Magyar Akadémiai Értesítő, 1859 (Nyelv, Philosophia, Történet- és Törvénytudományi osztályok)
Philosophia - A positív és negatív philosophiáról. VIII. Horváth Cyrill
426 HORVÁTH CYRILL. sok, helyezkedjünk itt azonnal be az újabb philosophiának azon időszakába, mely az érintett kérdést nemcsak fölelevenítette , hanem a megfejtéshez szükségelt tanelemeket folyamatba is hozta. Rosenkranz Károlynak 1854-dik évben kiadott ily czímü munkájában „Aus einem Tagebuch" a 3. lapon ezeket olvashatni : „Die Spaltung der deutschen Philosophie kann man jetzt so formuliren : 1) Gott ist die absolute Substanz, aber Subject ist nur in den Subjecten. Dies ist der heutige Pantheismus. 2) Gott ist das absolute, substantielle Subject, aber die Subjecte sind nicht substantiell. Dies ist der heutige Theismus. 3) Gott als das absolute Subject ist absolute Substanz. Dies ist Hegel's speculative Philosophie." így gondolkodott Rosenkranz a német philosophiának 1834-kiállásáról. Az ő nézete szerint minden, a mi akkor a philosophiában érvényességre jutott, a három osztálynak valamelyikébe jön sorozva. Ezek hallása után akaratunk ellenére is fültolakodik itt e kérdés : hát Schelling a három osztály közöl melyikbe sorozandó? E kérdést az idézet függőbben hagyja. Mi sem időznénk mellette, ha föladatunk folyamlása úgy nem kivánná. Midőn Rosenkranz a naplóbeli töredékeket kiadta, ismerte már a Schelling által Berlinben tartott előadások tartalmát, sőt a Tagebuch 97 —107. lapjai szerint, e tartalom fölött vizsgálódott is. Miként gondolhatni, vizsgálódása nem ütött ki Schellingre nézve kedvezőleg. Rosenkranz hegelista, de anélkül, hogy férfias önállóságát föláldozta volna. Ő az igazat, bárhol találkozzék vele, méltányolja. De igazságszeretetének épen e tulajdonsága miatt kérdezhetné itt valaki , hogy ugyan miért nem változtatta tehát meg a fenebb hallott ítéleteket akkor, midőn a „Tagebuch" töredékeit közrebocsátotta ? Kettőt lehet gondolni : vagy azt, hogy a berlini előadások semmi újat sem hoztak elő ; vagy azt, hogy hoztak, de az 1834-ikben leírt ítéletek hozásakor érvényesített itélési alapnak körében fejtetlenül már az is benne foglaltatott. Rosenkranz ezen utóbbi nézethez látszik hajlani. Ő tehát a maga módja szerint Schellinget vagy pantheistának vagy the-