Állattenyésztés és Takarmányozás, 1989 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1989 / 3. szám - ÁLLATTENYÉSZTÉSÜNK SZERKEZETE = STRUCTURE OF HUNGARIAN ANIMAL BREEDING - Tóth Sándor: Szaporítási modellek a májludak tenyésztésében = Prolificacy models in breeding of geese for liver production
Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar Állattenyésztéstani Tanszék, Gödöllő (Tanszékvezető: dr. Dohy János) Szaporítási modellek a májludak tenyésztésében Tóth Sándor Summary Tóth S.: PROLIFICACY MODELS IN BREEDING OF GEESE FOR LIVER PRODUCTION Genetic progress achieved is suggested to put into practice by two basic models for prolification of liver geese. In one of the models the commercial farm produces the terminal lines by joint use of own flock and purchased male and/or female geese. In the other model the farm that produce terminal flocks is affiliated to an intermediate farm that proliferates the geese of high genetic value originating from the breeding centers. This latter model seems to be more economic in the liver production. In this model the intermediate farm produces hybrids by using the breeds of the breeding centers and the female hybrids are mated in the terminal farm by ganders purchased from the breeding centers. Fig. 1. Prolificacy models in breeding geese for liver production Authors address: Research Station for Geese Production of the University of Agricultural Sciences, Gödöllő Bevezetés A májlúd előállítása a lúdtenyésztés speciális ágazataként különült el a pecsenyelúd előállításától az utolsó két évtized termelési gyakorlatában. Ez alatt az idő alatt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a két termelési irány egymástól sokban eltérő és biológiailag sem mindenben összeegyeztethető igényeket támaszt a kívánt terméket előállító lúd iránt. Ismeretes, hogy a pecsenyeludak esetében a fehér tollazaton kívül a nagy növekedési erély, a jó takarmányértékesítő képesség, valamint a hústermelés szempontjából fontos testrészek fejlettsége jelentik a tenyésztés számára a legfontosabb értékmérőket. A máj árának a takarmány árát sokszorosan (mintegy 100-szorosan) meghaladó volta miatt ugyanakkor a májlúd előállításában a takarmányértékesítés és a hústermelés csupán másodlagos szelekciós szempont, viszont elsődleges fontosságúvá lép elő a bizodalmasság és a májnagyság, a fehér tollazat pedig csupán kívánatos, de nem feltétlen követelménye a levágásra kerülő májludaknak. A felsorolt értékmérőket figyelmébe vevő májlúd tenyésztés költséges dolog, mert az egyedek (családok) teljesítményének részletekbe menő nyíl-