Magyar Közigazgatás, 2000 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1. szám
2MAGYAR KÖZIGAZGATÁS Ezúttal ezért a hazai megoldások feltárására helyezzük a hangsúlyt, s a külföldi tendenciákat legfeljebb csak viszonyítási pontként kívánjuk felvillantani. Szándékunkban áll azonban annak felvázolása, hogy Magyarországon a helyi közszolgáltatások ellátásában, milyen új szervezeti formák és eszközök jelentek meg, és ezek milyen önkormányzati feladatok (tárgykörök) megvalósításában vesznek részt. Utóbbinak (a feladatok és tárgykörök feltárása) szeretnénk nagyobb teret szentelni. Az új szervezeti formák és eszközök jelentős része ugyanis a közigazgatásban „új”, pontosabban: a közfeladatok ellátásában való részvételük értékelhető viszonylag új jelenségként. Ezért elsősorban arra keressük a választ, hogy milyen közfeladatok ellátásában vesznek részt ezek a szervezetek. Az alábbi tanulmány további kutatás alapja kíván lenni, célja az alapvető fejlődési irányok és tendenciák feltérképezése. Erre épülve a későbbiekben elvégezhető az egyes szervezeti megoldások értékelése, a gyakorlat és a jogi szabályozás hiányosságainak feltárása. //. Az önkormányzati feladatok megvalósításának útjai (külföldön, a tanácsrendszerben, az önkormányzati rendszerben) A közigazgatás már régen „átlépte a csak impériummal végezhető hatalmi igazgatás korlátait”, és a közszolgáltatások egyre szélesebb körét biztosítja, vagy valamilyen módon részt vállal bennük. Az, hogy a közigazgatás a társadalmi élettér szinte minden területén jelen van, a helyi igazgatásban is gyökeresen más szemléletmódot és hozzáállást kíván meg. 1. A helyi közszolgáltatások ellátására külföldön számos új megoldási mód jelent meg. Közülük néhány a teljesség igénye nélkül:7 * - a közfeladat ellátásának szerződésbe adása magánszervezeteknek (koncessziós szerződés, bérleti szerződés, menedzsment szerződés), - önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság (kft., rt.) létrehozása, - harmadik személlyel kötött polgári jogi szerződés (megbízás, bérlet), - önkéntesség támogatása a szolgáltatások nyújtásában, - egyes helyi szolgáltatások privatizációja • a közfeladat felszámolása esetén az állam kivonul a feladat ellátásából, • a szolgáltatás iránti felelősség és a tényleges szolgáltatásnyújtás elvárása, • a közszolgáltatás piaci díjfizetéshez kötése, - alapítványi vagy más civiljogi forma, - a közfeladat szerződésbe adása más önkormányzatnak. 2. Mindezekhez képest Magyarországon a tanácsrendszerben úgyszólván minden helyi közszolgáltatást a tanács végzett. - A hivatal megfelelő osztálya maga látta el a feladatot, vagy szervezett bizonyos feladatokra vállalkozót. - Közüzemi vállalatok (pl. víz-, gáz-, csatornaművek) látták el a feladatot. Ezek azonban rendszerint monopolhelyzetben voltak. Főként a humán szolgáltatások területén működtek a költségvetési intézmények (oktatás, egészségügy). A lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása a rendszerváltás előtt szinte teljes mértékben állami feladat volt. Az állam a tanácsokon keresztül biztosította a helyi közfeladat-ellátást. A tanácsok vagy saját apparátusukkal, vagy közüzemi vállalatok révén, illetve költségvetési intézményekkel látták el a helyi feladatokat. 3. Ma a helyi önkormányzatok kiemelkedő feladata a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása. A rendkívül sokrétű lakossági szolgáltatásokat azonban az önkormányzatok saját intézményeikkel képtelenek ellátni, egyre inkább rákényszerülnek önkormányzaton kívüli erőforrások bevonására is. Az Ötv. ennek jogszabályi hátterét megteremti, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok szabadon döntsenek afelől, feladataikat saját költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások vásárlásával, vagy egyéb módon oldják-e meg. A helyi önkormányzatok tehát akár vállalkozhatnak is. Az önkormányzati törvény e tekintetben azonban fontos előírásokat tartalmaz a legfontosabb, garanciális szabályok rögzítésével. A helyi önkormányzatok vagyonnal, tulajdonnal rendelkeznek, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják." Az önkormányzatok vagyonát tehát azoknak a közszolgáltatásoknak a biztosítása érdekében kell hasznosítani, amelyeket az önkormányzatoknak törvény alapján nyújtaniuk kell. Ez korlátot szab az önkormányzatok vállalkozási tevékenységének. A vállalkozásokat is az önkormányzati feladatok szolgálatába kell állítani. A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.11 A kötelező közszolgáltatások teljesítése tehát megelőzi az önként vállalható feladatokat, utóbbiakra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a törvényben előírt kötelezettségeit teljesítette. 6 Magyary Zoltán: A mai közigazgatás lényege és feladatköre. in: A magyar közigazgatástudomány klasszikusai 1874-1947. 327-328. old. 7 Felhasználtuk Horváth M. Tamás, hiv. mű. * Megjegyezzük, hogy a szerződéses megoldás több konstrukciónak is részeleme. » 1990. LXV. tv. 81. § (1) bek. 10 Ld.:1990. LXV. tv. 78. § (1) bek. és a hozzá fűzött indoklást. " 1990. LXV. tv. 80. § (3) bek.