hogy a Berend-vázolta ideális társadalom Jókai utópiája, de talán nem árt felelevenítenünk Zsigmond Ferenc Jókai-monográfiájának (1924) találó megállapítását, amely szerint "a tudós, az előadást tartó Berend Ivánban ,az író egyéniségének eszményivé stilizált alteregójára, egy rendkívül jellegzetes Jókai-önarcképre-« ismerhetünk. És hogy itt valóban többről van szó, mint író és kedvenc regényhőse szükségképpeni kapcsolatáról, azt a regény keletkezésének körülményei is igazolják. Jókai két vázlatot (pontosabban: feljegyzés-gyűjteményt) is állított össze 1869 második felében zsebkönyveiben, mielőtt a regény megírásához fogott volna. Az elsőben — ez időben a készülő regény címe még Hogyan kell meggazdagodni? lett volna — nyoma sincs a Celetország-motívumnak.3 A második — a zsebkönyv egyéb feljegyzéseiből megállapíthatóan későbbi — feljegyzéscsoport viszont »A polusi boldog táj« címmel már hosszú sorát tartalmazza azoknak a vezérszavaknak, emlékeztető félmondatoknak, amelyek a fejezet részletes megtervezéséről tanúskodnak. A Celetországra vonatkozó gondolatforgácsok feltűnően nagy száma arra mutat, hogy az író különös gonddal foglalkozott a tervezett fejezettel: míg más epizódok vagy jelentős fordulatok megalkotásának előkészítéséhez elegendőnek érezett két-három hosszabb-rövidebb mondatot, a »polusi boldog táj-ról mintegy 50 feljegyzést számlálhatunk össze, ha az idevonatkozó felfedezéstörténeti és földrajzi adatok rögzítésétől el is tekintünk. Az utópia nagy kedvvel, mondhatnánk szenvedéllyel való színezgetése odavezetett, hogy Jókai ténylegesen is magára öltötte a felolvasó Berend szerepét és mielőtt A Honban közölte volna e fejezetet, 1870. március 10-én saját előadásaként olvasta fel a Budapesti Népkörben ésgeniális festései folytán 1 Jókai Mór: Fekete gyémántok. 1991. 2 A Hon, 1869. aug. 31. Ujdonságok. 3 OSzK. Oct. Hung. 699/19:33—39. 4 OSzK. Oct. Hung. 699/10:4—7. Ez utóbbi zsebkönyvben található regényvázlatokat, köztük a Fekete gyémántok kiérleltebb vázlatát is, megemlíti Marfiócsy Jó__zsef_az És mégis mozog a föld 1955-ös kiadásának — Magyar Klasszikusok — jegyzeteiben: 605—06. 17