Állami Gazdaság, 1956 (8. évfolyam, 1-9. szám)
1956-01-01 / 1. szám
Az állami gazdaságok 1955. évi termelési ankétsorozata keretében sor került a sertéstenyésztés, valamint a juhtenyésztés időszerű kérdéseinek a megvitatására is. A sertéstenyésztésről Lénárd Miklós, az Állami Gazdaságok Minisztériuma állattenyésztési osztályvezetője, a juhtenyésztésről Pólya József, a Tolna megyei állami gazdaságok igazgatóságának vezetője, a lucerna- és alprómagtermesztésről pedig Bognár István, a Békés-Csongrád megyei állami gazdaságok vezetője tartott vitaindító előadást, amelyekből az alábbiakban részleteket közlünk. A sertéstenyésztésről sertéstenyésztésünk az utóbbi időkben meghaladta a helyes üzemi arányokat. Éppen ezért fokozatosan a helyes arányokra kellett csökkentenünk a sertéslétszámot, egyidőben történő minőségi kiválogatással. Az állami gazdaságok kettős feladata: az ország kiváló tenyészanyaggal való ellátása és az árutermelés. Amíg nagy létszámú — a mainak majdnem háromszorosa — kocaállományunk volt, addig a tenyészsüldő előállítás jelentette a létszámban kisebb és az árusüldő a sokkal nagyobb mennyiségi feladatot. Ma a csökkentett kocalétszám mellett ez az arány eltolódott. Az előző esetben kocáink kisebbik részét kellett tisztavérben tenyésztenünk és nagyobbik részének — árusüldő előállítás végett — megengedhettük a keresztezett kocák továbbtenyésztését, Fa, és ivadékokra is. A mai csökkentett kocalétszám mellett tenyészfürdő előállítási feladatunk változatlan maradt, világos tehát, hogy változtatnunk kell a tenyészcél, a tenyészanyag kijelölésénél is. Át kell térnünk — egynéhány meghatározott fajtaátalakító tenyészet kivételével — a tisztavérű tenyésztésre és csak a tenyészfeladatokon felül várható — főként az őszi malacszaporulatot — állítsuk elő keresztezéssel, az F2 utódok közvetlen hizlalásra felhasználásának céljával. Ezzel kettős célt érünk el: elérjük először, hogy az állandó és kiterjedt tisztavérű tenyésztéssel, illetve a tenyészértéket állandóan fokozó kiválogatással fajtáinkat javítjuk, nagyobb termelőképességűvé tenyésztjük ki. Másodszor elérjük azt, hogy az árusüldők nagy belső értékű szüleiktől örökölt és az első heteiózissal felfokozott tulajdonságaikkal, nagyobb fejlődési erélyükkel, nagyobb ellenállóképességükkel, jobb takarmányértékesítő és felvevőképességükkel eredményesebbé teszik a hizlalást, csökkentik az önköltséget és csökken az elhullás is. A keresztezés előnye különösen ott jelentkezik szembeötlően, ahol a takarmányozási és tartási viszonyok nem kifogástalanok és a keresztezett állománynak a környezethez való jobb alkalmazkodóképessége előnyösen érvényesülhet. Természetesen az út előállítás végrehajtásához szükséges, hogy a tenyésztett tisztafajiték keresztezéséhez legjobban megfelelő, más tisztavérű tenyészetből származó, más fajtájú kanokat is kell tartani. . Arra vonatkozóan, hogy melyik fajtát, melyik más fajtával keresztezzük, irányelvként azt mondhatom, hogy a zsírfajta kocáját húsfajta kanjával pároztassuk, valamint, hogy a fehérhús kocákat mindig olyan karmal keresztezzük, hogy az az utódokban a bacon-hizlalás feltételeit ne rontsa. A hizlalás folyamán a legkedvezőbb súlygyarapodást, takarmányhasznosítást és húsarányt a fehérhússertés kocáknak cornwallal történő keresztezéséből származott ivadékai szolgáltatják. A mangalica kocáknak fehérhússertés és berkerhim kandidtól származott ivadékai gyorsabban híznak, a takarmányt jobban értékesítik és több húst termelnek, mint a mangalica hízók. A fehérhússertés kocáknak berkshire keresztezésű utódai csak korán hízóba állítva — az üldöztetés mellőzése esetén — szolgáltatnak a fehérhússertés hízóknál kedvezőbb eredményt. Az elmondottakból levonhatjuk a következtetést : 1. Nagy teljesítőképességű tiszta vérű fajtákat kell tenyésztenünk, a helyi körülményeknek legjobban megfelelő fajtákkal. 2. Tenyészetünk belső értékmérő tulajdonságait kiválogatással, vérvonal és családtenyésztéssel, helyes edzett felneveléssel, a higiénés körülmények megjavításával állandóan fokoznunk kell. 3. A hízó alapanyagot, a tenyésztés céljára valamilyen okból meg nem felelő, tisztavérű és a tenyészszükségleten felüli első keresztezése süldőkből állítsuk be. (л‹&%гСП'УЪ&(б€)сЬ ANKÉT A LUCERNATERMESZTÉSRŐL, A SERTÉS- ÉS JUHTENYÉSZTÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL Irimi Lőrinc bábolnai elletőkanász a malacnevelésről vitázik az ankét részvevőivel Az ankét részvevői megtekintik a farkaskúti üzemegység (bábolnai ág) fehérhússertés kocáit