Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 1. kötet, 1860
Számok - 1860 / 1. szám
4 UDVARDY IGNÁCZ, tatni szerencsés voltam, — a mit is ezennel a legérzékenyebben megköszönvén, Ígérem , hogy ezen megtiszteltetést kiérdemelni s az innét reám hárult kötelességeknek erőm szerint megfelelni legnemesebb hazafiúi kötelességül, életem egyik szebb feladatául fogom tartani .) — mondom, a mélyen tisztelt gróf Urbendicsértem szavai lelkemben azon gondolatot keltették, s határozattá érlelték , hogy az alapszabályilag egy év lefolyta alatt teendő székfoglaló emlékértekezésemet e tárgy felett, t. i. a keresztyén elem világpolgárosító erejéről s hatályáról tartsam. — Nagy fontosságú s roppant terjedelmű tárgy , mely sokoldalú vonatkozatában s időrendi mozzanatában kifejtve, vagy bár körvonalazva, egy ilyetén értekezés határain túl, igen túl terjedne. Miért is azt egész általánosságban a társadalom valódi átalakítására, polgárosítására, az igazi haladásra vonatkozólag, szándékozom vázlatosan előadni, s főbb vonalakban kijelölni, kimutatni : a keresztyénség nagy elvének, intézményeinek a polgárosodásra való majd közvetett majd közvetlen lényeges és üdves hatását. — Mert a keresztyén elem majd közvetve majd közvetlenül hatott a polgárosodásra ; a mennyiben eleinte, sőt vagy négy századon át a benső emberre ugyan közvetlenül hatva, annak hitbeli győződését, gondolkozását, érzelmeit átváltoztatva, az értelmi és erkölcsi embert mintegy újjászülte ; de a mi által, úgy tanainak, elveinek terjedése és még elleneire való kihatása által, egyszersmind az ember külállapotára, a társadalmi haladásra, a polgárosodásra is, bár közvetve, jótékony hatást gyakorolt. — Utóbb, a IV. V-ik, még inkább a későbbi századokban az üldözések megszűntével, a béke és szabad vallásgyakorlat megállapítása után, mint külintézmény, mint létszeres vallási társulat, azaz : mint egyház, amely a keresztyénelemnek megőrzése, terjesztése, fentartása, az ember kül-és belállapotára való hatályosítása végett istenileg alapíttatott, — szabadabban, feltűnőbben s közvetlenül is hatott a társadalom állapotára, a rómabizanti már keresztyén császárok korában , még inkább pedig és kiválólag a hűbéruralom korszakában. — Mik szerint az érintettem hármas korszakot tekintve, a jelen értekezés is önként három korszakra oszlik, a mint t. i. a keresztyén elemnek és az ezt fentartó egyháznak