Alkotmány, 1903. november (8. évfolyam, 259-283. szám)

1903-11-01 / 259. szám

ALKOTMÁNY. 259. szám.­­ Vasárnap, 1903. november 1. gróf kabinetje a szabadelvű pártnak, szerdán pedig az országgyűlés két házának. A szabadelvű párt kedden este fél nyolc órakor értekezletet tart, amely­ben az uj kabinet az eskületétel után bemutatkozik. Tisza István gróf miniszterelnök ma délután három órakor Budapestre utazott s még este megjelent a szabadelvű pártkörben. Ugyancsak ma délután ér­kezett Bécsből Budapestre Khuen-Héderváry gróf is. Az államtitkári állások. Félhivatalos helyről jelentik. Minthogy a kabinet­­változás folytán egyik-másik államtitkári állás való­színűleg megürül, a napilapok a legkülönbözőbb személyeket emlegetik államtitkárokként illetékes helyről felhatalmaztak bennünket annak kijelenté­sére, hogy ez állások betöltése tekintetében csak a legközelebbi napokban történik döntés, úgy, hogy az idevonatkozó eddigi jelentéseket alaptalanoknak kell mondank Apponyi lemondása• Már említettük, hogy Apponyi Albert gróf a képviselőház elnökségéről lemondott. A levélnek szövege, melyet lemondása dolgában Tat­lián Béla alelnökhöz intézett, a következő: Nagyraéltóságú alelnök úr! A képviselőház el­nöki tisztéről ezennel lemondok. Kérem, szíves­kedjék a lemondásomat a Ház elé terjeszteni és azzal együtt mély hálám nyilvánítását azért az elnéző bizalomért, amelylyel a Ház összes tagjai engem hivatalos működésemben támogatni kegye­sek voltak. Kiváló tisztelettel: Apponyi Albert gróf országgyűlési képviselő, a képviselőház el­nöke. Budapest, 1903. október 30. Apponyi Albert gróf egyébként ma megjelent a képviselőházban és Andor Gyula elnöki taná­csossal elintézte a még hátralevő aktákat. Mind­addig, mig lemondását a képviselőházban be nem jelentik, Apponyi Albert gróf fogja az elnöki teendőket intézni. A képviselőház tárgyalásait egyelőre Dániel Gábor alelnök fogja vezetni s mihelyt Tisza István gróf programmját letár­gyalja a parlament, az elnök és Tallián Bélá­nak földmivelésügyi miniszterségre való kinevez­­tetése folytán az egyik alelnök választását tűzik napirendre. Más hír szerint Dániel Gábor is le fog mondani. Apponyi Albert gróf ma este Eber­­hardra utazott. A háznagyi állás. Mint jelentik, nem felel meg a valóságnak egyik lapnak az a híre, mely szerint Csávossy Béla kép­viselőházi háznagy meg akar válni állásától. Az új emberek: Tisza István gróf, Magyarország tizenöt éven át volt miniszterelnökének, T­isza Kálmánnak a leg­idősebb fia, aki 1861 április 22-én született Buda­pesten és így jelenleg 43 éves. Tanulmányait a szülői háznál kezdte. Debrecenben érettségizett, Ber­linben és Heidelbergában az egyetemet hallgatta, Budapesten pedig tudott oklevelet szerzett. A köz­­igazgatási ismeretek szerzése végett a belügyi mi­nisztérium szolgálatába állott. Később a megyei élet terén fejtett ki tevékenységet mint Biharmegye tör­vényhatóságának bizottsági tagja és 1886-ban a víz­aknai kerületben képviselővé történt megválasztása folytán a politika terére lépett. Ez idő óta tagja a képviselőháznak, állandóan közgazdasági téren mű­ködött, mint több részvénytársaság igazgatója, amely állásairól az összeférhetetlenségi törvény megalkotá­sakor leköszönt. Nagybátyától, Tisza Lajos gróftól nagyobb vagyonon kívül a grófságot is örökölte fivé­reivel együtt, nőül pedig saját unokanővérét, Tisza Honát bírja, aki édesatyja fivérének, Tisza László­nak a leánya, Tallián Béla. Az új földmivelésügyi miniszter 1851-ben a somogymegyei Szabás községben szüle­tett. A pozsonyi jogakadémiának elvégzése után a közigazgatási pályára lépett 1873-ban és ez idő óta fokról-fokra emelkedve 1894-ben Csongrádmegye főispánja lett. Az 1896-iki országos választások al­­ka­lmával a törökkanizsai kerület képviselője lett és a Ház bizalma 1898-ban az alelnöki székbe ültette, amely minőségéből kifolyólag a király a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki őt 1901-ben. Ugyanakkor a szerb egyházkongresszus királyi biztosa lett. Neje Batch bárónő, kinek révén Tallián Béla rokonságba került a szerb Obrenovics­­dinasztiával. Nyuy Sándor: Az új honvédelmi miniszter Buda­pesten 1854-ben született. A bécs-újhelyi katonai akadémia elvégzése után 1874-ben a 68-ik gyalog­ezredhez került mint hadnagy. 1878-ban részt vett Bosznia és Hercegovina okkupálásában, majd elvé­gezvén a hadiiskolát, 1881-ben vezérkari tisztté ne­vezték ki. 1891-ben a 24-ik gyaloghadosztály vezér­kari főnöke lett Przemislben s rövid hat hónap után őrnag­gyá léptették elő. Ezen rangjában helyezték később a közös hadügyminisztériumba, ahol mint katonai előadó működött, 1892-ben pedig a hadügyminiszter szárnysegédévé nevezték ki s mint ilyen nagy szolgálatot tett miniszterének, Bauer Nándor dr.-nak, akinek a delegációkban az ott elhangzott magyar felszólalásokat német nyelven tolmácsolta. 189­­-ban a honvédséghez helyezték át alezredesi rangban a debreceni 3-dik gyalogezred parancsnoka gyanánt, egy évre rá pedig ezredessé nevezték ki. 1899-ben Budapestre helyezték és a Ludovika­ Akadémia vezetésével bízták meg. Az itt kifejtett munkásságát és tevékenységét ő Felsége a III. osztályú vaskorona-rend lovagkeresztjének ado­mányozásával jutalmazta. A magyar közönség külö­nösen akkor ismerte meg szívét, mikor legutóbb a Ludovika Akadémia zászlószentelési ünnepén 1901. május 8-án a király jelenlétében egy nagy feltűnést keltő beszédben az intézet növendékeit a haza iránt való kötelességekre buzdította. Berzeviczy Albert titkos tanácsos, az új közok­tatásügyi miniszter 1853. július 7-én született a sá­rosmegyei Berzevicén s jogi tanulmányainak elvég­zése után otthon megyei aljegyző lett, utóbb pedig tanár az eperjesi jogakadémián. Eperjesen 1881-ben választották meg országgyűlési képviselővé. Tizen­három év óta a főváros VIIl. kerületnek képviselője. Az egyházpolitikai harcok idején Csáky Albin gróf akkori kultuszminiszternek államtitkárja volt, majd alelnökévé lett a képviselőháznak. A király 1896-ban nevezte ki titkos tanácsossá. Cseh követelések. Prágából táviratozzák­­ A Narodny Listy ma hosszasan foglalkozik a magyar katonai vívmányok­­kal és hasonlókat követel a csehek számára is. Sür­geti a cseh nemzeti lobogó és címer alkalmazását, a cseh nyelv érvényesülését a csehországi csapatok­nál levő katonai bíróságok előtt, a cseh ezredekben cseh lisztek kinevezését és a Csehország területén levő katonai tanintézetekben a cseh nyelvű oktatást. Az ausztriai vélemény. A magyar ellenzék véleményével, mely Tisza Ist­ván grófnak immár ismeretes módosításaiban nagy jogfeladást lát, az ausztriai német pártok véleménye egyáltalán nem egyezik s az osztrák német lapok heves támadásokat intéznek Tisza István ellen, mint aki a közös hadsereget el akarja magyarostani és a 67-iki kiegyezést felrobbantani. Különösen a keresztény-szociális újságok járnak elöl a támadásokban s ezek között a Reichspost ma nyílt felhívást intéz a keresztény-szociális párt­hoz, hogy mentse meg, ami még megmenthető s hirdessen az osztrák földön keresztes­ hadat a Tisza­fáré programm ellen, mely oly ártalmasan hat vissza Ausztriára. E lap szerint ugyanis az új katonai pro­gramm a közös hadsereg egységéből annyi talpkövet tép ki, mint amenyi pontot a programm tartalmaz. A magyarság a hadseregben. Heltai Ferenc országgyűlési képviselő «A magyar­ság érvényesülése a hadseregben» címmel érdekes könyvet tett közzé, melyben minden politikai véle­ménynyilvánítástól való tartózkodással, tisztán mint anyaggyűjtő munkálatban összeállítja azon törvé­nyek országgyűlési tárgyalások anyagát, melyek az 1867 : XII. törvénycikket megelőzően a ma­gyarságnak a hadseregben való érvényesülése cél­jából alkotva lettek. E törvények az 1791 : IX., az 1807 : I., az 1830 : VII. és az 1840 : VI. törvénycikkek. A m­ű minden könyvesboltban négy korona áron kapható, egyébként azonban csak része egy­ nagyobb munkának, melynek megjelenését jelzi a szerző. E nagyobb munka magában fogja foglalni az 1715 óta alkotott katonai törvények tör­­vényhozási anyagának összegyűjtését és feldolgozását. AUSZTRIA: A csehek magatartása. A cseh tartomány­gyűlés tevékenységének helyreállítására irányuló kompromisszum-tárgyalásokat minden eredmény nélkül meg kellett szakítani. Tüntetés Bécsben. Az esti lapok jelentése szerint mintegy 800 tanuló katholikus egyesüle­tek kizárásával délben a tartománygyűlési utolsó események alkalmából tüntetést rendezett, a ta­­nácsház előtt viharos pfuj-kiáltások­ van törve ki a tartománygyűlési többség ellen. A rendőrség közbelépett, néhány letartóztatást eszközölt és szétszórta a tüntetőket. Értesítés! Ezúton is tudatjuk, hogy a nép­párti iroda és az országgyűlési nép­párt klubja az eddigi­­II.. József­­körút 35-ik szám alatti helyiségé­ből új lakásba költözött át Az uj helyiség címe: IV., Ferenc József-rak­­part 27. szám, II. emelet, 10. ajtó. Ez az uj helyiség, ha a pesti oldalról jövünk, az Erzsébet-hídtól az Eskü-tér sarj­án balra esik s a ház előtt a kör­forgalmi villamos is megáll. KÜLFÖLD: Lamsdorff párisi útja. Lamsdorff gróf orosz külügyminiszter ma már elutazott Párisból s Darmstadtba ment a cárhoz, hogy jelentést te­gyen Delcassé-val folytatott tanácskozásának ered­ményéről. A tanácskozás tárgyát három dolog képezte. A macedón­ reformok, a keletázsiai és a marokkói kérdés. Ami a macedón­ reformokat illeti, azért volt szükség a tárgyalásra, mert a szultán a berlini szerződés szignatórius hatal­maihoz fordul, hogy ők gyakorolják az ellenőr­zést a reformok keresztülvitele dolgában. A szultán igy hamarabb kiszabadult volna a szi­gorú ellenőrzés alól. Azonban a hatalmak az orosz-osztrák-magyar mürzstegi megállapodáso­kat elfogadták s igy a szultán hiába fordult hoz­zájuk. Lamsdorff is azért tárgyal Delcasséval, hogy Franciaország utasítsa el a szultán tervét. A keletázsiai kérdésben Oroszországnak szük­sége van Franciaország támogatására, hogy Mandzsúriában zavartalanul folytathassa a béke politikáját. A marokkói kérdésben pedig Fran­ciaország szorul Oroszország támogatására. S jóllehet, a középtengeri kérdés első­sorban Franciaország-Olaszország kérdése, azért Orosz­ország befolyása mindig jó haszonnal jár. TÁVIRATOK. Loubet római útja. Páris, október 31. Néhány lap állítólag arról értesül, hogy Loubet elnök a kamara karácsonyi szünidői alkalmával valószínűleg dec. 23-ika körül Rómába fog utazni Szerbiában válság kísért. Belgrád, okt. 31. Ismét a miniszterválság kísért. A küszöbön levő válságnak egyik oka az, hogy a miniszterek között egyenetlenség támadt a nagyobb rangú hivatalnokok kinevezése és nyugdíjazása al­kalmából. A válság másik okául azt emlegetik, hogy a radikálisok, akik többségben vannak, azt követelik, hogy csakis a radikális párt tagjai jussanak minisz­teri tárcához. A miniszterválság ez idő szerint csak részleges lehet. Lotkievics tüzérszázadost, aki a fog­ságban levő nisi tiszteket meglátogatta, egy hónapi börtönre ítélték. Az elítéltet, aki szintén részes volt a nisi afférban, elfogták és elzárták. A hadügyminiszter eljárása különösen azért kelt feltűnést, mert más tiszteknek, akik szintén meglátogatták a foglyokat, semmi bántódásuk sem lett. Új német hajó vízrebocsátása: Stettin, október 31. A császári pár 11 óra 35 perckor érkezett a főpályaudvarra és a közönség zajos ovációi között gőzhajón ment a Vulkán hajó­gyárba a «K» sorhajó felavatására és vízrebocsátá­­sára. A város és a folyamon horgonyzó hajók zászló­­díszt öltöttek. A felavató beszédet a birodalmi kancellár mondta, kifejtvén, hogy harminc év előtt a Vulkan-hajógyárban időzött a német trónörökösi pár két legidősebb fiával, a Preussen páncélos­ fregatta vízrebocsátása alkalmával. A vizrebocsátott hajót az ifjú herceg tekintete követte, kinek később mint császárnak jutott feladatul, hogy a magáévá tett ala­pokon megteremtse az új és a kontinensi állam jelentő­

Next