Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2003 (110. kötet = Új folyam 48. kötet)

2003 / 12. sz. - KÖNYVSZEMLE - BENCZE GYULA: Tudományos kutatás tabuk nélkül[Teljes szöveg (HTML)]

Magyar Tudomány • 2003/10 rítése és majdnem ötven oldalon való bemu­tatása önálló tanulmánynak is beillik. Nem könnyű eligazodni az adatok, a vé­lemények sokaságában, ebben a rendkívül gazdag és sokszor nagyon kusza textológiai hálóban ami a kötet verseit körülveszi, de a világos tagolás és bizonyos anyagoknak a Füg­gelékektel való közlése segít elválasztani a lényegest a lényegtelentől, s a mutatók is iránytűként szolgálnak a hatalmas anyagban. A Csokonai-életműsorozat további méltatása helyett álljon itt Szilágyi Ferenc személyes val­lomása, ami minden klasszikusunk kiadásának mottója lehetne: „Ez a kötet is azért készült, hogy e szellemi óriásunk életműve a maga hiteles teljességében éljen és hasson, s általa a nemzet is megtalálja hiteles önmagát s méltó helyét a Csokonai által annyira vágyott Euró­pában, a világban." (Csokonai Vitéz Mihály Összes Művei, Költemények 5, 1800-1805. Rendezte, a bevezetőt írta jegyzetelre: Szilá­gyi Ferenc. Akadémiai, Bp., 2002., 1063 p.) Pintér Márta Zsuzsanna tanszékvezető egyetemi docens (Veszprémi Egyetem) Tudományos kutatás tabuk nélkül Bár a tudományról és a tudományos kutatás­ról sok szó esik napjainkban, csak kevesen tudják, hogy valójában hogy működik a tudo­mány, hogyan is zajlanak a tudományos kuta­tás hétköznapjai. Siegfried Bár Professzorok és alattvalók- A tudományos kutatás diszk­rét bája című könyve tabukat nem tisztelve ad átfogó képet az emberi tevékenység e területéről, és görbe tükröt tart az olvasó elé. A német szerző könyvét álnéven adta ki, hogy annak tartalma miatt elkerülje a feltéte­lezhető „medvevadászatot" (a Bár szó néme­tül medvét jelent). A könyv magyar nyelven való megjelenésében jelentős szerep jutott Braun Tibor professzornak, aki a kiadáshoz írt előszavában meg is jegyzi: jómagam már régebben terveztem egy ilyenszerű könyv megírását, persze magyar vonatkozásban. Közben azonban felismertem, hogy ehhez olyan adottságokra lenne szükségem, ame­lyekkel sajnos nem rendelkezem. Ezek után ,fedeztem fel" Bár könyvét. Barátaim szerint, amikor azt hazai kiadásra javasoltam, nem számoltam a következményekkel. Meglehet, de egy csepp jól adagolt mazochizmus állító­lag serkentően hat a szellemre. És talán még az is elképzelhető, hogy sokan szeretni fogják e németországi sikerkönyvet. Ezért ajánlom e művet érettségizőknek, egyetemi hallga­tóknak, doktoranduszoknak, posztdoktorok­nak, kutatóknak, egyetemi oktatóknak, aka­démikusoknak, sőt Széchenyi-díjasoknak is - és mindazoknak, akiket érdekel, hogyan izzadják ki a tudást." Elöljáróban néhány alapvető fontosságú tényt érdemes felsorakoztatni, amelyek ter­mészetszerűen meghatározzák a tudomá­nyos kutatás „diszkrét báját". 1. A tudomány társadalmi intézménye nem demokratikus, mivel az eredményes szakmai előélet különböző mértékben sú­lyozza az egyes véleményeket. Ahogy azt mondani szokták, a tudományban „merito­krácia" van. Ahhoz tehát, hogy valaki véle­ményt nyilváníthasson, előbb „le kell tenni valamit a tudomány asztalára". 2. A tudományos kutatásban rendkívüli versengés folyik a kiemelkedő eredmények eléréséért. Az élsporttal ellentétben azonban a verseny könyörtelenebb, itt nincs ezüst- és bronzérem, minden dicsőség az elsőé! 3. A modern tudományos kutatás, egyes elméleti tudományágaktól eltekintve, csa­patmunka, ami szükségképpen bizonyos hierarchiát teremt a csapat tagjai között. A közvéleményben kétfajta kép él a tudo­mányról. Az egyik szerint (ezt főleg egyes áltudományos körök terjesztik) a tudósok ki­sajátítják maguknak a tudományt, és ez a „hi­vatalos tudomány" elnyomja az önjelölt és általában autodidakta zseniket, feltalálókat stb., 1632"

Next