Alkotmány, 1905. március (10. évfolyam, 52-78. szám)

1905-03-07 / 57. szám

ALKOTMÁNY. 57. szám. (József Ágost főherceg és az automobilkiállítás.) A Magyar Automobill Klub tegnap délután értekezletet tartott Esterházy Mihály gróf elnökletével. Az értekezlet nagy örömmel vette tudomásul az elnök jelentését, hogy József Ágost főherceg elfogadta a kör tiszteletbeli tagjává történt megválasztatását s egyben megígérte, hogy a május 7-én megnyitandó automobill-kiállitást személyesen fogja megnyitni. Az értekezlet háromtagú bizottságot küldött ki, hogy a főherceget elhatározásáért üdvözölje. (A bolgár fejedelem Angliában.) Londonból táviratozzák. Ferdinánd fejedelem ma délután Doverbe érkezett, ahol Sir Gondie Stephen, a groen in waiting és Buchanan főkonzul szófiai angol diplomáciai ügyvivő fogadták. A rakparton díszszázad állott. Este 7 óra felé a fejedelem a Viktória-állomáson Londonba érkezett. Fogadására megjelent a velszi herceg, Percy államtitkár, Lansdowne miniszter képviseletében, a török nagykövet és neje és a bolgár diplomáciai ügyvivő személyzetével, valamint számos Londonban élő bolgár. Szívós üdvözlés után a fejedelem és a velszi herceg díszkocsin a Buckingham-palotába hajtattak, ahol a király és a királyné üdvözölték a fejedelmet, aki a királyi párnál ebédelt. Ezután a felségek a fejedelemmel színházba mentek. Ferdinánd fejedelem az eddigi megállapodások szerint pénteken elutazik Londonból. Lansdowne külügyminiszter és az osztrák-magyar nagykövet ebédeket fognak adni a fejedelem tiszteletére. Sir Condie Stephen díszszolgálatra van kirendelve a fejedelem mellé. (Kitüntetések.) A király Rheim Nándor és Sólyom Jenő pénzügyi tanácsosok és pénzügyminisztériumi számvevőségi csoportfőnököknek a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. (Kinevezések a pénzügyminisztériumban.) A pénzügyminiszter Adler Béla komáromi királyi adótisztet Trencsén megye csacai járásába pénzügyi számellenőrré, járási számvevővé ideiglenes minőségben . Brunauer Jenőt ideiglenes minőségű díjtalan pénzügyi számgyakornokká, Szilágyi István és Ilosvay László pénzügyi számellenőröket pénzügyi számvizsgálókká, Schmak István pénzügyi számgyakornokot pénzügyi számtisztté nevezte ki. (Ami mindig reszket . ..) A tegnapi bécsi kihallgatásokkal kapcsolatosan több újság Falk Miksának néhány elmés élcét reprodukálja, melyeket a kitűnő s köztiszteletben álló publicista a király mulattatására az audiencián legjobbra adott. Az elmés gunyorkákról a mai «Magyar Nemzet» ugyan mint «rossz élcek»-ről emlékezik meg, de lehet, hogy ezt a kritikát csak a sárga irigység íratta laptársunkkal. Arról van ugyanis szó a többek között, hogy Fáik ezeket mondta egy úrról, akit mostanában sokat emlegetnek: «Aszpikból van a hátgerince» A továbbiakat Fáik Miksa maga így adta elő az újságíróknak : — Tudja-e felséged, hogy milyen étel az aszpik? — kérdeztem az uralkodótól. A király nevetett s azt mondta, tudja, de azért én mégis megmagyaráztam, hogy az aszpik az az étel, amely folyton reszket s nincs tartalma. — Ez az elmés mondás nagy feltűnést keltett a politikai körökben; mi természetesebb, hogy Fálk Miksa, az elmés éltelő jónak látta azonnal takarodót Hivatni s régi szokásához képest sürgősen visszavonulni. Ma este ugyanis cáfolat jelent meg, amely szerint Andrássy Gyula gróf neve az audiencián szóba sem került. A takarodót már vasárnap lehetett sejteni, mikor Fálk Miksának hétfőn letagadott aspikvicce forgalomba került s ezért már vasárnap is csak a lobbanékony kedélyű politikusok vették tudomásul a bécsi elmésséget. Voltak, akik a pápuákra gondoltak, akiknél az a szokás dívik, hogy a törzs aggastyánait megeszik, de nálunk vájjon kinek volna kedve Fáik Miksából enni?! Éppen azért kár Fáik Miksának minduntalan megijedni és visszaszívásokkal jeleskedni. Nagyon kevés súlya van már annak, amit Fáik Miksa mond, sőt a fölvilágosodottabb elmék már azelőtt is régen tisztában voltak Fáik Miksa jelentőségével. Tisztelték ugyan, de csak azon ügyességénél fogva, melylyel ez az ur egy nagyszabású politikai múltat tudott magának koholni. (Az idei hadgyakorlat.) Bécsből jelentik nekünk. Az ,idei nagy hadgyakorlat Strakonic környékén lesz, ugyanott, ahol már tavaly is ki volt stöve, de a nagy szárazság miatt elmaradt. — Somogyi Aladár választójoga. Török-Szent- Miklós választói Somogyi Aladár dr. ügyvédet választották meg képviselőnek. A választást az ellenpárt megtámadta, mert Somogyi Aladárnak nincsen választójoga. Somogyi Aladár jóhiszemű eljárásának igazolására azt kérte a főváros középponti választmányától, adjon hivatalos írást arról, hogy a IX. kerületi választó névjegyzékben föl van véve Somogyi Aladár dr. tanár. A választmány mai ülésén a kérelmet elutasította. («Magyar egyházi ügyek.») A néppártnak a koalícióban való részvéte nem teszi lehetetlenné, hogy megrovásban ne részesítsük laptársunkat, a «Független Magyarország»-ot, mely legutóbb nyilván kiadóhivatali érdekből rovatot nyitott «Magyar egyházi ügyek» címen, kizárólag protestáns érdekek ápolására. A rovat mottója az 1848 : XX. tc. 2. §-a: «E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetre nézve, különbség nélkül, tökéletes egyenlőség és viszonosság állapittatik meg.» Szerkesztik: Szabolcska Mihály és Haypál Benő. Mi nekünk nem lehet kifogásunk az ellen, ha a Függ. Magy. protestáns jelszavakkal szaporítja előfizetőit, de az ellen joggal tiltakozunk, hogy a «magyar» jelzőt a protestánsok számára sajátítsa ki. Tudvalevőleg Magyarország lakosságának legnagyobb része katholikus, akiket a haza iránt való szeretőtben a protestánsokkal azonos lelkes és szép eszmék vezetnek, ennélfogva a magyarságból való ilyen kirekesztésünk legalább is sértő rájuk nézve. Nem hiszszük, hogy a Független Magyarország a rosszakarat szándékával használta volna a fenti címet s éppen ezért, midőn annak megváltoztatását várjuk, valószínűleg nem csalódunk. (A máltai lovagrend új nagymestere.) Rómából jelentik, hogy a máltai lovagrend nagymesterének ma történt választásánál a nagykáptalan 17 tagja személyesen vett részt. Rampolla bíboros rövid beszéde után, aki a pápa áldását adta át a gyűlésnek, megejtették a választást. A szavazat Thun Hohenstein Galeano trieszti grófra esett, míg a többi szavazatok két jelölt közt oszlottak meg. A második szavazásnál Thun Hohenstein grófot egyhangúlag nagymesterré választották. Azután Te Deura volt. A választás eredményéről Thun Hohenstein grófot táviratilag értesítették. (az egyetem Csokonai-ünnepélye.) Csokonai Vitéz Mihálynak, a nagy magyar poétának születése századik évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt gyönyörű ünnepélyt rendezett a budapesti tudományegyetem tanári kara és ifjúsága. Az ünnepély a központi egyetem kupolatermében folyt le, amelyet az ünnepélyre délszaki növényekkel gazdagon ékesítettek. Az ünnepély kezdete előtt jóval szorongásig megtelt a terem díszes, előkelő közönséggel, melynek soraiban ott volt az egyetem egész tanári kara s képviselve volt a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy- és Petőfi-Társaság és számos más irodalmi és művészi egyesület. A debreceni Csokonai-Kör részéről Bakonyi Samu országgyűlési képviselő és ifjabb Komlóssy Arthur jelentek meg. Legnagyobb részét a közönségnek szép asszonyok és lányok serege képezte, akik pompás tavaszi tolettjeikban ragyogó képet mutattak. Tíz óra után tíz perccel zendített rá Kéler B. hatalmas Csokonai-nyitányára az egyetemi zenekar. A közönség riadó tapsa többször pódiumra szólította Lengyel Dezsőt, az egyetemi zenekar karnagyát. Demkó György dr., az egyetem rektora, gondolatokban gazdag s fenkölt szellemű megnyitó beszéde impozánsan járult hozzá a közlelkesedés fokozásához. Különösen nagyhatású volt beszédének az a része, melyben Csokonait, mint a XVIII-ik század műveltségének egyik elsőrangú bajnokát állította példányképül az egyetem ifjúsága elé. Ifj. Lányi Ernő szavalta el azután Gulyás Józsefnek pályanyertes költeményét. Ezután Beöthy Zsolt egyetemi tanár a hallgatóság ovációja közt lépett a pódiumra s az ifjúsághoz intézett szózat formájában mondotta el emlékbeszédét. Dicsőítette Csokonai idealizmusát, amely nem ad ugyan rögtön kenyeret, de mindenesetre rugója a halhatatlanságra praedesztináló cselekedeteknek és alkotásoknak s erőforrása a nemzetek haladásának és boldogulásának. Kívánja, hogy a magyar ifjúság is ily értelemben fogja fel és ápolja Csokonai munkás idealizmusát. Beöthy Zsolt remek beszéde után R. Maróthy Margit, a Magyar Színház tagja szavalta el Csokonai a «Reményhez» című elégiáját. Madai Gyula, az irodalmi és rhetorikai szakosztály elnöke «Csokonai és Lillája» című tanulmányát olvasta fel. Kenedich Kálmán, a Népszínház tagja Lavottának és Csoko-nainak «A tihanyi echóhoz» című dalát és Lengyel Dezső egyetemi zenekarvezető két sikerült dalát énekelte el A hálás publikum tüntetően üdvözölte és újráztatta a művészt. Róczé Antal cigányprímás briliáns technikával játszott el pár gyönyörű régi magyar nótát. Végül Heinrich Gusztáv prorektor rövid szép beszéddel berekesztette az ünnepélyt. (Spaun báró a királynál.) Bécsből jelentik, hogy a mai általános kihallgatáson többek között a király Spaun báró tengernagyot is fogadta, aki jelenetést tett a hulli vizsgálóbizottság működéséről, amelynek tudvalevőleg ő volt az elnöke. (Iszákos gyermekek.) Könnyelmű árpák és lelkiismeretlen anyák bűne, hogy iszákos gyermekről egész joggal lehet mai napság beszélni. Akikben a nyomorúság elérte az anyai szeretet féltő gondosságát, kivált szegény napszámos aszszonyok gyakran pálinkával altatják nyűgös csecsemőiket, mikor munkába mennek. Bűn ez, melynek súlyos következményeit ők maguk sem látják előre, de amelyre a mai társadalmi rend ad valamelyes mentséget. Ellenben valóságos gyilkosság számba megy azoknak tette, kik már serdültebb gyermekeiket nem óvják az alkohol romboló hatalmától. Viszik magukkal gyermekeiket mulatságokba, vendéglőkbe, néha közönséges lebujokba, ahol a mámor nyomorultjai ülnek a kopott fapadokon s méreggel csitítják lelkük felfeltörő jobb érzéseit. Különösen a főváros specialitása ez a jelenség, de előfordul esetleg más körülmények között a vidéken is. Ezeken a helyeken méltán lehet követendő példa Csontos csepregi főszolgabíró alábbi rendelete, melylyel a húshagyó kedd itt-ott szokásos kirívó multatságaitól igyekszik távoltartani a gyermekeket. A községi és körjegyző uraknak ! A múlt évben tapasztaltam, hogy az iskolaköteles gyermekek több községben bor, sőt pálinka mellett minden felügyelet és hatósági engedély nélkül húshagyó kedden és pedig nemcsak nappal, de fél éjszakán át zeneszó mellett táncolnak és mulatnak. Ilynemű mulatságok a gyenge gyermeki szervezetre épp úgy, mint annak erkölcsére veszélyesek lévén, azoknak megtartását szigorúan megtiltom és az elöljáróságokat utasítom, hogy azok megtartását akadályozzák meg. Megjegyzem azonban, hogy nem lehet észrevétele: az ellen, ha az iskolás gyermekek az iskolai hatóság felügyelete és ellenőrzése mellett nappal minden szeszes ital kizárásával akár, az iskolában, akár erre alkalmas magánházban — de semmiesetre sem a korcsmában — zene és tánc mellett ünnepeljék meg a húshagyó keddet. Ennélfogva az elöljáróságot felhatalmazom, hogy az ily ártatlan mulatságokhoz az iskolai hatóság által kért engedélyt megadhassa és a felügyeleti ellenőrzés tekintetében az iskolai elöljáróságot támogassa. Csepreg, 1905. évi február hó 28-án. Csontos, főszolgabiró. Kár, hogy a rendelet csak a húshagyó keddre szól s nem az egész évre, amelynek folyamán nem egyszer van alkalma az apróbb nemzedéknek az alkoholtartalmú italok élvezésére. Ez ellen a föntebbi rendelet, nemkülönben más ily irányú intézkedések és társadalmi mozgalmak szelleme kell, hogy a nép vezéreinél, tanítóinál támogatásra találjon. (Bianchini halála.) Megírtuk, hogy Bianchini, ismert párisi színházi kosztümrajzoló tegnapelőtt titokzatos körülmények között meghalt. Holttestét még nem boncolták föl s igy még nem tudják, vájjon csakugyan megmérgezték-e. Kebant dr. orvos, aki Bianchinit utolsó óráiban kezelte, határozottan azt hiszi, hogy méreg ölte meg. A beteg maga is azt mondotta, hogy azzal a bonbonnal mérgezték meg, amelyet a színházban egy ismeretlen hölgytől kapott. A rendőrség azonban azt hiszi, hogy Bianchini természetes halállal halt meg. Barátai is azt mondják, hogy régóta szívbajos volt s valószínű, hogy szívbaja ölte meg. Azt sem tudják elképzelni, hogy kinek lett volna érdeke, hogy Bianchhinit megmérgezze. (A Széchényi könyvtár forgalma.) A Nemzeti Múzeum Széchényi országos könyvtárában ez év január havában 3916 egyén 9247 könyvet, februárban pedig 4419 egyén 9998 könyvet és nyomtatványt használt. A múlt évben ugyanezen hónapokban csak alig fél ennyi volt a forgalom. A könyvtár jelenleg csak délután négy óráig van nyitva, de már mozgalom indult meg az iránt, hogy esti 6 óráig álljon a közönség rendelkezésére, mely idő különösen a tanuló ifjúságnak volna előnyére. 7 Kedd, 1905. március 7.