Magyar Academiai Értesítő, 1848 (8. évfolyam)
1848 / 1. szám
KIS GYŰLÉS. .TAN. 10. 1849. decemberben kimondta, miszerint az a' váltótörvénykezésben nem alkalmazható. A' csődtörvény szinte csak a' hamis vagy vétkes gondatlanságu bukottra szab bűnvádi eljárást és büntetést; — az ártatlan, szerencsétlen bukott iránt illy szigort alkalmaztatni nem rendel, így állott az adósok' személyének megítélését illető törvény hazánkban napjainkig, 's ha történetét tekintjük, könynyen belátjuk, miszerint az a' magán erőszak' korlátolásának eredménye. A' Ildik szakaszban kimutatni igyekezett értekező , hogy „Az adós' személyének megítélése jogtalan, czélszerűtlen, 's káros hatással van a' társaságra, sőt hitelre is. Itt mindenek előtt két megjegyzést tett: ső) Hogy ő csak ártatlan adóst ért, azaz ollyat, ki szerencsétlen viszonyok, elháríthatlan csapások által, 's igy önbüne nélkül jutott azon szomorú állapotba, mellynél fogva adósságát kifizetni nem képes. 2dik) Hogy a' személy-megitélés, mint általános kifejezés alatt, érti az adós'letartóztatását, börtönét, hitelezője' kezébe átadatását, szolgálatát stb . mert fölteszi, hogy mindez* előleges birói határozat, vagy legalább rendelet nélkül művelt nemzeteknél épen nem történhetik meg. Ezt előre bocsátva az adós' személyének megítélését jogtalannak mondá , mert azon törvény, melly minden különbség nélkül börtönt vagy szolgaságot mond a'nem fizethető adós' fejére, 's igy büntetést szab az ártatlanra is, jogos nem lehet. Tétessék különbség a'könnyelmű, a' csaló adós között, 's választassék külön az ártatlan, ki önbűne nélkül jutott szegénységbe; 's míg amaz sujtatik, ez fölmentetik : helyreállíttatott azon egyensúly, mellyet a' törvényhozónak, ha erőszakot nem akar törvényesítni, szeme elől téveszteni soha sem szabad. Ezen általánosság, ezen megkülönböztetés hiánya tette és teszi jogtalanná, kegyetlenné az adósok elleni törvényt mindig és mindenütt. Mert börtönnel, szolgasággal büntetni azon polgárt, ki a' legjobb hiszemmel kölcsönzött pénzt, hogy azt ügyessége, szorgalma, izzadása által szaporítván, megszerezze saját fentartási eszközeit becsülettel, 's visszaadja a'tőkét urának annak idejében:— valóban a' jogtalanság' ne továbbja ! Értették ezt a'régi, de értették az ujabb tozások is ; 's azért minthogy a fenálló törvényt egyszerre eltörleni nem akarták, legalább enyhíteni akarták ; jóllehet ezen enyhítés, kivált az ujabb időkben, szinte nem adta meg a hiányzó jogszerűséget a törvénynek, minthogy ez általánosságában meghagyatott.