Alkotmány, 1902. január (7. évfolyam, 1-27. szám)
1902-01-01 / 1. szám
ALKOTMÁNY. 1. szám. 2 Szerda, 1902. janur 1 ván, közmegnyugvást és az állam hatalmi tényezőinek egyesítésével egységes erőkifejtést létesítsünk. Ne reménykedjünk meg nem bizható barátokban; legyünk erősek céltudatosságban és egységben! Zichy Nándor gróf. Budapest, dec. 31. Kállay protekciója. Az újvidéki «Zasztova» Mustárból keltezett tudósítást közöl ezzel a tartalommal . Az ismert Smarda és társa (Rotter és Persies) kereskedelmi szállító társaság a minap kérvényt adott be Kállay Béni közös pénzügyminiszterhez egy Mostarban felállítandó raktár ügyében. A raktár különösen gyarmatáruk részére volna szánva és sok oly kedvezményt élvezne, amelyek a mostári kereskedőknek nincsen meg. A mostári kereskedők ezáltal teljesen tönkre volnának téve, Rotter és Persies (t. i. Smarda) Kállay Béla kegyéből már eddig is nagy szabadalmat élveztek, különösen a tuszai só elfoglalása által stb., miáltal a boszniai kereskedők kenyérkeresetét elvonták, maguknak pedig milliókat harácsoltak össze. A nép eleinte gyanúskodott, később pedig látta, hogy a Rotter és Persics-cég Kállay kedveltje. Az utóbbi időben Smardát «a bosnyák kereskedelem isteneinek nevezték el. A nép fél, hogy a kérdéses raktár építése meg lesz engedve szem előtt tartva azt a szerb közmondást: «Akinek atyja az Úr Isten, könnyű annak szentnek lenni.» Ha az megtörténik, akkor a mostári kereskedők becsukhatják boltjaikat s mehetnek más felé jobb helyet keresni a kereskedelemre. Igaz ugyan, hogy a mostari kereskedők is aláírtak egy kérvényt Smarda kérésének elutasítása végett, de nem hiszik, hogy Kállay megtagadna kedvelőétől valamit és ha egész Bosznia és Hercegovina elpusztulna, nem csak egyedül Mostar. Ezen ügyre még visszatérünk, miniszterelnök üdvözlése. A kolozsvári szabadelvűért — mint Kolozsvárról jelentik — méteres sürgönyt küldött Széll Kálmán miniszterelnökhöz és Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszterhez az ijesztendő alkalmából. A kolozsvári szabadelvű párt 2 .J. megindította a sürgönyök özönét, mely a millerelnök magánkönyvtárát ismét kötetekkel fogja gyarapítani: az utódok csodálkozására, a kortársai mulatságára. Hegedűs miniszter távozása. A Pesti Napló nevű kormányujság «olyan körökből, amelyeknek a kormányzásban előforduló változásokról igen megbízható értesülésök szokott lenni» azt a hírt közli, hogy Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter márciusban megválik a miniszteri tárcáid s utódja egész bizonyosan — Széli Kálmán miniszterelnök lesz, aki azonban akkor lemond a belügyi dolgok kormányzásáról. A Pesti Napló azzal támogatja értesítését, hogy a kereskedelmi tárca költségvetését a pénzügyi bizottság tárgyalása alkalmával — dacára annak, hogy e tárgyalásokon Hegedűs Sándor jelen volt — mégis Széll Kálmán képviselte. A szokásos cáfolat ezúttal sem maradt el; a «Magyar Távirati Iroda» illetékes helyről vett felhatalmazás alapján alaptalan kombinációnak nevezi a hírt. Sajnos, nem járulhatunk a cáfolathoz, mert igen illetékes helyről mi is arról értesülünk, hogy Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter nyomban a költségvetés letárgyalása után egészen bizonyosan beadja lemondását, melyet el is fogadnak. Utódja esetleg csakugyan Széll Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter lesz, ha másért nem, azért, hogy azzal is bizonyítsa azt, hogy az ő államférfiassága nem gyengült. Kárpótlásul szolgálhatunk a félhivatalosnak egy másik cáfolattal: egy francia lakoma egyik felköszöntője ma «legnagyobb államférfia»-nak ünnepli Waldeck-Rousseaut, a francia kormány fejét. Mint a legilletékesebb helyről értesülünk, ez alaptalan kombináció, mert a legnagyobb államférfiú kétségtelenül Széll Kálmán. A magyar-igeni választás. A magyar-igeni kerületben, ahol, mint jelentettük, januárius 4-én lesz a választás, Werner Gyula szabadelvűpárti jelölttel szemben ugyancsak szabadelvűpárti hittel Rainer Zsgmond dr. a let. volt, aki azonban, mint ismeretes, azóta visszalépett a jelöltségtől s ezúttal a szabadelvű pártra nézve kellemetlen, de különösen a miniszterelnököt kompromittáló magyarázattal kilépett a pártjából is. Az Alkotmány ugyanakkor közölte, hogy Werner Gyula drnak oláh nemzetiségi ellenjelöltje akadt Munteanu Aurél szászvárosi ügyvéd személyében. Werner Gyula dr. támogatására most több képviselő érkezett a kerületbe, de nehéz dolguk lesz Munteanu Aurél drral szemben, aki többször megcáfolt jelöltségét ugyancsak fentartja. A földművelésügyi költségvetés. A képviselőház pénzügyi bizottsága január 3-án, pénteken délelőtt 11 órakor ülést tart s megkezdi a földmivelésügyi minisztérium költségvetésének tárgyalását. Elmaradó újévi tisztelgés. Tekintettel arra, hogy Kossuth Ferenc hosszabb idő óta fekvő beteg, ez évben a függetlenségi és 48 párt hivatalos üdvözlése elmarad, majd magának kell megkeresnie a mindennapit. , Mégis ha kedvezne a szerencse! Itt felvillantak az öreg szemel Alá s feljárt a totalizatörös bódé korlátai előtt. A lovak futottak egyszer, futottak kétszer s ő még mindig nem tett egyikre sem. Az utolsó futásra folytak a kötések, nem habozhatott tovább. Rászánta magát és tett, azt se tudta, melyik lóra. Vakmerő remény biztatta, hogy nyerni fog. Vesztett. Szerencse, hogy a napi versenynek nem volt több száma, különben elpocsékolta volna összes pénzét, — gondolta később az öreg, mikor már csak emlékei közé sorozta azt a napot, mikor ő leversenyezett. Ott látva a sok mohó, pénzvágyó embert maga körül látni-futni, látva a szerencsés nyerők diadalmas arcát, hallva a bokmackerek ordítozását, a pénz csengését, a legjózanabb ember is megrészegül, őt is megkábította ez. Ma már többet nem tehetett, a reménytelenség kissé kijózanította. Eközben a nézőközönség oszladozni kezdett. Vesztróczy nézte, nézte a sok fényes uraságot, gyémántos hölgyet, hallotta az utcán felvonuló kocsik robogását, elgondolta, mennyien visznek ismét haza otthonukba dús nyereményt, pedig — lehet — nincs is szükségük reá, csak ő nem visz, ő, akinek olyan jól esnek. A nézőtér megürült, csak itt-ott lézengett pár ember a távolabbi helyeken. — Jó lesz nekem is menni — gondolta magában az öreg és megindult a kijárás felé. Alig tett pár lépést, megbotlott valamiben. Megnézte, mi az? Egy nagy bőrtárca volt. Meghökkenve állt meg, rámeresztette szemeit az erszényre, mintha nem tudná, mi az. Égető hőség szállt föl a fejébe, majd elesett. Körülnézett, mint a tolvaj, fölemelte a tárcát, zsebébe rejtette, aztán megindult. Mikor a kijárathoz ért, ahol emberek álltak, a szíve úgy dobogott, majd kilyukasztotta mellét. Behúzta a nyakát, szinte érezte, hogy valaki mindjárt torkon ragadja: — Íme a tolvaj! Akadálytalanul jutott ki az utcára. Ne kísértsük meg elképzelni, mi ment végbe Vesztróczy lelkében, hogy kapta meg egy sötét perc ördögi karma, hogy a becstelenség örvényébe hurcolja. Gondoljuk inkább, hogy csak álmodott, álmodott, hogy most már minden jól lesz, Róza nem fog többet szűkölködni, kényszeríteni fogja, hogy vallja be, mit kíván, mit szeretne, mire vágyakozik, mert most már teljesítheti titkolt kívánságait, arra azonban nem gondolt, milyen forrásból buzog az azokra való pénz. Igen, Vesztróczy csak álmodott, de álma csak azért nem volt bűn, mert álom volt. Mire hazaért, felébredt gonosz álmából. Tudatára jött, mit fog, mit kell cselekednie. Haragudott magára, meg nevetett is magán, mikor eszébe jutott. Nem jó tolvaj lenne belőlem. Mégis hogy nem szabadult ki teljesen az ördög karmából, akkor tudta meg, mikor felnyitotta a tárcát és nem talált benne semmit. Üres volt az, teljesen üres. Elképedt és olyanforma érzés lepte meg, mintha már kezében lett volna a madár s most huss felröpült egyszerre. Becsukta az erszényt s mialatt kívülről nézegette a rajta levő két kezdőbetűt, felsóhajtott, — így egészen jó. Hála Istennek! Budapest, dec. 31. Minden keső reggelen millió betű harsogja világgá Széll Kálmán bölcseségét, hivatott kormányzatának sikereit és naponta ezer Sisyphus fáradozik Széll Kálmán providenciális államférfiasságának megállapításán, hogy naponta újra kezdje a rettenetes munkát. Pedig a tények azt igazolják, hogy Széll Kálmán nem providenciális, hanem még provinciális államférfiúnak sem válik be. Tudósítás érkezett Nyitra vármegye politikai állapotairól s e tudósítás Széll Kálmán nyomorúságos baklövéséről szól. A miniszterelnök — ez ismeretes — kinevezte Nyitra vármegye főispánjává a telivér bánffyista Krinolin Viktor ügyészt s ez a kinevezés egyszerre forró politikai légkört teremtett Nyitra vármegyében, az odavaló független elemeknél a legsúlyosabb megbotránkozást s egyúttal a leghevesebb ellenkezést támasztva. A főispáni kinevezésre támadt erős visszahatás most testet öltött s Nyitra vármegyében megalakult az egyesült ellenzék az eddig szétszórt s hatásos erőkifejtésre kevésbbé képes pártokból. Az ellenzékek egyesülésével egyidejűleg pedig a nyitra vármegyei szabadelvű párt — széthullott. Hunyady László gróf e hó 20-én pártállásra való tekintet nélkül értekezletet hivott össze a nyitra vármegyei ellenzékek számára. Az értekezlet, melyet a meg-Másnapra már el is feledte a dolgot. Itt megzökken a történet. Elnézést kérek. A reggeli újság a következő kishirdetést hozta: Elveszett tegnap a versenytéren egy bőrtárca, H. J. betűk vannak kívül a csatiján, a megtaláló szíveskedjék alábbi címre elhozni: Mérleg utca 70. szám II. em. 5. ajtó. Vesztróczy véletlenül ráakadt erre a hirdetésre, amint délután fekete kávéja mellett az újságot olvasta. — A leírás egyezik. Elviszem. Felkerekedett, elment s hamarosan célhoz is ért. Ahogyan megörült a tárca tulajdonosa, mikor átvette az erszényt, úgy komorult el, lobbant haragra, mikor kinyitotta és üresnek találta. — Hát a pénz, uram — mordult rá a szegény öregre és mindjárt meg is fogta a kabátját, hogy el ne szökhessen — négyszáz forint volt benne, hová tette ? Vesztróczyban meghalt a vér. — Hogy én hová tettem ? — Igen. — Üresen találtam. — Azt könnyű mondani. Uram, adja elő a pénzt, vagy különben viszem a rendőrségre. — De, de . .. hebegett Vesztróczy, — csak nem képzeli, hogy . . . Azt akarta mondani, hogy elhozom Önnek a tárcát, ha én vettem volna ki a pénzt belőle, —de látva, hogy egy haragtól elvakult emberrel áll szemben, meg némiképp érezve bűnösségét is, nem folytatta. Az ügynek csakugyan a rendőrségen lett folytatása, ahol a vesztes baját szintén bejelentette. Politikai jegyzetek.