Alkotmány, 1900. december (5. évfolyam, 286-310. szám)

1900-12-20 / 302. szám

ALKOTMÁNY. 302. szám.­­ Csütörtök, 1900. december 20. Voltak a műegyetemen, az egyetemi könyvtárban, a Mű­csarnokban, az Iparművészeti Múzeumban, az Uránia­­színházban. Megfordultak még a paedagógiában is, az Erzsébet nőiskolában. A japán vendégek a legnagyobb megelégedéssel távoztak el Budapestről s több ízben adtak kifejezést a legnagyobb hálának és tisztelet­nek, melylyel Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter iránt viseltetnek, aki az érdekes és értékes tanulmányozást nekik lehetővé tette. Maguk­kal vitték a magyar közoktatásügy adminisztrációjá­ról szóló kéziratos tájékoztatót és mindazon nyom­tatványokat, melyek francia és német nyelven a kultuszminisztérium kiadásában megjelentek, azon­kívül a S­odianer-féle könyvüzletből, ahol szintén látogatást tettek, Petőfi s még több magyar költő költeményeit. A tanuló ifjúság mindenütt a legélén­kebb érdeklődéssel fogadta a ritka vendégeket, aki­ket távozásukkor lelkesen megéljenzett.­­ (Mit mesél Falb ?) Falb, a híres német idő­jós, kit némelyek nagyzoló leveli békának szeret­nek nevezni, gyakori felsülése után újabb időjós­lásra adta fejét — lévén ez a kenyere — s a jövő év első felére ezeket mondja meg előre: Január­. Eleinte száraz idő aránylag alacsony hőmér­­sékket, havazás csak néhány helyen lesz. A hónap közepe táján enyhébb idő, kisebb havazással. A hónap utolsó hetében erős havazás, a hőmérsék esése és nedves időjárás. Február: Első harmada esős, második harmadában csekély csapadék. A hő­­mérsék emelkedő, mindazonáltal nem igen lép túl a normálison. Utolsó harmadában ismét több csapa­dék. Havazás ritkábban lesz. Minthogy a hőmérsék igen gyorsan emelkedik, a hóolvadás árvizet hoz­hat a hónap utolsó napjaiban. Marcius: Két részre oszlik: első felében gyakori havazás és zivataros idő, Nyugat-Európában normális hőmérsék mellett sok esőzés, a második fele nyugatra száraz, Közép-Európában nagyon esős, sok zivatar, havazás nélkül és magas hőmérsékkel vár­ható. Egészben véve a hónap nagyon nedves lesz. Április: 5 szakra oszlik. Az elsőben egész Közép- Európában sok csapadék mérsékelt havazással, azután száraz idő, harmadik részében nagy esőzés, zivatarral alacsony hőmérsék mellett, negyedik sza­kában száraz idő, kevés havazással, végül az ötödik mérsékelt esőzés magas hőmérsék mellett zivatarok­kal. Május­: Ritkább de jó esők, második részében sok zivatar alacsony hőmérsék mellett, az egész hó­nap általában esős lesz. Június: Jóval szárazabb mint május, mégis több ízben lesz egy-két napig tartó esőzés. A májusi idővel ellentétben a második harmadban ritkább zivatar lesz mint a harmadik­ban. Június hónap időjárása egészben véve ked­vező lesz.­­ (Egy liberális képviselő halála.) Peresei Béni, az országgyűlési kormánypárt tagja s a t. Ház egyik jegyzője ma délután szívszélhüdésben hirtelen meghalt a fővárosban. Az elhunyt képviselő öcscse volt Percsel Dezső házelnöknek. Temetése iránt csa­ládja még nem intézkedett. Percsei Béni régibb idő óta betegeskedett. Betegsége valami idegbaj volt, mely ma hirtelenül vetett véget életének. — (Gyufagyár Boszniában.) Szerajevóból jelen­tik a «Kel. Ert.s-nek, hogy Travnik mellett Doe köz­ségben egy újonnan alakult betéti társaság gyufa­gyárat alapit. Ez lesz Bosznia-Hercegovina területén az első gyufagyár. — (Rablógyilkosság egy földbirtokos házában.) Szelistye hunyadmegyei község határában ismét rablógyilkosság történt, mely alkalommal Tomiscu Juon dúsgazdag román embert és feleségét meggyil­kolták és kirabolták. A véres esetről a következőket jelentik: Tomiscu Juon szelistyei földbirtokos a köz­ségtől félórányira fekvő szállásán lakott. Tomiscu és felesége az első szobában aludtak, melynek ablakai az országútra nyíltak. Szombaton éjjel négy álarcos rabló a szoba ablakait sárral benyomta, aztán az ablakon keresztül behatoltak a szobába, hol Tomiscu és felesége aludt. Tomiscu a zajra fölébredt és gyufát gyújtott, de ekkor már az egyik rabló az ágyánál állott és egy fejszével hatalmas csapást mért a fejére. Erre a többi rabló az asszony nyakára egy vékony kötelet kötött s megfojtották. Mikor azt hit­ték, hogy a két áldozat már nem él, a szekrényeket fölfeszítették s ami értékesebb holmit és pénzt ott találtak, azt magukhoz véve, az ablakon keresztül ismét eltávoztak. Tomiscu később magához tért és kivánszorgott a konyhába, ahol a szolgálót­­elköl­tötte, ez pedig a kocsist hivta segítségül, aki lóra kapott s a szomszéd szállásbelieket és az elöljáró­ságot értesítette az esetről. Hajnalban már megjelent a csendőrség is a véres eset színhelyén, de ekkor már Tomiscu és felesége is halott volt. A csendőrség erélyes nyomozást indított a gyilkosok kézrekerítése iránt, de eddig még nem sikerült nyomukba akadni. Hogy a rablók mennyi pénzt vittek el, azt eddig nem tudták megállapítani.­­ (Jókai Mór apósa a kórházban.) Említettük mi is a minapában, hogy Jók­ai Mór apósa nagy nyomora miatt öngyilkosságot követett el. Az öreg a Rókus-kórházba került a többi szerencsétlenek közé, akik önkezükkel akarták életük fonalát elvágni. Itt felkereste őt a napokban egy fővárosi hírlapíró s mint a Nagyváradi Napló egy fővárosi képes­lap után megírta, az öreg Grőszt eddig családjából senki sen­ látogatta meg, sőt még néhány sorra sem mél­tatták. Elkeseredve emlegette Bella leányát (Jókai feleségét), akit szinte dédelgetve nevelt közönséges munkásember létére nagy költséggel s most ismerni sem akarja őt. Majd igy folytatja a nevezett lap: — Szegények voltunk, de nem boldogtalanok. Gyermekeimért könnyű s édes volt a munka nehéz terhe­n boldogított, hogy gyermekeim, különösen Bella nevelésére áldozhattam. Egyszerre vége lett minden­­nek, amint az öregség és a betegség munkaképtelenné tett. Elhagytak mind, még ő is, Bella is megtagadott. Most itt vagyok az elkeseredés áldozatául, a föld legelhagyatottabb embereként. Ha barátaim, szegény munkástársam nem éreznének részvétet irántam, nagy keservemen még egy szóval sem könnyít­­hetnék. Megindító, szívfacsaró látvány volt a boldogta­lan öreg, amint bekötözött kezeivel hánykolódott s el-elcsukló hangon buját, fájdalmát panaszolta. — Sebes kezeit nem foghatjuk meg, hát vállát szo­rítjuk meg, Grosz bácsi, — szóltak a látogatók. Vi­gasztalódjék! Van-e valamire szüksége? — Köszö­nöm, nincs. Barátaim, az én derék munkástársaim könyörülete ellát azzal a kevéssel, ami nekem kell. — Hát az Isten áldja meg Grosz bácsi! — Az Isten áldja meg önöket is, hogy fölkerestek! Kényes szemekkel, fájdalmas sóhajjal búcsúz­tunk a legelhagyottabb apától. Utólag értesülünk, folytatja az illető lap, hogy a kórház gondnoksága tegnap a betegápolási költségek behajtása végett el­küldött Jókaiékhoz. A hivatalos küldöttnek Jókai Mór kijelentette, hogy az ő felesége szegény asszony, tehát atyjáért nem fizethet . . . Ápolják a beteget szegénységi bizonyítvány alapján.­­ (Gyilkosság.) Szepes­ Bélán egy eddig ismeret­len tettes e hó 16-ika és 17-ike közt éjjel Husz János polgárt meggyilkolta. Minthogy csak egész egyedül lakott házában, senki sem tudott e gaztett­ről, csak 18-ikán reggel találták meg szétroncsolt fejjel.­­ (Betörés egy takarékpénztárba.) A betyár­­világból ismeretes éjjeli rablóhistória esett meg szombatról vasárnapra virradó éjjel Gyertyámoson. A rablóbanda elsőnek a «Gyertyámosi első takarék­­pénztár»-t akarta kifosztani. Hozzá is láttak a nagy munkához és amint a nyomokból kitűnt, a kert felől hatoltak az udvarra, hol a takarékpénztár udvarra nyiló ablakait bezúzták, de mert bizonyára tartottak attól, hogy a szomszédok megneszelik, az utca­ajtón át férkőztek a Wertheim-szekrényhez. A kassza fú­rásához hozzá is láttak, de a szomszédok kutyái már akkorra oly hangosak lettek, hogy a gazda is felébredt, aki erre világot gyűjtott, mire az elvete­mült rablók tárva nyitva hagyván a takarékpénztárt, elfutottak. De ezzel még nem volt vége rablókaland­juknak. A sötét éjben a szomszédos Rőser-féle ta­­nyát akarták kirabolni, de a tanyás és a bojtár puskalövésekkel fogadta a rablókat, akik szintúgy lövésekkel válaszoltak. Egész kis éjféli háború ke­letkezett, melyben az egyik rabló meg is sérült, a kiáltások után következtetve, de társai magukkal vonszolták. A csendőrség már megkezdte a nyo­mozást. A nyomok Németh községbe vezetnek. A Csúz és köszvény ellen kitűnő háziszer a Krieg­­ner-féle Reparator. A Rókus-kórházban 135 kísérle­tet tettek vele, 126 esetben teljes gyógyulást, 9-ben javulást értek el. Kapható 2 koronáért a gyógytárak­­ban. Főraktár a kálvin-téri gyógytárban. Zarándoklat Jeruzsálembe. Indulás : 1901. január 6-án. Az utazás tart egy hónapig. Útirány, Budapest, Fiume, Triest, Brindisi, Corfu Patras, Piraeus, Smyrna, Rhodes, Beiruth, Jaffa Jeruzsálem; vissza: Jaffa, Port-Said, Alexandria Brindisi, Triest, Fiume, Budapest. ft «_ . I. oszt. 430 frt \ I. és II. oszt. ellátással a AF8K * IT. « 340 « J, hajón és Jeruzsálemben, a I .in. jjj K icO „ j 0_ csaja Jeruzsálemben. Vezető­­ Dömötör Gedeon, plébános (Budapest, n. ker., bomba­tér) kinél programmot lehet kapni.­ ­ IRODALOM És MŰVÉSZET. * Filharmóniai hangverseny. Ennek a vállalko­zásnak kontárszerűen összeállította műsora teljes tükörképe volt e műsor értelmi szerzőjének. Megint egy külföldi csalétekre volt szükség, hogy a Vigadó nagytermét meg lehessen tölteni hallgatósággal. Saj­nálatos tények, a közönség ösztönszerűleg kifejezett ítélete, mely távol maradna a hangversenytől, mihelyt valami külföldi dirigens, a külföldnek valamely kiváló művészi ereje ezeknek a filharmonikusoknak egész sanyaruságát nevének fényével el nem takarná. A mai műsor összeállítása emlékeztet a vidéki városok egyesületi előadásaira, melyekről ilyenforma híradás szokott történni: «Kutyabagos község városi bandája zenekedvelő estét rendez. Hogy a tisztelt közönség érdek­lődését felkeltsük, nem sajnáltunk sem költséget, sem fáradtságot, hogy N. N. hírneves énekesnő közremű­ködését megnyerjük. A siker érdekében az elnökség számos látogatásért esdi. Itt ugyanolyan mó­don dolgoznak, mint a vidéken, csak a külső forma válogatottabb. Gulbranson asszony, a ber­lini híres operaénekesnő Grieg néhány dalával és egy Wagner-féle opera töredékével­­töl­tötte ki az estét, m­íg a zenekar, szerény maga ismeretében, mindössze két számmal szerepelt. Hal­lottuk továbbá Haydn régi, de örökké szép Es­dura szimfóniáját és — nem egészen önként választott — ráadás gyanánt egy hazai zenésznek, egy igazi mű­vésznek művét. Major Gyula «vonós-szerenádja», miként e szerző mindegyik műve, igen kiváló munka. A form­a bevégzettsége, valamint a mintaszerű úgy­nevezett technikai munka rávall annak a zenekadé­­miának tehetséges tanítványára, mely szerencsés volt egy Erkelt, egy Lisztet, egy Volkmannt látni élén. Major szerenádja messze kimagaslik a hazai szerzőktől való minden eddig bemutatott újdonság közül, kiket a filharmonikusok vezető elemei egye­nesen monopolizálni akarnak. És az oka, hogy Major műveit bizonyos oldalról átok alá szeretnék vetni. Csak rövid idő óta, mióta a «filharmonikusok» ke­belében végbemenő események a nyilvánosságban visszhangot adnak, kénytelennek érzik magukat, hogy oly szerzőket is szóhoz juttatnak, kik bi­zonyos zenészek érdekpolitikáján kívül állanak. D. A* * Miss Mary Halton a Népszínházban. A Ma­gyar Színházból már nagyon jól ismeri a főváros közönsége a kedves angol szubrettet. Ma a Népszín­ház színpadán hódította meg a budapestieket. Ugyanaz a kellem és báj jellemzi a kisasszony já­tékát és énekét, mint mikor utoljára láttuk, hallot­tuk s a San­ Toy címszerepét épp oly bravúrral ját­szotta meg, mint a Gésák Mimózáját. A közönség igen hálás volt a kisasszonynyal szemben, több­,­ször kihívta felvonások közben, dalait pedig rende­sen megismételtette. Bárdi Gabi, Fedák Sári, Németh és Kovács szintén pompásan játszottak s különösen az előbbiek nem maradtak szégyenben Halton mel­lett. Azt hiszszük ez Haltonra nem szégyen, a Nép­színházra még kevésbbé. D. R. * Az Operaházban holnap, csütörtökön, december 20-án «Hoffmann meséi» kerül másodszor előadásra P. Bianchi Biancával, ki Olympia hármas szerepét énekli. A többi szerepeket: Berts M., Takáts, Dal­noki, Kertész, Gábor, Hegedűs, Várady, Ney B., Mihályi, Strész és Kiss játszák. Az előadást bérlet­folyamban (144. sz.) tartják. — Az Operaház legkö­zelebbi újdonsága Erkel Ferencnek «Sarolta» c. 3 felvonásos vig dalműve lesz, melynek címszerepét P. Bianchi Bianca fogja személyesíteni. Az igazgató­ság az első előadást január hó közepére tervezi és a próbák már serényen folynak. Párhuzamosan eme próbákkal megkezdődött Donizettinek — a műsorról rég lekerült — «Don Pasquale» c. 3 felvonásos víg operájának a betanulása és Charpentier «Lujza» című 4 felvonásos zenedrámájának az előkészítése. * Az új Nemzeti Színház ügye korántsem áll a legrózsásabban. Arról értesülünk ugyanis, hogy az új színház marad oly nagynak, mint amilyen volt, csak a színpad lesz nagyobb. Ezért ugyan kár lesz kidobni 3 millió koronát! Ha már egyszer új szín­házat építenek, hát legyen az a nemzet nagyságá­hoz és hírnevéhez méltó. Különben pedig maradjon minden a régiben. * Francia operette-társulat a Magyar Színház­ban. Szombaton és vasárnap a Pierny-féle francia operette-társulat fog vendégszerepelni a Magyar Szín­házban és az első estén Niniebe, a második estén pedig a «La femme á papa» kerül színre. A társu­lat jelenleg Bécsben játszik nagy sikerrel és prima­donnája Jane Piemy kisasszony.

Next