Állami Gazdaságok, 1954 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1954-01-01 / 1-2. szám
Az agronómus feladata Bulyovszki László, a főigazgatóság vezető agronómusának nyilatkozata Az állami gazdaságok főigazgatóságának növénytermelési osztályán lázas munka folyik. Az osztály előadói és az állami gazdaságok legjobb, kiváló növénytermesztői gyors ütemben állítják össze a legsürgősebb növénytermelési tennivalókat. Pártunk Központi Vezetőségének és népköztársaságunk minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről sok új, időszerű szempontot vetett fel, s gazdaságaink feladata most már az, hogy a megadott elvi irányítást jó gyakorlati munkával váltsák valóra. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Bulyovszki Lászlóval, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának Munkaérdemrenddel kitüntetett vezető agronómusával. — Mindenekelőtt meg kell szerveznünk őszi vetéseink figyelőszolgálatát és előkészületeket kell tenni az állományok koratavaszi megerősítésére. Azokról a táblákról, amelyek kora ősszel többé-kevésbbé gabonalégy-kárnak estek áozatul és azokról, amelyekben a kelés még nem indult meg, szelvénymintát kell venni. A szelvényeket két hétig fokozatosan meleg helyen kell tartani, majd a ládából kiborítva, óvatos, vetési soronként való szétbontás mellett meg kell állapítani a vetésállomány beállítottsági és egészségi ára — A minisztertanács határozata—• kezdi Bulyovszki elvtárs — nagy feladat elé állít bennünket. Ha ismerjük is a határozat várható elgondolásait, a tényleges, konkrét munkához tulajdonképpen csak a határozat megjelenése után foghattunk hozzá. A határozat rámutat arra, hogy mezőgazdaságunkban a legnagyobb bajok éppen a növénytermelésben voltak, sőt állattenyésztésünk lemaradása is bizonyos mértékig a helytelenül megszervezett és rosszul végzett növénytermesztési munkára vezethető vissza. Éppen ezért, most arra törekszünk, hogy a határozat alapján ne csak jó, hanem gyors intézkedéseket is adjunk ki, hogy így a lemaradást minél gyorsabban be tudjuk hozni. lapotát, az egészséges élő növénykék, vagy fiatal csirák számát, valamint az elpusztult növénykék, vagy csirák számát. Korai vetések esetén, különösen korai vetésű őszi árpánál meg kell vizsgálni a gabonalegyek kártételét is. A mintavételt január végén, február közepén meg kell ismételni. Felhívtuk az egyes igazgatóságokat, hogy az eredményeket nekünk is idejében jelentsék így meg tudjuk állapítani vetéseink helyzetét és a szükséges intézkedéseket idejében meg tudjuk tenni , mert tudjuk azt, hogy az igazán helyes döntések csak kint a gazdaságokban születhetnek meg. A talaj termőerejének fokozása érdekében milyen intézkedéseket tesz a növénytermelési osztály ? — Célunk az, hogy a trágyaigényes növényeket feltétlenül trágyázott földbe vessük. A még trágyázatlan területre az istállótrágyát a tél folyamán szarvasba vagy prizmába ki kell hordani úgy, hogy egy-egy szarvasba vagy prizmába 5—600 mázsa trágya kerüljön. Gondoskodni fogunk arról is, hogy a híg trágyaanyagok és a sertéstrágya kezelésére még ebben az évben megfelelő tőzegmennyiség álljon a gazdaságok rendelkezésére és lehetőségük lesz arra is, hogy a saját területükön lévő tőzeget trágyázási célokra korlátozás nélkül kitermelhessék. Az ipari sertéshizlalók trágyáját közvetítőszervek beiktatása nélkül akarjuk az állami gazdaságok rendelkezésére bocsátani. Ez csökkenti a bürokráciát. Az ipari hizlalók a sertéstrágyát friss állapotban lesznek kötelesek tőzegelni, ami szintén jelentős minőségi javulást eredményez. A Budapesti Kénsavgyár készletéből a trágyaerjesztés javítására nyersfoszfátot kapunk és az idei csontliszttermelés jelentős részét is az állami gazdaságok részére fogjuk biztosítani. A foszforműtrágyák javítása érdekében a szántásra kerülő szuperfoszfátot szerves anyaggal fogjuk keverni, a mészhiányos területeken pedig, ahol a végleges javítást még nem tudjuk elvégezni, kisebb mészmennyiség adagolásával segítjük elő a növények fejlődését. Mi a gazdaságok legsürgősebb feladata ? Mit kell tenni az őszi vetések megerősítésére ? — A foszforhiányos, műtrágyázatlan területen időrendileg legfontosabb a foszforsavas fejtrágyázás, amit síktereken, keményre fagyott talajon is el lehet végezni. Pétisóval közvetlenül a hengerezés, illetve az első fogasolás előtt kell fejtrágyáznunk. Nagyon alkalmasak az elmaradt őszi vetések megerősítésére a morzsalékos szerkezetű, könnyen szórható szerves trágya is, a túlérett omlós istállótrágya, tőzeges trágyafélék, komposzt, baromfitrágya, tisztán vagy tőzeggel keverve. — Az idejében elvetett, kellően megerősödött állományoknál — folytatja Bulyovszky elvtárs — főként könnyebb talajokon előfordulhat a felfagyás. Ezeket mielőbb le kell hengerezni és oda kell szorítani a talajhoz. A megritkult vetéseket felülvetéssel kell sűrűsíteni, ha az eredeti állománysűrűség 60 százalék alá süllyed. Az őszi árpa felülvetésére a korai tavaszi árpa, esetleg korai borsó, az őszi búza felülvetésére az idejében beérő tavaszi búza a legalalkalmasabb. Szükség esetén, nagyon megritkult állományoknál pillangós szálastakarmánnyal is történhet a felülvetés. A megritkult állományok még 40 százalék körüli ritkulás esetében is jó termést adhatnak, ha gyommentesek, illetve gyommentessé tehetők. Minden őszi vetés koratavaszi ápolásának döntő része a fogasolás. Ezt azonban jó eredménnyel akkor végezhetjük el, ha a vetés koratavaszi fejlődése már megindult, a fagyveszély már nem fenyeget. Fogasolással visszük a talajba a pétisót, de fogosulnunk kell a felfagyás miatt korábban hengerezett táblákat is. Külön foglalkoznunk kell a hó alatt kelt, vagy a hóolvadás után kibúvó, valóban elkésett őszi vetések ápolásával. Ezeket feltétlenül fejtrágyázni kell, s ha a talaj szerkezete megengedi, az első koratavaszi felmelegedés után a fejlődés siettetésére hengerezhetjük is. Ezek körülbelül a legsürgősebb munkák és a növénytermelési osztály külön röpiratban is felhívta az egyes gazdaságok vezető agronómusait, a növénytermelés dolgozóit az elvégzendő feladatok pontos megoldására. Ha valaha, akkor az idén van rá szükség, hogy a vezető agronómus nap, mint nap figyelje az őszi vetésállományt, s a mindenkori helyi adottságoknak megfelelően önállóan, saját elhatározása alapján intézkedjék. Nem utasítást akarunk adni az agronómusoknak, hanem tanácsot. Milyen talajvédelmi utasítást ad ki a növénytermelési osztály ? — Az utasítás alapelve az lesz, hogy a talajvédelmet elsősorban a helyes növénytermelésre, a vetésforgókra, a talaj táperejének, szerkezetének javítására, valamint a helyes agrotechnikára kell építeni. A technikai talajvédelem csak ezeknek kiegészítésére alkalmazható. A 30 százalékosnál meredekebb lejtőket legkésőbb 1955-ben ki akarjuk kapcsolni a mezőgazdasági termelésből. Az állami gazdaságok területén 1954-ben 30.000 holdon, 1955-ben 40.000 holdon, 1956- ban pedig 50.000 holdon kell talajjavítást végezni, természetesen ez sok kísérletet és kutatást igényel, ezért gondoskodni fogunk arról is, hogy az állami gazdaságok részére megfelelő laboratóriumok létesüljenek. A minisztertanács határozatának a talaj termőerejének fokozásáról és a talajvédelemről szóló része