Állam és Igazgatás, 1986. január-június (36. évfolyam, 1-6. szám)
1986-01-01 / 1. szám
2 db. Abraham Kalman Az időszerűség és a felismerés azonban tettekre kötelez bennünket. Nemcsak a legnagyobb szennyezőforrások megszüntetésére kell törekednünk, hanem a szemlélet formálásával, az emberi tudat változtatásával munkatevékenységünk során környezetkímélő magatartást kell tanúsítanunk. Fel kell ismernünk azt is, hogy az apróbb környezetszennyezési gócok is veszélyesek lehetnek, mert tömeges előfordulásuk esetén ezek is komolyabb bajokat idézhetnek elő. Alapvetően az ember védelméről van szó, hiszen a környezet- és természetvédelem az ember biológiai, fizikális életének biztosítéka, másrészt életminőségének egyik meghatározó tényezője. Ily módon egyike legfontosabb társadalmi érdekeinknek. Ezért alapvető e téren is környezeti helyzetünk reális felmérése, elemzése a már meglevő bajok és káros folyamatok tárgyilagos megítélése érdekében. Olyan követelményeket kell megfogalmaznunk, amelyek segítségével mind a kormányzati, mind a lakossági igényeket fokozatosan ki lehet elégíteni. Feladatainkat tervekben kell megfogalmaznunk, meg kell teremteni az ezek végrehajtásához szükséges feltételeket és gondoskodnunk kell az ellenőrzés leghatékonyabb módszereiről is. 2. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak — a Minisztertanács által meghatározott igények értelmében — minden évben tájékoztatást kell adnia környezetünk állapotáról, a környezetminőség alakulását meghatározó legfontosabb folyamatokról, a környezetvédelmi munka tapasztalatairól és javaslatot kell tennie a továbbfejlesztést célzó intézkedésekre. 1985. évi augusztusi előterjesztésünkben kifejtettük, hogy megítélésünk szerint hazánkban a környezet megóvása ügyében a meglevő gondok mellett több pozitívumról is számot adhatunk. Jelentős előrelépés történt a környezetvédelmi tevékenység állami irányításában és jogi szabályozásában. Kialakult és egyre inkább a feladatokhoz formálódik a környezetvédelem szervezete, és figyelemre méltó mértékben javult a környezetvédelmi jellegű ellenőrzések színvonala is. Ugyancsak számottevő pozitívum az is, hogy egyre nagyobb mértékben növekszik a társadalmi érdeklődés a környezet- és természetvédelem kérdései iránt. Idézett jelentésünkben ugyanakkor azt is meg kellett állapítanunk, hogy az említett kedvező tendenciák mellett számos területen nem értük el a kívánatos eredményeket, így például még nem eléggé hatékony a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása. A környezetvédelem az irányító szervek munkájában még mindig nincs a fontosságának megfelelő helyen. Nem kielégítő a védett elemekkel összefüggő ágazatközi komplex koordináció és a környezetvédelmi vonatkozású ellenőrzések sem mindig hatékonyak. Negatív jelenség az is, hogy a legtöbb termelőegység még mindig nem ismerte fel a környezetvédelem fontosságát, s ezeket a gazdálkodó egységeket nem sikerült kellő mértékben érdekeltté tenni az ilyen irányú tevékenységben. Számos esetben ellentmondás tapasztalható a környezeti károk és a gazdaságosság összefüggéseinek megítélésében, ezeknek az összefüggéseknek reális elemzésében. Mindezeken túl a területi környezetvédelmi tevékenység sem érte még el az e feladatok megfelelő ellátásához szükséges színvonalat. A jelzett jelentésünkben tényként rögzítettük, hogy a megtett erőfeszítések ellenére a VI. ötéves tervben kijelölt környezetvédelmi feladatokat nem sikerült minden téren maradéktalanul teljesíteni. Az elmúlt időszak-