Alkotmány, 1899. október (4. évfolyam, 236-261. szám)
1899-10-01 / 236. szám
ALKOTMÁNY. 236. szám. Polgári házasságok. Holnap, az egyházpolitikai törvények életbeléptének negyedik évfordulóján, a temesvári anyakönyvi hivatalban az 1450. polgári házasságkötés lesz, még pedig keresztény-zsidó házasságkötés, az évforduló megjubilálására. — Megemlítjük itt, hogy a bihari ev. ref. egyházmegye mostani közgyűlése elé terjesztett jelentés szerint az egyházmegye területén a múlt évben házasságot kötött 366 pár; ezek közül 15 pár, tehát a házasulók 4 százaléka, nem vette igénybe az egyházi esketést. A magyar biztosítási törvényre vonatkozólag egyik esti lap azt írta, hogy a javaslat ügyében szaktanácskozások voltak az igazságügyminiszternél. A «Biztosítási és Közgazdasági Lapok» fel vannak hatalmazva e hir megcáfolására, mert a szóban forgó javaslat munkálatai még befejezve nincsenek s a javaslatot pedig részleteiben nem szándékoznak szóltanácskozások alá bocsájtani. Négy év. Holnap, október 1-én, négy éve lesz annak, hogy az állami anyakönyvvezetők, egy kötetre való miniszteri rendelet által kioktatva, megkezdték működésüket. Az «új rend» hatásaival azóta elég alkalmunk volt megismerkedni, és a lefolyt négy esztendő adatai azoknak is módot nyújtanak arra, hogy a liberális egyházpolitikai törvények célszerűségéről azok is ítéletet alkossanak maguknak, akik hittek abban a frázisban, hogy a liberális alkotások a legkisebb kárt sem fognak tenni a vallásosságban. Ha nem szólna a számok kegyetlen nyelvén a statisztika, elég hangosan szólnak az egyházpolitikai törvények eredményeiről azok,akik ezen törvényeket részint taktikából, részint a katholicizmus iránt érzett ellenszenvből győzelemre segítették: a protestánsok. Szaklapjaikban és közgyűléseiken folyton az új rend szomorú eredményein keseregnek. Elpanaszolják a vallásos érzés csökkenését, az egyházi szellem megfogyatkozását, az egyházi házasságkötések apadását. És csak mert nem akarnak következetlenek lenni előbb követett politikájukhoz, azért nem hangzik föl panaszaik végén a revízió kifejezett követelése. Nem bánnák azonban, sőt igen szeretnék, ha a katholikusok vállalkoznának arra, hogy megcsinálják a revíziót. A katholikusok vallási érdekeit is sértették az új törvények, a katholikus egyház dogmáival pedig több pontban egyenes ellentétben állottak. Hogy azonban a katholikus egyház aránylag legkisebb mértékben érzi a bajokat a gyakorlatban, az nem az új törvények jósága, hanem a katholikus egyház életereje s híveire gyakorolt befolyása mellett bizonyít. A katholikusok, mikor az egyházpolitikai törvényjavaslatok ellen harcoltak, nem egyedül a lélekkataszter szempontjából nézték a dolgokat, hanem elvi szempontból, az egyház tanai szempontjából. Ellene voltak az egyházpolitikai törvények alapját képező azon felfogásnak, hogy az állam levetheti keresztény jellegét s elválasztható az egyháztól. Miután az egyházpolitikai törvények életbeléptek s hatásukat éreztették, a katolikusoknak semmi okuk sincs, hogy megváltoztassák azt a nézetet, melyet annak előtte vallottak. A revíziót, vagyis a szabadelvű egyházpolitikai törvények alkotmányos megváltoztatását követeljük ma is. Követeljük azt, mert bennünket az események igazoltak. A Hentzi-ügy kérvényei. A képviselőház kérvényi bizottság ma délután tartott ülésében tárgyalta a Hentzi-ünnep ügyében beadott kérvényeket. A bizottság ülésén megjelentek Széll Kálmán, Plósz Sándor, Darányi Ignác, Wlassics Gyula és Lukács László miniszterek is, ami elég nagy feltűnést keltett, mert a miniszterek vajmi ritka vendégek a bizottsági tárgyalásokon. Kőszeghy Sándor előadó azt indítványozta, hogy a kérvények irattárba tételét javasolja, mert a miniszterelnöknek a Házban tett nyilatkozatai teljesen megnyugtatók. Kubik Béla az ellenkező álláspontra helyezkedett, de a bizottság többsége az előadó javaslatát fogadta el. Kubik Béla és Thaly Ferenc e javaslattal szemben külön véleményt adtak be, melyben hosszabb indokolás kíséretében a kérvények napirendre tűzését indítványozzák. Az uj bűnvádi eljárás életbeléptetése. Az 1900. évi január elsején életbe lépő uj bűnvádi perrendtartás számos kinevezést tesz szükségessé. Félhivatalosan jelentik, hogy e kinevezések már jóval a törvény életbelépte előtt meg fognak történni s ez okból a költségtöbbletet már a jövő évi büdzsébe felveszik. Elsősorban a korona ügyészi állást fogja betölteni az igazságügyi kormány. A szervezendő főügyészi állások betöltésénél az igazságügyi kormány ki fogja kérni a korona-ügyész véleményét is. Január 1-étől fogva minden vidéki királyi táblánál lesz főügyész és egy főügyész-helyettes. A törvényszékeknél pedig az ügyészek létszámának szaporítása várható; azonban, a költségekre való tekintettel, egyelőre alügyészekkel is betöltik a szervezendő ügyészi állásokat. Vasárnap,1899. október 1. Nincs osztrák kormány. Budapest, szept. 30. A Clary-kabinet nem tud megalakulni. A különböző pártok sajtója hol tartózkodással, hol ellenséges indulattal fogadja, és arra is vannak jelek, hogy az új kormány működését első pillanattól fogva lehetetlenné akarják tenni. Wolff lapja, az Ostdeutsche Rundschau kijelenti, hogy a német radikálisok az uj kormány ellen nem fognak elvi ellenzéket képezni s hogy a nyelvrendeletek megszüntetésével az obstrukcióra való közvetlen ok is elesik. Míg tehát még Wolff is ilyen — mondhatni — szelíd húrokat penget, addig a jobboldal mindenképpen akadályokat gördít az új kormány megalakulása elé. A jobboldal nagy szláv pártjai ezt valószínűleg azért teszik, mert attól tartanak, hogy most már a németeknek kedvező új irányzat fog Ausztriában lábra kapni. A mi biztos tudomásunk szerint a jobboldalnak nincs oka ettől tartani. A lengyelek és csehek annyira szokatlan animozitással küzdenek a Clary-kormány ellen, hogy még Széll Kálmánt sem kimélik s az osztrák belügyekbe való jogosulatlan beavatkozással vádolják a magyar miniszterelnököt. Mi nem vagyunk hivatva Széll Kálmán védelmére kelni, de Szélinek tegnap a képviselőházban az osztrák helyzetről tett higgadt és lojális nyilatkozatai után az osztrák szláv pártok támadásai Széll Kálmán ellen legalább is indokolatlanok. Az újabb bécsi hírek itt következnek: Bécs, szept. 30. Hír szerint ő Felsége Clary grófot nem fogja miniszterelnökké, hanem a kormány vezetőjévé kinevezni s őt a minisztertanácsban való elnökléssel megbízni. Ugyanilyen jelleggel neveztetett ki annak idején Kielmannsegg gróf a hivatalnokminisztérium élére. Clary gróf mint miniszter a földmivelésügyi tárcát veszi át. Az új kabinet első teendője a nyelvrendeletek megszüntetése lesz; ezután a Reichsrathban egy nyelvtörvényt nyújt be. Továbbá gondoskodni fog a delegáció és a kvóta-küldöttség megválasztatásáról, kidolgozza az elemi csapások által szükségessé vált inségjavaslatokat és a Magyarországgal való átutalási forgalomra vonatkozó rendelkezéseket. A király a nála kihallgatáson volt pártvezérek előtt különösen hangsúlyozta, hogy a delegáció magválasztása csak alkotmányos úton történhetik meg. Bécs, szept. 30. Az új kabinet több tárcáját hír szerint osztályfőnökökkel mint «vezetők»-kel fogják betölteni. A N. Fr. Pr. értesülése szerint az új kabinet két resszort kivételével készen van. Földmivelésügyi miniszter maga Clary gróf lesz, belügyminiszter Körber lesz, vasúti miniszter Wittek lovag marad, hasonlóképp honvédelmi miniszter Welsersheimb gróf. A közoktatásügyminisztérium élére Hartel lovag osztályfőnököt, a kereskedelmi minisztérium élére Stibral osztályfőnököt állítják, galíciai miniszternek pedig Chledowski udvari tanácsost teszik meg. A pénzügyi és igazságügyi tárca dolgában még nincs végleges megállapodás, az igazságügyminisztérium vezetőjéül Klein dr. osztályfőnököt emlegetik, míg a pénzügyminisztérium élére állítólag Kolbensteiner osztályfőnököt teszik. Utóbbi azonban hír szerint nem fogadja el a megbízást, mivel az egyik kiegyezési javaslat, az adóátutalási eljárásról szóló, még nincs a 14. §. alapján életbeléptetve. Bécs, szept. 30. Hochenburger dr. képviselő az uralkodónál való kihallgatása alkalmával azt a benyomást nyerte, hogy a viszonyok megítélése a németeknek kedvező módon kezd történni és hogy nem szándéka a koronának a németek nélkül való kormányzás. Az új kabinet által beterjesztendő nyelvtörvényjavaslat csak Cseh- és Morvaországra fog vonatkozni. A többi országokra vonatkozó nyelvtörvényjavaslatok beterjesztésével, melyek közül némelyik a tartománygyűlések hatáskörébe tartozik, a végleges kormány fog megbizatni, mely a delegációk és a tartománygyűlések ülésszaka után parlamenti alapon, a németek és a jelenlegi jobboldal csoportjainak igénybevételével alakíttatik. Az uralkodó a német politikusok őszinte nyilatkozatait barátságosan fogadta és a német pünkösdi programm több követeléséről elismerőleg nyilatkozott. A német nyelvnek, mint közvetítő nyelvnek követelését az uralkodó természetesnek találta, azonban hozzátette, hogy a kodifikálás nehézségekkel jár. Különös súlyt helyezett ő Felsége a 14. §. számára való indemnitás megadására. Bécs, szept. 30. Minthogy az osztrák képviselőház asztalán a miniszterek vád alá helyezéséről szóló indítványok és a sürgősségi indítványok egész garmadája fekszik, a képviselőház ülésszakát berekesztik és közvetlenül reá ús ülésszakot nyitnak meg. Ennek folytán az elnökséget is újra kell választani. Bécs, szept. 30. A kormány megalakulásának egy új akadálya merült föl. Ugyanis Clary gróf a Thun kabinet hagyatékának átvételénél észrevette, hogy az osztrák-magyar kiegyezéssel kapcsolatosan az egyik fogyasztási adójavaslat nincs még kihirdetve a 14. szakasz alapján. Éspedig az a javaslat, amely az egész kiegyezésben egyedül szolgál Magyarország javára , a fogyasztási adók átutalásáról szóló. Már most nem tudni, hogy a Thun-kabinet ezt a mulasztást tévedésből vagy szándékosan követte-e el. A Thun kormány lemondásának benyújtása óta új rendeletet már nem szignál, az új kormány tagjai pedig vonakodnak egy oly rendeletet kibocsátani, mely megnehezíti álláspontjukat a parlamenttel szemben. Az új minisztérium kiszemelt tagjai közül Hartl, Kolbensteiner és Weigelsberg osztályfőnökök kereken kijelentették, hogy nem írnak alá kiegyezési rendeletet, mert ezért felelősséget nem akarnak vállalni. Bécs, szept. 30. A Reichsrathot valószínűleg október 13-án fogják egybehívni. A király a kabinetalakításnál esetleg fölmerülő nehézségekre való tekintettel csak szerdán, október 4-én, indul vadászatra. Bécs, szept. 30. Az összes lapok a miniszterváltozásról imák. A N. Fr. Presse azt tartja, hogy az új kormánynak aligha fog sikerülni egy a maitól eltérő parlamenti többséget alakítani. Egy hivatalnok kormány, mely mögött ott áll a jövendő Liechtenstein-kormány, igen szerény eredménye a német nép három év óta folytatott önfeláldozó küzdelmének. Mint a jobboldalon, úgy a baloldalon is a kormány nem várhat sem bizalmat, sem támogatást, hanem legfölebb annyit, hogy nem akadályozzák ama törekvését, hogy normális viszonyokat létesítsen a parlamentben. Wolff lapja, az Ostdeutsche Rundschau kijelenti, hogy egy hivatalnokminisztérium a radikális németeknél nem talál elvi ellenzésre. A nyelvtörvények megszüntetésével az obstrukció közvetlen oka is elesik. Mindenesetre nem elegendők afféle biztatások és ígéretek, hogy a németek ellen való kormányzás véget ért, a bizalmatlanságot csak tettek enyésztethetik el. Prága, szept. 30. Az ifjú cseh Národny Listy igen busán ír az új helyzetről. Azt mondja, hogy a jobboldal összetartására vonatkozólag a csehek ne ringassák magukat csalódásokban. A baloldalnak, mint nemzetiségileg egyöntetű tábornak összetartása mindig erősebb, mint a jobboldal egyenlőtlen alkatrészeinek összetartása. Nincs kizárva, hogy előbb-utóbb a csehek magukra maradnak. — A «Politik» a bécsi keresztény-szociálisokban bízik, kik a csehekkel és az egész jobboldallal együtt fogják megbuktatni a hivatalnokminisztériumot. Esetleges kibékítési tárgyalásokra való meghívást a cseheknek nem szabad elfogadniok, ha a nyelvrendeleteket megszüntetik. Az éjjeli órákban bécsi tudósítónk ezeket telefonálta nekünk: Bécs, szept. 30. Minisztérium még mindig nincs. Az összes kolportált nevek közül eddig csak ez a három