Akadémiai Közlöny, 1957 (6. évfolyam, 1-22. szám)
1957-01-20 / 1. szám
AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1957. január 20. (2) A vállalatok kötelesek munkaerőszükségletüket a területileg illetékes tanács munkaerőgazdálkodási osztályához bejelenteni. (3) Az MTH elnöke határozza meg a munkaközvetítés részletes szabályait és a felállítandó munkaközvetítő irodák helyét. 12. § A vállalat a munkaközvetítés útján odairányított dolgozót — amennyiben a munkakör ellátásához szükséges szakmai és egyéb feltételeknek nem felel meg — nem köteles alkalmazni. Úgyszintén a dolgozó sem kötelezhető a munkaközvetítés útján számára felajánlott munkakört elfogadni. A vállalat egyes dolgozók személy szerinti közvetítését is kérheti. 13. § Vegyes rendelkezések Annak előmozdítása érdekében, hogy az elbocsátott dolgozók önálló foglalkozást (ipar, kiskereskedelem, háziipar stb.) kezdhessenek, részükre az Országos Takarékpénztár útján 2000—20 000 Ftig terjedő, s legfeljebb öt év alatt visszafizetendő kölcsön folyósítható. A kölcsön folyósításának feltételeit a pénzügyminiszter szabályozza. 14. § A Munka Törvénykönyvének a felmondások korlátozására és a munkaügyi viták elintézésére vonatkozó rendelkezései változatlanul érvényesek. Az MtV-nek a felmondások korlátozására vonatkozó rendelkezései alól kivételt képeznek azok a vállalatok, amelyeknél a létszámcsökkentés az összlétszám egyharmadát meghaladja. 15. § (1) A jelen rendelet alapján végrehajtott létszámcsökkentésből eredő béralapmegtakarítás béremelésre nem használható fel. (2) A felmondási járandóságok biztosítása után fennmaradó béralapmegtakarítást a költségvetésből gazdálkodó szervek kötelesek zároltatni. 16. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit visszamenőleg, az 1956. évi október hó 23. napja óta elbocsátott dolgozókra is alkalmazni kell. (2) A rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszterek gondoskodnak. (3) Jelen rendelet végrehajtása során az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítéséve kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 26/1955. (IV. 12.) M. T. számú, az ezt módosító 34/1955. (VI. 14). M. T. számú, 18/1956. (VI. 10.) M. T. számú, a 21/1956. (VI. 26.) M. T. számú rendeletek, továbbá a 2.081/1956. (VI. 10.) és a 2.135/1956. (VIII. 18.) számú minisztertanácsi határozatok hatályukat vesztik. Kádár János s. k. a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 16/1956. (XII. 29.) számú rendelete a bérfizetés 1957. január 1. utáni rendszeréről 1957. január 1-től üzemekben és hivatalokban egyaránt csak a ténylegesen ledolgozott idő (teljesítmény, norma stb.) alapján fizethető munkabér az előírt bérfizetési napokon. 2. § Azoknak a dolgozóknak a munkaviszonyát, akiket bármilyen okból kifolyólag az üzemek és hivatalok foglalkoztatni nem tudnak, 1957. január 1-től legkésőbb 1957. február 1-ig felmondással meg kell szüntetni. Számukra a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány egyidejűleg kiadott 15/1956. (XII. 29.) számú rendelete alapján járó illetményeket, illetve munkanélküli segélyt kell biztosítani. 3. § Egyes ipari üzemek, amelyek jelenleg még a törzsgárdájukat sem tudják foglalkoztatni — amennyiben a felettes minisztérium ehhez hozzájárul — dolgozóik közül azoknak, akiknek a munkájára az üzem megindulásakor feltétlenül szükség van, ideiglenesen rendkívüli szabadságot engedélyezhetnek. A rendkívüli szabadság alatt a dolgozók részére havonként havi átlagkeresetük 50 százaléka folyósítható. Miután a rendkívüli szabadságra küldött dolgozók munkaviszonya nem szűnik meg, részükre felmondási illetmény nem fizethető. A dolgozók a rendkívüli szabadságot nem kötelesek elfogadni. 4 § A rendkívüli szabadságot igénybevevő dolgozók az üzemi munkástanács engedélye alapján a rendkívüli szabadság időtartama alatt ideiglenesen munkát vállalhatnak. Ezt a körülményt a munkakönyvükbe be kell jegyezni. Ilyen esetben azonban a dolgozókat csak az új munkahelyen esedékes bér illeti meg. A dolgozók a rendkívüli szabadság tartama alatt is élhetnek felmondással. Ebben az esetben felmondási illetmény számukra nem fizet-e hető. 5 § A rendkívüli szabadságon levő dolgozó az üzemi munkástanács felhívására üzemében azonnal köteles munkára jelentkezni és ott a munkát felvenni. Ellenkező esetben munkaviszonya azonnal megszűntnek tekintendő, az üzemtől a továbbiakban semmiféle bért vagy juttatást nem kap állat és nem részesíthető munkanélküli segélyben sem. 6. § Az üzemek legfeljebb 3 hónapi időtartamra engedélyezhetik az e rendeletben ideiglenesen életbeléptetett rendkívüli szabadságot.