Alkotmány, 1904. december (9. évfolyam, 288-314. szám)
1904-12-09 / 295. szám
ALKOTMÁNY. 295. szám. 3 Péntek 1904. december 9. Köszönjük szépen ezt a felvilágosítást Tehát nem országos, hanem családi érdekek rugói a Tisza rögeszméjének. Nem javítani akar az országon, a parlamenten, hanem boszut akar állani az ellenzéken, meg akarja boszulni az atyját. Hát ilyen indulatokkal, ilyen célokkal is lehet valaki Magyarországon miniszterelnök? Most presszionálhatja az országot Tisza, most fanatizálhatja híveit ameddig akarja, most készülhet új stiklikre a parlamentben, előállhat velük akár a jövő héten, mikor a parlament újra összeül, előállhat velük akár az új választásokon: az ellenzék most már egészen tisztában van vele, céljaival, indulataival. Céljai sötétek, indulatai visszataszítók, nemzetellenesek, ő pedig méltó céljához és indulataihoz. Az ellenzék most kétszeresen résen lesz, hogy közönséges családi haszúállás áldozata ne legyen az ország! Budapest, december 8. A német kereskedelmi szerződés. Berlinből azt jelentik, hogy Németország és Ausztria- Magyarország között állandó érintkezés áll fenn diplomáciai úton a szerződési tárgyalásokat illetőleg. Mindazonáltal a formális tárgyalások még nem kezdődtek meg, az csak azután fog megtörténni, ha a diplomáciai lépések hivatalosan is megtétettek. Beavatott körökben ismételten azt a hírt kolportálták, hogy Németország még tovább vár a már megkötött szerződések benyújtásával tekintettel a velünk folytatott tárgyalásokra. Az O. M. G. E. mai közgyűlésén szintén szóba került a német kereskedelmi szerződés ügye. A magyar gazdák aggodalommal látják a tárgyalások megakadását, mert hiszen a közös vámterület 47 százalékát tette a németországi kivitel s ebből is mintegy 31 százalék az agrárterményekre esik, de inkább szembe néznek a következményekkel, mintsem levert félként kerüljenek ki a tárgyalásokból. Ezt jó lesz Tiszának megjegyezni. Rómából táviratozzák, hogy Németország és Olaszország a kereskedelmi szerződés megkötésénél kölcsönösen abban állapodtak meg, hogy a kereskedelmi szerződéseket egy és ugyanazon időben fogják a törvényhozás elé terjeszteni, azonban az erre vonatkozó jelnek Berlinből kell megjönni. Az új anyakönyvi kivonat. A belügyminisztériumban most dolgoznak azon az utasításon, mely az állami anyakönyvi törvény módosításáról szóló, 1905 január 1-jén életbe lépő novellára vonatkozik. Ezen időtől kezdve ugyanis, mint ismeretes, az állami anyakönyveknél is megszűnik a jegyzőkönyv szerkezetű anyakönyvelés s visszatérnek az egyház által használt formához, a rovatos alakú anyakönyveléshez. Az új intézkedések között fontos lesz azon intézkedés, hogy az anyakönyvi bejegyzésről ezentúl nem kell szó szerinti kivonatot adni. Elég, ha a kivonat megfelel a bejegyzési tartalomnak. Ennek az eljárásnak az lesz az előnye, hogy a munkát csökkenti, hogy nem kell esetleg kiigazított anyakönyvi bejegyzéseket adni a kivonaton, aminek főleg az utólag törvényesített gyermekeknél van fontossága, illetve az illető gyermekekkel szemben nagy kíméletessége. Ez az intézkedés is az egyház eljárásának utánzása. Boldogult Schlauch bíbornok tett hasonló intézkedést az egyházmegyéjében. íme, hiába akart az állam szinte nevetségszámba menő ellenszenvből vagy tendenciából más után járni még a formákban is, mint az egyház. Vissza kell térni a kipróbált százados dolgokhoz és formákhoz. Eljön még az idő, midőn azok az államok, melyek keresztények akarnak maradni, majd vissza fognak térni a lényegben is az egyházhoz. A népoktatási javaslat ellen. Kis-Jenőről táviratozzék. A kisjenői és ujszentannai választókerület román nemzetiségű választói csekély részvéttel a népoktatási reformjavaslat ellen Kis Jenőn tiltakozó gyűlést tartottak. --*v- , Az új katonai büntető perrendtartás. Bécsből jelentik, hogy a hadügyminisztériumban a katonai büntető perrendtartás reformálására decemberre egybehívott ankétet január elejére halasztották el. Hír szerint az elhalasztás oka a magyar parlamenti helyzetnek a november 18-iki házszabálysértés nyomán beállott hirtelen megváltozásában rejlik. A politikai helyzet. Budapest, dec. 1. (Saját tudósítónktól.) A mai nap a népgyűléseké, országszerte hangzik a tiltakozás a kormánynak a szólásszabadság ellen intézett merénylete ellen. Ezzel szemben a szolnokiak ma küldöttséggel vonultak Tisza István gróf elé, aki e küldöttségnek mondta el mindazt, amit Szolnokon elmondani nem mert. Feltűnést kelt a miniszterelnök beszédének az a része, mely szerint mindenki, akinek veszteni valója van , vele tart. Ezzel szemben rámutatunk arra, hogy pl. Perczel Dezsőnek, aki ugyancsak kitart a miniszterelnök mellett, annyira sincs vesztenivalója, hogy már a legutolsó vidéki takarékpénztárakban és szövetkezetekben elhelyezett száz és kétszáz koronás váltóit is óvatolják és perlik. Ezt a nemzet színe java s ez is mutatja, melyik politikai táborban vannak a katilináris exisztenciák. Egyik újság ma a kormánynak arról a tervéről ad hírt, hogy Tisza István gróf miniszterelnök a képviselőház új ülésszakának első ülésén az alakulás formái között a többi rendes bizottság megalakításának keretébe bele akarja csempészni a házszabályrevízióra kiküldendő huszonegyes bizottság megalakítását is. Erre csak az a megjegyzésünk — amire egyébként már ismételten rámutattunk — hogy az egyesült ellenzéket semmi meglepetés nem érheti. Mai híreink a következők: Az ország szava. A szövetkezett ellenzék a mai nap folyamán ismét igen sok helyen nagysikerű népgyűléseket tartott, melyekről az alábbiakban tudósítunk: A székesfejérvári népgyűlés. Székesfejérvárról jelentik, hogy ott ma tartotta meg impozáns tiltakozó népgyűlését a polgárság Tisza István alkotmánytiprása ellen. Délelőtt a fővárosból érkező ellenzéki képviselők fogadtatására ezrekre menő közönség gyűlt össze a pályaudvaron és nagy lelkesedéssel fogadták a megérkezett képviselőket: Zichy Jenő és Zichy Aladár grófokat, Bartha Miklóst, Ugrón Gábort, Horváth Gyulát és Koller Tivadart. A fellobogózott városon át a Magyar A i/Yi/.y-szállodába vonultak a vendégek, ahol előzetes értekezletre gyűltek össze a népgyűlés elnökségénél. A népgyűlésen a megyéből mintegy 30 küldöttség jelent meg, akik zászlók alatt vonultak föl a Magyar király előtti nagy térre, ahol a népgyűlés lefolyt. Elsőnek Sára Gyula dr. szólalt föl, majd Kenessey Gyula felolvasta a népgyűlés határozati javaslatát, melyet egyhangúlag fogadtak el. Eközben érkeztek meg Apponyi Albert gróf, Bánffy Dezső báró és Zichy Nándor gróf üdvözlő táviratai, melyeket a népgyülés éljenzéssel fogadott. Ezután Zichy Jenő gróf, a város képviselője tartotta meg lelkesítő beszédét, melyben kikelt Tisza alkotmánytiprása ellen és azt mondta, hogy ezek a sérelmek csakis az elkövetők bűnhödésével nyernek megtorlást. Utána Bartha Miklós szólalt föl, aki arról beszélt, hogy a népnek is kötelessége, hogy ebben a küzdelemben az ellenzéket támogassa. Majd Horváth Gyula és Zichy Aladár gróf beszéltek, erősen támadva a parlamenti csíny elkövetőit. Zichy Aladár gróf magas szárnyalású beszédét percekig éljenezte a hallgatóság. Kijelentette, hogy az ellenzék nem adja fel addig a küzdelmet, amig a merényletért elégtételt nem szerez. Ugron Gábor nagyhatású beszédét tapssal és éljenzéssel fogadták, mire Nagy Ignác, a népgyűlés elnöke, a gyűlést berekesztette. A népgyűlésen nem csak a független érzelmű polgárok, de kormánypártiak is nagy számokban jelentek meg. Az egész gyűlés lefolyása importáns és méltóságteljes volt. A képviselők ma este érkeztek vissza a fővárosba. Az aradi népgyűlés. Aradról jelentik : Sok ezer embernek lelkes hangulata emelte az aradi ellenzéki népgyűlés jelentőségét. A ligetben kellett megtartani a gyűlést, mert a városban nem volt olyan helyiség, amely a nagy néptömeget befogadhatta volna, így is kiszorult száz meg száz ember. Az egyesült ellenzék Miksa Imre, Urmánczy Nándor, Nagy Sándor (nagylaki), Molnár Ákos képviselőket küldte le a népgyűlésre. A gyűlés délelőtt fél 11 órakor kezdődött, de jóval a kitűzött idő előtt valóságos népvándorlás indult meg a városból a liget felé, úgy hogy amikor Müller Károly, az aradi ellenzéki pártelnök megnyitotta a gyűlést, nem volt ott egy talpalatnyi hely sem üresen. Müller üdvözölte a vendégképviselőket, akik azután sorra tüzes, lelkesítő beszédeket mondtak. Nagy Sándor a parlamentarizmusról beszélt s a jelenlegi parlamenti többség szerepéről s viselkedéséről. Tisza István gróf többsége bomladozik már, mert ime az egész nemzet megmozdul, hogy megtörje Tiszának s pártjának hatalmát. Urmánczy Nándor, Molnár Ákos a parlamentben történt merényletről beszéltek s a szónokok beszédére elementáris erővel tört ki a tiltakozás Tisza alkotmánysértő cselekedetei miatt. Végezetül Bokányi Dezső beszélt a szocialisták nevében. A szónoklatok befejeztével Benedek Árpád terjesztette elő a népgyűlésnek a párt határozati javaslatát, amelyet nagy lelkesedéssel s a tetszésnek szűnni nem akaró jelei között emelt egyhangú határozattá az impozáns népgyülés. Az óriási tömeg csendben és rendben oszlott szét s a mai népgyülésnek komoly s méltóságos lefolyása emlékezetessé tette az aradiak ellenzéki érzelmeinek hatalmas megnyilatkozását. Az újpesti népgyűlés, Rákospalota, Fóth, Újpest, Mogyoród, Dunakeszi függetlenségi polgársága ma délután Újpesten népgyűlést tartott, melyen a szövetkezett ellenzék részéről Pap Zoltán dr. és Sümegi Vilmos országos képviselők vettek részt. A polgárság bandériummal és fellobogózott kocsikkal fogadta a szónokokat. Először Pap Zoltán beszélt s felhívta az ellenzéki polgárságot, hogy fejezze ki bizalmatlanságát a kormánynyal s különösen azokkal szemben, kik a kormányhoz való csatlakozásukkal a november 18-iki merényletet lehetővé tették. A beszédre a kerület jelenlegi képviselőjének, Wolfner Tivadarnak heves leabcugolása volt a felelet. Sümegi Vilmos az általános választási jogról szólott. Utána Ugró Gyula dr. határozati javaslatot terjesztett elő, mely elítéli a kormány merényletét s további küzdelemre hívja fel az ellenzéket. A határozati javaslat elfogadása után még Kovácsy Kálmán az újpesti választási mizériákról szólott. Beszéltek még Brecska szocialista, Varga Mihály földmíves, majd a polgárság a függetlenségi pártkörbe vonult. A ráckevei népgyűlés. Szerdán délelőtt tartotta a ráckevei választókerület polgársága a kormány eljárása ellen tiltakozó népgyűlését a városháza előtti téren mintegy 3000 főnyi hallgatóság előtt. Berger Jakab elnöki megnyitója után a kerület népszerű képviselője, Hegedűs Károly ismertette a politikai helyzetet, éles szavakkal ítélve el a Tisza-kormány alkotmánytipró eljárását. Varságh Zoltán dr. beszélt ezután nagy tetszés mellett, majd Rettkay László országgyűlési képviselő tartott lelkes beszédet, amelynek minden mondatát zugó helyesléssel fogadta a lelkes polgárság. Végül egyhangú helyesléssel fogadták el a Mészáros Lajos dr. által előterjesztett határozati javaslatot. Érdekes mozzanata volt a népgyűlésnek, hogy a polgárság követelő felszólalására kitűzték a városháza erkélyén a nemzeti szinü lobogót. Tiszát és Perczelt a lelkes polgárság a népgyülés egész ideje alatt folytonosan abcugolta. A népgyülés után banker volt, melyen a kerület képviselőjét és az ellenzék küldötteit több pohárköszöntőben éltették. A szövetkezett ellenzékhez üdvözlő sürgönyt küldtek. A szigetvári népgyűlés Szigetvárról táviratozzék: Olay Lajos, Nessi Pál, Egry Béla képviselőket, akik a szigetvári tiltakozó népgyűlésre tegnap este érkeztek, óriási néptömeg fogadta. A vasútnál Baarwarth Gyula szerkesztő üdvözölte a képviselőket, akiket fáklyákkal s zeneszóval kisértek lakásukra s onnan a bankerre. Ma volt a Zrinyi-téren a népgyülés, ezrekre menő ember volt jelen s a kerületnek minden községe képviselve volt a gyűlésen, amelyet Szabó János református lelkész beszéde nyitott meg. Azután Olay, Egry, Nessi országgyűlési képviselők és Kovács Bertalan beszéltek. A szónokok lelkesítő s nagyhatású beszédét többször megszakította a tomboló tetszés. Baarwarth szerkesztő terjesztette elő a határozati javaslatot, mely Tisza és Perczel eljárását kemény szavakkal ostorozta. A népgyűlés a szövet-