Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1961 (68. kötet = Új folyam 6. kötet)
1961 / 12. sz. - SZEMLE - Kádár János és Kállai Gyula elvtársak látogatása a Magyar Tudományos Akadémián - Lengyel-magyar történész konferencia (Benda Kálmán-Makkai László-Szűcs Jenő)
SZEMLE Kádár János és Kállai Gyula elvtársak látogatása a Magyar Tudományos Akadémián Kádár János elvtárs, azMSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális Osztályának vezetője december 7-én látogatást tett a Magyar Tudományos Akadémián. A vendégeket — a betegsége miatt akadályozott Rusznyák István elnök távollétében — Ligeti Lajos alelnök üdvözölte. A baráti találkozón jelen voltak az Akadémia vezetői, az elnökség tagjai és az Akadémia több tagja. Erdei Ferencnek, az Akadémia főtitkárának bevezetője után, a jelenlévők közvetlen hangú eszmecserét folytattak a tudományos élet időszerű kérdéseiről. A beszélgetés során Kádár János elvtárs, az akadémikusok kérésére tájékoztatót adott a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusáról, a bel- és külpolitika egyes kérdéseiről. Lengyel—magyar történész konferencia A lengyel—magyar történeti vegyesbizottság rendezésében október 10—14. között Budapesten került sor,, A renaissance és a reformáció közös kérdései Magyarországon és Lengyelországban" címen tartott nemzetközi történész konferenciára. A konferencián a lengyel delegáción kívül szovjet, cseh, szlovák és belga vendégek is részt vettek. Október 10-én délután és 11-én déelőtt a konferencia első tárgykörének megvitatása zajlott le: „A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Magyarországon és Lengyelországban a 15—17. században". Az elnöklő Molnár Erik akadémikus üdvözlő és bevezető szavai után a lengyel delegáció vezetője, Marian Malowisz professzor tartotta meg referátumát „Die Problematik der sozial-wirtschaftlichen Geschichte Polens vom 15. bis zum 17. Jahrhundert" címmel. Előadásában a lengyel történetírás legújabb eredményeit összefoglalva vázolta a lengyel gazdaságitársadalmi fejlődés fő tendenciáit a 15. században, amelyek végeredményben az agrárfejlődésben a pénzjáradék előtérbe kerülése, számos iparág és a városok viszonylagos megerősödése irányába mutattak, és összességükben a Lengyelország különböző vidékeit összekötő egységes belső piac elemeinek kialakulásában fejeződtek ki. Majd részleteiben elemezve a kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatokban és az ország belső fejlődésében a 10. században bekövetkezett változásokat, rámutatott, hogy e változásokból Lengyelországban egyértelműen a nemesség húzott hasznot, a városi fejlődés rovására, míg a 16. században a paraszti fejlődés megtörése árán a robotoltató, árutermelő, gabonaexportáló nagybirtok fokozatosan megerősödött, ezzel összefüggésben, valamint a fokozódó külföldi import és a nemesség „antimerkantilista" politikája következtében a 16. század végén a tömegfogyasztásra épülő iparágak hanyatlásnak indultak, a városi fejlődés megtört, a belső piac fejlődése visszaesett, egészében tehát a 16—17. század fordulójától számítható a lengyel gazdaságitársadalmi fejlődés hanyatlása. Ezt követően Mokkái László: „Die Hauptzüge der wirtschaftlich-sozialen Entwicklung Ungarns im 15—17. Jahrhundert" c. referátumában nyújtott átfogó képet a