Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 3. kötet, 1862
Számok - 1862 / 2. szám
SCHELLING PHIL. ELSŐ IDŐSZAKA. 179 nem álláspontját. Ezen utóbbinak irányában így szoktak vélekedni : Schelling ez időszak második felében oly tárgygyal foglalkozik, mely Fichte tudomány tanának nem tárgya , tehát Schelling a tárgygyal együtt az álláspontot is megváltoztatta. E nézet hibás fölfogásból eredt. Csatolt ugyan Schelling a tudománytanban átvizsgált tárgyhoz még egy másikat is, t. i. a természetet , de azért az álláspont, melyről eleinte bölcsészkedett , nem jön megváltoztatva. Innen van, hogy mások őt, philosophiai fejlődésének első időszakán belül, mindig Fichteanusnak nevezik. És igazán nevezik őt úgy, de azért mégsem lehetne állítani, hogy csak Fichteanus volt , mert már első föllépése is láttatott jeleket, melyek világosan tanúsították, hogy szellemében az elsajátítás könnyűsége mellett az önmagán nyugvó kigondolásnak eredetisége is tényezkedett. Vegyük például az önről szóló értekezést. Hogy ez Fichte dolgozatának beható tanulmányozása nélkül alig vált volna olyanná, aminő, kétséget sem szenved, de azért mégis bizonyos, hogy már itt is találkozhatni azon álláspontnak jeleivel, melyet Schelling a későbbi dolgozatokban érvényesített. Ilyen a többi között a tudásnak és a különböző tudományoknak egysége , melyet valódi szükségletnek tartott. Mielőtt Schelling szellemének viszonyaihoz és gondolatainak menetéhez fognánk, egy, útunkban álló nézet iránt kell még nyilatkoznunk. Ama különbségen fölül, mely a mi nézetünk és a mellőzendő nézet között van, sürgeti ezt az utóbbi nézet pártolójának szakértősége is. Ezen pártoló Erdmann, ki „Die Entwickelung der deutschen Speculation seit Kant. II. Th. Leipzig 1853." czímű munkájának 31. §-ban a természetphilosophiát, a 32. §-ban pedig a transscendentalis philosophiát az identicismus alá sorozza, holott erről csak a „Das System als Ganzes" fölirattal ellátott 33. §-ban értekezik. Mi e pontra nézve nem oszthatjuk Erdmann nézetét. Na az identicismus álláspontja csak a 33. §-ban érvényesíttetik valódilag, úgy sem a 31. sem a 32. §. tartalma nem tartozhatik az identicismus határai közé. A természetphilosophián és transscendentális philosophián belül fejlesztetik csak az identicismus álláspontja; ha pedig csak 12*