A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-22 / 38. szám

Száznegyven évvel ezelőtt, 1817. szeptem­ber 28-án született Tompa Mihály magyar költő, Petőfi és Arany kortársa !F sémuljatok meg Némuljatok meg, kishitűek, Baljóslatok gyász-varjai! Kik e hazának rossz jövendőt Szerettetek csak jóslani; Hol láttátok, hogy este legyen, Ha még csak a dél köztileg? Ki rosszat kívánt e hazának: Az isten verje meg! Szeretjük a békét, legyen bék! De a harctól sem rettegünk; Éljünk, ha él a szent szabadság, Ha vesz, vesszen bennünk s velünk! A népszabadság földje szántva! Ültessetek, ültessetek! Ki abba boldogságot ültet: Az isten áldja meg! Isten jóvoltából megértük A várva-várt boldog napot: Hogy nem a születés, de érdem Előtt emelünk kalapot; Most már ember lesz minden ember S tesz egy boldog nagy nemzetet; Ki mást akarna te hazával: Az isten verje meg! Huhogjatok, huhogjatok csak Sötétség gyáva baglyai! Ő­várak s klastromok zugában, Mind, mind le fogjuk rontani Az elvénült falat, s belőle Rakunk szép, új épületet, Az építők kézét, munkáját Az Isten áldja meg! 1848 TOMPA MIHÁLY Még L. Comencini, a Róma 11 óra és több más kiváló olasz film rendezője sem tudott a szokványos témájú forgatókönyv­ből mást teremteni, mint egy néhol mulat­ságos, néhol látványos tömegcikkszerű víg­játékot. Ha nem a divatos és szép olasz filmcsillag, Gina Lollobrigida és a mindig kitűnő Vittoria de Sica fémjelezné a filmet, és Olaszország tájai nem gyönyörködtetné­nek, még ennyi jót sem mondhatnánk róla. A szomorú tény az, hogy az olasz haladó filmek készítőinek, kényszerűségből ilyen filmekhez is oda kell adni nevüket, hogy megteremtsék az anyagi lehetőséget a tőlük megszokott kitűnő filmek gyártásához. A hegyek közt fekvő kis olasz faluba, Saglionba új csendőrparancsnok (V. de Si­on) érkezik. Agglegény és nagy nőbarát. Az egyik hozzá beosztott csendőr szerelmes a falu legszebb, de legszegényebb lányába (G. Lollobrigida), azonban fél szerelmét ker vallani. A vadóc lány a csendőrparancs­noknak is tetszik, ám mivel megértő és jó fiú, összeboronálja a fiatalokat, maga pedig egy szülésznő barátságában találja meg boldogságát. Körülbelül ez a tartalma az első résznek, mely a még nem bemutatott LUD ЕШ Kenyér, szerelem és féltékenység című má­sodik résszel együtt kerül a közönség elé. Remélhetőleg, a folytatás ellensúlyozza az első rész alacsony fajsúlyát. GLAMADOR Egy, a maga nemében tökéletes rövid filmet alkotott C. de Dam­ant. E francia film főszereplői lovak, meséje egyszerű. Há­lóját foltozgató nagyapa beszél unokájával fiatalkori emlékeiről. Mint szegény mun­kanélküli fiú, egy folyamparti lófarm csikó­sa lett. Messze a folyam túlsó partján fekszik Glamador, a vadlovak tanyája. A fiú, kinek a ló barátja, egy éjjel a karámhoz szorosan megkötött tenyészlovakat elenge­di és ezek átúsznak Glamadorra, vad társaik közé. Aztán ő maga is továbbáll. Ennyi az egész és semmi több. De a nemes paripák hangtalan ösztönélete, a kis csikós közösség érzése a természetük ellenére meg­kötött állatokkal, a színes felvételek festői szépsége, a folyam háborgása, majd nyu­godt simasága, mindez együtt a szabadság­szeretet himnuszaként zeng a néző felé. SIMKÓ MARGIT Kenyér, szerelem és képzelet

Next