Alkotmány, 1904. május (9. évfolyam, 105-130. szám)
1904-05-19 / 120. szám
ALKOTMÁNY, 120. szám, 10 Csütörtök, 1904. május 19. Imre c. püspök Esztergom 10 korona, Majorossy János félsz. püspök Kalocsa 10 korona, Pánthy Endre nagyprépost Eger 400 korona, Jedlicska Pál érseki helynök Nagyszombat 10 korona, Latin szert. káptalan Nagyvárad 25 korona, Jászói prépost, Jászó 20 korona, Morositz János kanonok Szombathely 3 korona, Schweitzer József kanonok Kalocsa 4 kor., Pletényi Endre kanonok Kassa 5 korona, Posits Mihály kanonok Székesfejérvár 3 korona, Medveczky Endre nagyprépost Kassa 4 korona. (Halál a vasúton.) Miskolcról jelentik. Ma a kassai gyorsvonattal délelőtt 9 óra 30 perckor a többi utasokkal együtt Strauszky cs. és kir. főhadnagy, kezelőtiszt is Miskolcra érkezett. A vonatból kiszállt s a perronon tett rövid séta után ismét elfoglalta helyét egy másodosztályú kupéban, mert folytatni akarta útját. A kupéban fekhelyet csinált az ülésből és lefeküdt. Időközben tolatás volt és eközben Strauszky főhadnagy a kupéban hirtelen meghalt. Az állomás személyzete telefonon értesítette a rendőrséget és a mentőket, akik ugyan megjelentek, de nem intézkedhettek, mert az elhaltat aktiv katonatiszt minősége folytán a katonai hatóság vette át. A katonai kórház halottaskamrájába szállították, hol holnap felboncolják és a halál okát is megállapítják. (Nagy sikkasztás egy koronauradalomban.) Nyitráról jelentik a «Magyar Távirati Irodának. Kaiser Ernő, a sasvári királyi uradalom kárára elkövetett nagy sikkasztás után családjával együtt megszökött. A sikkasztást a középpont kiküldöttje fedezte fel, mire Kaisert állásától felfüggesztették és ellene körözőlevelet adtak ki. A sikkasztás révén okozott kárban a sasvári takarékpénztár is erősen érdekelve van. Bécsből előkelő rangu udvari tisztviselő érkezett Sasvárra, hogy az elsikkasztott öszszeg nagyságát megállapítsa. Kaisernek vezető szerepe volt Sasvár társadalmi életében. (Árverés a boncoló-intézetben.) A törvényszéki orvostani intézetben e hó 25-én délelőtt 9 órakor ismét árverés lesz, mégpedig az intézetbe az utolsó három hónap alatt beszállított szerencsétlenül jártak s öngyilkosok hagyatékából, akiknek senkijük nem jelentkezett. Átverés alá főleg ruhaneműek kerülnek. (Sztrájk.) Közel nyolc hete már, hogy az Üllői-úton levő Thék Endre-féle faárugyárban sztrájk ütött ki. A sztrájk eleinte részleges volt, az utóbbi hetekben azonban a még dolgozó munkások is megszüntették a munkát. A sztrájkolók vezetői tegnap este vörös plakátokat ragasztottak ki az utcaszögleteken a «Fővárosi Közönséghez» címezve, melyben meglehetős erős dolgokat írtak Thék Endréről. A plakáton általános asztalos-gyűlést hívtak össze ma estére a Baross-utca 45. szám alatt levő Farkas-féle vendéglő kerthelyiségébe. A gyűlésen igen nagy számmal jelentek meg az érdekeltek, ugy hogy számuk közel kétezer lehetett. A gyűlés elnökéül Klárik Ferencet, jegyzőül Ponyi Antalt választották meg. Klárik elnök néhány szóval megköszönte a beléje helyezett bizalmat, nyugalomra intvén a hallgatóságot, átadta a szót Pretzner Józsefnek. Pretzner jó másfél óráig tartó beszéde alatt részletes felvilágosítást adott a sztrájk állásáról. Temperamentumos beszédjével ugyancsak felvillanyozta a kedélyeket. Beszéde végén összetartásra buzdította a sztrájkólókat, egyben pedig kérte a megjelent szaktársakat, hogy képességük szerint támogassák a sztrájkban állókat. A gyűlés ezzel szép csendben véget ért. (Lopás a földalatti villamos vasúton.) Örlei Andor bankigazgató ma délelőtt a földalatti villamos vasúton ment ki a városligetbe. A városligeti végállomáson észrevette, hogy egy fiatal ember állandóan körülötte settenkedik. Pár pillanat múlva azután megdöbbenve vette észre, hogy 190 koronás melltüje eltűnt. Nyomban megragadta az illető fiatal ember karját s átadta egy rendőrnek. A tűt azonban már nem találták meg nála. A tolvaj mellett ugyanis ott volt egy bűntárs is, kinek átadta a tűt, aki azonban a veszély pillanatában eldobta azt. A főkapitányságon megállapították, hogy a tolvaj Schwartz Béla társa pedig Dolschinszki János. Mind a kettőt letartóztatták. (Gyönge lélek.) Ma délután Csabai Jánosné, született Szabó Mária siófoki születésű 35 éves, római katholikus ácssegéd felesége, Kispest Zrínyiutca 7. szám alatti lakásán szublimátoldatot ivott. A mentők eszméletlen állapotban vitték a Szent István-kórházba. . .................... A katholikus iskolák. — Jogi természetük, jellegüknek biztosítása. — Budapest, május II. Katholikus iskoláink jogi természete vagyis hogyan biztosítsuk azok kath. jellegét címmel, az idevágó teljes szövegű törvények, döntvények, rendeletek, hitközségi önkormányzati alapszabálytervezet- és ügyirati mintákkal fölszerelve Jeszenák Gábor báró, párkányi plébános igen figyelemre való füzetet írt, amelyet most adott ki a Szent-István-Társulat. Hogy miért írta szerző e könyvet s hogy miért sietett a Szent-István-Társulat azt kiadni, idézzük szerzőnek a bevezetésben közölt szavait: Az iskolák elközösítésének és azután államivá tételének eszméje midőn ma szinte a levegőben úszik, rendkívül fontos ügy reánk katholikusokra nézve, katholikus iskoláink biztosítása és az államosítás elé mentül erősebb gátaknak az emelése. Egyik-másik kir. tanfelügyelő, nem tudni mi okból, az államosítás felé iparkodik terelni a vármegyei közigazgatási bizottságokat, amelyek nem egyszer, hacsak előzetesen föl nem világosíttatnak, jóhiszeműleg követik e kir. tanfelügyelőket és így akaratuk ellenére is közreműködnek az ily sérelmes határozatok meghozatalában. Nem szólnánk semmit sem, ha ez intézkedések a fennálló törvények és rendeleteken alapulnának, de ezek nem egyszben túlteszik magukat e korlátokon, sőt a józan ész korlátain és minden jogi érzéken. Mikor azután az ilyen határozatok fölebbezésképpen a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fölkerülnek, ott igen természetesen megsemmisiltetnek és az ilyen királyi tanfelügyelők nem egyszer rendreutasittatnak s nekik meghagyjuk, hogy a jövőre nézve át ne lépjék a törvény által megszabott hatáskörüket. Egészen helyénvaló tehát azon eljárás, amely az ilyen jog- és törvényellenes határozatokat fölebbezésképpen a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez följuttatja ; csakhogy sokszor akár a törvényekben való járatlanság, akár pedig — valljuk meg az igazat — a nemtörődömség folytán elmarad ezen kötelességszerű eljárás és így történt meg nem egy ízben, hogy katholikus iskolák, amelyek a törvény és a fönnálló rendeletek értelmében a katholikus egyház részére még megmenthetők lettek volna, államosíttattak. De különben is, ha most még fölebbezés útján esetleg érvényesíthetjük jogainkat, jöhetnek más idők és más viszonyok is, amelyek közt azután iskoláinkat, hacsak azokat még ma kellőképpen a katholikus egyház részére nem biztosítottuk, többé biztosítani képesek nem leszünk. Mi képezze tehát, hogy könyvem tulajdonképpeni céljaira áttérjek, a legerősebb várat az ilyen elközösítő és államosító törekvéssel szemben? Azt szokták sokan hangoztatni, hogy a legelső fegyver ilyen irányzattal szemben az államsegélyek igénybe nem vétele. Teljesen igazuk van ezeknek, de nem abból a szempontból, mintha az államosítás ellen ekként védőbástyát emelnének; ez ugyanis biztosítékot képezne a tanerőknek az államhatalomtól való függetlenítésére vonatkozólag, de még korántsem képez biztosítékot iskoláink elközösítésére és államosítására nézve, mert lehetnek esetek, amikor államsegély igénybe nem vétetik és a katholikus iskola mégis könnyen államosítható; és viszont lehetnek katholikus iskolák, amelyek az államsegélyt igénybe veszik és mégsem lesznek egykönnyen államosíthatók. Azt is szokták mondogatni, hogy a katholikus iskolák elállamosításával szemben az autonómia lesz a panacea; megengedem, hogy ez is erős támaszt fog képezni, ha egyszer életbe lép, mert belevonja a világiak küzdelmét az egyháziakéba; de ha tekintetbe veszszük, hogy ott esetleg a katholikus szellemtől teljesen távol álló egyének fognak felülkerekedni, nem mindig fog az autonómia sem használni; sőt még ha az ilyen elem nem is fogna felülkerekedni, hiábavaló lesz ott a jó szellem, ha megvédeni való már többé nem lesz, értem ezalatt magát az iskolát, tisztán katholikus hitközségi jellegét. Mely ha biztosítva nincsen, körülfordul és az elközösítésnek és államosításnak semmi sem fog többé útjában állani. A dolog tehát minden kétséget kizárólag úgy áll, hogy iskoláink katholikus jellegének az államosítással szemben legerősebb biztosítéka magának az iskolaépületnek és az iskolák ingatlanjai tulajdonjogának tisztán római katholikus hitközségi jellege és a telekkönyvben ilyen értelemben való bejegyzése. Ahol ez megvan, bizonyára meggondolás tárgyát fogja úgy az állam, mint pedig a politikai község részéről is képezni, várjon ezeket az iskolákat ,államosítsák-e vagy pedig nem ? Mert ez esetben maguknak a politikai községeknek kellene az új iskolákat fölépíteniük, mivel a meglevő és az egyház részére telekkönyviig teljesen biztosított iskolák, amint a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a királyi tanfelügyelőkhöz 1869 május 15-én kiadott utasítás VII. fejezet 50. §-a is mutatja, továbbra is az egyház tulajdonában maradnak és egyházhatósági engedély nélkül el sem idegeníthetők. Ugyanezt igazolja továbbá az 1901 november 28-án 48.745. szám alatt kelt elvi jelentőségű vallás-és közoktatásügyi miniszteri határozat is. Miként biztosítsuk tehát ez irányban úgy a meglevő régi, valamint az uj iskolaépületeket és egyáltalán ingatlanokat az egyház részére? A könyv II. fejezete az 1868 előtt épült és III. fejezete alatt az 1868 után épült és építendő iskolák viszonyait, jogi helyzetét tárgyalja; a IV. fejezet a hitközségi hitelt; az V. fejezet tudnivalókat ad. A „Függelék”-ben a munkában hivatkozott és azzal kapcsolatos törvényeit, döntvények, rendeletek és minták gyűjteményét találjuk kellő csoportosításban. Végül mintát ad a római katholikus önkormányzati hitközség szabályaira és ügyirati mintákat a hitközségi kölcsön beszerzéséhez. Nem veszteget sok szókma, midőn lépten-nyomon katholikus iskoláinkat veszélyeztető intézkedésekkel találkozunk, nagy hasznára van ez a könyv a védelemnek ott, ahol a katholikus iskolákat az ilyen intézkedésekkel szemben megvédelmezni szükséges. Azért őszintén és melegen ajánljuk e könyvet a katholikus iskolai hatóságok figyelmébe. Az a korona 50 fillér. Megrendelhető a Szent István Társulat könyvkiadóhivatalában Budapest, VIII., Szentkirályiutca 28. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * M. kir. Operaház. Arnoldson Sigrid ma Carmenban folytatta vendégszereplését, címszerepében ismét újat, élvezeteset nyújtva úgy az énekével, mint alakításával. Bobnicsek mint Don Jose művésziesen töltötte be szerepét. Kari Malvin (Micaela) szerepének finomságával, valamint annak részletes kidolgozásával aratott sikert. Beck (Escamillo) Kornai, Mihályi a megszokott jók voltak, A ház teljesen megtelt. D. A. : Napkeleti királykisasszony. A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága Edmond Rostand «Princesse Lointaine» című 4 felvonásos műve lesz, amelynek magyar címe: «Napkeleti királykisasszony». A címszerepet P. Márkus Emilia fogja játszani. A művet az eredetivel egyező versmértékben Benedek Marcel fordította magyarra, * A Népszínház premierje. Nagy érdeklődéssel várják Serpette operettjének, a Le Capitolnak —mely a «Konzul felesége» cím alatt kerül színre — pénteki bemutatóját. Az új érdekes tárgyú operette, melynek jelmezes főpróbáját csütörtök délelőtt tartják meg. Kovács Mihályt, Komlóssy Emmát, Szirmai Imrét, Kiss Mihályt, Ledovszky Gizellát, Raskó Gézát, Pintér Imrét és Pázmán Ferencet foglalkoztatja. * A Budai Nyári Színházban megkezdődtek a színpadi próbák Kövessy Albert A kaméliás férfi című énekes életképéből, melynek bemutató előadása a jövő hét végén lesz. Az újdonságot Krecsányi igazgató rendezi. A kaméliás férfi zeneszámait Barna Izsó írta. A Berliniek a Vígszínházban. A Reinhardt-féle berlini színtársulat, amely vasárnap az «Éjjeli menedékhely»-lyel kezdi meg vendégszereplését a Vígszínházban, hétfőn, e hó 23-ikán, második előadásul Schiller «Ármány és szerelem» című művét játszsza. Ferdinándot Winterstein von Eduard, Lupát Höfrich Lucie adja. Az öreg Miller Reinhardtnak egyik legfényesebb alakítása. Az elnököt Kayssler Frigyes, Wurmot Herzfeld Guidó játszsza. Lady Mulford szerepében Durieux kisasszony vívott ki osztatlan sikert Nagy sikert ért el Wangel Hedvig mint Millerné. Az előadást Reinhardt igazgató rendezi. * Joachim Londonban. Mint Londonból jelentik, Joachim József, a magyar születésű hegedűművész tegnap ott nagy ovációkban részesült. A világhírű hegedűst ezelőtt hatvan esztendővel hallotta először a londoni közönség, amikor Mendelssohn dirigálásával Beethoven hegedű-koncertjét játszotta el. Tegnap a Queens Hall egészen megtelt közönséggel. A miniszterelnök üdvözlő feliratot adott át a művésznek, amelyben a művészet körül szerzett érdemeit magasztalta és a lelkesedés csúcspontját érte el, amikor a kis Vecsey Ferenc felrohant a pódiumra s a mestert megölelte és megcsókolta. * A Nemzeti Szalon állandó nyári tárlata szombaton e hó 21-én nyitik meg. A kiállításon két nagy kép fog feltűnést kelteni. Egyik Thorma Jánosnak nagy festménye: «A kártyázók», melyet a művész most fejezett be, a másik Orlay Somának, a magyar történelmi festészet egyik kiváló művelőjének: «Attila halála» című óriás nagy festménye. A sajtó részére a kiállítás már 19-én csütörtökön reggel 9 órától áll rendelkezésére.