Alkotmány, 1904. december (9. évfolyam, 288-314. szám)
1904-12-04 / 291. szám
ALKOTMÁNY. 291. szám. 8 Vasárnap, 1904. december 41 együttesen 60, a C—D csoportból együttesen 25 és végül az E csoportból legfeljebb 100" résztvevő. Jelentkezni lehet a zarándoklat lelki vezetőjénél, nagyságos és főtisztelendő Skarda József prépost úrnál Sasvár (Nyitramegye), a kitöltött jelentkezési lappal 1905. évi január hó 25-éig. írt levél. Minden résztvevőnek útlevélre van szüksége, melyet a rendőrkapitányság, illetőleg községekben a járási főszolgabiróságtól kell beszerezni. * Bővebb felvilágosítást a részletes programul nyújt, melyért ugyancsak Skarda József prépost úrhoz kell fordulni. A Fieumába szenvedőknek figyelmébe ajánlja Nagy Imre gyógyszerész lapunk mai számába megjelent hirdetését. színház és művészet. Bernd Róza: Gerhard Hauptmann drámája. Ma este mutattákde a Nemzeti Színházban. Fordította Hevesi Sándor.) Hauptmann úgy kezdte írói pályafutását, hogy a legnagyobb német poéta címet előlegezték neki. Azután szépen beleszokott ebbe a címbe, berendezkedett, mint a német irodalom fejedelme és nem tartotta feltétlenül szükségesnek, hogy mindig olyan dolgokat írjon, ami méltó egy fejedelemhez. A Takácsok és a Hannele, ez a két típus, amelyek formájára ráhúzható Hauptmann egész művészete, egyrészről a kihegyezett szociális és morális tendenciák, másrészről a költői elmélyedésekből és egy kis affektáltságból összegyúrt fantazmagóriák: ez a két fókusz, amelyek közül a Hauptmann művészete kering. És ebben a keringésben simára csiszolódott művészi tulajdonságai állandósultak, a vad érdekességek elkoptak és modorrá szolidult a forradalmi póz, amelylyel Hauptmannak sikerült az előre törtető ,fiatalokat elkábítani. A Nemzeti Színházban ma az utóbbi évek szenzációs termébe, a Bernd Róza ment. A szegény sziléziai parasztleány története, aki beleszédül a szerelembe, szeretője lesz a fiatal Flammnak és áldozata lesz egy rosszlelkű intrikusnak, Streekmannak. Bernd Róza talán az az egészséges nő, akivel Hauptmann bizonyítani akarja az erkölcs egészségtelenségét, valaki, akinek igaza van, mikor szembekerül a morál kényszerével és azzal a társadalmi felfogással, amely a leánytól tiszta életet követel. Lehet, hogy nem ilyen valaki Bernd Róza, lehet, hogy egészen más tendencia szolgálatába van szegődtetve, azt ne nagyon kutassuk. Hauptmanntól elvárjuk, hogy tendencia dacára is jó drámát írjon, hagyjuk a tétellel való vitatkozást a szociológusoknak és nézzük meg közelebbről a drámát. Tehát Bernd Róza elbukik. Streckmann pedig, az intrikus, aki csodálatosképpen mindenütt jelen van és mindent lát, apróra ismeri a Róza és a Flamm szerelmi históriáját s ezt föl is használja Róza ellen, kényszerítvén őt, hogy neki is szeretője legyen, különben elárulja. Róza meg akar szabadulni ebből a helyzetből, férjhez menne a szentes Ágosthoz, aki születendő gyermeke dacára is elvenné őt. De Streehmann nem engedi ki karmai közül, összetűz Ágosttal, kiveri a szemét, azután bíróság elé kerül a dolog, minden kitudódik, Róza megöli gyermekét, megőrül és elárulja magát a végszóra megjelenő zsandár előtt. Erőteljesen megrajzolt alakok élik végig ezeket a durva jeleneteket, amelyben szabadon törnek ki a paraszt nyers szenvedélyei, de a felépítésben egyre ott kellemetlenkedik az a csodálatosképpen mindent látó intrikus, ez a Steckmann, aki szinte romantikusan nagy gazember és minthogy az ő mindentlátásából származik a Róza nagy veszedelme, a darabon végig érezni lehet ezt a technikai gixert. Ha egyszer rajtakapná Rózát, vagy egyszer sikerülne kilesni egy titkát, ez még tűrhető volna, de ez az űr mindig ott van és a döntő pillanatban kilép a bokrok közül és ez tűrhetetlen. Sok érdekes perspektívát nyit Hauptmann a primitív emberek lelkébe, de mintha mindazt, amit így megmutat, már többször megmutatta volna hol itt, hol amott. Ezt az irodalmi eljárást röviden kérődzésnek szokták nevezni. A Bernd Róza tragédiája nálunk azzal is súlyosbodott, hogy Hegyesi Mari játszotta, akinek pedig meglepően igaz momentumai voltak, de akinek minden hangosabb szava már belegurul a deklamálásba. Mihályi játszotta a fiatal Flammot és legérdekesebb volt, amikor nevetett. Olyanféleképpen tette ezt, mint egy szabó, akit tudvalevőleg kecskének nevez a köznép humora. Iván if is démoni gonoszsággal játszotta Streckman szerepét és látszott rajta, hogy ő maga is milyen sötét intrikusnak tudja magát. Rózsahegyinek (Ágost), Gálnak (az öreg Bernd) és Rákosi Szidinek (Flammné) adódott egy pár alkalom, hogy művészetet produkáljanak. Azokban a szabad pillanatokban, mikor egy kicsit csillapult a szavalók és éneklők buzgalma, igaz emberek jelentek meg a színpadon az ő jóvoltukból, de nagyobbrészt sikerült túlkiabálni őket. (ml) * Calvé az Operában. Calvé, a hírneves francia operaénekesnő ma «Carmen» címszerepében lépett föl Operánkban. A művésznő pillanat alatt meghódította a közönséget. Calvé asszony éneke a legteljesebb tudást, a legmagasabb fokra emelkedett művészetet jelenti, aminővel csak kevesen jeleskednek az Isten kegyelméből való énekesek sorában. Hangja terjedelmes, olvadozó mezzo-szoprán, minden izében legnemesebb érc, folyékony arany. Ehhez a hanghoz tessék hozzágondolni olyan iskolázottságot, melyről Budapesten nem is álmodnak és tisztában vagyunk a francia vendég művészetével. Carmenról való felfogása eredeti. Ez a Carmen nem a szemtelen, kihívó gyári munkásnő, tele piszkos kívánsággal, ahogy eddig megszoktuk látni és hallani ezt a színpadi alakot, hanem a csábító szirén, egy démonnak szivével, mely, kerülve a külső aljasságot, áldozatait annál biztosabban elveszti. Nehéz jeírni ezt az ének és játék dolgában mesteri alkotást, mely mély benyomást tett. A vendégművésznő mellett a többi szereplők: Bochnicsek, Komár, Tukács a tőlük megszokott módon játszottak. D. A. * Pálmay Ilka a Népszínházban. A Népszínház egykori büszkesége ma tartotta meg feledhetlen sikerei színhelyén egyetlen vendégjátékát, melynek jövedelmét a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének javára ajánlotta föl. A közönség őszintén ünnepelte hajdani kedvencét, a diva pedig örökifjú művészetének derűjével hálálta meg a szíves fogadást. A szép előadáson egyik páholyban ott voltak Berczik Árpád és Herczeg Ferenc, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének igazgatói, akik szépen kötött virágcsokrot is küldtek föl a színpadra a művésznőnek, szalagján. A legnagyobb magyar szubreknek — a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete — felírással. * A Vígszínház legközelebbi újdonsága Bracco Róbert «Fanyar gyümölcs» (Frutti acerbi) című vígjátéka lesz, amely az olasz színpadokon igen nagy sikerrel került színre. A darabot Deltai Jenő fordította. A női főszerepet Varsányi Irén játszsza, aki hosszabb távollét után ebben a szerepben lép fel először. A Magyar Színház. Máder Rezső új operettje, a Huszárvér, amelyet tegnapi bemutatóján a közönség rendkívüli tetszéssel fogadott, a hét minden estéjén színre kerül a bemutató szereplőivel. A csütörtöki ünnepnapon délutáni előadásul 157-edszer adják Lehár Ferenc bájos zenéjű operettjét, A drótostótot, amely legutóbbi előadásán is teljesen zsúfolt házat vonzott. * A rátartós királykisasszony. Ez lesz a címe a Népszínház legközelebbi újdonságának. A darab poetikus szövegű dán mesejáték, melyet Heltai Jenő eredeti versekkel toldott meg. A darab részben egy francia udvarnál, részben pedig ez északi herceg birodalmában játszik s az Operette személyzet Vidor Pál igazgató és Stoll Károly főrendező vezetésével gondosan készíti elő az újdonságot a következő hétre. * A János vitéz. A János vitéz, Bakonyi, Heltai és Kacsóh daljátéka a zsúfolt házak szakadatlan sora előtt szalad tovább diadalmas pályáján. Az esti pénztárnyitás alkalmával a Király-színház előcsarnokában mindig olyan nagy a tolongás, hogy az igazgatóság mától kezdve a közönség kényelmére esténként két pénztárt nyittat: a jobboldaliban fogják a két koronás és olcsóbb, a baloldaliban a drágább jegyeket árusítani. Csütörtökön, az ünnepen és vasárnap délután az új honpolgár kerül színre Gyöngy Izsóval Goldstein Számi szerepében. * Jószénycélú hangverseny. Ő fensége Mária Jozefa főhercegnő védnöksége, özv. Pálffy Pálné grófné és Bundala Mihály nagyváradi kanonok elnöksége alatt álló Katholikus Nővédő Egyesület IX., Bakács-tér 10. sz. alatti patronagea jótékonycélú hangversenyt rendez szegény munkásleányai segélyezésére. A hangverseny folyó évi december hó 5-én este fél 8 órakor a Budapesti Katholikus Kör dísztermében (IV., Molnár utca 11. sz.) tartatik meg. Jegyek ára az első sor 4 korona, a többi sor 2 korona, karzati ülőhely 1 korona, belépti jegy 1 korona. Kaphatók a Szent István Társulat könyvkereskedésében és a hangverseny előtt a pénztárnál. Felülfizetések, tekintve a jótékony célt, köszönettel fogadtatnak. A hangverseny műsora a következő: 1. Beethoven Egmont. Előadja a Szent-Imre-Kör zenekara. 2. Chaminade: a) Ecrin. Dienstl Oszkár: b) Liliomszál. Énekli Graf Vilmosné dr.-né, zongorán kiséri Schekolin R. Mendelssohn: Frühlingled. Zongorán és gordonkán előadják Hermann Marianna és ***. 4. Aimé Maillart: Ária a «Villars dragonyosai» c. operából. Énekli Roemer Karola operaénekesnő, zongorán kiséri Meiszner Imre énektanár. 5. Bucarossi: Keringő G. Puccini «La Bohéme» c. operájából. Előadja a Szent Imre-Kör zenekara. 6. Weckerlin: a) Pastourelles. Lemaire: b) Vous dansez Marquise. Massenet: c) Onvre tes veux bleus. Kun László: d) Magyar dalok. Énekli Bornemisza Gabi úrnő, zongorán kiséri Cséry Ilona. 1. Mayerbeer: Koronázási induló. Előadja a Szent Imre-Kör zenekara Kern Lajos vezetésével. * Iparművészeti előadás. Lyka Károly, a kiváló esztétikus és műkritikus előkelő nagyközönség előtt tartotta meg ma első előadását a művészi disz keletkezéséről, az Iparművészeti Múzeum nagytermében. Az előadást Radisics Jenő miniszteri tanácsos, múzeumi igazgató vezette be. Lyka azt fejtette ki mai előadásában, hogy a művészi disz nem a fényűzésből, kedvtelésből vagy a szeretetből született, hanem technikai okok fejlesztették azt. Erre igen szép példákat hozott fel a szövő-, agyag- és a vasiparról. Az előadást lelkesen megtapsolták. A legközelebbi előadás szombaton lesz. * Filharmónia. Szerdán, december hó 7-ikén lesz Kerner István vezetése alatt a IV. filharmóniai hangverseny, Klingel Gyula tanár gordonkaművészszel. Műsora: 1. Mendelssohn «Athalia» nyitány. 2. Volkmann gordonka-versny. 3. Sibelius «A tuonélai hattyú». 4. a) Klengel Nocturne, b) Piath Tarantella. Előadja Klengel. 5. Bi Mo «Harold en Italie» szimfónia. Az obuigát brácsát játszsza Grünfeld versenymester. Honi gyártmány!! Honi gyártmány!! LEWISCH RÓBERT szobrászat, oltárépítészet, aranyozás és festészeti mírintézet. SZOMBATHELY Új oltárok, szószékek, Űr-koporsó, gyónószék, templompadok, statlóképek, minden stylben a legművészibb kivitelig. — Mindennemű szent szobrok művészi kivitelben, kifurtbélü zirbolyafából faragva, élethűen színezve, aranyozott paszománttal. Szobrok cm. 100 no 120 130 140 150 top árai: k sö 95 110 130 145 100 175 228