Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 56. (2005)
2005 / 12. szám - TANULMÁNY - Szilágyi Márton: "Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének" (Arany János: Toldi)
13 Gaál László: Csokonai Vitéz Mihály Élete leírásához ha alkalmazható lenne, Csokonainé Jelleme, in Domby Márton: Csokonai élete és kortársak emlékezései Csokonairól, Bp., 1955., 100-101. 14. CsokLev. 190. 15. CsokLev. 199. 16. Gaál László: Csokonai Vitéz Mihály élete leírásához, Domby Márton: Csokonai élete és kortársak emlékezései Csokonairól, Bp., 1955., 99-102. 17. L. Domby Márton i. m., 67-68. 18. Jegyzetek a debreceni forrásról , Csokonai, Feljegyzések, a szöveget Szép Beáta gondozta, i. m., 278-279. A feljegyzés értelmezéséhez a kulcsot Gaál László emlékezése adta meg. Lásd Domby Márton, Csokonai élete..., i. m., 102. 19. Nem volt nagy ház a Darabos utcai. Amint az Komlóssy Arthur 1884-es leírásból tudható, akkori állapota szerint:....egyszerű két ablakos tűzfalra épített nádtetejű kis ház volt, — 3 szoba, 1 konyha és egy hátulsó kamara helyiséget foglalva magában”. Bár a házról fennmaradt metszetek egyablakos kis ház képét mutaják, v. ö. Julow Viktor: Cs. V. M., Bp., 1975. 64 c. 20. Domby Márton i. m., 30-31. 21. CsokLev. 311. 22. Pál József: A neoklasszicizmus poétikája, Bp., 1988., 159-169. 23. Gaál László feljegyzéseiben. L. Domby Márton i. m., 104. 24. Ezzel kapcsolatban pedig gyanús, hogy valóban csak az az epigrammatikus tömörségű vers lett volna a temetéskor elhangzott szöveg. A halotti búcsúztató versek műfaji jegyei teljesen hiányoznak belőle, sokkal inkább epitáfium. 25. Pál József i. m., 167 skk. 26. U. o. 27. ,Auch ich war in Arcadien geboren, nem jobb lett volna-e szólni szóra lefordítani . Árkádiában születtem én is... " Fazekas M. Összes II. ... 24. Pál József... 28. Fazekas Mihály: Összes művei, II., s. a. r. Julow Viktor és Kéry László, Bp., 1955., 94. 29. Csokonai Emlékek, összeállította és a jegyzeteket írta Vargha Balázs, Bp., 1960., 288. 30. U. o. SZILÁGYI MÁRTON „Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének ” ARANY JÁNOS: TOLDI Arany János elbeszélő költeményének, a Toldinak az értelmezésekor gyakran felbukkan az a vélemény, hogy itt voltaképpen egy emelkedés történetét ismerjük meg: a főhős, Toldi Miklós — eszerint — felemelkedik a király melletti pozícióba, s az már az efféle értelmezések vezérelveitől függ, hogy milyen allegorikus tartalmat tulajdonítanak ennek a folyamatnak. Azt, hogy Miklós alakja ilyenformán közösségi képviseletet sűrítene magában, már jóval a marxista értelmezések előtt megjelent a szakirodalomban. Saint-René Taillandier, Kertbeny Károly német fordítása alapján, már 1860-ban úgy olvasta a művet, hogy Miklós az elnyomott parasztságot, bátyja, György pedig a nemességet képviseli. Ez a vélemény azonban látványosan ideologikus színezetű, s épp annyira nincs tekintettel az elbeszélőköl