Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 65. (2014)

2014 / 11. szám - MŰHELY - Arany Zsuzsanna: Kosztolányi Dezső élete ("No Kornél barátom, úgy-e gyönyörű Pest?" - 10. rész)

Ignotus és a politikai radikalizmus egyik vezére, a háború végén a Károlyi-kor­mány minisztere, Jászi Oszkár volt legjelentékenyebb publicistája. [...] húszezer alatt maradt példányszáma, befolyása azonban értelmiségi olvasói révén sokkal nagyobb volt.”684 Kosztolányi első írása alig pár hónappal a lapindítást követően jelent meg,685 és egészen 1917-ig szerepelt itt cikkeivel. Szabadkőműves működé­sével kapcsolatban - elöljáróban - mindössze néhány adatot említünk. Berényi Zsuzsanna Ágnes levéltári anyagokra támaszkodó vizsgálatai alapján tudjuk, hogy Kosztolányi két szabadkőműves páholynak is tagja volt, és - ahogy Berényi írja - „munkája során [ti. a Világnál] került kapcsolatba a szabadkőművességgel. [...] a lapot a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy alapította ebben az évben [1910], majd az is tartotta fenn. [...] Kosztolányi szabadkőművesi tevékenységét irodalmi munkássága során fejtette ki. A lapnál és más írásaiban.”686 A kezdeti éveket jellemző napisajtós munka lényegesebb állomásainak bemu­tatását követően a szépirodalmi folyóiratokbeli szereplésekre térnénk rá. Ezúttal is azon lapok tárgyalására szorítkoznánk, amelyek nagyobb hangsúlyt kaptak Kosz­tolányi életében és munkásságában. Elsőként A Hét című folyóiratot (1890-1924) emeljük ki, ahol 1906 és 1917 között tevékenykedett. A Nyugat indulása előtt ez a lap közölte legszívesebben az önmagát modernként meghatározó szerzőket. A tar­talmilag és formailag egyaránt újat hozó kiadvány a nagyvárossá fejlődő Budapest újságja kívánt lenni, célközönsége pedig a polgárosuló középréteg volt. Nemcsak irányvonala, hanem vezető szerepe miatt is a Nyugat előzményeként tartja számon a szakirodalom.687 „Társadalmi, irodalmi és művészeti folyóiratként” határozták meg magukat, azaz nem kizárólag irodalommal foglalkoztak. „Utazástól a lakbe­rendezésig, konyhaművészettől a magánélet erkölcsi kérdéseiig állást foglalnak, tanácsot adnak, példákat állítanak e közönség elé. Viták, körkérdések rendszere­sen szerepelnek A Hét hasábjain” - foglalják össze egy, A Hét cikkeinek válogatá­sát tartalmazó antológia szerkesztői.688 Az egyik fő támogató a­­ regényíró mun­kásságán kívül­­ művészetpártoló tevékenységéről és franciás műveltségéről is híres Justh Zsigmond volt. A 19. század végén Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Czó­­bel Minka, Gozsdu Elek, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán és Tömörkény István szövegeit olvashatjuk a lapban, később pedig már megjelent az új generáció is: Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Juhász Gyu­la, Móricz Zsigmond és Szép Ernő. Mit jelentett a 20. század első éveiben - tehát Kosztolányi Dezső írói pályakez­désekor - Kiss József lapjában szerepelni? Többek között Kárpáti Auréltól tudjuk, hogy nem annyira a Nyugat egyik szerkesztőjének, Osvát Ernőnek a bírálata tehet­te tönkre vagy emelhette föl az irodalmi karrierre vágyó fiatalokat, hanem Kiss Jó­zsefé. Kárpáti meglátását - melyet 1934-ben fogalmazott meg - célszerű szó sze­rint, hosszabban is idéznünk, annak forrásértéke miatt: „A század fordulója táján minden fiatal, vidéki költő álma A HÉT volt. Költő csak akkor lett a költő, ha kéz­iratát ott átengedték. Az első vers A HÉtben... a ma indulóknak alig lehet fogal­muk róla: mit jelentett ez? Trubadúr-avatást a lovagkorban. Tíz esztendővel ké­sőbb, az Osvát Ernő NYUGATJába bejutni sem ment éppen könnyen. De Kiss Jó­zsef irgalmatlan, gúnyos-szigorú kritikáját kiállni - mégiscsak ez volt az igazi, leg­nehezebb próba. Csalhatatlan próbája minden új értéknek. Elriasztani senki se

Next