Állam és Igazgatás, 1980. július-december (30. évfolyam, 7-12. szám)

1980-07-01 / 7. szám

ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK A PÉNZESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSÁRÓL 10% ponttal nőtt a lakásépítésre átvett pénzeszközök nagysága, míg közműfej­lesztésre és gyermekjóléti intézmények létesítésére, valamint egyéb célra át­vett pénzeszközök aránya 2—6% ponttal csökkent. Az arányok részben tükrö­zik a lakásellátásban meglevő feszültségek enyhítésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor az átvett pénzeszközökön belül az infrastruktúra fejlesztését, a gyermekjóléti intézmények létesítését szolgáló eszközök aránya az előző terv­időszakhoz viszonyítva csökkent. Örvendetes, hogy az elért eredmények mellett, ha szerény mértékben is, de előrelépés történt a közös beruházások megvalósításában, azok közös fenn­tartásában és üzemeltetésében. A vizsgált négy évben az átvett pénzeszközök 14,1 milliárd Ft összegéből már 4,5 milliárd Ft volt közös beruházás, míg 9,6 milliárd Ft lebonyolítás, illetve támogatás céllal került átvételre. Ez utóbbin belül igen jelentős — 50—60% — a támogatásra koordinált eszközök aránya. Kedvező, hogy 1979. évben — a korábbi évekkel ellentétben — a közös beru­házásra átvett pénzeszközök nagysága már 1,7 milliárd Ft-га növekedett, amely a tárgyévi átvételek 55%-át teszi ki. A pénzátvételek jellemzői, hatásuk a tanácsok gazdálkodására Mint láttuk, az átvett pénzeszközök nagysága a szigorúbb gazdasági fel­tételek ellenére is dinamikusan növekedett. Ez azt is mutatja, hogy a tanácsi önkormányzatok gazdasági önállósága e területen nem csökkent, sőt tovább fo­kozódott. Ugyanakkor jelzi azt is, hogy tudatosabbá, eredményesebbé vált a tanácsok gazdasági szervező tevékenysége, számos helyen megfontolt kezde­ményezőivé, irányítóivá váltak területük koordinációs tevékenységének. E tö­rekvések helyességét és eredményességét támasztja alá, hogy főleg a társadal­mi, a gazdasági összefogás hatására a tervezett 30 ezer óvodai férőhellyel szem­ben mintegy 45 ezer, a 11 ezer bölcsődei férőhellyel szemben 14 ezer létesült, a napközis ellátásban részesedők aránya a tervidőszak végére tervezett 37—40%­­ról mintegy 48 —52%-ra teljesült. A fentieken túl a közös erőből megvalósult közműfejlesztések számos esetben a vállalati termelési feltételek javítását is elősegítették és kedvezően hatottak a lakásépítési program teljesítésére is. Külön érdemes szólni a tanácsok sajátos, de gazdaságpolitikai, s főleg tár­sadalompolitikai szempontból nagyon fontos koordinációs tevékenységéről. Ne­vezetesen a lakosság, az üzemek, a szövetkezetek és egyéb szervek társadalmi munkájának szervezéséről. A jelen tervidőszak elmúlt négy évében a végzett társadalmi munka értéke 14,4 milliárd Ft volt, évenként emelkedő tendenciával. Míg 1976-ban hazánk minden lakosára (csecsemőket is beleértve) 270 Ft értékű társadalmi munka jutott, ez a szám 460 Ft-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt minden lakosra közel másfélezer Ft értékű társadalmi munka el­végzése jut. Úgy gondoljuk, hogy e kiemelkedő jelentőségű társadalmi össze­fogásnak, tettrekészségnek nem kis része van a város- és községépítő-szépítő munka eredményességében. Ellenőrzési tapasztalataink a kedvező változások és eredmények mellett részben már korábban is meglevő, de újabb gondokat is feltártak. Már korábban is érzékelhető jelenség volt, de a koordinációs tevékenység felélénkülése, az átvett pénzeszközök nagyságának megnövekedése egyértelműb­

Next