A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-02 / 31. szám

és a sziget területi integritása el­len a támadás folyik. Az angolok már 1963-ban felajánlották, hogy katonailag beavatkoznak a sziget többségi görög és kisebbség­ tö­rök lakossága között akkor folyt véres harcokba, jóllehet maguk is segítettek kirobbantani ezeket az incidenseket. 1964-ben George Ball amerikai külügyminiszter-helyettes felszólította a ciprusi kormányt, hogy helyezze a szigetet önként a NATO egységeinek ellenőrzése alá. 1967-ben Cyrus Vance, John­son elnök személyes megbízottja a ciprusi hadsereg és rendőrség feloszlatását szorgalmazta azzal, hogy a sziget biztonságáról kül­földi csapatok, illetve az ENSZ- katonaság gondoskodik majd. Azt, hogy olyan különleges ér­deklődést mutatnak az angol s fő­képp az amerikai stratégák Ciprus iránt, új tényező befolyásolja: a Földközi-tenger keleti medencéjé­ben előállt helyzet: az izraeli­­arab konfliktus kiéleződése, az amerikai és az angol katonai tá­maszpontok elvesztése Táblában és a szovjet hadiflotta fokozott jelen­­léte a Földközi-tengeren. Emellett nem ismeretlen, hogy a ciprusi kormány mindezideig nem volt ké­pes felszámolni az amerikai és az angol támaszpontokat s a legkü­lönbözőbb haditechnikai raktára­kat, berendezéseket. Ebben közre­játszik nyilván az a tény is, hogy a ciprusi lakosság jó része ezeken a támaszpontokon van alkalmazás­ban. A ciprusi függetlenség ellen ve­zetett támadás arra a tapasztalat­ra támaszkodik, hogy a sziget bel­ső szélsőséges erőinek felhaszná­lásával el lehet érni a rend teljes felbomlását, (ismeretes, hogy a ciprusi görög nacionalisták soha­sem mondtak le az enóziszról, vagyis a szigetnek Görögországhoz való csatolásáról), s az így kiala­kult helyzetben olyan kormány hatalomra juttatását, amely az amerikai érdekek kiszolgálója len­ne, vagy esetleg elő lehetne készí­teni a sziget felosztását Görögor­szág és Törökország között (mind­két állam tagja a NATO-nak). Tavasz óta, de különösen az utóbbi időben felfokozódtak az il­legális szervezetek (a legjelentő­sebb közülük az ún. Nemzeti Front) brutális terrorakciói. Szinte napi­renden vannak a bombamerényle­tek, a rendőrállomások, katonai raktárak ellen intézett támadások, fegyverszerzés céljából. Kétségte­len bizonyítékok vannak arra néz­ve, hogy a ciprusi függetlenség elleni eddigi legnagyobb időzített bomba mechanizmusát a szigeten tevékenykedő s az átérd katonai juntának alávetett görög tisztek százai és az amerikai Központi Hírszerző Szolgálat, a GIA ügynö­kei hozzák mozgásba. Mivel Maka­­riosz érsek hatalmas egyéniség a ciprusi politikai színpadon s meg­győződéses védelmezője a sziget függetlenségének, melynek jelké­pévé lett, az imperialista összees­küvők készek erőszakkal, gyilkos­ság árán is eltávolítani helyéről a most 56 éves elnököt. A Ciprus függetlensége elleni addigi legnagyobb kihívásra a kor­mány rendkívüli intézkedésekkel válaszolt. Megnyert egy fontos menetet, de tisztában van azzal, hogy a szigetország függetlensége ■ellen kifejtett destrukciós nyomás ezzel nem szűnt meg, sőt talán még nagyobb intenzitással folyta­tódik. Tavaly júliusában — mint annak idején erről a Hétben is beszámoltunk — sikertelenül végződött első kísérlete, hogy egy papiruszcsónakon Marokkó nyugat-atlanti part­jairól a Karibi-szigetetkre hajózzon. Fel kellett adnia a küzdelmet mintegy 600 mérföldnyire Barbados szigetétől, mivel a h­ajó viharba került, erősen megrongálódott, de a szükséges javítási munkálatokat nem lehetett elvégezni a víz alatt a rengeteg cápa miatt. Az új vízijármű neve Ra II­­s némiképp eltér az elsőtől: hossza 12 m, szélessége 5 m, vagyis kb. három méterrel rövidebb, azonkívül egy kisebb és két nagyobb papirusz­­kötegből, míg a Ra 1. néhány kisebb kötegből épült. A h­a­­jót öt bolíviai indián építette. A héttagú legénység tagjai különböző nemzetiségűek, rajtuk kívül a Ra II. 24 élő tyúkot, több kacsát, egy maj­mot, valamint rizzsel, szárítót gyümölccsel, tartósított hal­jal, hússal, vajjal és olajjal telt 148 agyagkorsót visz ma­gával. Heyerdahl célja: be akarja bizonyítani, hogy­­­a régi egyiptomiak Kolumbus előtt négyezer évvel hasonló mó­don elérhették az amerikai partokat; feltevése az ősi Egyiptom és a dél-amerikai indiánok kultúrája, között­ ismert analógiára támaszkodik. Kísérletének eredményét természetesen nagyon óvato­san kell kezelni. Még abban az esetben is, ha kalandos ha­józás után valóban eléri az amerikai partokat, ezzel mind­össze azt bizonyítja be, hogy a régi egyiptomiak akkori technikai felkészültségükkel meg tudhattak tenni ilyen utat, és semmiképpen sem azt, hogy ilyen utat valóban meg is tettek. De szigorúan vett tudományos szempontból is rendkívül értékes a gondolat, hogy a kutatáshoz, az ismeretszerzéshez személyes bátorságra van szükség — s ez teszi Thor Heyerdahlt századunk egyik legfigyelemre méltóbb egyéniségévé. Egyébként Heyerdahl Ra II. papiruszcsónakjával július 12-én szerencsésen partot ért az Antillákhoz tartozó Bar­­bados-sziget Bridgetown kikötőjében. A nagy kaland si­keresen véget ért. —ra-­ JS70. május 1. — Thor Heyerdahl norvég kutató Száll klkttUS- jáben feleségétől búcsúzik. A Ra II. nevű papiroszcsónakot a Heyerdahl ta­valyi sikertelen útján szerzett tapasztalatok alap­ján kissé másként építették. A Ra 11. átkain az Atlanti-óceánon a Karibi-szigetek felé. '■■F*.

Next