Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 5. kötet, 1865

1865 / 1. szám - Cartesius ismerettana. - Horváth Cyrilltől

116 HORVÁ­TH CZIRILL. ne­ve önlétét tartja fenn benne ; emezt tagadva önlétét bizto­sítja ellene. Így létesül az öntudatosság, melyben az én ön­magáról, mint subjectumról, tesz bizonyságot. Magától érte­tik, hogy ennek szükségképeni föltéte az abstractio folyto­nossága. De nem természetlen állapot-e ez ott, hol az én csak annak következtében valódi én, ha valami mással meg nem szakasztható viszonyban áll? Annyi bizonyos, hogy az én csak úgy az, a­mi, ha valami mással oly viszonyban áll, me­lyen belül magát ama mástól megkülönbözteti. E viszony az énre nézve lényeges. Ezen kívül az én nem lehet valódi én. Egyfelől tehát az én csak úgy lesz valódilag tiszta énné, ha min­dentől elvonatkozik, a­mi nem őmaga; másfelől meg csak úgy lesz valódi énné, ha valami mással folytonos viszonyban áll. Hogyan férnek ezek így össze ? Midőn az én a tiszta gondolásban önmagát teszi, két viszonyt érvényesít : azt, melyben önmagában van, és azt, melyben a tele különbözőkhöz van. Az elsőt a „cogito, ergo sum", a másodikat az „ego dubito" fejezi ki. Láttuk azonban már, hogy egyik sem sikerülhet az abstractio és reflexió együttes alkalmazása nélkül. Ha elkülönözötten alkalmaztat­nak, vagy ha valahol az alkalmazás menetében az egyik té­nyező a másikat a mozgás helyéről nagyon leszorítja , akkor úgy fog látszani, mintha a leszorított tényező nem is léteznék. Ily eset fordult elő Cartesiusnál is. Saját vallomása után ítélve, ő nem azért kétkedett, hogy сзак kétkedjék, hanem azért, hogy a kétkedés útján valami bizonyoshoz eljusson. Ezen bizonyos, mely után törekedett, az önmagát tisztán föl­fogó én. Ez mutatja, hogy ő addig, míg az öntudatosan folya­mított kétkedés tartott, a kétségbe hozottakhoz való viszony­lás mellett az önmagához való viszonylásról soha sem feled­kezett meg ; ámde mihelyt az önbizonyos én a simplex in­tuitio által megszilárdíttatott, a kétségbe hozottakhoz való vi­szonylásnak háttérbe­ szorítása miatt a dualismus azonnal lábra kapott. Innen e két alaptétel : ego tres cogitans , ma­teria tres extensa. Ezen m­indenképeni elkülönítettség elfo­gadása után hiányzott a bürü, melyen az ego a materiához, a materia meg az egohoz átmehetne.

Next